Új Dunántúli Napló, 2000. február (11. évfolyam, 31-58. szám)
2000-02-14 / 44. szám
2000. Február 14., hétfő - Új Dunántúli Napló HATTER PORT Uj Dunántúli Napló - 7. oldal Segélyek és értékhatárok hetedik oldal Egyre többen élnek hazánkban olyanok, akik valamilyen okból támogatásra szorulnak. A támogatás egyik formája a segélyezés, melynek rendszerét a törvény szabályozza ugyan, de sok múlik azon, hogy a helyi önkormányzatok milyen rendeleteket hoznak velük kapcsolatban. Ezért különböző településeken eltérő mértékű lehet a segélyezés. Minden önkormányzat saját maga szabályozza az összes segélyét, a törvény pusztán azokat az intenciókat adja meg, amelyeket nem lehet figyelmen kívül hagyni. Ezen túl minden önkormányzat a saját bukszájához igazítja a segélyeket, mondja Fábos Józsefné, a komlói népjóléti iroda vezetője. A lakásfenntartási támogatás nagyon jellemző forma Komlón. Aki belekerülhet ebbe a segélyezési körbe, annak jövedelme családban élés esetén 24.900 forintnál nem lehet több, egyedülálló esetében pedig a minimálnyugdíj kétszerese a felső határ, tehát 33.200 forint. így aztán ezertől kettőezerötszáz forintig tudnak támogatást nyújtani havonta, egy éven keresztül. Létezik fűtési támogatás is, de az értelemszerűen csak hat hónapra szól. A lakásfenntartási támogatást a városban kétezren veszik igénybe évek óta rendszeresen, a fűtési támogatásban - ennek összege megegyezik az előzőével - pedig három- négyszázán részesülnek. Komlón háromezer a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülők száma, s mindez körülbelül ezernégyszáz családot érint. Az átmeneti segély összege a városban jellemzően ötezer forint körüli, bár a helyi rendelet értelmében húszezer is adható lenne, erre azonban még nem volt példa. A korábbi rendelettel ellentétben, amely meghatározta, hogy évente négyszer lehet igénybe venni, most nincs behatárolva, hogy hányszor adható. Ez mindig attól függ, kit milyen elemi kár ér, milyen váraüan vesztesége támadt. A segély megítélésének jogosságát a hat ügyintéző bírálja el, s tekintettel arra, hogy viszonylag kis városról van szó, nem fordulhat elő, hogy valakinek többször is „leég” a háza rövid időn belül, ám indokolt esetben a családsegítő szolgálat környezettanulmányt végez. A temetési segély Komlón 10-22 ezer forint között mozog, ez több, mint amennyit a törvény kötelezően előír, és az elmúlt évben százötvenen részesültek benne. A leggyakrabban igényelt támogatási forma Pécsett, mondja Bindis Zsuzsanna, az 1. számú területi szociális iroda vezetője, az átmeneti segély és a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás. Az átmeneti segély évente három alkalommal adható, a felnőtt korúak kaphatják. Mindig az éppen aktuális nyugdíjminimum százalékában állapítják meg az ellátás értékhatárát, egyedülálló esetében ez 19. 920 forint, ha e fölötti a jövedelme, már nem kaphat támogatást. Ha ezt nem éri el, akkor háromezer adható, s ez még kétszer megismételhető egy évben. Átmeneti segélyként a nyugdíjminimum összegét adhatnák a törvény értelmében, de ezt egyetlen önkormányzat sem tudja megtenni. Ha családban él a rászoruló, akkor csak 16.600 az egy főre eső felső határ, tehát maga a nyugdíjminimum. A meszesi területen él a legtöbb munkanélküli a városban, a legtöbb nagycsaládos, az igény tehát itt igen nagy. Az is előfordul, hogy valaki egyedül él, de a munkaképességét 67 százalékban elvesztette, ebben az esetben 24.900 forint az értékhatár, valamivel tehát több, mint a fenti esetekben. A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás gyermekenként 3000 forint, de miután alapvetően családi segélyezés történik, legalábbis a családi segélyezés elvére épül a helyi egy kis temetési segély. Mivel a lányom pécsi lakos voü, én pedig Bogádon lakom, ezért sehonnan nem kapok semmit sem. Ugyanis a pécsi hivatal azt mondja, hogy ahol a te- mettető lakik, ott jár a segély. Bogádon azt mondják, hogy mivel a lányom nem itt a faluban lakott, ezért nem jár semmi. Én egy kisnyugdíjas vagyok, nekem az a pár ezer forint is sokat segítene." Létezik egy helyi rendelet, mondja érdeklődésünkre Czár János bogádi polgármester, amely szerint mindenki kap temetési seSegélyre várók valahol Baranyában. A sor egyre hosszabb.. rendelet, egy család átmeneti segélyt és rendkívüli gyermekvédelmi támogatást nem kaphat. Választani nem lehet; ahol gyerek van, ott a gyermektámogatást folyósítják, ezt is évente legfeljebb három alkalommal. A közgyógyellátást méltányosságból az önkormányzat annak is megállapíthatja, magyarázza Bindis Zsuzsanna, aki szociálisan rászorult, s akinek olyan magas a gyógyszerköltsége, hogy azt a létfenntartása veszélyeztetése nélkül nem képes viselni. Itt egyedülálló esetében 29.880 forint az értékhatár, családban élőnél 24.900, és a gyógyszerköltségnek el kell érnie a jövedelem 10 százalékát. Ekkor adják ki azt az igazolványt, melyre az orvos felírhatja a térítés- mentes gyógyszert. Ez rendkívül közkedvelt forma, csak az a szépséghibája, hogy egyre kevesebb gyógyszerre érvényes, a támogatott gyógyszerek köre ugyanis csökkenő tendenciát mutat. A temetési segély Pécsett annak a személynek a részére állapítható meg, akinek az egy főre jutó jövedelme az öregségi nyugdíj- minimum 200 százalékát nem haladja meg. így tehát sokan jogosultak rá, de maga a segély, figyelembe véve a temetkezés árait, igen csekély. A rendelet szerint ugyanis a segély összege a helyben szokásos legolcsóbb temetés 10-20 százaléka. 20 százalék akkor lehet, ha az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimumot, ha meghaladja, de nem éri el annak kétszeresét, csak 10 százalék lehet, amely jelenleg 4850 forint. A temetési segély annak jár, aki az elhalt eltemettetéséről gondoskodik, és a lakóhely szerint illetékes önkormányzatnak kell eljárnia. . ILLUSZTRÁCIÓ: LÄUFER L gélyt, de annak feltétele az, hogy mind a te- mettető, mind az eltemetett bogádi lakos legyen. Miután Gáspár Ferencné lánya pécsi lakos volt, kizáródik ebből a körből. Szociális segélyt kaphatna, de ilyen irányú kérelmet nem nyújtott be. Egyébként a községben maximum tízezer forint temetési segély adható. Gáspár Ferencné bogádi lakosnak meghalt a lánya. Segélyt azonban mégsem kapott: „Én úgy tudom, hogy a közvetlen hozzátartozó, illetve aki eltemetteti, annak jár Az elmúlt évben egymülió-négyszázezer forint értékben fizettek ki Mohácson átmeneti szociális segélyt háromszázharminc embernek, mondja Baris József, a mohácsi ön- kormányzat lakossági osztályvezetője. A felső határ náluk gyakorlatilag hétezer forint, és évente egyszer adható, bár a karácsony előtti időszakban, mivelhogy volt még pénzük, még egyszer adtak. Ennek persze komoly sikere volt, de a hétköznapokon nemritkán a hivatal folyosóin vezetik le indulataikat a segélyre szorulók, s ugyan nem napi gyakorlat az ordítozás, de sűrűn előfordul. Temetési segélyt Mohács városában az elmúlt évben 84 alkalommal adtak több, mint ötszázezer forint értékben, a segély összege átlagban hatezer forint, de ettől néha kicsit eltértek fölfelé. Tavaly kilenc köztemetésre is sor került, közülük háromnégy vízihulla is volt. Hiszen Mohács Du- na-parti város, gyakran fognak ki tetemeket, s az esetek többségében megállapíthatatlan kilétük, itt kell tehát eltemetni őket. Helyi sajátosságnak tekinthető a cukorbetegek támogatása, amely egyszeri hétezer forintot jelent, természetesen csak az alacsony jövedelműek esetében, a városban az elmúlt évben száznegyvenen részesültek ebben. 104-en vettek részt a méltányos- sági közgyógyellátásban, amely egymilliókétszázezer forintjába került az önkormányzatnak. CSERI LÁSZLÓ KOZMA FERENC Mélygarázs Akad sokfelé gödör, de ennyire nevezetes alig. Az egykoron ide tervezett Nemzeti Színház gödréről van szó, melyet a fővárosi Erzsébet téren vágtak a hős építők, abban a hitben, hogyha az Isten is megsegíti őket, előbb utóbb ott szórakozhat a nagyérdemű. Kirúgva a hámból, vagy belebúsulva nagy nemzeti drámáinkba, esetleg hitet és reményt kapva identitástudatunkat visszaadó, újdonatúj színmüvektől. Az építők pechjére azonban időközben demokratikus választások voltak (négyévenként erre készülni kell), s a kormányváltozást követő első intézkedések körében kiderült, hogy mégsem oda kerül majd a Nemzeti, ahova szánták. Helynek ugyan jó a hely, de mégsem az igazi. Ámbár egyesek szerint nem feltétlenül a helyszínnel volt a baj, sokkal inkább a korábban elfogadott tervvel és megbízással, amit az építészek egy része meglehetősen kritizált. Az a része, amelyik korábban kimaradt belőle. Ugyanis az élet minden szinten polarizált, s ekként akadnak a baloldalhoz hű, illetve csak a jobboldal mellé lehorgonyzóit építészek is, s ekként vagy az egyik tábor, vagy a másik marad ki rendszeresen a nagy nemzeti megbízásokból. Ennek azonban ára is van. Ugyanis a honban jószerével csak egy ciklusra szabad ilyesmit tervezni, mert ha áthúzódó álmokról van szó (lásd még a metró ügyét, vagy korábban a világkiállítást, amit az osztrákokkal kellett volna tető alá hozni), alighanem sohanapján fog megvalósulni. A dolog arról jutott eszembe, hogy végre a kormány és a főváros megállapodott a hoppon maradt Erzsébet tér ügyében, s a megegyezés szerint nagy a valószínűsége annak, hogy a gödör felsőbb szintjén valamiféle szórakozócentrum épülhet, alatta a mélyben pedig gépkocsiparkoló. Most már csak az a kérdés, hogy az újabban kiszemelt helyen felépül-e az áhított Nemzeti (egyelőre még a terve sincs kész), avagy ha nem, mi kerül majd a helyére a 2002-es választások után? Talán egy újabb mélygarázs? LENPVAI DÁVID________________________ Apa és fia Vancsik Zoltán MSZP-s képviselő fiát drogbirtoklás miatt elkapták Bécsben. Az ügyre természetesen izomból rámozdult a teljes magyar média, pontosan úgy, mint amikor Rapcsák András hódmezővásárhelyi polgármester lánya kezdett el hirtelen ötlettől vezérelve diákokat szürkülni abban az iskolában, ahol tanít. A helyzet most kísértetiesen hasonló, ugyanis ahogy Rapcsák, úgy Vancsik (e két név gyönyörű belső alliterá- ciójáról majd egy másik dolgozatban számolok be a kedves olvasónak) sem él már hosszú ideje együtt gyermekével. Vancsik spéciéi - elmondása szerint - immáron 22 éve nem, ami szép hosszú idő, akárhogyan is számoljuk. Ha nem tételezzük föl, hogy a most 32 éves gyermek már 10 éves kora körül ezerrel nyomta magába a heroint, akkor kénytelenek vagyunk megállapítani, hogy nem az akkor MSZMP-s papa sajátos nevelő hatásának következménye, hogy a fiú ma bécsi parkolókban csomagtartóból adja az anyagot. Ugyanez áll egyébként Rapcsák esetében is: nem föltételezem, hogy a papa annak idején a bicskázás tudományát oktatta volna a lányának elalvás előtt, mese helyett. Na már most. A fenti hírből tehát Vancsikra nézvést nem következik az ég egy adta világon semmi, illetve annyi mégiscsak következik, hogy Vancsik Zoltán most van igazán bajban, lévén el kell döntenie, miként is cselekszik ebben a helyzetben. Kérdés ugyebár, hogy akkor jár-e el helyesen, hajóravaló apaként a jog keretein belül maradva megpróbálja kiráncigálni a bécsi belváros kockakövére egyébként nagy rendszerességgel potyogó melléktermékből gyermekét, vagy pedig akkor, ha egy lépést sem tesz az ügyében, nehogy végül ráfogják, hogy egy bűnözőnek próbál segíteni. Nem irigylésre méltó szituáció. Szerintem akkor járna a legjobban, ha a parlamentben föl- állna, és azt mondaná, hogy a fiát egy gonosz kormánypárti államtitkár szoktatta rá a drogra. Ez ugyan nem lenne igaz, de kellően nagy hülyeségnek hangzik. hetedik oldal HOLNAP Riport Pécsett, a mohácsi út egyik házában hivatalosan négy bérlő lakik és két tulajdonos. De a valóságban a hosszú lakóépületben és a mellékszámyban további 30 család húzta meg magát illegálisan. Portré Jogászgenerációk emlegetik, hogy milyen igényes előadó, milyen rettegett vizsgáztató dr. Benedek Ferenc. Hallgatói körökben az járta: aki Pécsett római jogból átjut a vizsgák rostáján, azt már csak saját könnyelműsége akadályozhatja meg abban, hogy jogász legyen. Portré Civilben a létra tetején Éppen a Femában vásárolt, amikor a nagy tűz kiütött. Rövi desen - civilben - az egyik létra tetejéről irányította a vízsugarat. Régen volt már, amikor vonulósként szolgált, de most is azt mondja, hármashurokkötésben, tömlőgurítás- ban bármikor felveszi még a versenyt.- Nem is tudom - morfondíroz, amikor arról kérdem, milyen eredetű a Jermás név. - Talán török lehet. Annyi bizonyos, hogy kevesen viselik. Talán két emberről tudok még, de hogy rokonok lennénk, arról nem.- Amikor a megyei központi ügyeletben ült, a dvilek bejelentései alapján lehetett tudni, mekkora valóban a tűz?- Nekünk tulajdonképpen az volt a dolgunk, hogy amikor valahol tűz ütött ki, s ahhoz az ott rendelkezésre álló erő nem volt elég, mozgósítsunk más parancsnokságokról is. Az első körben ugyanis a tűzoltás-vezető az isten, csak másodjára következett a mi döntésünk. Ami pedig a telefonálókat illeti, azt hiszem, a bejelentés alapján lehetett következtetni a tűz veszélyességi fokára. Bizonyos gyakorlat után fel lehetett mérni a még oly feldúlt hangokból is, miről van szó.- Számosán csak így ismerhetik önöket: Pécs-40. A megyei ügyelet belső hívószáma.- Természetesen nem ott kezdtem. 1982-ben öltöztem be tűzoltónak, voltam vonulós, szerparancsnok, szolgálatvezető is előtte. Jermás József 1953-ban született Siklósbodonyban. Forgácsoló szakmunkásként végzett, majd leérettségizett. Szakoktató volt Pécsett, majd tűzoltó lett. Január l-jétől századosként nyugdíjazását várja. Horgászat és kertészet a hobbija. Nős, felesége laborasszisztens. Fiúk, Krisztián épületgépész-mérnök.- Semmi emléket, relikviát nem látok itt a szobájában, ami q tűzoltóságra emlékeztetné.- Nem attól fontos és szép számomra ez az időszak, hogy körberakom magam a tárgyaival. Amúgy is inkább jövőépítő típus vagyok.- Most is?- Akkor is, amikor meglett koromban kertet vettem és fákat ültettem, és most is, amikor nem érzem öregnek magam ahhoz, hogy egy másik világot ki ne próbálhatnék.- Mire gondol? r Még nem tudom. De valahol a „maszek világban”, ha nem is vállalkozóként, szeretném magam kipróbálni. Van még időm meggondolni.- Volt, amit nagyon nem szeretett a tűzoltómunkában?- A halottakat.- És mi az, amit most nagyon fog hiányolni?- Az ügyeleteknek azt a baráti légkörét, amibe még a közös főzés, vagy egy Kirsch-torta sütése is belefért. MÉSZÁROS ATTILA