Új Dunántúli Napló, 2000. február (11. évfolyam, 31-58. szám)

2000-02-26 / 56. szám

2000. Február 26., szombat HAZAI T U KOR Új Dunántúli Napló - 3. oldal Vádak és tények Bukarest A román sajtó szerint a tiszai halpusztulást nem a cián okozta. George Lazar, a román vízügyi, erdészeti és környezetvé­delmi tárca főtitkára közöl­te: a híradásokban mutatott halak még mozogtak, ami eleve kizárja a ciánmérge­zést, hiszen e méreg azon­nal megbénítja az idegrend­szert. Illetékes magyar szer­vek határozottan cáfolják ezeket az állításokat. A román környezetvédelmi szak­ember azt is elmondta az újság­íróknak, hogy szakembereik lti- sérleteket végeztek a tiszai halfaj­tákkal. Medencéjük vizét ciánnal telítették, amíg az meg nem egye­zett a Tiszában mért legmaga­sabb értékkel. A halak életben maradtak - állítja Lazar. Ennek alapján a bukaresti lapok külügyi hírforrásokra hivatkozva azt ír­ják, hogy „a cián semlegesítésére a folyókba öntött nátrium-hipok- lorid okozta a katasztrófát. A hal­tetemeket ezt követően vitték a Tisza partjára.” A jól értesülteb- bek azt is tudni vélték, hogy tu­lajdonképpen Bulgáriából szár­maznak a vízbe került mérgező hulladékok. A magyar külügyi szóvivő szé­gyenletesnek, felháborítónak és cinikusnak minősítette azokat az állításokat, amelyek szerint Ma­gyarország öntött ciánt a Tiszá­ba. Horvárh Gábor hozzátette: a ciánügy nem politikai kérdés. Ezért a román-magyar kapcsola­tokat nem árnyékolják be az ilyen megalapozatlan és sértő fel- tételezések. Koller M. Gábor környezetvé­delmi szóvivő kiemelte, hogy Magyarországon nem működik olyan ipari egység, amely mérge-' ző ciánvegyületet használ, és nem próbálták a folyókba került mérget semmilyen más vegyület- tel közömbösíteni. A haltetemek­ről pedig annyit mondott: néme­lyikben 5 milligrammnyi cián­koncentrátumot találtak. A Környezetvédelmi Miniszté­riumban ma véglegesítik azt a programot, amely a Szamoson és a Tiszán bekövetkezett romániai eredetű ciánszennyeződés okoz­ta károkat méri fel, s azok enyhí­téséről intézkedik - ezt tegnapi sajtótájékoztatóján jelentette be Pepó Pál környezetvédelmi mi­niszter. Eddig összesen 200 ton­na haltetemet gyűjtöttek össze és ártalmatlanítottak. Hozzátette: a tárca kárfelmérésre és -eny­hítésre 250 millió forintot különí­tett el, amelyet civil szervezetek kapnak. SZALÓKY ESZTER Esélyt kaptak a hadiárvák Az Országgyűlés Honvédelmi Bi­zottsága tegnapi ülésén ellensza­vazat és tartózkodás nélkül egy­hangúlag alkalmasnak találta az általános vitára dr. Wekler Fe­rencnek, az Országgyűlés szabad demokrata alelnökének képvise­lői önálló indítványát a hadigon­dozási törvény módosításáról. Az ügy fontosságát jelzi, hogy ez al­kalommal egy ellenzéki képvise­lő önálló indítványát vette tárgy- sorozatba, és találta általános vi­tára alkalmasnak az Országgyű­lés egyik bizottsága. A képviselők ezzel a lépéssel lehetőséget adtak arra, hogy a volt hadiárvák közül immár min­denki, aki igazolni tudja ebbéli mivoltát, hozzájuthasson a hadi- gondozási törvényben biztosított egyösszegű pénzbeli térítéshez. A parlament várhatóan még a ta­vaszi ülésszak során szavaz a ja­vaslatról. Pontos idő: 2000. február 29. A négyszáz éves szabály szerint 2000-ben szökőévet tartunk, és ez azt jelenti, hogy február 29-ére, leg­alább egy pillanatra sikerül az emberi időmércét végre a Naprendszer ritmusához igazítani. A gregorián időszámítás 400 év után, 2000. február 29-én egy napra találkozik a természet rit­musával, e napon esik egybe a négy-, a száz- és a négyszáz évenként korrigált emberi időmé­rés a csillagászati naptárral. Amíg az emberiség nem találja meg a természet rendjéhez tökéletesen igazodó naptárt, addig a pontos időt csak a maga alkotta rend­szerben mérheti - vélik a tudós csillagászok. A kidolgozott szabály tehát így szól: négyévenként kell szö­kőévet tartani, ez alól csak min­den századik év kivétel, de mindez nem érvényes a négy­száz éves évfordulókra: akkor mindenképpen szökőévnek kell lennie. A csillagászok ismerik még az úgynevezett háromezer-három- százas szabályt is, amely ilyen időközönként újabb nappal kor­rigálja időszámításunkat, de en­nek problémáját már a kései utókor tudósaira hagyják. Az év polgármestere: Csabai Lászlóné A városi lakosság szavazatai alapján Csabai Lászlónét, Nyíregyháza első emberét válasz­tották az év polgármesterévé tegnap, a Sze­geden megrendezett polgármester-találko­zón. A már hagyományosnak számító randevút halászléfőző-verseny, jótékonysági est és karikatúrapályázat színesítette. SZEGED Nemcsak hasznos, hanem módfelett szórakozta­tó is volt a tegnapi polgármester-randevú, amelynek a Szegedi Nemzeti Színház, illetve a dél-alföldi város adott otthont. Pintér Sándor belügyminiszter és a házigazda, Bartha László polgármester köszöntője után miniszterek és ál­lamtitkárok „állták a sarat” a rögtönzött pódium­beszélgetésen, majd a beérkezett 7766 szavazat alapján kiosztották a legkiválóbb városvezetők­nek járó díjakat. Az Év Polgármestere kitüntető címet Csabai Lászlóné, Nyíregyháza első embere érdemelte ki. Az Év Alpolgármestere Hutiray Gyula, Buda­pest II. kerületének egyik vezetője lett, míg az Év Jegyzője címet a gödi Szinay Józsefnek ítél­ték oda. Sümeghy Edit, a rendező Szféra Kft. szóvivője elmondta, hogy a polgármester-találkákon már hagyományosnak számító karikatúrapályázatra 60 szerzőtől minden eddiginél több, 173 mű ér­kezett. Az I. díjat Jelenszki Lászlónak, a II. díjat Krenner Istvánnak, a III. díjat Balázs-Piri Balázs­nak ítélték oda. A délután a játék, a szórakozás jegyében telt el. A Szféra Szegeden bejelentette, hogy szep­tember 30-án az ország összes településének el­ső embere hivatalos lesz arra a rendezvényre, amelyhez hasonlót nálunk még sohasem tartot­tak. A tervek szerint több mint 2000 közéleti személyiséget felvonultató randevú helyszínét még keresik. TAKACS MARIANN Az agrárstratégia hiányosságai Az MDF bírálja koalíciós partnerét Félő, hogy az európai uniós csatlakozás után a magyar me­zőgazdaság csak nyersanyag-beszállító marad, ugyanis még mindig nem készült el az agrárium hosszú távú koncepció­ja - vélekedett Font Sándor, a Magyar Demokrata Fórum parlamenti képviselőcsoportjának helyettes vezetője. Szerinte az agrártárca összképe ugyan pozitív, de ez a kép egyre romlik - derült ki a kormánypárti politikus pénteki, budapesti tájékoztatóján. Budapest A frakcióvezető-helyettes szerint a parlament mezőgazdasági bi­zottságában nem tudnak arról, hogy a Földművelésügyi és Vi­dékfejlesztési Minisztériumnak (FVM) lenne egy olyan 5-10 évre szóló agrárstratégiája, amely a mezőgazdaság számára célokat tűz ki, módszereket határoz meg. Az MDF-es politikus szerint leg­feljebb 2-3 év áll Rendelkezésre arra, hogy az uniós csatlakozás­nak leginkább megfelelő stratégi­át dolgozzon ki a szaktárca. A Zöldség- és Gyümölcs Ter­méktanács adatai szerint a ha­gyományos magyar termékekből is rendszeresen negatív az export és az import mérlege. Igaz ez az alma, a földieper, a csemegeku­korica, a burgonya és a szőlő ese­tében is. Meg kell találni a választ arra is, miként lehetne a nyers gyümölcsöt jól eladható feldolgo­zott termékké alakítani - hang­zott el a tájékoztatón. Font Sándor a „tiszta miniszté­riumok” elvével egyetértve meg­jegyezte, el kell érni, hogy egy- egy tárca működésébe be lehes­sen tekinteni, hiszen a kormány­zati felelősség közös. AZ MDF-frakció véleménye szerint a hét eseménye volt, hogy Torgyán József, az FVM első em­bere aláírta a 2000. évi agrártá­mogatásokról szóló rendeletet. A 150 milliárd forint ugyanis meg­határozza a mezőgazdaságban dolgozó emberek sorsát. ______■ Ma gyar panaszok Strasbourgban 1993 és 1999 között összesen 570, Magyar- országról érkező kérelmet vettek nyilvántartásba, amelyek közül 430-at elfogadhatatlannak nyilvánított az Európa Tanács Emberi Jogi Bizottsága. Eddig négyen kaptak kárté­rítésként több száz ezer forintot a magyar államtól. Strasbourg A napokban feltételes szabadság­ra engedett Kunos Péter - az Agrobank egykori elnöke - ügy­védje bejelentette: ügyfele érde­kében Strasbourghoz fordult. A jogaikban vélt vagy valós sérel­met szenvedettek körében mind gyakrabban hallani, hogy a Strasbourgban székelő Európai Emberi Jogi Bíróságtól remélnek igazságot. Aki erre számít, nem árt, ha tudja: Strasbourg nem fellebbezé­si fórum - nyilatkozta lapunknak Weller Mónika, Igazságügyi Mi­nisztériumban dolgozó szakta­nácsadó. Ott politikai, valamint emberi jogi sérelmek esetén lehet érdemi elbírálásban reménykedni. Az alapvetően papírok alapján tájékozódó és döntést hozó eu­rópai szervezet eddig egyetlen esetben tartotta szükségesnek a felek tárgyaláson való meghall­gatását. A Független Rendőr Szakszervezet elnöke, Rekvényi László panaszában azt sérelmez­te, hogy Magyarországon a rend­őrök nem folytathatnak politikai tevékenységet és nem lehetnek párt tagjai. Először az illetékes bizottság igazat adva Rekvé­nyinek úgy foglalt állást, hogy az állami tiltás sérti a véleménynyil­vánítás szabadságát, a másod­fokként működő Emberi Jogi Bí­róság viszont úgy ítélte meg a dolgot, hogy a fenti okból nem sérülnek sem a véleménynyilvá­nítási, sem pedig az egyesülési szabadságjogok. Néhány esetben elmarasztal­ták már a magyar államot. A jog­sértés megállapítása • okozta presztízsveszteség mellett közel egymillió forintot kellett fizetni annak az asszonynak, akinek bir- | tokháborítási pere 14 évig húzó­dott. Három másik esetben peren kívül sikerült megegyeznie az ál­lamnak az őt bepanaszolttal. Ezen ügyekben 600-800 ezer fo­rintos kártalanítás illette meg a sérelmet szenvedettet. HORVÁTH Hírcsatorna AGYHARTYAGYULLADAS. Nincs megbetegedés a Magyar Honvédség városföldi laktanyájá­ban, ahol az ott tartózkodók egy része csütörtök óta nem hagyhat­ja el a helyőrséget. A laktanyában péntekre már mindenkit beoltot­tak a fertőző agyhártyagyulladást okozó baktérium elleni védőol­tással, illetve folyamatosan anti­biotikumot szednek. Ismeretes, hogy a betegségbe belehalt kisfiú előzőleg járt a laktanyában. ÖNÁLLÓ RÉGIÓ. A hat terve zési-statisztikai és a balatoni ré­gió mellett nyolcadikként a ti­szai térséget is önálló, egységes fejlesztési régióként kell elis­merni - szögezte le pénteken Lakiteleken Torgyán József. TÁMOGATÁS. Idén összesen 750 millió forinttal támogatja pá­lyázati úton a környező orszá­gokban élő magyar közösségek, illetve a szórványmagyarság anyanyelvi felsőoktatását, szak- . képzését és pedagógus-tovább­képzését a Határon Túli Magyar Oktatásért Apáczai Közalapít­vány. A 750 millió Ft,döntő részét a Munkaerő-piaci Alap Szakkép­zési Alaprésze finanszírozza, 100 millió forintot pedig a költségve­tés biztosít. Az első pályázati for­dulóban 470 millió forintot oszta­nak szét, ebből 100 millió forintot kifejezetten a szülőföldjükön szak- és felsőoktatásban részt ve­vők támogatására szánnak. PÁLYÁZAT. Az Oktatási Mi­nisztérium március elsejéig meghosszabbította az Arany Já­nos tehetséggondozó program települési önkormányzatok szá­mára kiírt pályázatának beadási határidejét. • ELJÁRÁS. Hat önkormányzat csatornaépítése ügyében indít eljárást az Országgyűlés közbe­szerzési bizottsága. A testület eddig 22 beruházást vizsgált, amelyből hat bizonyult törvény- sértőnek. Az eddigi számítások szerint a céltámogatásokból, amelyek folyósítását a törvény- sértés miatt szüntették meg, egymilliárd forint kerül vissza a költségvetésbe. EGY SZÁZALÉK. Akik a Buda­pest Sportcsarnok újjáépítésére szeretnék fordítani az szja egy százalékát, csak úgy tehetik meg, ha a pénzt a Testnevelési és Sportmúzeum 15326757-1-42 adószámára utalják, tette közzé az Ifjúsági és Sportminisztérium. BETILTOTTÁK. A „Macska karom” elnevezésű termék for­galmazását betiltotta a Fogyasz­tóvédelmi Főfelügyelőség, mert az forgalomba hozatali engedély nélkül került a drogériákba, gyógynövény-szaküzletekbe. A forgalmazást az engedély be- szerzéséig függesztették fel. ■ Az internet éve Budapest Együttműködési megálla­podást írtak alá a Magyar Tudományos Akadémia és a magyar informatikai szakmai szervezetek kép­viselői az internet-kultúra terjesztéséért, az informá­ciós társadalom kifejlesz­téséért. Céljuk hogy össze­hangolják tevékenységü­ket, egyeztessék az infor­mációs társadalomhoz kapcsolódó törvényalko­tásról alkotott véleményü­ket, gyors magyar válaszo­kat kezdeményezzenek a nemzetközileg felvetődő problémákra, együttmű­ködjenek az internet- infrastruktúra és az arra épülő alkalmazások terén. 2000 az internet éve Magyarországon. Erről írt alá megállapodást Kroó Norbert akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) főtitkára és dr. Bakonyi Péter, a Magyar Internet Társaság elnöke. FOTÓ: FEB/KALLUS GYÖRGY KÉZ A FALON. Idén Cserháti Zsuzsa énekesnő kéznyoma került a Rock City budapesti étterem falára. Képünkön: Cserháti Zsuzsa, B. Tóth László és Szeidl Tamás, a KFC ügyvezető igazgatója. ______________________________________________________________________________________________________FOTÓ: FEB/KALLUS GYÖRGY *

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents