Új Dunántúli Napló, 2000. február (11. évfolyam, 31-58. szám)

2000-02-23 / 53. szám

4. oldal - Űj Dunántúli Napló B A R ANYA I 2000. Február 23., szerda | Hírek röviden FRONTÁLISAN ÜTKÖZTEK. Tegnap késő este súlyos közlekedési bal­eset történt a nemrégiben elkészült siklósi elkerülő út máriagyűdi szakaszán. Két személygépkocsi frontálisan ütközött, a balesetben négyen sérültek meg. Egy fiatal hölgyet súlyos gerinc, egy másik nőt sorozatos bordatörésekkel szállítottak a pécsi kórházakba. Két könnyebb sérültet Siklóson láttak el. (sn) ELÉGETT TELEFONOSZLOPOK. Rádfalva és Diósviszló között a bo­zót- és avartűz a hét elején telefonvezeték-oszlopokat károsított. A tűz olyan heves volt, hogy két oszlop majdnem teljesen megsem­misült. A szolgáltató átadta a nem mindennapi ügyet kivizsgálásra a rendőrségnek. (cs) FÓRUM. A Pécsi Tudományegyetem 2. számú Gyakorló Iskolája ma 16 órától bemutatkozó tájékoztatót tart a leendő első évfolyamosok szüleinek az Őz utca 2. alatt. ______________________________________________________ö**» Pa naszkodó bortermelők Siklós A szőlősgazdák jelentős ré­sze szerint az állam az adó­bevételeit a bortörvénnyel a szakmai indokok elé he­lyezte. A gazdák azt hangoztatják, hogy szerintük az új törvény olyan ad­minisztrációs terhet ró rájuk, aminek sokan nem tudnak eleget tenni. Ezek körébe tartozik az is, hogy - a törköly kivételével - bor­kísérő okmányt kell kiállítani a nedű „mozgatásáról”, vagyis, ha azt egyik helyről, például az elő­állító pincétől a tárolóig szállít­ják. A kistermelők sérelmezik, hogy jövedelem-kiegészítéstől esnek el, parányi birtokukon megtermelt nedűjükért a bort fel­vásárlók sohasem fognak annyit adni, mint amennyit eddig egy „sima” kocs'máros fizetett. Aid pedig pár litert termelt tisztesség­gel évente a birtokán, sosem igyekezett gazember módjára vi­selkedni. A városkörnyéki szőlőkben már ma sem ritka jelenség, hogy a gazda - a saját szükséglet felet­ti mennyiséget adó - tőke kivá­gást kezdeményez, dacára an­nak, hogy a közelmúlt kedvező időjárását kihasználva megmet­szette azokat. Daka Zsoltnak, a Tenkes Hegyközség hegybírájának ugyanakkor az a véleménye, hogy nem kell mindjárt kétségbe esni, és fejszét ragadni. A tör­vény ösztönzi a minőségi terme­lést, ráadásul annak pozitív hatá­sa lehet a hamisításokkal kapcso­latban. A törvénynek köszönhe­tően átalakul majd a piac, várha­tóan kialakul egy új felvásárlói réteg, melynek körébe elsőként a nagyobb szőlősgazdák lépnek be. _________ K. J. ME GRONGÁLT VIRÁGTARTÓK PÉCSETT, a vásárcsarnok közelében. És hamarosan megkezdődik a tavaszi virágositás. fotó, müller a. TŰKOR ÁNTSZ-összegzés a múlt évről Baranyában csupán két szeméttelep felel meg a környezet-egészségügyi követelményeknek A Baranya megyei szennyvíztisztító-telepek a szakemberek szerint meg­bízható műszaki színvonalon működnek fotós m. a. Baranyai körkép A megye település- és közegészségügyi helyzetét elemző, nemrégiben elkészült jelentés megállapításai szerint az utób­bi években történt fejlesztéseknek kö­szönhetően, bizonyos területeken javult a helyzet Baranyában. A hulladéktáro­lás vagy a szennyvíz-elvezetés terén vi­szont sokat kell még tenniük a települé­seknek azért, hogy közvetlen környeze­tük megfelelő állapotba kerüljön.- A monitorállomások adatai alapján 1999- ben a Pécsre jellemző kéndioxid okozta szmogos időszakok száma csupán a fele volt az egy évvel ezelőtt tapasztaltnak - ismertet­te a megye környezeti állapotáról készült leg­frissebb felmérés eredményeit a Dunántúli Naplóval dr. Vermes Éva, az ÁNTSZ Baranya Megyei Intézete település- és közegészség- ügyi csoportjának vezetője. - A szmogos idő­szakok tartama azonban a korábbiaknál hosszabb volt, és a maximális kéndioxid­Elavult fürdőhelyek koncentrációk is magasabbak voltak. Tavaly nyáron viszont egyáltalán nem volt szmog­epizód, és a korábbi fűtési időszakhoz ké­pest október elsejétől szintén kedvezőbb volt a helyzet. Az ózonszennyezettség az 1998-ban mért adatokhoz képest tavaly erősebb volt Pécsett, és általában a Mecsek déli oldalát jellemezte. A nitrogén-dioxid és a szénmonoxid-szennye­zettség tekintetében ugyanakkor ki­sebb javulás volt tapasztalható, ami egyrészt a kedvező időjárásnak, más­részt a déli elfterülőút-szakasz teher­mentesítő hatásának köszönhető.- 1999 tavaszától három hónapon át rendkívüli légszennyezettségi vizsgálatok voltak a városban a ju­goszláviai bombázások miatt, ezek eredményéről nemrég kaptunk ösz- szefoglaló tájékoztatást - mondta a csoportvezető. - A bombázások nem okoztak kimutatható környeze­ti veszélyt térségünkre. A dél-ma- gyarországi városokban végzett mé­rések során viszont kiderült, hogy a közlekedési eredetű szennyezettség Pécsett a legmagasabb, igaz, a határ­értéket itt sem éri el. A tanulmány adatai szerint a ba­ranyai települések mindegyikén van közüze­mi vízmű, ám a lakosság ellátottsága nem teljes körű, hiszen a vezeték nem jut el min­den családhoz. Pécsett körülbelül háromezer fő nélkülözi még laká­sában a vezetékes ivóvi­zet.- Az Ormánságban az arzén néhány éve még viszonylag magas koncentrációjú volt, de most már csaknem megnyugtató a helyzet - tudtuk meg Vermes Évától. - Várható azon­ban, hogy a közeljövő­ben az új európai határ­értékek miatt több tele­pülésen új arzénmentesítő technológiát kell majd beépíteni. Az ihatósági vizsgálatra tavaly beérkezett vízminták háromnegyedét találta alkalmas­nak az ÁNTSZ a bakteriológiai paraméterek alapján, ami a szakember szerint jó ered­mény. A fennmaradó huszonöt százalék esetében mindenkor azonnali intézkedések történtek. Jelenleg a települések ötvenegy százalékában van kiépített szennyvízháló­zat, és a huszonkét kommunális szennyvíz- telep megbízhatóan működik.- A kiépített medencés fürdőknél, a visz- szaforgató rendszerben működő strandok esetében jók a tapasztalataink, de ez nem mondható el ugyanígy a töltő-ürítő rendsze- rűekre - mondta a csoportvezető. - Ezeket a technológiákat a bakteriológiai vizsgálatok rossz eredményei alapján mihamarabb meg kellene szüntetni. Közel harminc vizsgálatot végeztünk tavaly a természetes fürdőhelye­ken, és csak egyetlen kiemelkedően rossz eredmény született, a Pécsi-tónál, ahol való­színűleg szennyvízbemosódás történt. A Du­na folyamatosan szennyezett volt mind ké­miai, mind bakteriológiai szempontból. A háromszázegy baranyai település közül ugyan csak negyvenkettő - többnyire Sziget­vár környéki - faluban nincs megoldva a szervezett szemétszállítás, de a működő sze­métlerakók helyzete sem megnyugtató.- Csupán két telep felel meg a korszerű követelményeknek. Az összes többi műszaki védelem nélkül épült, jobb megoldás híján megtűrt létesítmény - hangsúlyozta a sza­kember. SCHNEIDER O. Bár Baranya megye sok településén már a koszén], visszafor­gató rendszerben működnek a strandok, még mindig vannak olyan fürdők, amelyek a nyári időszakban hamar fertőzések melegágyai lehetnek. Az ÁNTSZ nyilvántartása szerint a ked­velt Harkányi Strandfürdő területén is vannak még töltő-ürítő rendszerű medencék, ugyanúgy, ahogy a szigetvári strandon is. A fejlesztésekben a bólyi, a beremendi, a mohácsi fürdők járnak elöl Baranyában. Az intézet nyáron sem kap mindig naprakész információt az éppen üzemelő fürdőhelyekről. Félkarúak: nem olcsó játék Az adóemeléstől a feketepiac erősödése várható Két és félszeresére emelkedett február 15-től a nyerőauto­maták után fizetendő játékadó mértéke, a közelmúltban módosított szerencsejáték törvény értelmében. A jogsza­bályalkotók a gépekkel való manipulációk visszaszorítását várják a szigorítástól, a szerencsejáték szervezők viszont a feketepiac erősödésétől tartanak. Baranyai körkép- Egységesen 45 ezer forintot kell majd fizetniük havonta és gépen­ként a pénznyerő automaták üze­meltetőinek - nyilatkozta lapunk­nak Bakonyi János, a Pénzügymi­nisztérium vállalkozási és szabá­lyozási főosztályának tanácsosa.- Eddig a második kategóriás - az­az a kisebb tétekkel működő - au­tomaták után 18 ezer, az első ka­tegóriások - amelyek általában 100 forintos minimum tétekkel működnek - esetében 28 ezer fo­rint volt az állami elvonás mérté­ke. A Szerencsejáték Felügyelet ellenőrzései során kiderült, hogy több üzemeltető a gépeket mani­pulálja, a nagyobb tétekkel műkö­dő gépeket is második kategóriás­ként tűntették fel. Az adó egysé­gesítésével a törvénymódosítás ezeket a visszaéléseket kikü­szöbölte. Az adóemelés mértékét pedig az üzemeltetésből szárma­zó magas bevételek indokolták. További változás, hogy a máso­dik csoportba tartozó automaták esetében a megengedett maxi­mum tét 100-ról 200 forintra emelkedett, a minimum tét meg­állapítása továbbra is az üzemel­tetőktől függ. A tanácsos hozzátette, hogy az államnak eddig évente mintegy 7- 8 milliárd forint bevétele szárma­zott a nyerőgépekből, számítások szerint ez az összeg a jövőben 14- 15 milliárd forintra emelkedik. Dr. Balatonfüredi Sándor, a Szerencsejáték Szervezők Szövet­ségének titkára kérdésünkre el­mondta, hogy a maximum tétek emelése - amelyhez a gépek átala­kítása szükséges - nem jár több haszonnal, hiszen a játékprogra­mok és a nyereményszorzók nem változnak. - Az automaták átalakí­tása nem kötelező, a versenyben maradáshoz viszont elengedhetet­len. Ez szintén jelentős terheket ró a szervezőkre, a legdrágább gé­pek esetében két-háromszázezer forinttal kell számolniuk. Jelenleg 1100 cég közel 34 ezer gépet üze­meltet az országban. A szigorítá­sok következtében több játékte­rem megszűnésére, a vendéglátó- helyeken kevesebb gépre, és a fe­ketepiac erősödésére lehet számí­tani. Baranyában a vendéglátó-he­lyiségek mintegy kilencven szá­zalékában vannak nyerő- illetve játékgépek. Egy automata átlago­san havi 60-70 ezer forint hasznot hoz, ennek általában 30 százalé­ka marad a vendéglő tulajdonosá­nál. Az érintettek szerint az üzle­tek jelentős része a gépekből származó bevételek nélkül nem tudna megélni. WALD KATA Visszatérünk-e a múzeumokhoz? A JANUS PANNONIUS MÚZEUM LÁTOGATOTTSÁGA Világszerte csökken a múzeumba járók száma, amit az ország legna­gyobb vidéki múzeumi