Új Dunántúli Napló, 2000. január (11. évfolyam, 1-30. szám)

2000-01-07 / 6. szám

2000. január 7., péntek Hazai Tükör Dtinántúli Napló 3 Növekvő szociális ellátások Több mint tíz laktanyát bezárnak a hadsereg-átalakítás keretében Politikai vita a sereg betegségeiről FOTÓ: FEB/DIÓSI IMRE Azok a szociális pénzbeni ellátá­sok, amelyek az öregségi nyug­díjminimum értékéhez kötőd­nek, e hónap elsejétől automati­kusan emelkednek. Tudtuk meg a Szociális és Családügyi Mi­nisztériumban. A parlament által megszavazott nyugdíjak a tavalyinál 8 száza­lékkal magasabbak. Az 1999. évi nyugdíjminimumot, azaz a 15 350 forintot mostantól 16 600 forint váltja fel. Mindebből következik: a nyugdíjminimum­mal összefüggésben kialakitott tucatnyi pénzbeli ellátás január­tól automatikusan emelkedik. A szociális igazgatásról és a Elsősorban a kisgazda miniszte­rek vezette tárcák megerősítésén és kormányzati szerepének hangsúlyozásán fáradozik a Füg­getlen Kisgazdapárt ebben az esztendőben - derült ki Turi- Kovács Béla frakcióvezető-he­lyettes szavaiból. Túri úgy véli: Torgyán József köztársasági el­nökké jelölése csak a pártelnök elhatározásán múlik. Értelemszerűen a „saját hatás­körbe” tartozó területekre: a vi­dékfejlesztésre, a környezetvé­delemre, a honvédelemre és a PHARE-pénzek elosztására összpontosít 2000-ben a kisgaz­dapárt - mondta Túri-Kovács Béla. A frakcióvezető-helyettes a legsürgetőbb teendők között elsőként a földalapra vonatkozó törvénytervezet elfogadását em­lítette. Szerinte az apró, életkép­telen birtokokra fordított támo­gatás sohasem térül meg, s az EU-ba való belépésünk is indo­kolttá teszi az erős kis- és közép­birtokok életre hívását. A párt a belvíz okozta gondo­kat érzékelve, erőteljesen szor­galmazza a problémakört átfo­góan kezelő kormányprogram, szociális ellátásokról szóló hatá­lyos törvény a nyugdíjminimum összegével összefüggésben ki­alakított pénzbeni ellátások kö­rébe sorolja a munkanélküliek jövedelempótló támogatását, a rendszeres szociális segélyt, az időskorúak járadékát, az ápolási díjat és a normatív alapon meg­állapítható közgyógyellátást. A nyugdíjminimum függvé­nyében számolják a gyermek- gondozási segélyt (gyes), a gyer­meknevelési támogatást (gyet), és az anyasági támogatást, vala­mint a rendszeres gyermekvé­delmi támogatást csak úgy, mint a sorkatonák családi segélyét. (cs. benkő) illetve egy ehhez kapcsolódó or­szággyűlési határozat megalko­tását. Túri-Kovács úgy véli, hogy a tervszerű és régiónkénti belvízelvezetés jelenthetné a megoldást. A környezetvédelmi tárcánál a szennyvízelvezetésben és a hulladékfeldolgozásban tapasz­talható elmaradások pótlása vol­na a legfontosabb - tette hozzá -, míg a Honvédelmi Minisztéri­umnak a laktanyákban tapasz­talt infrastrukturális hiányossá­gok megszüntetésére kellene azonnali intézkedéseket tennie. Arra a kérdésünkre, hogy mit jelent majd a kisgazdapártnak a tavaszi köztársaságielnök-jelö- lés, a frakcióvezető-helyettes el­mondta: az FKGP mindaddig Torgyán József pártelnököt te­kinti a legalkalmasabb jelölt­nek, amíg az érintett másképp nem nyilatkozik. A koalíciós kormányzásban tapasztalt fe­szültségekről szólva kifejtette: a Fidesz és a Kisgazdapárt közöt­ti időnkénti nézeteltérések nem­csak természetesek, hanem - ha magukban hordozzák a megol­dást - hasznosak is. Takács Mariann Népi kezdeményezést indít az SZDSZ a kötelező sorkatonai szolgálat megszüntetéséért. Az akcióról a honvédelmi miniszter­nek az a véleménye, hogy az el­lenzéki párt csupán politikai tő­két akar kovácsolni a járványból. A közelmúltban fellángolt vita azonban úgy tűnik, már nem csak a járványról szól: a végső kérdés - amiben nincs egyetértés- az, hogy milyen hadseregre van szüksége az országnak.- Bátor politikai elhatározás nélkül nem lehet megoldani a honvédség súlyos problémáit. Nemcsak a járványról van szó, hanem a hadsereg általános ál­lapotáról és az ott uralkodó vi­szonyokról: az elöljárói vissza­élésekről, a nemtörődömség­ről, arról, hogy az ország pén­zét egy rossz struktúrájú had­sereg fenntartásába öli a kor­mány. Az eddig ismertté vált, kormányzat által tervezett re­formok sem oldják meg a problémákat, csak elodázzák azokat - mondta el munkatár­sunknak Fodor Gábor szabad- demokrata képviselő. Pedig a honatya szerint Magyarorszá­gon négy év alatt létre lehetne hozni a hivatásos hadsereget, ami jóval olcsóbb, és ütőképe­sebb lenne a mainál. Ezzel szemben Lányi András, a parlament honvédelmi bizott­ságának kisgazdapárti elnöke la­punknak úgy nyilatkozott: a hadsereget nevelő testületnek tekinti, amely nemzettudatot ad, ezért nem tartja kívánatos­nak a hivatásos hadsereg megte­remtését. „Az ifjúságunkat meg Mostohák a laktanyakörülmények kell nevelni, mert életmódjában manapság nagyon sok a züllött vonás” - állítja Lányi Zsolt. Erdélyi Lajos, a Honvédelmi Minisztérium szóvivője szerint belátható időn belül nem lesz hivatásos hadseregünk, mert nincs rá pénz. A laktanya-fel­újítások az idén elindulnak, ám erre a járványtól függetle­nül is sor került volna. A had­sereg-átalakításról szóló terve­zet szerint tíz laktanyát bezár­nak majd. Cáfolta, hogy a ka­tonák nem kapnak megfelelő táplálékot, és hogy fagyoskod- ni kényszerülnének a kiképző- bázisokon. A további megbete­gedések megelőzése érdeké­ben egyébként februárban minden bevonuló védőoltást kap. A laktanyák tisztjeit ért vádakat - miszerint kialakult gyakorlat az, hogy a gyengélke­dőre jelentkező katonák nem kapnak kimenőt és ezért a be­tegek inkább nem jelentkeznek az orvosnál - a minisztérium­ban cáfolják. Minden bejelen­tett esetet kivizsgálnak és ha beigazolódik a vád, a felelősö­ket szigorúan megbüntetik. Szabó János honvédelmi mi­niszter szerint minden olyan megállapítás alaptalan, amely az elhelyezési és a szolgálattel­jesítési körülmények esetleges hiányosságaival hozza össze­függésbe az agyhártyagyulladá- sos megbetegedéseket. Hason­ló járványok egyébként nem ritkák más hadseregeknél sem.Ennek ellenére mégis el­rendelte, hogy több gyümöl­csöt és tápanyagban gazdagabb ételeket kapjanak a honvédek. Polt Péter, az állampolgári jo­gok országgyűlési biztosa álta­lános helyettese megállapítot­ta, hogy nincsenek biztosítva a megfelelő életkörülmények, valamint azt is, hogy a tisztek megsértik a honvédek állam- polgári jogait. A Honvédelmi Minisztérium a jelentést meg­alapozatlannak tartja, de Polt Péter elmondta, hogy állításait bizonyítani tudja. (wilk) Nincs még béremelési ajánlás Országos béremelési javaslat nélkül folynak az ágazati és vállalati bértárgyalások, nem sikerült ugyanis megegyezniük a kormányzatnak, illet­ve a munkaadói, munkavállalói érdekképvisele­teknek az 2000. évi ajánlásról. Az országos tár­gyalásokat még nem zárták le, bár az ajánlatok közötti nagy különbség miatt nehezen jöhet lét­re megegyezés. A szakszervezetek 12,5-13,5 százalékról indítanák az alkut, a munkaadói ol­dal a 8-10 százalékot, a kormányzati oldal a 7,5-8,5 százalékot tartja elfogadhatónak. A ke­resetszabályozást a versenyszférában már 1992-ben felváltotta az országos ajánlás. Azóta csak 1995-re nem sikerült megegyezni a mér­tékről, Az ajánlott és a tényleges értékek évről évre eltértek. Az egyes esztendők béralakulását mutatja be táblázatunk. A BÉRALKUAJÁNLATOK ÉS A TÉNYEK ALAKULÁSA AZ ELMÚLT ÉVEKBEN (% 1 7-19 3-15 22 22 m 13.5­1993 1994 minimum □ 1996 1997 1998 P maximum Hl tény Ellátás 1999-ben 2000-ben munkanélküliek jövedelempótló támogatása 12280 Ft rendszeres szociális segély aktív korú nem foglalkoztatottnak 12 280 Ft 13 280 Ft 13 280 Ft rendszeres szociális seaélv 18 éven felüli 67 százalékban csökkent munkaképességű ellátatlannak időskorúak járadéka 10745 Ft 12 280 Ft 11620 Ft 13 280 Ft (egyedülálló) 14 582 Ft 15770 Ft ápolási díj 15350 Ft 16 600 Ft gyes 15350 Ft 16 600 Ft gyet 16600 Ft 16600 Ft anyasági támogatás (egyösszegű) gyermekvédelmi támogatás (gyermekenként) 23025 Ft 3070 Ft 24 900 Ft 3320 Ft sorkatonai családi segély (valamint további eltartott 15 350 Ft 16600 Ft személyenként a tavalyi 10 745 Ft helyett 11620 Ft) Normatív alapon megállapítható közgyógyellátás feltétele, hogy a család 1 főre jutó jövedelme ne haladja meg a nyugdíjminimumot. A kormányzásban nincs alá- és fölérendeltség A kisgazdák idei prognózisa Hírcsatorna Lemondott Medgyesy. Pepó Pál környezetvédelmi miniszter még tavaly decemberben kezde­ményezte Medgyesy Balázs köz- igazgatási államtitkár felmenté­sét, amit azonban Orbán Viktor miniszterelnök nem támogatott. Medgyesy tekintettel arra, hogy e helyzet tartós fennmaradása kedvezőtlenül befolyásolhatná a kormány működését, önként megvált tisztétől. Feloldják a karantént. A gen­nyes agyhártyagyulladás miatt a szabadszállási és kalocsai lakta­nyákban elrendelt karantént vár­hatóan péntek reggel oldják fel - jelentette be Erdélyi Lajos, a HM szóvivője. Azok a kalocsai és szabadszállási sorkatonák, akik a karácsonyi ünnepekre nem tudtak hazamenni, pénte­ken a déli órákban utazhatnak öt nap szabadságra. Tárgyalnak a vasutasok. A MÁV Rt. eddigi ajánlatát módo­sítva a szokásos járatok 40 szá­zalékának közlekedtetésére, a szakszervezetek pedig az alapel­látás biztosítása érdekében 16 belföldi tehervonat indítására tettek javaslatot az elégséges szolgáltatásról tartott tegnapi egyeztető tárgyaláson. A MÁV Rt. korábban a vonatok 50 szá­zalékát akarta közlekedtetni a január 10-én kezdődő 60 órás vasutassztrájk alatt. Az elégsé­ges szolgáltatásról pénteken 10 órakor folytatódnak a tárgyalá­sok. Olcsóbb autópályákat. A ja­nuár 1-jétől az Ml-es és az M3- as autópályán életbe lépett új dí­jak csökkentését javasolja a kor­mánynak a Magyar Ön- kormányzatok Szövetsége (MOSZ). Álláspontjuk szerint a 22 ezer forintos éves matrica aránytalanul nagy megterhelést ró az autósokra, sokan emiatt el­állnak a pálya idénybevételétől, s ezzel a többi útra terelődik a forgalom, ami zsúfoltságot, las­sú közlekedést, fokozott baleset- veszélyt hoz magával. Vélemé­nyük szerint az éves matricáért legfeljebb 11 ezer, a haviért 1100, míg a heti matricáért csak 500 forintot szabadna kérni. Pedagógusbérek. Az elkövet­kező években a pedagógus- béreknek reálértékben legalább 7 százalékkal kell növeked­niük. Az idei 8,25 százalékos emelés reálértékben csak 2-2,5 százalékos növekedést jelent, így még a keresetek szinten tar­tására sem elegendő. A pedagó­gusok érdekvédelmi szervezete javasolja az utazási kedvezmé­nyek bővítését is. Javaslatuk sze­rint a jövőben nemcsak a MÁV vonalain, hanem a Volán-busz járatain is 50 százalékos kedvez­ményt kellene biztosítani a pe­dagógusoknak. Amerikai újságírók az ES-robbantásról Rendkívül sajnálatos, hogy egy újságírók védelmére szerveződött bi­zottság véleménynyilvánításakor épp a sajtó elemi szabályait hagyja figyelmen kívül - áll a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) közleményé­ben, amelyet csütörtökön juttattak el az MTI-hez, a Bizottság az Új­ságírók Védelméért (CPJ) nevű amerikai szervezet Orbán Viktorhoz intézett levelére reagálva. A levélben, amelyet a CPJ szor­galmazza az Élet és Irodalom szerkesztőségének helyet adó épület udvarán 1999. december 27-én végrehajtott kézigránátos támadás kivizsgálását. A CPJ nyilvánvalóan tendenciózus és így torz információkra támasz­kodva olyan állításokat fogal­maz meg és kér számon, ame­lyeket az ÉS szerkesztősége is cáfol - áll a közleményben. A MEH emlékeztet arra, hogy Ko­vács Zoltán, a hetilap főszer­kesztője a hivatalhoz is elkül­dött nyilatkozatában kifejezet­ten hangsúlyozza, hogy nem lát­nak összefüggést a Fidesz vala­mint az ÉS szerkesztősége kö­zötti pereskedés, illetve a szer­kesztőség udvarán történt rob­bantás között. Kovács Zoltán azt írja, hogy lapja nem kért vé­delmet semmiféle nemzetközi szervezettől, így a CPJ-től sem - fogalmaz a közlemény, hozzá­téve: nehezen érthető, hogy a nem létező kérésre mégis miért hivatkoznak. A Miniszterelnöki Hivatal arra is rámutat, hogy a CPJ levelében vizsgálatot kö­vetel, miközben a kézigránátos támadás ügyében a rendőrség nyomoz. A CPJ szorgalmazza, hogy a miniszterelnök vizsgáltassa felül országának mindazon jog­szabályait, amelyek az újságírás szabad gyakorlását akadályoz­zák, miközben a Freedom House 1998-ban - első ízben - teljesen szabadnak minősítette a magyar sajtót - áll a MeH közleményében. A dokumen­tum arra is kitér, hogy „a CPJ a magyar miniszterelnöknek írott levelét többek között az Egyesült Államok budapesti nagykövete­ként tisztelt Donald M. Blinken úrnak is elküldi, miközben ezt a tisztet két éve már Peter Tufa úr látja el”. Talán elégséges csak ennyi tévedésre felhívni a figyel­met, hogy ebben az ügyben megkérdőjeleződjön a CPJ tájé- kozottsága - zárul a Miniszter- elnöki Hivatal közleménye. MTI Betartását nem ellenőrzik A képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről szóló miniszteri rendelet január elején lépett hatály­ba. A szabályok betartását várhatóan ebben az évben sehol sem ellen­őrzi még az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ). Dr. Hódos Tibor, az Országos Munkahigiénés Foglalkozás­egészségügyi Intézet kandidá­tusa lapunknak elmondta, hogy az új jogszabály az euró­pai uniós elvárások szellemé­ben született. A rendelet lénye­ge az, hogy a képernyő előtti munkavégzés naponta maxi­mum hat óra lehet, de még így is óránként 10 perces szünetet kell biztosítani a dolgozóknak. A korlátozás nem azt jelenti, hogy a nyolcórányi munkaidőt csökkenteni kell, hanem csu­pán a bekapcsolt képernyő előtt töltött időt kell szűkebbre szabni. A fejlett, nyugati orszá­gok többségében már régóta vigyáznak a dolgozók szeme világára. Az orvosok szerint ugyanis a kutatások bebizonyí­tották, hogy a látással kapcso­latos panaszok a monitor előtt töltött hatodik óra után hatvá­nyozottan szaporodnak. Az egészségügyi miniszter rendelete szerint a munkálta­tók felelősek a beosztottak lá­tását, fizikai állapotát és pszi­chés egészségét károsító koc­kázatok csökkentéséért. A munkafolyamatokat úgy kell megszervezniük, hogy az órán­ként legalább tízperces - össze nem vonható - szüneteket biz­tosítani tudják, miközben a képernyő előtti tényleges mun­ka se haladja meg a hat órát. Dr. Hódos Tibor sajnálatos­nak tartja, hogy az ÁNTSZ je­lenlegi létszámával nem képes az ellenőrzési feladatokat ellát­ni. Várhatóan csak áz év máso­dik felében kezdődik meg a szakemberek felkészítése arra, hogy pontosan mit és hogyan ellenőrizzenek. A nyugati or­szágokban mindezt az erős ér­dekképviseletek segítségével oldották meg: a szakszerveze­tek azonnal jelzik az illetékes egészségügyi hatóságnak, ha valahol nem tartják be a dolgo­zók védelmében született jog­szabályokat. Németh Zsuzsa 1 i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents