Új Dunántúli Napló, 2000. január (11. évfolyam, 1-30. szám)

2000-01-20 / 19. szám

6. oldal - Uj Dunántúli Napló HITÉLET Uj Dunántúli Napló - 2000. Január 20., csütörtök Emlékeztető ÖKUMENIKUS IMAHÉT. A pécsi ökumenikus imahét záró ren­dezvényére vasárnap délután 4 órakor kerül sor a pécsi baziliká­ban. Ez alkalommal Hecker Már­ton metodista lelkész hirdet igét. A KERESZTÉNY ÉRTELMISÉGI FÓRUM januári rendezvényére 21-én, pénteken 5 órakor kerül sor a Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziumának dísztermében. P. Szőke János szalézi atya, a szentté avatások posztulátora tart előadást a boldoggá avatásra váró magyarokról és az eljárás menetéről. SZENT VINCE NAPJA. A pécsi és a városkörnyéki szőlősgazdák kérésére immáron hagyomá­nyosan az idén is szentmise lesz a magyarürögi kápolnában Szent Vince napján, január 22- én, szombaton 10 órai kezdettel. A mise után a szőlőhegyek meg- áldására kerül sor, a miséket dr. Kvanduk Frigyes és Lőrincz Sándor mutatják be. SERRA NOVELLADÍJAK. Ljub- janában került sor a IV. Serra novellapályázat (Serra: a papi hivatást segítő szervezet) díjki­osztó ünnepségére. Magyar szerzők különdíjakban része­sültek, s a bírálóbizottság tagja volt Fürediné Zemplényi Zita, pécsi tanárnő is. KAPOCS PLUSZ. A pécsi Publi­kum Rádió (101,2 MHz) pénte­ken este 7 és 9 óra között az ökumenikus imahétre tekint vissza, s a műsorban a megnyitó istentisztelet hallható teljes ter­jedelmében, majd pedig a Pálos Baráti Kör hétvégi rendezvé­nyén résztvevő Bíró László püs­pök gondolataival ismerkedhet­nek meg a hallgatók. CIVIL SZERVEZET AZ EGYHÁZI INFORMÁCIÓS RENDSZERBEN. Az ötéves Pécsi Keresztény Kör több mint egy éve hetente köz­zéteszi a város és környékének egyházi és vallásos érdeklődésé­be eső kulturális programokat és másfél éve megjelenteti a Ka­pocs című havilapot, a színes ökumenikus magazint. IN MEMÓRIÁM. Szántó Konrád OFM életének 79., szerzetességé­nek 60., papságának 55. évében elhunyt. 1920. augusztus 6-án született Siklóson, középiskolai tanulmányait a Collegium Seraphicum növendékeként a pécsi Pius Gimnáziumban végez­te. 1954 és 1980 között történe­lem-földrajz szakos tanárként ta­nított a rend szentendrei és esz­tergomi gimnáziumában. 1960- ban letartóztatták és két évet töl­tött börtönben. Tudományos munkásságát számos könyv jel­zi, melyek közül kiemelkedik A katolikus egyház története című háromkötetes munkája. ______■ A katolikus felsőoktatás helyzete Tizennégy intézetben tízezer hallgató tanul Az egyház 1989-től kezdődően vissza­kapott szabadsága a felsőoktatás fejlő­désében is éreztette hatását. Első lépésként a működő főiskolák - a kifejezetten szerzetesi főiskolák és az Esztergomi Hittudományi Főiskola ki­vételével - megnyitották kapuikat a vi­lágiak előtt. A levelező teológia mellett megindult a hitoktató- és hittanárkép­zés is, amit több intézményben állami tanító- és tanárképző főiskolával együttműködve végeznek. Az állami és egyházi iskolák közötti megállapodások 1991-től kezdődően jöttek létre. Ennek lényege a felvételi követelmények kö­zös kialakítása és a hittanár szak mellett egy másik tanári szak felvételének lehetővé tétele az állami tanárképzőben. 1989-től megkezdődött a korábban kényszerűen megszüntetett felsőokta­tási intézmények alapítása, illetve újjáalapítása. így jött létre a Ciszterci Rend Zirci kongregáció­jának Szent Bemát Hittudományi Főiskolája, a Pécsi Hittudományi Főiskola, valamint a hitéleü szakok mellett szociálismunkás-képzést is foly­tató Veszprémi Hittudományi Főiskola. Az egye­temi szintű Pázmány Péter Hittudományi Aka­Sapientia Január 8-án az Angolkisasszonyok Intézete Váci utcai köz­pontjában a Ferences Hittudományi Főiskola, a Piarista Hittudományi Főiskola és a Pannonhalmi Hittudományi Fő­iskola részvételével létrejött a Sapientia Szerzetesi Hittudo­mányi Főiskola. A Sapientia főigazgatójává Lukács László piarista szerze­test nevezték ki. Az intézetben tanúságtevő papokat, szerzeteseket, hittanárokat akarnak képezni. A képzés három szakon zajlik majd: teológus, hit­tanár és lelkipásztort segítő. A teológusi szak hatéves lesz, a másik kettő négyéves. démia bővítésével a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia 1992-ben megalapította a Pázmány Péter Katolikus Egyetemet, amelyen a hittudo­mányi képzés mellett bölcsész- és jogászképzés folyik, s újonnan megalapított kar az informati­kai, amely a képzés akkreditációs és infrastruk­turális feltételeinek megteremtésén dolgozik. Az állam telek juttatásával, és több éven keresztül céltámogatással is hozzájárult a Katolikus Egye­A Pécsi Hittudományi Főiskolán végzett hallgatóknak csak egy részét szente­lik pappá ILLUSZTRÁCIÓ: WÉBER TAMÁS tem létrehozásához. Megkezdődött, illetve egy kivételével eredményesen be is fejeződött a ka­tolikus felsőoktatási intézmények akkreditáció- ja, a hitéleti képzés keretében kiadott diploma is államilag elismert diplomának számít, mi­közben a hitéleti képzés tartalmának meghatá­rozásában megmarad az egyház autonómiája. A hittudományi főiskolák egy része affiliálódott különböző római pápai egyetemekhez, ill. a Pázmány Péter Katolikus Egyetemhez, miköz­ben a Pázmány Péter Katolikus Egyetem meg­kapta a pápai alapítólevelet és pá­pai egyetemmé vált, megszerezve ezzel az általa kiadott diplomák nemzetközi elismertségét. Megin­dult a kis szerzetesi főiskolák in­tegrációja, három szerzetesi főis­kola integrálódott a Sapientia Szerzetesi Főiskola keretében. A felsőoktatási törvény legújabb mó­dosítása a hitéleti képzés tekinte­tében a hittudományt is önálló tu­dományterületnek ismeri el. Az 1990. évi IV. törvény, vala­mint a Magyar Köztársaság és az Apostoli Szentszék között létrejött megállapodás előírja az egyházi felsőoktatás államival azonos finanszírozását, s az utóbbi bizonyos garanciákat is meghatároz az államilag finanszírozott létszám megállapo­dására. 1998-tól az egyházi felsőoktatási intéz­ményekre megállapított normatív támogatása közötti szakadék megszűnt. Az 1999-2000. tan­évben 14 felsőoktatási intézményben több mint 10.000 hallgató folytatja tanulmányait. Új szerzetesrend Magyarországon Örömteli esemény, hogy hazánkban is hamaro­san letelepülnek a „Betlehemről, Szűz Mária Mennybevételéről és Szent Brúnóról nevezett monasztikus Szerzetescsalád” női közösségé­nek képviselői. A zalaszántói polgármester már 1996-ban 15 hektáros területet adott a betlehe­mi nővéreknek. A kolostor megépítésére elké­szültek a tervek. Megvalósítását és a szerzetes­közösség életre hívását a Magyarországi Pálos rend budapesti Szent Gellérthegyi Szildakolos- tora és a Pécsről elszármazott dr. Aczél László Zsongor atya