Új Dunántúli Napló, 2000. január (11. évfolyam, 1-30. szám)

2000-01-02 / 1. szám

6 ★ HAZAI TÜKÖR ★ 2000. január 2. Őseink egyik legrégibb fegyverét, az íjat ma is sokan előszeretettel használják Békés megyé­ben. Országosan az íjászszövetség 63 csigás íjas versenyzőt regisztrál, s Békésben jelenleg is 30 történelmi íjászversenyzőt tartanak számon. A Csaba Lovas-Íjász Kör a Csaba Honvéd Kulturális Egyesülettel közösen - hagyományteremtő szándékkal - első ízben rendezte meg a Kerecsen Kupa elnevezésű, történelmi teremíjászversenyt tegnap.- A megmérettetésre a Békéscsabai Történelmi íjászkor, a Gyulai Lovasturisztikai íjász- és Sportegyesület, illetve a megyei nomádbajnokság résztvevői közül harmincán neveztek - tá­jékoztatott Kovács József, a Csaba Lovas-Íjász Kör elnöke. (b) Traktort vezet az urológus A dombóvári kórház urológiai osztályát felkeresők nem akar nak hinni a szemüknek. Az az ember, akit gyakran látnak a környékbeli földeken egy trak­tor nyergében szorgoskodni, Kt fehér köpenyben járkál, és min­dent megtesz a betegek gyó­gyulásáért. Dr. Pulai Jánost „kettős életéről” kérdeztük.- Bácskában a szüleim földműve­sek voltak. Gyermekkoromban gyakran segítettem a családi gaz­daságban. Később Magyarország­ra jöttem tanulni, ám akkor is gyakran jártam haza, Magyar- kanizsára. A hétvégeken és a nyá­ri szünidőben apámmal együtt dolgoztam a birtokon. A Pécsi Or­vostudományi Egyetemen szerzett diplomával a kezemben a dombó­vári kórház urológiai osztályán he­lyezkedtem el. A délszláv háború kitörése után, 1992-ben hoztam át egy traktort és különféle gépeket Jugoszláviából. Az első időben csak hobbiként kezdtem el ismét a mezőgazdasággal foglalkozni, ké­sőbb aztán egyre több földet bérel­tem, és ma már egy kis vállalko­zást működtetek.- Mit szólnak a kollégái és a be­tegei ahhoz, hogy önt sokszor látják a traktora nyergében?- Kezdetben sokan furcsán néz­tek rám emiatt, ma azonban már nem számítok „csodabogárnak”.- Miként tudja összeegyeztetni az orvosi hivatást a földműveléssel?- Szerencsére a főnököm, dr. Fél Pál segít abban, hogy a szabadnap­jaimat és a szabadságomat akkor tudjam kivenni, amikor „dolog” van a földeken. A nagy koncentrá­ciót igénylő operációk után jólesik a munka a szabad levegőn. Szán­tok, vetek, műtrágyát és növény­védő szert szórok, majd betakarí­tom a termést.- Milyen növényekkel foglalko­zik a legszívesebben?- A kukoricát és a babot ked­velem.- Meg tudja-e javítani a gépeit?- A szereléshez nem értek, er­re a feladatra egy szakembert al­kalmazok.- Vállal-e bérmunkát?- Gyakran hívnak szalmát báláz­ni és füvet kaszálni. Ezzel kapcso­latban van egy érdekes történetem. Néhány évvel ezelőtt - amikor még kevesen ismertek - egy alkalommal Kurdon dolgoztam. Amikor befe­jeztem a saját munkámat, odajött hozzám egy bácsi és megkérdezte, hogy lekaszálnám-e az ő kéthektá- ros területét is. Elvállaltam. Miután végeztem, a bácsi arról érdeklődött, hogy kinél egyenlítheti ki a szám­lát. Mondtam neki: nálam is lehet, de fizethet az ismerőseimnél, Mülleréknél is. Az öreg az utóbbi lehetőséget választotta. Azt gondol­tam magamban: biztos nincs nála pénz. Ám este kiderült, hogy egé­szen más miatt döntött így. Mül- lerék tágra nyílt szemekkel néztek a bácsira, amikor elmondta, hogy a mezőn annak a barna bőrű, nagy bajuszú embernek nem merte kifi­zetni a kaszálásért a pénzt, inkább elhozta nekik. Igencsak meglepő­dött, amikor kiderült, hogy a meg­bízhatatlannak hitt ember a dom­bóvári kórház orvosa. - glaub ­Botrány az éjféli misén Szenteste óta ismét elsza­badulni látszanak az indula­tok a dél-hevesi községben, Tarnazsadányban. Az történt ugyanis, hogy az éjféli misén valakik minősíthetetlen mó­don, ocsmány szavakat be­kiabálva megzavarták a szertartást. A falu 78 éves plébánosa más­nap kénytelen volt kihívni a rendőrséget, akik megkezdték az ügy vizsgálatát. Eleinte magunk sem akartuk elhinni a lapunkhoz eljutott in­formációt: botrányba fulladt az éjféli mise a község templomá­ban, ami miatt a rendőrséget is ki kellett hívni. Kérdésünkre a faluban 28 éve plébánosként működő Tokaji-Nagy Tivadar megerősítette, hogy valóban ez történt. Az idős plébános elmondta: egyesek a szentbeszéd kezdete­kor olyan minősíthetetlen be­kiabálásokat tettek, amelyek még az utcára sem valók, nem­hogy az Isten házába. így esett, hogy a békesség helyett a gyű­lölet, a gazemberség hangjai hallatszottak.- Azt ki kell jelentenem, hogy 4-5 cigányember volt az, és csak­is egyedül ők, akik a védelmem­re és az egyház védelmére keltek ebben a szituációban - fogalma­zott Tokaji-Nagy Tivadar. - Ők próbálták csitítani a trágárságo­kat kiabálókat. Ezután folytat­tam a prédikációt, melyben sze­mélyesen a polgármestert is fel­szólítottam arra, biztosítsa, hogy a templomban az istentiszteletek folyhassanak, s az Isten háza ne lehessen választási nagygyűlés színhelye. Mint megtudtuk, a plébános az egri rendőrkapitányságot érte­sítette, mert nem tudta ponto­san, hogy a tarnamérai körzet­hez tartoznak. A járőrök meg is érkeztek, fel­vették a jegyzőkönyvet, és ígére­tet tettek arra, hogy megindul a vizsgálat az ügyben. (sike) Nemrégiben neves ven­déget fogadtak a hagyo­mányőrző népfőiskola ácsi kurzusán. Dr. Havas Henrik, a szegedi József Attila Tudományegyetem Média Tudományok Inté­zetének igazgatója a mé­dia hatásáról, az infor­máció áramlásáról tar­tott előadást.- Mennyi hallgatója van a Média Tudományok Intézetének? Ta­nulnak önöknél Komárom-Esz- tergom megyeiek is?- Ezerszáz hallgató jár jelen­leg a legnagyobb felsőfokú új­ságíróképző intézménybe. A vi­dékiek száma csaknem négy­száz, jelentős a dunántúliak, a Győr-Moson-Sopron, valamint a Komárom-Esztergom megyeiek aránya.- Mindenki meg tudja fizetni a tandíjat?- Ma sikk ide járni, hiszen szá­mos miniszter, állami és pártve­zető, nagyvállalat, vállalkozó gye­reke iratkozott be hozzánk, akik­nek nem jelent gondot a havi 80 ezer forint befizetése. Persze, Havas Henrik nem tud jópofáskodni Miért nem szerepel gyakrabban a tévésztár a Heti Hetesben? Havas Henrik: Nekem is vannak történeteim szép számmal vannak olyanok is, akik valóban éheznek azért, hogy a család ki tudja fizetni a tandíjat. Ez nagy gond. Az állam nem haj­landó finanszírozni a képzést, ki­tart a régi egyetemi struktúra mellett. Kevesen tudják, hogy 1956-ban befejeződött Magyaror­szágon az újságíróképzés egyete­mi szinten, s csak a ’90-es évek­ben indult újra. Ezért nagy a hi­ány a diplomás újságírókból. A világ az információs társadalom korát éli, ehhez képest az állam nem hajlandó komolyan anyagi­lag támogatni a médiaszakos képzést - mondván, ha ekkora a kereslet, fizessenek a családok.- Mi az oka annak, hogy mos­tanában nem szerepel a szóki­mondó Heti Hetes című televí­ziós műsorban? Nem szereti?- Csiszár Jenő - aki nálam ne­gyedéves az egyetemen - az ál­landó házigazda, valamint Vere­bes István és Farkasházy Tiva­dar szerkesztők szerepelnek rendszeresen ebben a műsor­ban. A többiek cserélődnek. Óvatos voltam amikor meghív­tak, arra gondoltam, én nem igazán illek Bajor Imre, Gál- völgyi János humorához. Nekik óriási rutinjuk van abban, hogy miképpen kell megnevettetni a közönséget. Én politikai újság­író vagyok. Nekem is vannak történeteim, de jópofáskodni nem tudok. Megegyeztünk ab­ban, hogy egy hónapban kétszer elmegyek hozzájuk. Az igazság­hoz hozzátartozik az is, hogy az RTL részéről is van egyfajta nyo­más, hiszen szeptembertől ide köt a szerződésem.- Említette, hogy Csiszár Jenő is önöknél tanul. Milyen diák?- Jenő elmúlt már negyven­éves, mégis fontosnak tartotta, hogy bölcsészdiplomát szerez­zen. Mit mondjak? Nem túl jó ta­nuló, bukdácsol, de eddig min­denből levizsgázott. Szorgalmas­nak nem nevezném, de ami ér­dekli, azt megtanulja. Főleg a jogi tárgyakkal áll hadilábon, időn­ként fogják a fejüket a szegedi professzorok, ha meglátják, hogy Csiszár Jenő vizsgára készül. Ha valamiből kétszer megbukik, kénytelen megtanulni az anya­got. Ekkor kap egy négyest, s rendkívül büszke magára. Min­dig kérdezi tőlem: tanár úr, mikor tegeződünk? Mondtam neki, ha majd megszerzi a diplomáját... Kovács László Ácsi gyökerek Havas Henriknek több rokona él Ácson, illetve környékén. Nagymamája Banán született, dédapja a bábolnai uradalom­ban volt asztalosmester, nagyapja Komárómban dolgozott ci­pészmesterként. A népszerű televíziós újságíró, ha ideje en­gedi, szívesen látogat Ácsra. Különösen a disznóvágás idősza­kában, s akkor is letérnek az autópályáról, amikor a nagy ked­venc, az Újpest labdarúgócsapata Győrben játszik.

Next

/
Thumbnails
Contents