Új Dunántúli Napló, 2000. január (11. évfolyam, 1-30. szám)
2000-01-09 / 8. szám
2000. január 9. ★ MAGYARORSZÁG-PIIÍL-DUNÁNTÚL ★ 5 Míg pár éve még 45 ezer lakás épült az országban, Idén minden negatív rekordot megdöntünk: az új otthonok száma nem éri el a 14 ezret. A régióban Tolna megye áll a legrosszabbul, az országban Is a sereghajtók közé tartozik. Furcsa képet mutat az első három negyedév lakásépítési mérlege a térségben a KSH adatai alapján - az utolsó negyedév adatait még gyűjtik a statisztikusok. Dél-Dunántúl országos ösz- szevetésben is rosszul áll, ennél kevesebb lakást csak a Közép-Dunántúlon építettek (az éllovas Pest megye és az Észak-Alföld). Érdekes, hogy míg Baranyában és Somogybán elsősorban saját célra készültek az új ingatlanok, addig Tolnában és Bács-Kiskun megyében minden harmadikat, Zalában pedig több, mint a felét értékesítési céllal húzták fel. A leggyakoribb a 100 négyzetméteres, 3 szobás otthon, melyek kétharmada a városokban épült. A felszereltség terén a baranyai extra a szauna (másfél tucat helyen tartozéka a kulcsrakész építménynek), s itt a lakások fűtését többnyire egyedi központi fűtéssel oldották meg, Somogy és Bács sajátossága, hogy errefelé több a szilárd tüzelésű új ház. Megfigyelhető, hogy Zala és Somogy polgárai jobb módból indítják építkezéseiket, hiszen náluk gyakoribb a dupla komfortos (két fürdőszoba stb.) kialakítás. Hogy mennyire kevés a 14 ezer újonnan épülő lakás országos szinten, azt mutatja, hogy a nyolcvanas években még 70 ezer fölött volt ez a szám. Másrészt mintegy 3 ezer otthon megszűnik évente, elemi csapás vagy új építése miatt. Nem csoda tehát, ha az ingatlan- piacon egyre emelkedik a legalsó árkategóriába tartozó panellakások értéke, és nő a kereslet a használt ingatlanok iránt. Befektetési szándékkal kevesen építkeznek, ez látszik az új üdülők számának változásán is. Ezen a téren Somogy (a Balaton északi partvidékét leszámítva) egyedül veri az ország bármely nagyobb régióját 57 új nyaralójával (Baranya 6, Tolna 8, Bács 24, Zala 15). Az országban összesen 420 üdülő épült, s újdonság, hogy Pest megye ezen a téren is az éllovasok közt szerepel - lakásépítésben messze az első, több új otthont húztak itt fel, mint Budapesten. M. B. E. Sárközi Társulás A Sárköz menü Önkormányzatok (Őcsény Decs, Sárpilis, Bátaszék) már jó ideje szervezetbe tömörültek, hogy érdekeiket - mint önkormányzati társulás - cégbíróságnál is bejegyezve, jobban képviselhessék. A társulás elnöke, Biczó Ernő Decs polgármestere, a közelmúltban felkereste a Szekszárd környéki, valamint a Duna menti településeket (Bogyiszló, Fadd, Gerjen), hogy lépjenek be a társulásba, amit ők meg is tettek. Mindezek alapján azt várják, hogy a társulás jogot formálhat a különböző térségfejlesztési ügyekben összehangolt érdekképviseletre. A szervezkedő önkormányzatok igazán nem elégedettek a pénzelosztás mostani gyakorlatával, és ezért hozzák létre folyamatosan a dél-tolnai régiót .Bátaszék körül, a Sárközi Társulást Tolna város körül. Összejöveteleiken kijelentették, ez nem jelenti azt, hogy nem tagja ez a település- csoport a Szekszárd városkörnyéki települések területfejlesztési társulásának. Az új rendszerű szövetkezésben olyan érdekegyeztető tevékenységet folytatnak az önkormányzatok, amely a tagok (vagyis a települések) közös gondjaik és feladataik megoldására eseti együttműködést hoznak létre. Hazafi József Dél-Dunántúl, te kesernyés! Elkészült hazánk íztérképe. A gyűjtés révén több mint háromszáz, mára már feledésbe merült hagyományos élelmiszert fedeztek fel újra. Kiderült: a keserű ízeket jóformán csak régiónkban kedvelik. A Hagyományok-ízek-régiók program alapötlete Franciaországból indult, mára minden EU-tagországban befejeződött a gyűjtés. Az EUROTERRITOIRS elnevezésű kezdeményezés alapja, hogy az ország tájjellegű és hagyományos élelmiszerkincse nemzeti örökségünk szerves része. A gyűjtőmunka során ismét előkerültek olyan finomságok, amelyeket 20-30 éve még hétköznapokon J vagy ünnepi alkalmakkor rendszeresen fogyasztottak, mára azonban fe- ’ ledésbe merültek, esetleg csak kis közösségek ismerik őket. A gyűjtés nemcsak a kész ételek, de szeszes italok (a borok kivételével), állat-, zöldség- és gyümölcsfajták, mézek, lekvárok, felvágottak és sajtok összeírását is célozta. Egy adott élelmiszer akkor kerülhetett a listára, ha legalább két emberöltőnyi, dokumentálható múlttal rendelkezik, az adott térségben pedig ma is fogyasztják. Változatos mezőgazdaságú, tarka etnikumú régiónk mintegy harminc élelmiszerrel képviselteti magát az országos listán. A Dél-Dunántúlon olyan ínyencségeket találunk, mint a káposztás kolbász, a Szajnóka bőrös szalámi, a sváb hurka, a kulen, a szekszárdi csemegesajt, a zengővárkonyi szelíd- gesztenyeméz, a medvehagyma- méz, a bodzalekvár, a pécsi őszibarack, a somogyi korai burgonya, a mohácsi áttelelő kelkáposzta és saláta, a bogyiszlói csiperke vagy a sárga magyar tyúk. Az italok közül a keserű Mecseki itókával jelenhet meg a régió az unió hagyományos ételeinek palettáján.- Egyelőre csak összeírtuk az ételeket, ezeknek és történelmüknek pontos leírását főleg a helyi lakosságtól várjuk 1 magyarázza dr. Biacs Péter, a Központi Élelmiszer-ipari Kutatóinté- 1 zet főigazgatója. - Az íztérképet elkészítve jöttünk rá, hogy a keserű ízek j. > néhány kivétellel ' csak a dél-dunántúli régiót jellemzik: a dió, a mandula gyakori használata teszi a területet egyedülállóvá Magyarországon. A gazdag flóra különleges mézek előállítását teszi lehetővé, a hagyományos vadgazdaság is jelentős. B. B. Honnan jött a betegség? Miért pont a katonai kiképzőközpontokból és miért Kalocsáról indult az agyhártyagyulladás, és miért kell ma járványról beszélnünk? 1999 nyarán Romániában volt hasonló jellegű - halálesettel is járó - fertőzés. Olyan cáfolat, amely egyértelműen kizárja, hogy a kórokozó Romániából került az országba, nem hangzott el égyetlen állami egészségügyi szerv részéről sem, tehát lehetséges, hogy összefüggésben van a két megbetegedési hullám. Több kalocsai családnak van Romániában nyaralója, és nyáron sokan töltik szabad idejüket a város és környékének lakói közül a szomszédos országban. Az első megbetegedést már december elején észlelték egy vidékről bejáró, Kalocsán tanuló fiatal eset ében. A katonai nyilvántartás szerint a fertőzést ő idézte elő azzal, hogy azonos szórakozóhely Te járt a kimenőn lévő kalocsai katonákkal. De mi történt ,a többi laktanyában, Szabadszálláson, Tapolcán és Nyíregyházán? Pontosan ezt sem leh et még tudni, de azt igen, hogy a december 27- én Kalocsán, a laktanyában elrendelt járván ^yligyi karantén ellenére az ott dolgozó tisztek kijártak a városba. Ezek után érthető: a kiskatonák felháborodva fogadták, hogy karácsony után a szi (vesztért is a kiképzőközpontban kellett tölteniük. Ez idő tájt olyan hírek szivárogtak ki a laktanyákból, hogy néhányan a bent lévők közül éhségsztrájkba akartak kezdeni. Szűcs Tibor Paksi üzlet - munkáéit Pakson az utóbbi években sok gondot okozott a Dunacenter nevű, önkormányzati tulajdonban lévő cég. A valamikori városgazdálkodási vállalatot 130 millió forintért, áron alul adták el. Az új tulajdonosok azonban hamar lerabolták a céget, és végül felkínálták 260 miliőért a városnak. Paks. 130 millióért visszavásárolta tavaly nyáron, hogy a 300 ott dolgozó ne kerüljön az utcára. Ezután megkezdték a cég egy es részeinek eladását, és senki sem került utcára. A város 100 millió forint hitelt is nyújtott a cégnek. Továbbra is keresik a vevőket, csak jó áron hajlandóak eladni, és minden esetben kikötik a foglalkoztatási köte lezettséget. Hazafi J. A Mecsek nem adja ingyen legnagyobb titkát Az abaligeti barlang nagyapja A Mecseki Karsztkutató Csoport barlangászainak nagy szakmai sikere, valóságos szenzáció volt a 100 méter mélységű Spirál-víznyelő felfedezése, feltárása. Tudják, hol van, s mekkora lehet, ám a csoda őrzi a titkát. A barlangok nehezen adják meg magukat. A Spirál - a Büdös-kút közelében - egyébként is a szeszélyes kihívások közé sorolandó. Függőlegesen a mélybe szakadó, szűk, rejtelmes járat, amely megközelítőleg olyan távolságban ér az eddig bejárt talpszintre, mint amilyen magas Pécs legmagasabb épülete. Még a Mecsekben is, ahol pedig bőven vannak kisebb-nagyobb vízvájta járatok, barlangok, kuriozitásnak számít. Olyannyira, hogy amikor hosszú idő alatt végzett rengeteg munka után feltárták, szakmai bemutatásáig „hadititokként” hallgattak róla felfedezői. Mint utóbb azután kiderült, a Spirál csak egy felszínre érő nyúlványa a nagy mélységben húzódó rendszernek. A kutatók most egy újabb izgalmas titok zárt kapujában toporognak.- Egy akkora barlangról van szó - állítja Rónaki László geológus, a csoport vezetője -, amely mellett elbújhat az abaligeti. Utóbbinak főága talán, ha felérne a még a mélyben rejtőző, feltárásra váró egyik-másik mellékágával. A kutatók több évi munka után is ott állnak a lehetőség kapujában. Egy, talán 5-10 méter szélességű járatot kellene kibontani ahhoz, hogy bejussanak a különböző szakmai számítások és tapasztalat szerint biztosan ott lévő hatalmas barlangba. Ami a sikerhez hiányzik, természetesen a pénz. Közelebbről egy nem hálózati árammal, hanem akkumulátorral működő Hilti fúró a kő fejtéséhez, s néhány, úgynevezett neoprén, vízhatlan ruha. A Spirál-nyelő vízszintes ágában - amelynek folytatásában van a feltárásra váró barlang - állandóan folyik egy patak, néha bővebb, máskor kevesebb vízhozammal. A csobogó ér eltűnik a bontásra váró fal rétegeiben, oly szűk helyen, hogy követni nem lehet. A barlangászok azonban hallják, ahogy alig pár méterre tőlük vízesés formájában vissz- hatigosan a mélybe zúdul. Rónaki László szerint elképzelhető még egy lehetőség. A Spirálnak éppen a másik végén - ahol a patak beér a vízszintes ágba - a vízfolyással szemben kutatni a kijutást egy ugyancsak valószínűen ott lévő, a már feltárt résszel párhuzamosan futó másik, ennél tágasabb ágba, ami lehet, hogy elvezeti őket a kőkapu mögötti nagy barlangba. Ehhez azonban búvár kell speciális felszereléssel, mert a szokásos méretű oxigénpalackkal nem lehet a szűk vízfolyásba merészkedni. Mindez a kutatás és erőfeszítés nemcsak barlangászati, geológiai célokat szolgál. Rónaki számításai szerint valahol Orfű térségében az egyelőre elérhetetlen hatalmas barlang annyira megközelíti a felszínt, hogy egy vágat megnyitásával idegenforgalmi hasznosítása is megoldható lenne. Vélhető, hogy így a Mecsek dicsekedhetne Közép-Európa egyik legnagyobb látogatható, s egyelőre nem tudni mennyire, de minden bizonnyal nagyon szép barlangjával. Mészáros A. Donyhádi béke A bonyhádi kórh áz szülészeti osztálya ta valy elnyerte a legjobb szülészet kitüntetést, melyet a nők szavazatai alapján adományozzák. Az itt használatos r nódszere- ket dr. Biics Gábor honosította meg Bonyhádon. Az embermeleg szülés zet vonzotta a szülő nőket,, a Paksi Atomerőmű Rt.-hez; tartozó hölgyek is Bonyhádra szoktak, ezért az erőmű vezetése honorálta, a kórházinak sok műszert adományozc itt. A korábbi ciklusban hatal mon lévő testület azonban a népszerű kórházigazgatót és nőgyógyászt, dr. Bücs Gábort eltávolította az intézet éléről. Ekkor a paksi asszony ok arra kérték a PA Rt. vezetését, hogy ne támogassa az", intézményt, míg vissza nem állítják az eredeti állapotot. A nőgyógyászat élére azon! )an dr. Winkler László került,; ikinek mára sikerült teljes egészében visszanyerni a nők bizalmát, s a paksi asszonyok ismét Bonyhádon szülnek. Az atomerőmű sem hagyta abba a támogatást. H. J.