képviseli sok-sok anyagi gonddal terhelve és segítségre várva. A szerzetescsalád első közössége egy öreg istállóból kialakított kápolna szegénységében indult az 1950-es években. Hivatásuk lényege az Isten igéjének szakadatlan hallgatása a Szűzanya egyedülálló módján. Ezért választják a teljes csendben és magányban folytatott monasztikus-szerzetesi életformát, amelyben példaképük Szent Brúnó. A magányban élnek, életük legnagyobb részét kis kerttel rendelke­ző, körülkerített remeteházban töltik, ahol imádkoznak és előteremtik az életükhöz szük­séges javakat. Követik Jézust: „Te amikor imád­kozol, menj be a szobádba, zárd be az ajtót és imádkozzál rejtekben mennyei Atyádhoz.” (Mt 6,6) Ugyanakkor testvéri közösségben is él­nek, együtt éneklik a templomban a zsolozs­mát, együtt hallgatják a napi szentmisét, de va­sárnap kivételesen együtt is ebédelnek, sétál­nak és beszélgetnek. A nővérek a világ minden táján 13 kolostor­ban képviseltetik magukat, s az egyikben ma­gyar nővér is imádkozik. Bármennyire is elzárt az életük, mégis nyitot­tak embertársaik felé, mert imádságaik nem ön­magukért, hanem az emberiségért szárnyalnak Isten felé. Urunk megtestesülésének 2000. évében adja Isten, hogy társadalmi összefogással a kolostor­templom alapkövét elhelyezhessék, amit a köz­hasznú szervezet célul tűzött ki. ID. DR. KAPITÁNY ISTVÁN Az egész földkerekség... ? Hagyományosan január harmadik hetében ünne­peljük az ökumenikus imahetét. A magyar ajkat próbára tévő kifejezés, az ökumené, jelenti a la­kott földet, földkerekséget, illetve szűkített értelme szerint a keresztények egységtörekvését. Miért gyülekezünk össze estéről estére egymás templomaiban? Jó okunk van találkozni, egymást jobban megismerni, és természetesen a közös Krisztus-hitben szeretnénk megerősödni. Mind­annyiunk közös tapasztalata, hogy mindazok, akik hitben járnak, sajátos értékrend szerint rendezték be az életü­ket. A Krisztus-követésnek vannak egyértelmű velejárói, mint a tisz­tes életvitel, az egyértelmű értékválasztás. Az egyház létének a tit­ka, hogy nem egyszerű emberi szándékok hozzák létre, hanem a Szentlélek műve. Isten megszólaltatja a Szentírást, megérinti az em­bert az Ige, a Szentlélek újjáteremt, és megszületik a krisztusi em­ber. Az Egyház két évezredes múltjában sok áldás mellett ott voltak a sötét oldalak is. Vallásháborúk, kiátkozások, felekezeti villongások. Mindez reményünk szerint már a múlté. Felismertük, hogy a közös Úr összeköt bennünket, mint Isten megváltott gyermekeit. Egy Bib­liát olvasunk, egy Lélek szült újjá bennünket, egy örökkévalóság­ban reménykedünk. A „lelki-szomszédolás”, az ökumenikus talál­kozások, istentiszteletek azért fontosak, hogy egyszer az egész föld­kerekség felismerje küldetését és feladatát. VARSÁNYI FERENC A zebegényi apátság Elpusztult középkori kolostorok Baranyában A zebegényi kolostor a mai Szebény falu határában állott. Az apátságnak a XIII. században Ke­rekegyházán (Nyárád közelé­ben), Szántón (Nagyharsány mellett) és a Tolna megyei Ko­romszó szomszédságában voltak birtokai. De a Hont megyei Szob mel­lett, Almáson is volt bir­toka. Almást valószínű­leg a zebegényi apát birtoklása után nevez­ték el utóbb Zebe- génynek.^ i .... A kolostor első név szerint ismert apátja Benedek volt, aki 1332- b?n egy peres ügynél, mint a bátai apát jogi képviselője volt jelen. Utóda Henrik, aki 1342-ben részt vett a visegrádi Szent András kolostor­ban tartott rendi káptalanon. Ez a fórum a bencés reformot igye­kezett előmozdítani. A zebegényi apátság kegyura a közelben lakó Papi család. A kolostor a XIV. század végén a pécsi püspök joghatósága alól közvetlenül az esztergomi érsek felügyelete alá került. Az ilyen szerzetesházakat nevezték exemptnek. A XV. század elejéről marad­tak fenn olyan oklevelek, ame­lyek a kolostor „hiteles helyi” te­vékenységére utalnak. Hazánk­ban a kolostorokon' kívül a káp­talanok - mint világi papi testüle­tek - is elláttak közjegyzői teen­dőket. A „hiteles helyek” egyfelől természetes és jogi személyek megkeresésére, másfelől királyi parancsra, vagy hatósági megbí­zásra közhitelű okleveleket állí­tottak ki. Mátyás király 1483 tá­ján az elpusztult, elhagyott zebegényi kolostor kegyuraságát a pécsi püspöknek adta. Szerze­tesekkel való benépesítésére ez­után már nem valószínű, hogy sor került. A zebegényi kolostor pontos helyéről több feltevés ismeretes. Valószínűnek látszik, hogy a Saj­tos (Sujtos) dűlőben ál­lott a szerzetesház. A Csele-patak jobb part­ját kísérő dombsort Horváth István segítsé­gével jártuk be. Itt kő- és tégladarabok borít­ják a felszínt, sok kö­zépkori cserépdarabot gyűjtöttünk. Említettük, hogy a Szebény melletti apátság birto­kos volt a Duna-kanyarban lévő Zebegénynél is. Ettől nem messze - ma már Nagymaros te­rületén - látható a Duna völgyé­ből rendkívül meredeken ki­emelkedő Szent Mihály-hegy. Egyetlen írott adat tudósít róla, hogy itt éltek szerzetesek. Balázs János bencés szerzetes ugyanis 1420-ban a pécsi és a vá­ci egyházmegyében fekvő, egy­aránt Zebegénynek nevezett két Szent Mihály apátság jövedelmé­ért folyamodott. A közelmúltban Miklós Zsuzsa régész tárta fel itt a sziklafalba vájt két szinten lévő tíz barlangot. Az előkerült lelet­anyag azt mutatja, hogy a bar­langkolostort az egész középkor folyamán lakták. Továbbra is bi­zonytalan viszont, hogy milyen kapcsolat állt fenn a két apátság, a Baranyában lévő Szebény mel­letti, és a Duna-kanyarban alapí­tott között. PATTON GÁBOR RÉGÉSZ Ismerni, érteni Testvérek között Hollandiában... „Az ég... elküldött, hogy örömhírt vigyek a szegé­nyeknek, s hirdessem a fog­lyoknak a szabadulást, a vakoknak a látást, hogy fel­szabadítsam az elnyomotta­kat, és hirdessem: elérke­zett az Úr esztendeje! (Lk 4,18) Jézus Krisztus nyilvános műkö­désének kezdetén így hirdeti meg programját. Ezt a megvál­tást, szabadítást azonban nem erőszakkal, fegyverekkel vitte végbe, ahogy ezt a messiásváró zsidók annak idején képzelték, hanem a szelídség, az alázatos­ság, a szolgáló szeretet eszközei­vel. Mindhalálig engedelmes volt az Atyával szemben (Máté 26,39) és megbocsátó, irgalmas szeretettel fordult az emberek, a szenvedők, a bűnösök felé. Ta­nítványainak nem ígér gazdag­ságot, hírnevet, nem parancsol­ni, uralkodni küldi őket, hanem szolgálni. Jézus felfogása és példája ide­gen a mai ember számára, aki erről hallani sem akar, büszke önmagára és hatalmára, abban telik öröme, ha vetélytársait le­győzheti, irányítani, parancsolni akar, nem pedig szolgálni. Szinte a szeretet himnusz (1 Kor. 13,4- 7) ellenkezője valósul meg az emberek között, mert sok ember türelmetlen, féltékeny, kérkedik, kevély, tapintatlan, a maga javát keresi, haragra gerjed... „Napjainkban különösen sür­gető kötelességünk, hogy közel érezzük szívünkhöz megkülön­böztetés nélkül minden embert, és ha ránk szorul, siessünk is szolgálatára (II. Vatikáni Zsinat GS27.). ___________________________HARDI SZILVIA A holland Zwolle városában lévő Greijdanus College-tól kaptunk meghívást iskolájuk 40 éves fenn­állásának ünneplésére. Október 20-án virradt ránk a nagy nap, az indulás. Első állomásunk Köln. Az égbe szökő, csipketomyú katedrális le­nyűgöző látvány. Következő meg­állóhelyünk Aachen. Nagy Károly koronázó kápolnája kultúrtörténe­ti érdekesség, ahol még Nagy La­jos előtt is tiszteleghettünk abban az oldalszárnyban, amelyet kirá­lyunk emeltetett. S máris száguldottunk végcé­lunk, Zwolle melletti Hattem felé, ahol a szállásunk egy gyönyörű er­dei turistaközpont volt. Másnap reggeltől holland bará­taink hatalmas iskolaközpontjá­nak egy részével ismerkedtünk. Esti nagy koncertünket egy Kämpen nevű kisvárosban adtuk, ahol egy gyönyörű, gótikus temp­lom falai között dicsérhettük Is­tent holland barátainkkal közö­sen. A jubileumi ünnepély színes programja több mint ezer embert vonzott. Kórusunk és szólistáink nagy sikerű szereplése mindenki­nek önbizalmat adott a hátralévő kihívásokra. A következő nap egy facipőgyá­rat látogattunk meg. Vasárnap reggel természetesen templomba mentünk, ahol megle­petésünkre a lelkész magyar sza­vakkal üdvözölt műiket. (A meg­hívóink reformátusok, az egyik kis létszámú református egyháznak a tagjai.) Két zsoltárt énekeltünk hollandul, s magyarul is. Este nagy megtiszteltetés volt főszereplőnek lenni a 700 éves Hattem város jubi­leumán. Mikor megérkeztünk a templomba, már gyülekezett a né­pes közönség. Számukra a műsor csúcspontját a népdalfeldolgozá­sok és a pergő ritmusú táncdalla­mokhoz felvett nemzeti színű sál- jaink jelentették. Morajló taps, amit csak záróművünk tompított el. Az est végén átadtuk ajándéka­inkat, melyek nagyrészt kultúránk és városunk példás darabjai vol­tak. A legnagyobb tetszést a Pécs­ről készített nagyméretű fényké­pek aratták, de örömmel fogadták a kis hordó bort is. Az utolsó napok a szórakozás­sal, kirándulással teltek. Körbejár­tunk majd végighajóztunk Amsz­terdamon. Volt szerencsénk az eredeti Van Gogh-festmények megtekintésére is. Míg hétfőn az amszterdami csatornákon hajóz­tunk, kedden a luxusszállodákkal beépült scheveningeni tengerpart hullámai elől menekültünk. De bebocsátást nyertünk a hágai par­lament felsőházába is, minthogy testvériskolánk igazgatója e testü­let képviselője. Barátaink közben­járásával egy eredeti holland szél­malom csúcsába is feljutottunk. Csütörtökön kora reggel indultunk Németország felé. A búcsúzást megkönnyítette, hogy barátaink jövőre meglátogatnak minket. Este érkeztünk meg Iphofenbe. Gyönyörű történelmi város, ahol már terített asztal várt. Másnap a helyi evangélikus templomban énekeltünk. A piciny templom padjai zsúfolásig megteltek. A kó­rusunk és a szólistáink ismét nagy sikerrel szerepeltek. Következő nap a város katolikus templomá­ban énekeltünk. Jól éreztük magunkat, de azért mindenkiben ott volt már a „haza­mehetnék”. Talán a hazafelé veze­tő út telt a legjobb hangulatban. CSONKA ZSÓFIA PÉCSI REFORMÁTUS KOLLÉGIUM

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents