Új Dunántúli Napló, 2000. február (11. évfolyam, 31-58. szám)

2000-02-18 / 48. szám

16. oldal - Dunántúli Napló INGATLAN PIAC 2000. FEBRUÁR 18., PÉNTEK Lakásfelújítás: új otthon, te drága! Itt az új, kedvezményes kamatozású lakás- építési hiteleket kínáló program, amely vár­hatóan meghozza az építési, felújítási ked­vet. Korábban már beszámoltunk arról, hogy az alaptól a tetőig mennyiért lehet fel­húzni egy átlagos méretű házat. Most a la­kás-felújítási munkákat vesszük sorra. A Baranyai Ipartestület szakemberétől, Vörös Györgytől arra kértünk választ, hogy adjon átfo­gó képet a lakás-felújítási munkák menetéről, áráról, sajátosságairól. Mint mon­dotta, ezen a területen is érződik az ingatlanárak emelkedése. Egy­részt drágultak az alapanyagok, másrészt több a költözködő, s így a kisebb munkákra történő meg­bízatás. Elöljáróban annyit, hogy két­szobás, 40-50 négyzetméteres la­kás felújítására vonatkozó költsé­gekkel számolunk, s a komplex helyrehozatal (festés, mázolás, hi­degburkolás, parkettázás, lám­pák, kapcsolók cseréje, új kony­habútor, fűtéskorszerűsítés, asz­talos javítások) 800 ezer-1 millió forint között áll meg. Ráadásul ez nettó összeg, tehát áfa nélkül ér­tendő. Továbbá nem tartalmazza a fel­sorolás a nyílászárók cseréjét, térel­választók áthelyezését, kivágását sem. Persze a használt lakásba köl­tözők nem biztos, hogy minden fel­újítási munkafolyamatot elvégez­tetnek, ennek megfelelően csökkenhet a költség. De nézzük tételesen a munkákat. A festés, mázolás 80-100 ezer forint anyag- és munkadíj­jal, mindez a tapétázást, a mennyezetfestést, az ajtók, ablakok lekenését jelenti. A tapéta azon­ban nem a legújabb, szórt, mosható változat! A hidegburkolás a leghúzósabb tétel (150 ezer Ft anyagár plusz 80 ezer munkadíj), még akkor is, ha közepes minőségű csempével szá­molunk. A fürdőszoba, a WC, a konyha és az előtér burkolását tartalmazzák a költségek. Csempézéskor célszerű a vizes és szennyvizes alapvezetékeket is kicserélni! Ha már víz, akkor következzen a szaniteráruk felújítása (kád, zuhanytálca, mosdó, WC-kagy- ló). Itt 100 ezer Ft anyagár + 30 ezer munkadíj­jal számolhatunk. Egy újabb jó tanács: a mosó­gép szennyvizét ne a kádba, hanem a padlóösz- szefolyóba vezettessük! A parkettázásnál 3500 Ft az anyag és ezer forint a lerakás négyzetmé­terdíja. A villanyszerelés sem olcsó mulatság, hi­szen két csillárt legalább kicserél mindenki, a dugaszolóaljzatokról, kapcsolókról nem is be­szélve. A csillárok 20-100 ezer forintba kerülhet­nek, átlagos választásnál ez a munka mindenes­tül 70-80 ezer forintra taksálható. Ugyancsak megfontolandó a konyhabútor cseréje. Itt általában a bútor ára a beszerelést is A hidegburkolás a legdrágább FOTÓ: TÓTH LÁSZLÓ tartalmazza, de ez nem jelent különösebb meg­takarítást, hiszen 80-400 ezer forint egy komp­lett konyhai szekrénysor. A fűtés-korszerűsítés­be sok minden belefér, de általában távfűtéses lakásokban gondolkozva a radiátorok felújítása (az átfestés többnyire a mázolási költségekben is benne van, inkább a költségmegosztók, ter­mosztatikus szelepek felszereléséről van szó), vagy lapradiátorra váltása kerülhet szóba (a tel­jes összeg: 60-80 ezer forint). Asztalosmunkák alatt a kilincsek (egy rézkilincs + lemezborítás 2-3 ezer forint), esetleg zárak cseréjét, az ajtók- ablakok megigazítását kell érteni, valamint a kü­szöbök rézlemezzel történő csinosítását. Az összes munkát egy kivitelező cég 2 hét­másfél hónap alatt végzi el, de ez alatt nem le­het bent lakni! ■ Meddig nőnek a panelárak? Változatlanul tart a panellakások áremelkedése, de Hor­váth Csabának, a Pécs-baranyai Kereskedelmi és Iparka­mara ingatlanközvetítő tagozata elnökének (képünkön) szerint ez az állapot már sokáig nem tartható. Oldalszerkesztő: Hír-Téglák ÉPÍTŐIPARI SZIMPÓZIUMOT szerveznek március 23-án a Pé­csi Kereskedelmi Központban (a Pécs-baranyai Kereskedelmi és Iparkamara épületében). A szak­mai előadások mellett új techno­lógiákat, építési anyagokat, épí­tőipari gépeket bemutató kiállí­tás is lesz. A NÁDOR ÁTALAKÍTÁSÁRA, bőví­tésére kiírt pályázatot nyolc pé­csi pályázó közül Horváth And­rás és Patartics Zorán cége nyer­te el. A terv nagy terek kiképzé­sét tartalmazza, valamint egy többszintes föld alatti autópar­kolóét. BÉRIRODÁK. A honi irodapiacot az ingatlanpiac legdinamikusab­ban fejlődő ágaként emlegetik. Ezt jelzi, hogy Magyarországon európai szinten is átlagosnak te­kinthető az üresen maradó iro­daterületek aránya, s ez az érték alig haladja meg a 10 százalékot. Természetesen a fővárosban ta­lálható a legtöbb bériroda, de Pécs is a felső régióhoz tartozik a hazai összevetésben. Igaz, hogy itt is érvényesül az a vidéki sajátosság, miszerint a bérirodák többsége egykori nagy cég köz­ponti épületében található. MEGÚJULÓ KAPOSVÁRI BELVÁ­ROS. Több mint félmilliárd fo­rint értékű beruházással készül a városközpont teljes rekonst­rukciója. Lakások, üzletek, a fő­teret tehermentesítő út épül eb­ből az összegből. TISZTUL A PIAC. A Pécs-bara­nyai Kereskedelmi és Iparkama­ra ingatlanközvetítő tagozata megtette az első lépést a szakma megtisztítására. Mint ismeretes, a megyében több mint 100 in­gatlanközvetítő cég van beje­gyezve (vannak olyan becslések is, amelyek 250 körülire taksál­ják a számot), közülük sok sza­bálytalanul, illegálisan vagy egy­általán nem funkcionál. A tago­zat most listát készített a szabá­lyos működéshez szükséges do­kumentumokkal rendelkező vál­lalkozásokról. A listára egyelőre 35 ingatlanközvetítő került fel. ÚJ KERESKEDELMI KÖZPONT. Egymilliárd forint értékű Phare- pénzből nemzetközi kereskedel­mi központot építenek Győrben. Az 5500 négyzetméteres épület- együttesben a megyei kereske­delmi kamara intézménye és egy 80 szobás szálloda is helyet kap majd.__________________■ A legfontosabb ellenérv a panel­lakások áremelkedésével szem­ben, hogy ez a lakáskategória az, amely egy jelentős rétegnek a megfizethető árszintet jelenti, de lassan ezek az otthonok is átke­rülnek így a megfizethetetlen be­sorolásba. Most ugyanis Pécsett már ott tartunk, hogy a Kertvá­rosban 4-4,5 millió alatt nem is érdemes próbálkozni egy két és fél szobás lakás megszerzésekor. Ugyanakkor a téglalakások négy­zetméterárai csak feleekkora mértékben emelkedtek. A belvá­rosban már alig 10-20 ezer forint a különbség az azonos helyen lé­vő társasházi tégla-, vagy a pa­nellakás négyzetméterára kö­zött. A szakember úgy látja, hogy a kedvezményes lakásépítési hitel bevezetése, a lakáskasszákba fi­zetett összegek piaci megjelenése oly módon változtatja majd meg pár hónapon belül a piacot, hogy újra nagy ütemben beindulnak a társasházi építkezések. Erre utaló jelek máris tapasztalhatók, így például a beépítetlen közműves telkek árai is ugrásszerűen növe­kednek. Jelentkeztek már Baranyában külföldi tőkét hozó fővárosi építé­si vállalkozók is, hogy piaci ala­pon építenének lakásokat Pé­csett. A szisztéma Budapesten már működik, s az az elgon­dolás lényege, hogy az önkor­mányzattól ka­pott nagy mére­tű telken építe­nek társasháza­kat, a telekért pedig kész la­kásokkal fizet­nek. Tudni kell az elképzelésről azt is, hogy mindez akkor kifize­tődő a vállalkozónak, ha több százas nagyságrendben épülné­nek az új lakások. Kérdés, hogy hol van a városnak ilyen méretű közművesített területe? Fogalommagyarázat Az építési kérelem. Az építési kérelmet a megfelelő mellékle­tekkel együtt három példány­ban kell benyújtani a helyi épí­tési hatóságoknak, megszabott nyomtatványon - tudtuk meg dr. Schmidt József ingatlanjo­gásztól. A nyomtatványon rész­letes tájékoztató található a be­csatolandó mellékletekről. Az építkezés kiterjedésére vonatko­zó kérdéseket esetenként már előzetesen tisztázni kell. Tulaj­donképpen minden okmánynak számít, ami a kérelem elbírálá­sához szükséges. Ezek közé tar­toznak: az építési kérelem, az építés és a szerkezet leírása, az építési jogosultságot igazoló irat, az építési tervek - alapraj­zok, méretek, környezet kialakí­tásának terve, vízellátási tervek, autóbeállók kialakításának ter­ve stb. -, szükség esetén a szomszédok beleegyező nyilat­kozata, az épület használatára vonatkozó nyilatkozat, valamint a szakhatóságokkal folytatott egyeztetések jegyzőkönyvei. Az építési kérelem okmányait a telektulajdonosnak, illetve az építtetőnek vagy képviselőjének, valamint a tervezőnek kell aláír­ni. Ha több építtető van, akkor mindenkinek. Az építkezés megkezdése. Az építkezés csak akkor indul­hat, ha az írásos engedélyek már megérkeztek, és azok feltételei adottak, illetve a speciális kiköté­seket is jogerősen elintézték. A részengedély lehetővé teheti a munkálatok egy szakaszának el­végzését, például az építési gö­dör kiásását. Azt is jó tudni, hogy az építési engedély egy bizonyos időn túl - általában két év alatt - elveszíti érvényességét, ha az építkezést nem kezdték meg. Európa fölénk tornyosul Lakásépítésben jelentős az uniós elmaradásunk. A vi­gaszunk csupán az lehet, hogy egykori szocialista blokkbeli szomszédaink sincsenek jobb helyzetben. Az ország 4 millió (!) lakásának 40 százaléka 40 évnél idősebb, hatoda pedig panelból épült. Az épületek állagmegóvási munkái évtizedeken át elmaradtak. A je­lenlegi helyzet szinten tartására a lakásállomány egy százalékának megfelelő mennyiségű új otthont kellene építeni évente, azaz 35-40 ezret. Ehhez képest mintegy tíz éve rendszeresen legfeljebb 20-25 ezer lakás készül. A tavalyi esz­tendő adatait még nem összegez­ték, de a Központi Statisztikai Hi­vatal irányszámai alapján várható­an minden idők legrosszabb évét zárjuk 15-20 ezer körüli ér­tékkel - a terv 22.300 volt. Az új lakás- építési prog­ram a kedvez­ményes hitel- felvételi lehető­séggel azzal a szándékkal született, hogy önkormányzati segítséget is bekalkulálva elérjük a 35 ez- rés, évente épülő lakásszá­mot. A kérdés csak az, hogy hol tartunk je­lenleg, s hová juthatunk a javuló építési kedvet követően Európában? A mellékelt diagram erre próbál választ adni. Az adatok azt mutatják, hogy mind a lakásépítés volumené­ben, mind az 1 millió lakosra ju­tó új otthonok számában kiemel­kedik a kontinensen Spanyolor­szág. Ott 1999-ben 350 ezer lakás épült, ennél több pedig egyedül Németországban, de kétszer több lakosnak. Írország külön ka­tegória, mert bár harmadnyi né­pességű mint hazánk, mégis két­szer több lakást építettek az el­múlt esztendőben. Ha a kelet-eu­rópai blokkot nézzük, akkor az élmezőnyhöz tartozunk, közel azonos mutatóval, mint Csehor­szág vagy Lengyelország. Ugyanakkor a hasonló nagysá­gú nyugat-európai nemzetekkel összevetve adatainkat, Portugáli­ában hatszor, Belgiumban pedig másfélszer jobb a lakáshoz jutási helyzet. Az új programnak még egy lé­nyeges változást kell eredmé­nyeznie: míg Nyugaton az ott­honteremtések nyolcvanöt szá­zalékát fedezik hitelekből, ná­lunk ez az arány csak húsz szá­zalék. ■ 1 MILLIÓ LAKOSRA JUTÓ LAKÁSÉPÍTÉSEK SZÁMA EURÓPÁBAN (1999) Ingatlanok adószempontból Elérkezett ismét az adóbevallások ké­szítésének ideje, célszerű tehát áttekin­teni, hogy az ingatlanügyletekből mi minősül adóköteles bevételnek. Az ingatlanközvetítés a házingatlanok és tel­kek adásvételének és cseréjének, továbbá a bérlakások és a nem lakás céljára szolgáló he­lyiségek cseréjének közvetítése, beleértve az arra alkalmasak felkutatását, az ügyletek elő­készítését és lebonyolítását, a forgalmi érték- becslést is. így szól a rendelet az ingatlanköz­vetítésről. Az ingatlanközvetítői tevékenység gyakor­lásához több fogalom ismerete szükséges adó­szempontból. A személyi jövedelemadóról szóló törvény az ingatlant az alábbiak szerint értelmezi: a föld és a földdel alkotórészi kap­csolatban álló minden dolog, kivéve a földin­gatlan tulajdonosváltozása nélkül értékesített betakarítatlan termést. A rendelet a házingatlant is meghatározza: a rendeltetésére tekintet nélkül minden épület és a hozzá tartozó földrészlet, továbbá az in­gatlan-nyilvántartásba önálló ingatlanként be­jegyzett épület és lakás, valamint nem lakás céljára szolgáló helyiség házingatlannak mi­nősül. Az általános forgalmi adóról szóló törvény a lakóingatlant írja le: a lakás céljára létesített, és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyen­ként feltüntetésre váró ingatlan. Nem minősül lakóingatlannak a lakóépülethez tartozó föld­részlet, valamint az azon létesített, a lakás rendeltetésszerű használatához nem szüksé­ges helyiség még akkor sem, ha az a lakóépü­lettel egybeépült, így különösen a garázs, a műhely, az üzlet, a gazdasági épület. Az áfa-törvény alapján tárgyi adómentes te­vékenység a földterület értékesítése, bérbe és haszonbérbe adása, a lakóingatlan értékesíté­se. Fontos, hogy általános forgalmiadó-kötele- zettség alá tartozik a lakóingatlannak az épí­tés befejezése előtti értékesítése, valamint az építés befejezését követő első értékesítés. A közvetlen ingatlanközvetítésen kívül nyújtott szolgáltatások, például a becslés, szerződés­előkészítés, földhivatali ügyintézés stb. vi­szont áfa-kötelesek. ■ A garázs nem minősül lakóingatlannak FOTÓ: T. L. Bérhelyzet az építőiparban A tervek szerint hamarosan fel­támad az építkezési kedv, de a jó induláshoz az ágazatban dol­gozókat is ösztönözni kell anya­gilag. Az építésben foglalkozta­tottak létszáma ugyanis évről évre 5-8 százalékkal csökken (jelenleg 200 ezren lehetnek az országban). Nem csoda, hiszen a bérek te­kintetében az építőipar a 14 nemzetgazdasági ág közül csak a mezőgazdaságot és a vendég­látást előzi meg. Tavaly a 10 fő feletti vállalkozások körében az építőipari bruttó átlagkereset 47 ezer forint volt, de ezt is extra béremeléssel (22,8 százalék) ér­ték el. Az ágazathoz kapcsolódó munkanélküliek száma rendre 30-40 ezer körül mozog. Persze nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy itt a legtöbb feketén foglalkoztatott. I > 4 i á

Next

/
Thumbnails
Contents