hálózatá­nak, a baranyainak a példája is igazol. A tendenciával ellenkező elmozdulást csak tavaly tapasztal­tak a statisztikák szerint. Baranyai körkép Tavalyelőtt 263.702-en fordultak meg a Janus Pannonius Múzeum (JPM) ki­állítóhelyein, majd 1999-ben 277.153- an - tudtuk meg Waltemé Müller Ju­dittól (képünkön), a múzeumi titkár­ság vezetőjétől. - Áttekintve az elmúlt tíz évet, ez az emelkedés annyira mi­nimális, hogy nem beszélhetünk a ten­dencia megváltozásáról - mondja a szakember. Az viszont egyértelmű, hogy a fizetők száma tovább csökkent, ugyanis a látogatók jelentős hányadát tették ki azok, akik a Zsolnay Múzeu­mot és Amerigo Tot kiállítását, a Schaár és a Nemes Endre Múzeumot, illetve a Modern Magyar Képtárat és a Múzeum Galériát a mindkét kiállító- helyre érvényes közös jeggyel tekintet­ték meg. Ugyanakkor tavaly április 15- től 800 forintos napijegyet is vásárol­hattak a múzeumkedvelők, amelyért Vasarelytől Csontváryig, a Ókeresz­tény Mauzóleumtól a Modern Képtárig rendkívül gazdag választék kényezteti el a múzeumbarátokat. Az árak mérsékeltnek mondhatók. A szóló belépők tavaly áprilisban 160- ról emelkedtek 200 forintra, míg a leg­népszerűbbekké 200-ról 250-re. Az eb­ből származó 22 milliós tavalyi bevétel egyáltalán nem elhanyagolható, de a minisztériumi pályázatokon nyertnél - 33,5 millió forint - is kevesebb, és a működési-fenntartási költségeknek messze a töredéke. Az a tény, hogy ma többen „elkerülik” a múzeumokat, nem feltétlenül függ össze az árakkal; például a graziakkal való eszmecserék alapján inkább világjelenségnek te­kinthető. A Janus Pannonius Múzeum ezzel együtt őrzi országosan előkelő helye­zését, hiszen 1992-től 1995-ig a csök­kenés ellenére a leglátogatottabb vidé­ki múzeumi hálózat volt, csak az utóbbi években csúszott vissza a 3. helyre. Ennek olyan infrast­rukturális és szocio­lógiai okai vannak, melyek nem a múze­umon belül keresen­dők. Gondolunk itt a városba tömegeket csábító kulturális és sportrendezvé­nyek meglétére vagy hiányára, a ven­déglátóhelyek vonzerejére, a nehezen tagadható közlekedési gondokra, és más tényezőkre is. A leg­látogatottabb múzeum to­vábbra is a Zsolnay, ta­valy 53.459 fizető látoga­tóval, melyet a Csontváry (46.638) és a Vasarely (43.284) követ. Az Óke­resztény Mauzóleum és a Várostörténeti Múzeum iránt már mérsékeltebb, de még mindig igen je­lentős az érdeklődés, melyekbe 9862-en, illet­ve 6037-en nyitottak be tavaly. Zömmel diákláto­gatói voltak a Modern Magyar Képtárnak, a Régészeti és a Természettudományi Kiállításnak, va­lamint a mohácsi Kanizsai Dorottya Múzeumnak is. Az időszakos tárlatok közül a Zsolnay Miklós keleti utazását bemutató tárlatra és a XVIII. századi Habsburg-portrékra 1800-an, illetve 1500-an voltak kíváncsiak a Múzeum Galériában. A JPM ezeknek a tapasztalatoknak a birtokában remélhetően idén április­tól nem emeli jelentősen az árakat. Az is valószínű, hogy a kedvezményesen vagy ingyenesen múzeumokba látoga­tók száma is tovább növekszik, amely az intézmény utóbbi években egyre erőteljesebben fölvállalt közművelődé­si szerepének köszönhető. Többek közt a gyerekek számára hirdetett tár­latlátogatási akcióknak és az ingyenes látogatási napoknak, melyek nemcsak a múzeum „használatára” tanítanak, de növelik vonzáskörét is. B. R.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents