Új Dunántúli Napló, 2000. február (11. évfolyam, 31-58. szám)

2000-02-15 / 45. szám

4. oldal - Új Dunántúli Napló BAR ANYA I TÜKÖR 2000. Február 15., kedd HHfll Kórházak: változó finanszírozás? Nem tisztázott, milyen központi támogatás várható Továbbra sem tisztázott, hogy a kormány átfogó egészségügyi reformkoncepciója hogyan érinti majd a kórházak finanszíro­zását. A szakemberek úgy vélik, a támoga­tás átalakítása komoly problémák for­rása lehet. Budapest-Pécs Orbán Viktor kormányfő a háziorvosok múlt heti V. országos kongresszusán kifejtette, az egész­ségügyi reform harmadik lépcsőjében - az ellátó- rendszer és a járóbeteg-ellátás átszervezése után - 2002-től lesz érvényes az új kórházi működési Gazdálkodó kórházak, vállalkozó orvosok A minisztérium egyes elképzelései szerint a kór­házaknak a jövőben gazdasági társaságokká kellene átalakulniuk: a tervezetben a kórházak vállalkozóként szerződtetnék a szakorvosokat a kórházi feladatok ellátására. (Az elképzelés nem teljesen új, mivel a korábbiakban is hasonlókép­pen, vállalkozási formában látta el az orvosok egy része az ügyeleti szolgálatokat.) A miniszté­rium szakemberei úgy vélik, az intézmények gaz­dasági társaságként jobban járnának a hitelelbírá­lások és a műszerpótlások során. rend; ezek után kerülhet sor a megváltozott fi­nanszírozás bevezetésére is. A finanszírozás kér­dése lesz vélhetően az egészségügyi reform legér­zékenyebb pontja: az egészségügyi tárca elképze­lései szerint radikális átalakítások várhatók. A reformkoncepciók egyelőre bizonytalanok; a közelmúltban felröppent hírek sze­rint az egészségügyi minisztérium a kormány elé terjesztett egy olyan terve­zetet, mely szerint a későbbiekben csak bizonyos, pályázatok útján kiválasztott kórházak kapnának teljes központi tá­mogatást, másokkal pedig az egészség- biztosító csak a kórházi szolgáltatás meghatározott szegmenseire kötne szerződést. A minisztérium szerint el­képzelhető, hogy lesznek olyan kórhá­zak, melyeket a társadalombiztosító egyáltalán nem támogatna - ezek az intézmények csak sa­ját bevételeikből tartanák fenn magukat. Tévesnek ítéli a korábban elhangzottakat dr. Kovács József, az Egészségügyi Minisztérium egészségbiztosítási főosztályának vezetője. Az osztályvezető állítja, az elképzelések szerint csu­pán arról van szó, hogy a sürgősségi betegellátás­sal kapcsolatban pályáztatná meg a tárca az in­tézményeket, mivel túl soknak ítéli a sürgősségi osztályok jelenlegi számát. A sürgősségi feladatot ellátó kórházak a későbbiekben tóemelt támoga­tást élveznének: arra azonban, hogy pontosan milyen területi bontásról és mekkora ellátandó területről lehet szó a pályázatok kiírása során, továbbra sincsen hivatalos válasz. Az azonban biz­tos, hogy a jelenleginél lényege­sen kevesebb helyen működik majd ilyen feladatot ellátó osz­tály. Kovács József hangsúlyoz­ta, hosszú távon várható, hogy a krónikus betegek száma tovább nő, így feles­leges az őket ellátó kórházak leépítése. Ennek ellenére - mint korábban elhangzott - a szak­tárca is biztos abban, hogy a reformfolyamatok komoly feszültséggel és nem utolsósorban egyes kórházak bezárásával járnak majd. Korainak tartja a véleménynyilvánítást dr. Dénes László (képünkön), a mohácsi kórház igazgatója. Szerinte a szakma bízik az értelmes megoldásokban: a szakemberek egyes területe­ken - így például a már említett sürgősségi ellá­tásban - ésszerűnek tartják a többletfinanszíro­zás plusz szolgáltatásokhoz való rendelését. Az igazgató úgy véli, az nem mindegy, hogy a ki­osztandó többletforrások honnan származnak: amennyiben ugyanis csupán a meglévő keretek átrendezéséről lesz szó, mindenképpen lesznek rosszul járó intézmények: a kórházak egyértel­műen ellenérdekeltek tehát a finanszírozás csök­kentésében.- A kórházvezetőkhöz egyelőre nem jutott el a kórház-finanszírozás reform­jával kapcsolatos, részletes hivatalos ál­lásfoglalás - tájékoztatta lapunkat dr. Gőbel Gyula, a szigetvári kórház veze­tője. Az igazgató úgy véli, a kórházak gazdálkodását a jövőben alaposan át kell gondolni, nehogy a szigetvárihoz hasonló adósságállomány létrejöhes­sen; az igazgató ugyanakkor a finanszí­rozás átalakítása közben elkerülhetet­lennek véli a hasonló esetek kialakulását. A szakemberek álláspontja azonban a továbbiak­ban is az, hogy semmilyen pazarlás nem enged­hető meg, ugyanakkor a betegek nem szabad, hogy hiányt szenvedjenek. ________________ro. Er dei romok megmentői Észak-Baranyában fellendülőben van az erdei és a va­dászturizmus. Tölgyesben panzió épül, régi romok szület­nek újjá. Vállalkozók kerestetnek. Hírcsatorna A MILLENNIUMHOZ KAPCSO­LÓDVA A VIRÁGOS MAGYAROR­SZÁGÉRT elnevezésű környe­zetszépítő mozgalom arra kéri a települések vezetőit, hogy leg­alább egy fát öltessenek el a je­les esemény megünneplése al­kalmából. A szervezőbizottság díjmentesen számozott emlék­táblákat biztosít, melyek felrög- zíthetők. (cs) A PÉCSI TV NYÍLT VÉRADÓ NA­POT szervez ma délelőtt 9-től 14 óráig a Lyceum utcai szer­kesztőségében. Az akciót a tele­vízió munkatársai kezdemé­nyezték a betegek napja alkal­mából. Jutalmul az önkéntes véradóknak zenés kívánságmű­sort sugároz a Pécsi TV ma 20.50-től, míg a Fordan-Zengő Rádió élő közvetítést ad egész idő alatt a helyszínről. (cs) PÉCSI EGYIRÁNYÚSÍTÁS. Febru­ár 14-től megváltozik a Majorossy Imre utca, valamint a Kálvária-Szikla utca közti út­szakasz forgalmi rendje. Egyirányúan és csak észak felé haladhatnak a járművek. Minderre azért van szükség, mert egy közeli csomópont ter­heltsége nőtt, a parkolóhelyek száma pedig több lett. (cs) NEMESKÉN ÉS KÖRNYÉKÉN ÜZEMANYAG-LESZÍVÓ tolvajok jelentek meg. Valószínű, hogy többen és helybeliek követik el tettüket, hisz azokon a portá­kon hatolnak be, ahol a gazdák elfelejtik lezárni a kaput és a pajtát. A minap Nemeskéről tíz liter benzint lovasítottak meg. A lakástulajdonos ebben az eset­ben is nyitva hagyta az udvara főkapuját. (cs) A PÉCSUDVARDI LEGUTÓBBI ŐSKORI LELETEK mentéséről fotókat és videofilmét készítet­tek a lokálpatrióták Orovicza Miklós gazdálkodó vezetésé­vel. A dokumentumot a jöven­dőbeli kis falumúzeumban őr­zik majd. (cs) SZABADSZENTKIRÁLYON FEL­ÚJÍTOTTÁK a régi iskola tető- szerkezetét, az elkészült épü­letrészt tegnap adták át. A 3 és fél millió forintos beruházást pályázati pénzekből finanszí­rozta a helyi Nobilis Rex Lo­kálpatrióta Egyesület. A mű­emlék jellegű épület felújítása - ha további pályázataik is si­keresek lesznek - a közeljövő­ben folytatódik. (wk) PONTOSÍTÁS. Lapunk 2000. február 10-i, Kábítószert talál­tak a gimnazistánál c. cikké­ben a mohácsi Radnóti Miklós Középiskola és Szakiskola té­vesen, gimnáziumként szere­pelt. Az érintettek elnézését kérjük. Kisvaszar-Bakóca A kisvaszari erdészet műemléki értékű épülete és arborétum jel­legű ódon parkja Rajnai Nándor és Váradi József erdészek ötlete nyomán szépült meg. Oly vonzó lett a kirándulók körében is, hogy a közelében egy külföldi befekte­tő nemrég vadász-pihenőházat épített. A versenyfutásban, mely a falu hírnevének öregbítéséért folyik, az önkormányzat sem akar lemaradni, ezért a volt mun- kásőrbázison kirándulóközpont kialakítását tervezi egy gazdag bérlő segítségével. Óbertné Miks Mária polgármester asszony a pillanatnyi felújítási nehézségek ellenére is bízik abban, hogy je­lentkezik erre vállalkozó. A szomszédos Bakóca épp a vaszari példán felbuzdulva szin­tén erdei pihenőhelyek kialakítá­sán fáradozik. A használaton kí­vüli iskolában hamarosan fogadja az első kiránduló vendégeket az új kulcsos turistaház. A község Lókai részén évek óta újít fel egy elhagyott erdészházat Csordás Nándor vállalkozó, aki eddig tíz hektáron parkosított, halastavat telepített és a kétszáz éves védett tölgyfa tövében pedig sütő-főző tűzhelyet alakított ki. Bármelyik, erre járó bakancsos természetjá­rót befogadja. Jelenleg azon mun­kálkodik, hogy a létesítményt biz­tonságossá tegye. Ugyanis gyak­ran járnak erre betörők is. Szin­tén Bakóca határában, a Lapos­mezői részen nemrég egy dom­bóvári személy romos erdészhá­zat vásárolt meg, hogy újjáépítse. Baranyajenőn egy német vál­lalkozó hozzájutott a volt kultúr- házhoz és egy istállóhoz, ahol va­dászoknak mini szállodát épít. CSUTI J. Megkezdődtek a középiskolai felvételik Baranyai körkép A Magyar Szülők Országos Egyesülete szerint az új kö­zépiskolai felvételi rendelet sérti az iskolaválasztás sza­badságát, ezért az Alkot­mánybírósághoz fordulnak. A probléma az, hogy ha a felvéte­liző felvételt nyer az általa kivá­lasztott maximum három iskola valamelyikébe, többé nem vá­laszthat még akkor sem, ha köz­ben családja másként dönt. Vol­taképpen kiszolgáltatott egy szá­mítógéprendszernek. Február 9-én történt meg az egységes írásbeli, amely 39 iskolát érint az országban. Idén úgy dön­tött a minisztérium, hogy a hat- és nyolcosztályos gimnáziumba je­lentkezőket, tekintettel arra, hogy nagyon fiatalokról van szó, nem feltétlenül szükséges stressznek kitenni, mondja Varga László (ké­pünkön), a Baranya Megyei Peda­gógiai Intézet szaktanácsadója. Ezért azokban az iskolákban, ahol az elmúlt évben a felvehető lét­szám három és félszeresénél töb­ben jelentkeztek, engedélyezik a huszonöt perces felvételit, de csak az általuk elkészített feladatlap igénybevételével. A mostanihoz hasonlóan az el­múlt években is három iskolát je­lölhetett meg a gyerek, de egy je­lentkezési lapon. Ennek az volt a hátránya, hogy egyes tanulókat csupán azért nem vették fel az adott iskolába, mert nem az ő in­tézményüket jelölték meg az első helyen. Ez a megoldás tehát meg­lehetősen gyerekellenes volt, ezért az elmúlt évben már három jelentkezési lapon lehetett egy- egy iskolát megjelölni, amely idén azzal egészült ki, hogy egy plusz adatlapot is ki kellett tölte­ni, amely Győrbe került, ahol a számítógépes központi feldolgo­zás alapját képezi. Elképzelhető az is, mondja Varga László, hogy valakit az ál­tala megjelölt három iskola egyi­kébe sem veszik fel, akkor a jegy­ző kötelezi valamelyik intéz­ményt erre, hiszen 16 év a tankö­telezettség határa. A pedagógiai intézet természetesen javasol er­re a célra iskolát, mert napra ké­szen tudják, hol van még üres hely. Tulajdonképpen még a most félévkor bukott diákok­nak is ki kell ál­lítaniuk jelent­kezési lapot, de esetükben nagy a valószí­nűsége annak, hogy nem gim­náziumba ke­rülnek majd, hanem a szakképzés valamelyik intézményébe. Ha valaki nem je­lentkezik sehová, s ezt a szülő sem forszírozza, akkor az általá­nos iskola igazgatója köteles írás­ban jelenteni a jegyzőnek. A jelentkezési lapok beérke­zési határideje március 1., az is­kolai rangsoroké március 24., az eredményről való értesítésnek pedig április 20-ig kell megér­keznie. CS. L. AZ ÖTÖDIK SÍRKAMRA. Pécsett, a Szent István téren, a Bazilika előtt a terveknek megfelelően folyik a Péter-Pál sírkamra feltárása, leletmen­tése és az ezt követő felújító építkezés kivitelezése. A régészek ezek­ben a napokban kezdik meg a mostani munkák mellett lévő területen, az eddig még kevésbé ismert V. sírkamra (képünkön) évezredes falai- nak megbontását és belsejének kutatását. _________fotó, laufer László Il latfelhős kerületek Siklós-Máriagyűd A város több pontján is nemtetszésüknek adnak hangot a lakók az állattar­tás miatt kialakult helyzet­nek, mely főként a terjengő illatokra vonatkozik. A lakosok elmondása szerint nem az állattartás a jelenleg fennálló probléma oka, hanem a gazdák nemtörődömsége, akik fittyet hánynak a szabály­zókra, s az állatok által termelt mellékterméket szabadon tárol­ják. A jelenség éppúgy tapasztal­ható a belvárosban - csupán a Vértanúk és Dózsa utcák találko­zásánál többen felszisszennek az orrfacsaró bűz miatt -, mint a gyűdi kertvárosias kerületben. Mindezt az önkormányzatnál is jelezték. Osztás András, a hatósági osz­tály főtanácsosa elmondta, épp előkészítés alatt van az a rende­let, amellyel kiküszöbölni ké­szülnek a problémát. Mint megtudtuk, a jelenleg is érvényes szabályzók szerint - mely a város határmezsgyéje felé engedékenyebb elbírálást ír elő - sem tarthatók úgy háziállatok, hogy azoknak az ürülékét nem zárt, szivárgásmentes tárolókba ürítik. Ráadásul az előírások sze­rint ezeken az engedélyezett te­rületeken is csak a családi szük­ségleteknek megfelelő mennyisé­gű állat tartható, amennyiben az építési szabályokban foglalt, kö­telezően előírt védőtávolságnak a gazda eleget tud tenni. A probléma mindenki által megnyugtató megoldásáról várhatóan a képviselő-testület dönt. _______________K. J. A Zsolnayban újjászületik a bútor PÉCS A Zsolnay Porcelán Manufaktúra Rt. készül az egykori miniszterelnöki gar­nitúra felújítására. A Miniszterelnöki Hivatalban úgy döntöttek, hogy az évek óta hányódó, ám éppen a mi­niszterelnöki szoba számára készített bútor­zatot fel kell újítani s visszavinni eredeti he­lyére. A dolog természetesnek tűnik, hiszen a garnitúrát a parlamenti szoba méretére Steind Imre tervei alapján egyedileg gyártották le 1899-ben egy budapesti bútorgyárban. A gar­nitúrához azonban Pécsnek is köze van, hi­szen a Zsolnay gyárban készült a díszítése, s ebből következik, hogy a gyárnak a felújítás­ban is részt kéne majd vennie. A mahagóniból készült és Zsolnay-eozin rozettákkal és betétekkel ékesített bútorzat felújítása nem egyszerű feladat. Mint azt a Zsolnay Manufaktúra Rt. vezérigazgatója, Adorjáni Béla említette, meglehetősen pontos munkát kíván, hiszen közel 860 díszítést kell pótolni vagy kijavítani, s köztük mindegyik egyedi darab. Sokáig úgy tudtuk, hogy a garnitúra - író­asztal, fotel, könyvszekrény, dohányzóasztal és egy kerevet - sérülései 1945 előttiek. Nos, a felújítás híréből kiindulva lapunknak sike­rült kideríteni, hogy min­den bizonnyal 1956-ban is feszegettek le róluk eozin- díszeket, hiszen a háborús sérülések jó részét 1946- 47-ben már kijavították a pécsiek. Szerkesztősé­günkben jelentkezett Pfeiffer Tibor (képünkön), aki jelenleg sérült festmé­nyek és képkeretek ismert doktora, s aki a Zsolnay gyár porcelánfestője volt a jelzett időben. Elmondotta, hogy közel 80-100 rozettát és díszítést gyártottak újra a háború után. A kerámiakészítés legendás mestere, Kovács István (ma már nem él) ko­ordinálta a munkát, járt fel a Parlamentbe, s rajzolta le vagy hozta magával a mintákat és a tört darabokat, hogy újra elkészíthessék azokat. Az eozindíszek festésében Pfeiffer Tibor is részt vett.- A rozetták eozinalapja nem a többnyire megszokott vad, erős színezetű - emlékezik a mester hanem sötétebb, mélyebb árnyala­tú, szaknyelven lüszteres, s a festett minták és pöttyök színe piros, barnás és zöldes. Gyö­nyörű munka volt, amit akkor elvégeztünk. Kovács István özvegye, ma is él, szintén a gyárban dolgozott, s ha jól emlékszem, több eozinreceptet is őriz. Pfeiffer Tibor a háború előtt végzett porce­lánfestők nemzedékének egyik utolsó tagja, akinek 1957-ben kényszerrel kellett elhagynia a gyárat. A forradalom napjaiban ugyanis Kossuth-címert festett. Lapunk megkereste Bakos Emilt, az Or­szággyűlés gazdasági főigazgatóját, aki el­mondta, hogy a bútorzat restaurálása rövide­sen megkezdődhet, ugyanis a közbeszerzési törvény értelmében kiírt pályázat eredmény- hirdetésére egy hónapon belül sor kerül. KOZMA FERENC

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents