Új Dunántúli Napló, 2000. január (11. évfolyam, 1-30. szám)

2000-01-06 / 5. szám

4 Dtinántúli Napló Baranyai Tükör 2000. január 6., csütörtök Hírcsatorna Elbúcsúzott Pécstől az SFOR. Tegnap ünnepélyes keretek között levonták a NATO-csapatzászlót a pécsi logisztikai bázisról, ezzel megkezdődött a skandináv és lengyel katonák elköltözé­se a baranyai városból. Az elmúlt években összesen több mint kétezer békefenn­tartó teljesített szolgálatot a pécsi egységben, innen látva el utánpótlással a Boszniá­ban lévő alakulatokat, (ns) Drávacsepely mindkét köztéri mindenki kará­csonyfáját a vandálok tönk­retették, így idő előtt le kell bontani őket. Az egyiknek ellopták az áramellátó ötven méteres kábelét, a másik fá­nak pedig lefűrészelték a he­gyét. (cs) Bicsérden kertészeti népfőiskolát szervez a he­lyi nyugdíjasklub. Január 14-től több mint fél éven át hetente előadások hangza­nak el elsősorban a talajerő­gazdálkodásról, a nyúl- és baromfitartásról, a zöldség-, valamint az almatermesz­tésről. (cs) Magyarmecske falugond­noki buszt nyert nemrég pályázat útján. A járművet a kisasszonyfaiak is használ­ják például betegszállításra, valamint kirándulások alkal­mával. (cs) A pécsváradi középkori ispotály és gyógynövény­kert történetét érzékeltető dokumentumok láthatók Pé­csett, a Szabadság úti egyik patika kirakatában. A hely­történelmi gyűjtemény ren­dezői, köztük dr. Lárencz László gyógyszerész-törté­nész régi gyógyító eszközö­ket is elhelyeztek az üvegvit­rinben. (cs) Magyarbólyban a hely­történet-kutató szakkör tagjai megállapították, hogy a négy jelölt katonasí­ron kívül jóval több német sorkatona és tiszt lett elföl­delve a község területén. Ugyanis működött a faluban egy területi gyalogsági kór­ház a világháború idején. A fejfával nem jelzett sirok he­lyét sejtik a fiatalok, tehát a későbbi hivatalos exhumálás már zökkenőmentesen fog menni. (cs) Vízállások, vízhőfokok a Dunán és a Dráván: Mohács 354 cm, apadó, 1,0 fok, Őrti­los -70 cm, apadó, 1,0 fok, Barcs -37 cm, áradó, 2,2 fok, Drávaszabolcs 80 cm, áradó, 1,2 fok. Nem kötelezhetők zajvédelemre Pécs egyes területein a zajszint jelentősen meghaladja a megengedett határértéket. A veszélyeztetett területek utólagos zajvédelméről az ön- kormányzatoknak kellene gondoskodniuk. Az intézkedésre azonban a helyhatóságok nem kötelezhetők, mivel a jogszabálynak nincs vég­rehajtási rendelete. Az állandó zaj az érintett területen lakók hallás- károsodásához és idegi problémákhoz vezethet. PÉCS- Zajártalom szempontjából Pécs a legveszélyeztetettebb vá­rosok egyike - nyilatkozta la­punknak dr. Bite Pálné, a Közle­kedéstudományi Intézet akusz­tikai főosztályának vezetője. - A legutóbbi mérés so­rán kiderült, hogy a 6- os út melletti városré­szekben, az éjszakai órákban is 10-15 deci­bellel a megengedett határérték fölötti a zajszint. A vonatkozó jogszabály kimondja, hogy a tartósan határ­érték felett lévő terüle­tek utólagos zajvédel­méről az önkormány­zatoknak kell gondos­kodniuk, végrehajtási rendelet viszont nem létezik, ezért a helyha­tóságok nem kötelez­hetők a probléma megoldására. A főosztályvezető elmondta, hogy a környezetvédelmi mi­nisztérium minden évben meg­hirdet zajvédelemmel kapcsola­tos pályázatokat, a tapasztala­tok szerint azonban nagyon ke­vés település használja ki ezt a lehetőséget. Ropoliné Lázár Mária, a Kör­nyezetvédelmi Hivatal műszaki zajvédelmi szakértője kérdé­sünkre elmondta, hogy az új épületek és utak esetében a be­ruházóknak minden esetben dási javaslatokat teszünk, az il­letékesek azonban - anyagi okokra hivatkozva - ezt több­nyire elutasítják, A sebességkorlátozások, illet­ve a teherautókra vonatkozó időzónák bevezetése javíthat a helyzeten. Pécs belvárosában például, a behajtási tiltásoknak köszönhetően a zaj szint jelentő­sen csökkent. A 6-os út mellett viszont csak több rétegű abla­kokkal védekezhetnének a la­kók, pályázatokkal erre is sze­rezhetne pénzt az önkormány­zat - közölte a szakértő. gondoskodniuk kell a zajvéde­lemről. A meglévő utaknál vi­szont a tulajdonosok nem köte­lezhetők a zajgátló falak építésé­re, vagy egyéb védő intézkedé­sekre. - A mérések után megol­A cégek is zajosak A munkahelyeken a megyei ÁNTSZ folyamatosan ellenőrzi a zajszintet. A márciustól kötelező telephelyengedélyt csak akkor kaphatják meg a vállalkozások, ha a munka során keletkező zaj sem a környezetet, sem pedig a dolgozókat nem zavarja. A ta­pasztalatok szerint a cégek ötven százalékánál vannak hiányos­ságok. A megengedett határérték túllépése esetén a védőeszköz használata kötelező. Halláskárosodás esetén az üzemnek kell vállalnia a munkaképesség csökkenése miatti terheket. Egy em­ber védőfelszerelése mintegy 3000 forintba kerül. A tartósan határérték feletti zaj halláskárosodáshoz, idegi és vérnyomásproblémákhoz vezethet. Balaskó Tibor, a me­gyei ÁNTSZ zajvédelmi cso­portjának vezetője elmondta, hogy az utcai zaj miatti hallás- károsodás ritkán fordul elő, az állandó idegesség egészségre ártalmas hatása azonban vitat­hatatlan. Ez később komoly vérnyomásproblémákhoz ve­zethet.- Ha az épületek szakszerű átalakítására nincs lehetőség, egyéni eszközökkel - például füldugóval - is védekezhetünk, ez azonban kényelmes megol­dásnak korántsem nevezhető. Wald Kata Több a fény, mint az árny A hegyháti falu anyagilag hátrányos helyzetben van, mégis sokat ad műemlékei megóvására, és hagyományai megmentésére. A kitelepí­tett németek adományokkal segítenek. GÖDRE-VIDÁKPUSZTA A községcsinosítási mozgalom kiterebélyesedése köszönhető annak is, hogy az őslakosság közösségteremtő ereje példával szolgál. Rövid időn belül lakos­sági kezdeményezésre telepü­lésszépítő egyesület, a három kápolna felújítására pedig ala­pítvány született. Az egyik megújult kápolna, a templom, valamint a kálváriadomb éjsza­kánként díszkivilágításban ra­gyog. A megyehatáron lévő községben színkavalkád fogad­ja a megyénkbe látogatót. Elér­ték, mint azt Végh István pol­gármestertől (képünkön) meg­tudtuk, hogy a lakók az első hí­vó szóra bármelyik hétvégi na­pon is, a mezőgazdasági mun­kák dandárjának idején is, köz­teret rendeznek, játszórészt építenek, óvják a helyi védett értékek állagát. Nem tétlenkedik a területi mezőgazdasági rt. sem, és egy fővárosi bankkal együttműköd­ve az ún. Nagykastély újjáépíté­sén fáradozik, ahol idővel va­dászszállót hoznak létre. Mind­ezt majd vadaspark egészíti ki. Már csak a vidákpusztai kastélynak kel­lene megszé­pülnie, mely magántulaj­donban van. Alföldi gazdá­ja akart itt lo­vardát és ter­ményraktárt, ám nem nyert pá­lyázataival, pedig a környékbe­li önkormányzatok és mező- gazdasági vállalkozók minden támogatást megadtak. A kedve­ző hozzáállás most sem hiány­zik. A makói tulajdonos újra nekirugaszkodik, hogy a Szili­kúria feltámadjon Csipkerózsi­ka-álmából. Csuti J. Extraprofit a benzinen BARANYAI KÖRKÉP Az üzemanyagár emelése után egyre több, Horvátország kö­zelében lakó polgár ruccan át a határon tankolni. Naponta egyszer élhetünk a lehetőség­gel, ennél gyakrabban azon­ban nem érdemes próbálkozni. Odaát egy liter benzin körül­belül száznegyven forintnak megfelelő kunába kerül, a gáz­olaj ennél is olcsóbb, száz­húsz forintért szerezhetjük be. Ez azt jelenti, hogy az itthoni árakhoz viszonyítva, egy átla­gos nagyságú üzemanyagtar­tállyal rendelkező gépkocsi te- letankolásával több mint há­romezer forintos haszonra is szert tehet az autós.- Eddig csak a környékről jártak át az emberek tankolni, ma már Pécsről is jönnek ­mondta Szarka József őrnagy, a drávaszabolcsi vámhivatal parancsnoka. - Ezt naponta egyszer vámmentesen meg le­het tenni, többször nem. Az emberek ismerik a rendelkezé­seket, s csak ritkán próbálkpz- nak a vámszabályok kijátszá­sával. Az autók adatait gépjármű- figyelő-rendszer rögzíti, és egy füzetbe is feljegyzik a vá­mosok. Az egyszeri vámmen­tesség személyre szól, ezért nem érdemes több autóval próbálkozni: az útlevélben árulkodik a pecsét. Az udvari vámhivataltól megtudtuk, hogy naponta kettő-tíz közé tehető azoknak a száma, akik átjárnak tankolni. A horvát vámosok a csomagtartóban lapuló marmonkannákat már be sem engedik vinni az or­szágba. Máté Balázs Csatornára várva SZENTLŐRINC Nyolc utcában több mint egy­éves késéssel sem helyezték még üzembe az új szennyvíz­csatorna-hálózatot. A lakosság egyre elégedetlenebb, mert nem keveset fizettek a közmű­vesítésért, ráadásul a feltúrt ut­cák kátyúi is mind több kelle­metlenséget okoznak. A városi szennyvíztelepet és a meglévő szennyvízcsatorna-há­lózatot üzemeltető Sziget-Víz Kft. helyi kirendeltségének ve­zetője, Kovács Ferencné szerint az eredeti határidőre, 1998. no­vember 30-ra kellett volna elké­szülnie a 39 utcában az új háló­zatnak. A három kivitelező cég közül kettő igencsak egyéni módon értelmezte a határidőt és a minőséget. Újabb és újabb határidő-módosítást kaptak ta­valy május közepétől decem­ber végéig, ám többek között a magas talajvízszintre hivatkoz­va sem fejezték be a munkát ki­lenc utcában. A majdani üze­meltető által elvégzett kamerás vizsgálat és a víztartatási próba lehangoló eredménnyel zárult: sok helyen nem folyik el a szennyvíz, a rendszerbe beszi­várog a talajviz. Még senki nem ismeri az át­adás végső határidejét. Az eddig elkészült utcákban 740-en csatlakozhattak volna az új csatornára, ám eddig csak 257-en éltek ezzel a lehe­tőséggel. Mivel sokan bejelen­tés nélkül kötöttek rá a rend­szerre, a vízmű szakemberei megkezdik az ellenőrzéseket. B. M. L. Professzorok egymás közt PÉCS Összejövetelre invitálta ked­den a társintézmények pro­fesszorait a Pécsi Tudomány- egyetem (PTE) létrejöttének alkalmából dr. Tóth József, az egyetem rektora. A közgazda­ságtudományi kar aulájában a több mint száz meghívott előtt köszöntőjében többek között arról szólt, hogy az új egyesülés jószerével még csak jogi szempontból létezik, és még sok problémával kell szembenézni addig, amíg ténylegesen működni fog. Ki­emelte, hogy a vezetésnek nem lehet célja saját akaratá­nak ráerőltetése az egyetemre, hanem a többségi törekvés szolgálata a feladata. Ez csak nyílt és bizalmas légkörben le­hetséges, ennek pedig előfelté­tele egymás megismerése. A PTE vezetőinek bemutatása után bejei“ itette, hogy a mos­tani össze vetelt rendszeres munkatalálkozók követik, ahol az egyetem stratégiai fel­adatainak megvitatása lesz a téma. Máté Balázs Perre ment a Vigadó SZIGETVÁR Az önkormányzat felbontotta a Vigadót üzemeltető betéti tár­sasággal a szerződést, annak több millió forintos közműtar­tozása miatt. A bt. az épületet azóta sem ürítette ki, ezért az önkormányzat elzáratta a vizet és a villanyt. Emiatt birtokhá­borítással vádol a bt. A birtokháborítási ügyben az első fokú hatóságként eljáró szigetvári jegyző elfogultságot jelentett be, így a Megyei Köz- igazgatási Hivatal a Pécs Vá­rosi Önkormányzatot jelölte ki. A tegnapi meghallgatáson az a döntés született, hogy kedden helyszíni szemlét tar­tanak a Vigadóban.- Mi tíz év­re kaptuk meg közmű­velődési fel­adatok ellátá­sára a Viga­dót. A szerző­désből vissza- lévő hat év bevételkiesé­se, és egyéb bevételeink elmara­dása miatt 12 millió forint kár­térítésre pereltük az önkor­mányzatot, mert a szerződés felbontása szerintünk nem volt se jogszerű, se megalapozott - mondja Pamuki István (képün­kön), a bt. ügyvezetője. A Vigadót temperáló fűtéssel védik a vizes rendszerek szétfa­gyása és a komolyabb épületká­rosodás ellen. B. M. L. Rend, káosz, lehetőség PÉCS Pécsett még soha nem láthatta a közönség azokat a munkákat, melyekből ma 17 órakor nyílik kiállítás. A Pécsi Galériában Lantos Ferenc képei és grafikái tekinthetők meg. A méret a képeket tekintve sem számít, ám bizonyos vizuális ha­tások létrejöttéhez egy festmény esetében kell a nagyság. Lantos Ferenc közel 25 bemutatott al­kotása közül ezért a legkisebb is 100x100 centis, bár persze a szellemi üzeneteket nem lehet négyzetméterben vizsgálni. A művészt most, ahogyan el­mondta, a káosz természete fog­lalkoztatja, ami valójában egy nyitott, nem dogmatikus rend. Ebből fakad az igény a rende­zett gondolatok egyre tagabb al­kalmazási lehetőségeinek feltá­rására is. Jól példázza ezt a 30- nál is több grafika, e munkák kollázsok többnyire, s zenei hangzásokkal is kapcsolatosak.- Nem érdekel se hagyomány, se naprakészség, se divat - így a festő -, én az emberi problé­mákra keresem a választ a ma­gam eszközeivel, a természet építkező logikájának analógiájá­ra. Tanárként is látom, hogy az eladható művek termelése és a szellemi bóvli elárasztja a vilá­got, épp ezért egyre nagyobb a iskolákban képzőművészetet ta­nítók felelőssége is. Lantos Ferenc munkáit nem­rég több budapesti helyszínen láthatták a nézők, de képei a na­pokban washingtoni, illetve nyugat-európai kiállítóhelyekre is elkerültek. H. I. Gy. Tegnap délelőtt még a dekoratőrök dolgoztak a galériában fotó: l. l. Zajterhelés a 6-os út pécsi átvezető szakaszán (decibel)

Next

/
Thumbnails
Contents