Új Dunántúli Napló, 2000. február (11. évfolyam, 31-58. szám)

2000-02-17 / 47. szám

Ül 2000. Február 17., csütörtök HITÉLET Új Dunántúli Napló - 9. oldal Emlékeztető A KERESZTÉNY ÉRTELMISÉGI FÓRUM februári rendezvénye 18-án, pénteken 17 órakor lesz a pécsi Ciszterci Rend Nagy La­jos Gimnáziuma dísztermében. Előadó: Török József, a Páz­mány Péter Tudományegyetem professzora, aki a magyar törté­nelemben kiemelkedő szerepet játszó pápákról beszél. SZENTÉVI ZARÁNDOKLAT IN­DUL Padova, Avignon, Lourdes, Santiago de Compostela, Fati­ma, Lisszabon, Madrid, Montserrat, Cannes, Monaco útvonalon. A zarándoklat 2000. április 23-tól május 6-ig tart. Ér­deklődni és jelentkezni lehet a 72/479-966 és a 06-20-9217-321- es telefonon, illetve a harkányi plébánia címén (Harkány, Ady u. 3.). ÖREGCSERKÉSZ KÖSZÖNTŐJE. Baranya, Somogy és Tolna me­gye cserkészkerületének örökös tiszteletbeli elnökét, Várnagy Viktort köszöntik születésnapja alkalmából február 20-án Pé­csett a Pius templomban, a dél­előtt fél 10-kor kezdődő misén. A kilencvenötödik életévébe lé­pő öregcserkész 1922-től vesz részt a mozgalomban. SZABADKAI PAPOK. Beer Ger­gely szabadkai egyházmegyés pap a szajki, Csuzdi Illés ugyancsak szabadkai egyház­megyés pap - püspökének en­gedélyével - az olaszi plébániá­ra került kihelyezett lelkész­ként. KAPOCS A PUBLIKUM RÁDIÓ­BAN. A Keresztény-Zsidó Baráti Társaság munkájáról, az együtt­gondolkodásról beszél a 101,2 MHz-n hallható rádióműsorban pénteken este 19 és 21 óra kö­zött Szalay Lajos református lel­kész, majd a keresztény orvo­soknak a hét végén megtartott rendezvényén Vágó István bap­tista lelkész által elmondott gondolatokat hallhatják az ér­deklődők. GULYBÁN TIBOR volt pécsi gö­rög katolikus parókus a miskol­ci kerületben esperesi kineve­zést kapott a Miskolci Apostoli Exarchátus 75 éves jubileuma alkalmából. A SZENTÉV KEZDETÉN, kará- csony vigíliáján, a Szent Péter- bazilika szent kapujának meg­nyitását a világ közel 80 tévé- társasága közvetítette. A LENGYEL BÁNYÁSZOK A KRAKKÓTÓL nem messze fekvő Wieliczka bányában egy hatal­mas sótömbből kifaragták II. Já­nos Pál pápa szobrát. A három méter magas szobrot a több mint száz méter mélységben lé­vő Szent Kinga-kápolnában he- lyezték el. _________________■ Ci szterci diákok sikerei A miniszterelnök név szerint kiemelte Hegedűs Ákos eredményét Amikor az ország elmúlt évének eredmé­nyeiről szólt Orbán Viktor miniszterelnök, a kiemelkedő diáksikerekről is említést téve a pécsi Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziu­ma „kormányfői köszönetét” k. sott. Hege­dűs Ákos végzős diákot a kormányfő név szerint is megemlítette. A pécsi gimnáziumok az ország legerősebb gim­náziumai, patinájuk a rendszerváltás után sem kopott meg. Ha az országos rangsort nézzük, immár évek óta az élen kell keresni őket. Az iskolák között a Nagy Lajos Gimnáziumot érintették meg leginkább a válto­zás szelei: 1992-ben állami okta­tási intézményből egyházi isko­lává, azaz ismét a Ciszterci Rend gimnáziumává lett. Az átadás-átvétel nem a legfé­nyesebben sikerült, hiszen a nyilvánosság előtt különféle, egymással ellenkező vélemé­nyek hátráltatták az átállást, sok ellenérdekkel kellett megküzde­ni. Ez az átmeneti zavar részint természetes volt - s ezzel egyetért Páva Péter igazgató (első ké­pünkön) is -, hiszen sem a tanárok, sem a diá­kok nem tudhatták igazából, hogy egyéni sor­suk miképpen alakul majd, mit hoz a változás. Egyik fél sem katolikus szellemiségű gimnázi­umban kezdett dolgozni, tanulni. Ezért aztán a legtöbb energiát elsősorban a jövő keresése kö­tötte le (a pedagógusok egy része eltávozott), és a bizonyítás. Jelesül annak a bizonyítása, hogy egy cseppet sem fog hiányozni a városból e pati­nás gimnázium. Sőt, az új szellemiség, a keresz­tény erkölcsi nevelés nem árt a diáknak. Páva Péter szerint néhány év kellett csupán ahhoz, hogy az ősi falakba visszatérjen a cisz­terciek szellemisége, hogy úgy a tanár, mint a diák sajátjának érezze az alma matert, amely legfeljebb szigorú házirendjével és keresztényi miliőjével tűnhet ki a társintézetek közül. Céljuk nem több, mint a lehető legszélesebb műveltsé­get adni, és jó pedagógiával, következetes szi­gorral az életre felkészíteni (nevelni) a tanítvá­nyokat. Ma 730 diák tanul az iskolában, nem tagoza­tos, illetve angol-, biokémia- és számítástechni­ka tagozatos osztályokban. A beiskolázás köre egyre tágul, ma már egyre több a vidéki diák - a tanulók 30 százaléka - koptatja a padokat. S nemcsak Baranyából, Tolnából, Somogyból ér­keznek, hanem az ország távolabbi pontjairól is. Az iskola híre messzire eljutott (a ciszterci rend­nek Budapesten, Székesfehérváron és Egerben vannak gimnáziumai), s ma már többszörös a túljelentkezés. A felvételi kritériumok között nem kötelező a katolikus hit, az iskola nyitott a protestánsok, a más vallásúak előtt is, csupán a szektákkal szemben lépnek fel keményen, nézeteik nem kí­vánatosak számukra. A történelmi egyházakkal szembeni nyitottság a cisztercieknél hagyo­mány. Példa rá, hogy a háború előtt sok-sok zsi­dó diák is „ciszteres” volt, amit az iskola mártír­jainak tablója is bizonyít: 89 mártírból negyven­hármán a zsidó felekezet tagjai voltak. Páva Péter szerint a gimnáziumok évenkénti rangsorában (körülbelül az ötvenedik helyen vannak) sokkal előrébb lennének, ha a rangsort összeállítók objektívebben értékelnének. Ugyan­is szempont az, hogy hányán tanulnak tovább, de csak az állami felsőoktatást honorálják. Ha a lajosisták közül valaki a katolikus Pázmány Pé­ter Tudományegyetemre megy, vagy más hittu­dományi főiskolát választ, nem jelenik meg a statisztikában, mint továbbtanuló. Egyébként az országos tantár­gyi megmérettetéseken sikert si­kerre halmoznak a gyerekek. Az írásunk elején említett egyik di­áksikerről nem véletlenül tett említést többek között a minisz­terelnök is. Hegedűs Ákos végzős diák (második képünkön) tavaly Padovában diák­olimpiát nyert egyéniben. Az ifjú fizikus külön­leges tehetség. Jellemző, hogy a nemzetközi di­ákolimpiát megelőzően az országos tanulmányi versenyen a megszerezhető maximum 500 pontból 499-et söpört be, s ezzel minden idők egyik legkiemelkedőbb eredményét mondhatta magáénak. De jegyezzük meg, hogy egy évvel korábban (1988-ban) Csékei Márton nyert kémiából nem­zetközi versenyt, öregbítve ő is a Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziumának hírnevét. Álarcosbál Az egyik bibliai történetben azt olvassuk, hogy a farizeusok tanítványai alattomos hízelgéssel így di­csérik Jézust: „Mester, tudjuk, hogy igazat mon­dasz, az Isten útját az igazsághoz híven tanítod, s nem vagy tekintettel senki személyére, mert nem igazodsz emberi tekintélyhez”. (Mt 22,17) E szavak kapcsán mi is feltehetjük magunknak a kérdést: Legyünk tekintettel az emberek személyére? Ha igen, milyen legyen ez az igen, és ha nem, miért nem? Jézus valóban nem volt tekintettel az emberek személyére. Ugyan­úgy viselkedett Pilátus előtt, mint a szegény koldussal szemben. Pilá­tust ingerelte is az a nyugodt szabadság, amely áradt Jézusból. Ami­kor emlékezteti Jézust, hogy milyen hatalma van, Jézus ezt válaszol­ja: „Nem volna fölöttem hatalmad, ha onnan felülről nem kaptad vol­na” (Jn 19,11). Meg kellene tanulnunk ilyen szabadon érintkezni minden emberrel, kicsinyekkel, nagyokkal egyaránt. Élhetünk úgy is, hogy nem vagyunk tekintettel az emberek szemé­lyére, és ezt helytelenül tesszük. Látunk, hallunk embereket, akik jól „odamondanak" másoknak, ha elfogja őket az indulat, vagy érdeke­ik, hátsó szándékaik úgy kívánják. Sokszor azért nem vesszük tekin­tetbe az emberek személyét, mert nem érdekelnek az emberek. Nem szeretjük őket, nem törődünk velük. Vagy pedig annyira erőltetjük a magunk igazát, hogy ezért nem tudunk tekintettel lenni a másikra. Ez teljesen más, mint amire Jézus tanított. Lehet úgy is viselkedni, hogy tekintettel vagyunk a másik ember személyére, és igazunk van. Ide tartozik például az a sokat vitatott kérdés, hogy a halálközeibe került súlyos betegnek megmondjuk-e az igazat. Itt egyértelműen fontosabb az ember, mint az „igazság”. Gon­dosan mérlegelnünk kell a másik ember lelkiállapotát, teherbíró ké­pességét, és ahhoz mérten kell „adagolni” az igazságot. Az is lehetséges, hogy tekintettel vagyunk a másik emberre, és nincs igazunk. Gyávák vagyunk, féltjük magunkat, és ezért inkább hallgatunk azzal az indoklással, hogy tekintettel vagyunk a másik ember személyére. Érdemes elgondolkodni arról, hogy a „személy” latin szava - per­sona - álarcot is jelent. Az ókori színészek mindig álarcot vettek fel, úgy játszották végig tragikus vagy komikus szerepüket. Egy maszk­nak, álarcnak két nyílásán át néztek, egy harmadik nyílásán át be­széltek. A per-sona összetett szó, és azt jelenti: át-szól, át-beszél. Nagy „álarcosbál” a világ, és nem csak ilyenkor, farsang idején. Mindnyá­jan hordjuk a magunk maszkját, álarcát. Szerepünket játsszuk, de mögötte rejtőzik igazi énünk. Ilyen érte­lemben igaz az, hogy Jézus nem volt tekintettel az emberek „szemé­lyére", tehát: a personájukra, arra az álarcra, mely elfeledte igaz va­lójukat. Az álarcon át „beszólt” az emberek rejtőzködő énjének a nyo­morúságaiba, és ott benn kezdte átrendezni az életüket. Az a legnagyobb tudomány, ha megtanuljuk Jézustól, hogy ilyen értelemben ne legyünk tekintettel az emberek személyére, álarcára, színjátszására. Nem szabad erőszakkal letépni az álarcot. Van olyan szeretet, amelynek sugárzására önként leteszi az ember az ál­arcot. Bodogán László, parochus Ismerni, érteni Már a Teremtés könyve elmondja az ősbűn történetét: az Isten el­len föllázadt szellem az embert is rosszra csábítja. Az első ember­pár úgy véli, hogy a tiltott fa gyü­mölcse megadja neki azt a fajta bölcsességet és hatalmat, aminek birtokában Istent már számítá­som kívül lehet hagyni. Az em­ber teljesen független akart lenni Istentől, esztelen gőgjében meg­tagadva az engedelmességet Te­remtőjével szemben. Bábel történetében is azt ol­vassuk, hogy az emberek saját erejükkel akarják elérni Istent: „Aztán így szóltak: Rajta, épít­sünk várost és tornyot, amelynek teteje az égig ér. Szerezzünk ne­vet magunknak, és ne szóród­junk szét a földön!” (Tér 11,4). Amikor az embert az képzeli, hogy nincs szüksége Istenre, megtapasztalja, mire megy a sa­ját erejével és hatalmával: a ke­vélység bűne az emberi közös­ségre hoz szerencsétlenséget, el­lenségeskedést, megosztottságot, gyilkos testvérgyűlöletet. így fi­gyelmeztet Isten a próféták sza­vaival: „Véget vetek a kevélyek gőgjének, és a zsarnokok büsz­keségét megalázom” (Sz 13,11). Az apostolok is idézik a Példabe­szédek Könyvének intését: „Isten a kevélyeknek ellenáll, az aláza­tosaknak pedig kegyelmet ad.” (Jak 4,6). Itt azonban már az em­berhez lehajtó, könyörülő jóság is megszólal. Az emberen múlik tehát, hogy gőgösen szembeszegül-e Isten­nel, vagy teremtményi korlátáit elismerve elfogadja Isten irgal­mas szeretetét, és ezáltal az üd­vösséget ______ 3 Golden Globe-Díj LEGJOBB FILMi LEGJOBB RENDEZŐ SAM MENDES HARDI SZILVIA Az egységet kell építenünk LEGJOBB FORGATOKONYV ALAN BALL ★ ★★★ „Abszolút remekmű, valóban az év legjobb filmje, Az egyik legmú'vészibben kivitelezett, legószintcbb és egészében legdöbbenetesebb film, amit I valaha láttam. Nagyon kevés film feledhetetlen. ' A Ez közéjük tartozik.” Rod Dreher, NEW YORK POST „Igazi gyöngyszem. Az egyik leglenyűgözőbb, legmeglepőbb és legélvezetesebb mozgóképes utazás, amiben jó ideje részünk volt." Glenn Whipp, LOS ANGELES DAILY NEWS „Felkavaró, megrendítő, szavakba nem foglalható. Vitathatatlanul óriási film.” Február 19. és 25. között Castel Gandolfóban, a mozgalom lelki központjában rendezik meg a Fokoláréhoz közel álló püspökök találkozóját. A találkozón részt vesz Mayer Mi­hály pécsi megyés püspök. A Fokolarénak Budapesten és Szegeden van közössége, és tagokkal rendelkezik a pécsi egyházmegyében is. A római városi önkormányzat ve­zetőségének egyhangú döntése alapján Róma város díszpolgárá­vá avatták Chiara Lubichot, a Fokoláre mozgatóm alapítóját és elnökét január 22-én, az alapító­nő 80 éves születésnapján. A 80 éves Chiara Lubich alapí­totta mozgalom négymillió tagot számlál és közösségeik jelen van­nak a világ 183 országában. Az alapítónőt a világ 11 egyetemén avatták díszdoktorrá. Chiara Lubich a Fokoláre céljá­ról kifejtette: szeretnék megvaló­sítani Jézus testamentumát: „Hogy mindnyájan egy legye­nek!” Figyelmeztetett: még ha ezt úgy is hallottuk, hogy az egyes keresztényekre vonatkozik, Jé­zus az egész emberiségért halt meg. Ha a többi kereszténnyel közösnek mondhatjuk a ke- resztséget, a hitvallást, az első zsinatokat, akkor a más hívőkkel együtt arra törekszünk, hogy megvalósítsunk egy egyetemes testvériséget, befogadván az „Ige igazságmagvait”, vagyis az igaz­ságnak azon alapelveit, melyeket Isten vetett el minden vallásban. Mindegyikben megtalálható az aranyszabály: „Tedd másnak, amit szeretnél, hogy neked tegye­nek és ne tedd másnak, amit nem szeretnél, hogy veled megte­gyék.” Mi arra a „valamire” épí­tünk, ami egyesít bennünket ve­lük az egyetemes testvériség szá­mára. Chiara Lubich 1981-ben Tokióban 12 ezer buddhista előtt beszélt, Thaiföldön pedig 800 buddhista szer­zetessel talál­kozott. Három évvel ezelőtt májusban a New York-i Harlem egyik nagy mecsetjé­ben háromezer fekete bőrű mu­zulmán előtt prédikált. Ő volt az első nő és az első keresztény, akit erre felkér­tek. „Az egységet kell építenünk, törekedve arra, hogy a magunké­ból a legjobbat adjuk másoknak, tudván, hogy mindannyiunknak van mit adnia.” KEVIN SPACEY „Lehengerlő. Az ev egyik legerőteljesebb és legnagyobb hatású filmje." Roger Ebert, ROGER EBERT & THE MOVIES ,A filmes költészetnek olyan szintjét éri cl. melyet a kortárs filmek ritkán. Az év. talán az évtized legjobb filmje." ANNETTE BENING AMERIKAI SZÉPSÉG ...nézd meg közelebbről A DREAMWORKS PICTURES bemutatja a JINKS/COHEN COMPANY PRODUKCIÓJÁT KEVIN SPACEY ANNETTE BENING "AMERICAN BEAUTY" THORA BIRCH ALLISON JANNEY PETER GALLAGHER MENA SUVARI WES BENTLEY ES CHRIS COOPER im THOMAS NEWMAN PRODUCER BRUCE COHEN & DAN JINKS ™ ALAN BALL RENDEZIE SAM MENDES ES /DDJ I )|I!,VMW «KS i»k : 111 Hi is A CINEMA CITY

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents