Új Dunántúli Napló, 2000. február (11. évfolyam, 31-58. szám)

2000-02-19 / 49. szám

2000. Február 19., szombat Új-Dunántúli Napló - 11. oldal KULTÚRA-MŰVELŐDÉS Magyar zeneigazgató Amerikában Az amerikaiak nemzeti operájának ve­zénylését magyar (vagy egyáltalán kül­földi) karmesternek átengedni még a le­hetőségek hazájában is nagy merészség­nek számít. A Pécsi Szimfonikus Zene­kar sikersorozatába most a Pécsi Nemze­ti Színház is bekapcsolódott Papp Zoltán révén, aki a Porgy és Bess állandó zene- igazgatója lett az együttes egyesült álla­mokbeli fellépésein. Nem panaszkodhat mostanában a Pécsi Nem­zeti Színház karmestere, Papp Zoltán arra, hogy nem jut neki elég feladat. Az elmúlt év­ben a pécsi színházi életben szerzőként a Harmadik Színházban a Gyáva kistigris, a Pinokkió zenéjével szerepelt, elkészült élete első elektronikus kísérőzenéje az Elnöknők számára, a Horvát Színházban pedig a Kép­zelt beteg című előadáshoz írt muzsikát. Most a Gül Babát vezényli, meg az új nagyoperet­tet, a Viktóriát, azonkívül a Villanegra zenei vezetője, de máris új kihívások várják. A Pécsi Szimfonikus Zenekar USA-beli ta­valy tavaszi turnéján még első zongorista volt, de már akkor szó volt róla, hogy kar­mesterként is kap be. itatkozási lehetősé­get. A sors úgy hozta, uogy már a körút első harmadában váratlanul át kellett vállalnia a feladatot, s a szenzációs beugrás eredménye az lett, hogy végül is nyolcszor vezényelhe­tett, többek között New Yorkban is.- A premieren pillanatok alatt kellett imp­rovizálni, még partitúrám sem volt - emléke­zik vissza. - En lettem az első magyar, aki a Gershwin-operát az USA-ban vezényelte. Vé­gül vezető karmesterré neveztek ki, így már én vezénylem a társulatot a legközelebbi kai­rói turnén, ahol az operaházban lépünk fel. A tervek szerint 2001-ben az USA déli álla­maiban és Mexikóban szerepel majd a Porgy és Bess. Arra a kérdésre, hogy az amerikai éneke­sek mások-e, mint az itthoni művészek, Papp Zoltán elmondta: a profi gondolkodás- mód, a szakmai felkészültség alapvető igény, hiszen mindig csúcsformában kell lenni, ott nem engedhet meg magának egy énekes még egy hangszálgyulladást se. A tanulság ebből mindenkinek: jónak muszáj lenni, és nem szabad megelégedni soha. Hogy az új zeneigazgató kapcsolatai megszilárdulnak-e annyira, hogy a segítségével a pécsi színház művészei is kijuthatnának Amerikába, az kérdés, mindenesetre istenadta lehetőség lenne. S hogy milyen terveket dédelget Papp Zoltán még?- Készülök egy Brecht-előadásra a Har­madik Színházban, egy szimfonikus zene­kari művön is dolgozom, és a következő pé­csi fagottversenyre is szerzek darabot. A szívem azonban továbbra is a színpadi ze­nés műveké. hodnik i. gy. „Készülök egy Brecht-előadásra a Harmadik Színházban” foto- t. l. ________Magyarul - Magyarán________ Sz ótár a helyesíráséit Helyesírási bizonytalansá­gaink eloszlatásának leg­egyszerűbb módja, ha a kezünk ügyében lévő szó­tár után kapunk. Akinek a kezében „előfordul” (bo­csánatot kérek az író em­berek többségétől) már A magyar helyesírás szabá­lyai c. könyv 11. kiadása (megjelent 1984-ben), az tudja, hogy 3 szerkezeti ré­sze van: a SZABÁLYZAT, a SZÓTÁR és a TÁRGYMU­TATÓ. Minden rosszindulat nélkül, leg­feljebb enyhe nehezteléssel álla­pítom meg, hogy találkoztam már olyan érettségizett fiatalok­kal, akiknek még nem volt sze­rencséjük ehhez a 385 oldalas könyvhöz. Bár a SZÓTÁR a leg­terjedelmesebb rész (a 125-től a 377. oldalig), a gazdag magyar szókészletnek csak egy része, mégpedig a helyesírás szem­pontjából problémás rétege ta­lálható meg benne. A SZABÁLY­ZAT értelmezése és a TÁRGY­MUTATÓ használata bizonyos fokú nyelvtani tájékozottságot kíván. Ez a tény tette indokolttá a He­lyesírási tanácsadó szótár kiadá­sát 1961-ben, illetve a Helyesírási kéziszótár megjelentetését 1988- ban. Mivel a nyelv állandóan válto­zik - főként a szókincse, szóállo­mánya bővül, gazdagodik, kisebb része „kiavul” az élő nyelvből -, a mai igényeket kielégítő kiadvány­ra volt szükség. Ebben az évben jelent meg a Magyar helyesírási szótár, amelynek szerkesztői: Deme László, Fábián Pál és Tóth Etelka. A szótár alcíme: A Magyar Tudományos Akadémia szabá­lyai szerint. Ezzel hangsúlyozni kívánták, hogy az MTA helyesírá­si szabályzatának változatlanul érvényben lévő, 1984. évi 11. ki­adásához igazodtak. A szótár a korábbi változatok­nál lényegesen bővebb. Mintegy 140.000 szót és szókapcsolatot tartalmaz. A művelődéstörténeti szempontból is jelentős mű hasz­nálatához fontos tudnivalókat tartalmaz. PL az alakváltozatoknak két tí­pusát közli. Az azonos értékben alkalmazhatók v. (= vagy) kötő­szóval (fel v. föl) kapcsolták ösz- sze. Ha az alaki különbség jelen­tésbeli különbséggel jár, közöt­tük és kötőszó van. (fia és fiúja) A helyes írásmódot a szó je­lentésével, értelmezésével és mondatba foglalásával is szem­lélteti. A szavak toldalékos alakjai kö­zül csak azokat veszi fel, ame­lyek helyesírási szempontból kérdésesek. Az elválasztásra vonatkozóan csak olyan szóalakok esetében ad útbaigazítást, amelyeknek ta­golása nehézségbe ütközik. (Wa­shington, ref-le-xió, kilo-gram, monog-ram stb.). A szavak, szóalakok számá­nak szaporítása az ún. bokrosí- tás. Az azonos típusú, de a szó­tárban nem szereplő alakok írás­módjának analógiás kikövetkez­tetése. Feltétlen gazdagodást jelent jó néhány új szó közlése a legkü­lönbözőbb tárgykörökből. Ilyen pl. a dzsogging, pizzéria, sikerdíj, szoftver, zöldhatár stb. Bizonyos, hogy a szótárkészí­tők nem ülhetnek babéraikon, mert nyelvünk szinte hétről hétre bővül olyan szavakkal is, ame­lyeknek a helyesírását tisztázni kell. _____ RÓNAI BÉLA Eg y kiváló művész emlékére Pécs szeretett hegedűművészének, a tíz éve elhunyt Gyermán Istvánnak az emlékére tartott ünnepi koncertet a hét közepén a Bazilikában a Pécsi Szimfonikus Zenekar. A hegedűművész lánya, Gyermán szott, pedig nagyon szerette és Júlia, a zenekar szólistája az ese- fantasztikusan játszotta ezek- mény kapcsán beszélt az új CD- nek a szerzőknek a műveit is. És lemezről is, amely az édesapa fel- játszott ő mindenfélét: Mozar- lépéseinek - önálló és csoportos tot, Thelemannt, a Balassa- előadóestjeinek - válogatása, hegedűversenyt, Erdőst. Sok Mint elmondta, úgy véli, hogy a szeretet jellemezte őt és a zené­Gyermán Júlia zenekari próbán fotós tóth László CD-t hallgatva is érezni azt a sze­mélyességet, a közvetlen varázst, amely édesapja művészetét jel­lemzi.- Apu egy nagyon szenzitív, romantikus alkat volt, és nagyon értett minden stílust. Dús han­gú, telt játékát hallgatva a kö­zönség azt érezhette, hogy ez személyesen neki szól... Sajnos, a CD-ről hiányoznak a rádióban elhangzott felvételek, amikor Lutostawskit, Hindemithet ját­jét, és nem volt az a típus, aki valaha is tudott volna könyököl­ni. Annyira hitt abban, hogy ze­nélni kell, hogy ez megóvta a mélyebb csalódásoktól. Neki és édesanyámnak is sok lehetősé­gük lett volna arra, hogy kül­földre menjenek, hívta őket Gardelli, hívták mások is, de ők mindvégig maradtak.- Édesanyja, Gy. Vass Ágnes is neves muzsikus. Szükségszerű volt-e, hogy Júlia zenész legyen?- Ez egyáltalán nem volt biz­tos. Gyerekkoromban először zongorához ültem, aztán próbál­koztam hegedűvel. De nagyon nem szerettem hegedűn gyako­rolni! Ezt a hangszert a leghálát­lanabb kisgyerekkorban kézbe venni. Nagy erőfeszítés, nagy tü­relem kell, mire egy szép hangot ki lehet belőle csalni. Nekem eh­hez még nem volt türelmem, ha­mar abba is hagytam. A szüleim elfogadták ezt, és azt is látták, hogy sokfelé érdeklődőm. Verset is írtam. Az irodalom és írás ma is vonz, egy időben Berták Lász­ló is nagy segítségemre volt, ko­molyan biztatott. A Jókai Utcai Általános Iskola, ahova jártam, nem volt igazán humán beállí­tottságú. Később a zenei fejlődé­semben sokat jelentett, hogy Meláth Zsuzsa és Kertész Gabi tanítványa lehettem. A Művésze­ti Szakközépiskola hegedű tan­szakát végezve kerültem a Zene- akadémiára, ahol Papp György­nél tanultam.- Mi jelentette a pályán az első sikereket?- Természetesen az, hogy az Akadémiára azonnal felvettek.- Akkor a felvételi is az emléke­zetébe vésődhetett.- Valóban különös volt! Na­gyon izgultam a felvételi előtt, de a színpadon elfogott valami hatal­mas nyugalom. Mintha a Jóisten segített volna. Felvettek - már egyértelmű volt, mit kell választa­nom, de a szakmán belül most is keresem a helyem. Volt úgy, hogy a szólistapálya felé orientálód­tam, de alkatomnál fogva a ki­sebb közönség, a meghittebb ka­marai közeg és a szólószerep vonz. Férjemmel, Vedres Csaba zongoraművésszel gyakran lé­pünk fel ketten. A közös muzsi­kálás - túl azon, hogy nagyra tar­tom a művészetét - a hajlamom­nak is nagyon jól megfelel. B. R. VersBlattolás 2000. április 11-én (kedden) délelőtt 10.00 órától a Költészet Napja egyik rendezvényeként versmondó versenyt rendez a pécsi Művészetek Háza, a Jó­zsef Attila Kör, a Magyar Vers­mondásért Alapítvány és a Pé­csi Művelt Társalgó. A rendezvény célja a magyar költészet értékeinek felmutatá­sa. A verseny két fordulóból áll: a jelentkezők először egy szabadon választott magyar költő tollából származó verset mutatnak be, majd a második fordulóban egy, a helyszínen több alkotás közül választható, a résztvevők által előre nem is­mert kortárs magyar verset ol­vasnak föl. A versenyzők a ho­zott verset kívülről adják elő, a kötelezően választhatót egy órai felkészülés után olvassák föl. Jelentkezési határidő: 2000. március 20. A jelentkezés módja: írásban, egyénileg elkészített jelentkezé­si lapon, amin a következő ada­tokat kérik föltüntetni:- a jelentkező neve, életkora,- iskolája címe és/vagy értesí­tési címe,- felkészítő tanárának neve,- a választott vers szerzője és címe. Amennyiben a választott vers kötettel még nem rendelkező szerzőtől származik, kérik, hogy a jelentkezési lap mellékle­teként a költemény fénymásola­tát is küldjék el. Jelentkezési cím és a rendez­vény tervezett színhelye: Művé­szetek Háza, Pécs, Széchenyi tér 7-8. 7621 A jelentkezésnél megszabott korhatár iiincs. (A borítékon kérik föltüntetni: VersBlatto­lás.) További felvilágosítást a Művészetek Házában Erős Zsu­zsától lehet kérni a 72/315-388- as telefonszámon. Újra itt a lengyel dzsessz Namyslowski, Niemen, Pori Jazz-fesztiválok. Az igazi dzsesszrajongók elaiélnak az emlékektől, ha felidézik a hatvanas, hetvenes évek történéseit. Ebben a korban futott be Ryszard Kruza is, aki Absurd Jazz Quartettjével Pécsett vendégszerepei a jövő héten. Ryszard Kruzát - alias Kruza Ri- chárd vibrafonost - éveken át Ma­gyarország legtöbbre hivatott dzsessz-zenészeként tartották számon, ugyanis 1967-ben az ak­kor 28 éves lengyel fiatalember úgy döntött, hogy hazánkba köl­tözik. A szakmai várakozásoknak aztán maradéktalanul megfelelt Kruza, s nemcsak itthon, de ké­sőbb nemzetközi szinten is. Nos, Ryszard most újra hazánkban vendégszerepei, február 22-én kedden a pécsi Művészetek Háza Fülep Lajos termében lép fel fris­sen válogatott magyar dzsessz- csapatával. A zenész egyébként már 1955-ben, 16 évesen nevet szerzett a műfajban a lengyel amatőr dzsesszfesztivált meg­nyerve. Ezt követően együtt ját­szott Andrzej Cybulskival, Zbigniew Namyslowskival, majd nyolc éven át a legismertebb északi csapat, a North Coast Combo vezetője volt. A folytatás is Combo, ezen a néven alakított 1967-ben együttest nálunk is Gonda Jánossal és Pege Aladár­ral. Hat évet töltött hazánkban, miközben kurzusokat tartott a Bartók Béla Zeneművészeti Főis­kola jazz tanszakán, lemezeket adott ki, és nemzetközi rendezvé­nyeken szerepelt. Mainstream, modern jazz, vibrafon. Ezek a kulcsszavak, ha valaki a jellemzé­sébe kezd. Kruza 1973 óta több­nyire Torontóban, Varsóban, Bécsben és időnként Budapesten éli életét. Most éppen magyar korszak következik: Absurd Jazz Quartett néven alakított új együt­test, s ez a csapat (Román Péter - basszgitár, Jeszenszky György - dobok, Cseke Gábor - zongora) érkezik most kedden Pécsre, a Művészetek Házába. Cseke Gá­bort illetően pedig érdemes még egy pillanatra megállni, ő ugyanis pécsi származású. A '71-es szüle­tésű billentyűs Binder Károlytól tanult a jazz tanszéken, s tavaly közös CD-je jelent meg feleségé­vel, Tisza Beával. * Még egy dzsesszínyenceknek való koncert lesz Pécsett hamaro­san. Az Áfiumban szerdán este 8 órától Szakcsi Lakatos Béla (zon­gora) és Kőszegi Imre (dob) mu­tatja be legújabb lemezét Journey in Time címmel. ■ EGY HORVÁT KÉPZŐMŰVÉSZ PÁRIZSBAN. Új kiállítás nyílt a pécsi Horvát Színház kiállítótermében, a Csopor(t) Hordában. Branimir Dorotic izgalmas alkotásai március közepéig tekinthetők meg, fotó, tóth l V I k V

Next

/
Thumbnails
Contents