Új Dunántúli Napló, 2000. január (11. évfolyam, 1-30. szám)

2000-01-20 / 19. szám

4. oldal - Új Dunántúli Napló BARANYA I TÜKÖR Új Dunántúli Napló - 2000. Január 20., csütörtök Hírcsatorna VIZSGÁLATOT RENDELT EL A PÉ­CSI ÖNKORMÁNYZAT a gyárváro­si Szieberth Róbert Általános Is­kolában, ahol a közelmúltban hepatitis „A” megbetegedések fordultak elő. Az ellenőrzés so­rán kiderült, hogy nem az intéz­mény viszonyai miatt alakult ki a betegség, ugyanakkor a vizes­blokk azonnali felújításra szorul, erre a városháza 4,5 mülió forin­tot különített el. A gyermekkór- | házban tegnap 9 gyereket kezel- j tek májgyulladással. (ns) VÁRJÁK A VÉRADÓKAT. A meg­növekedett vérigények kielégíté­se érdekében a Magyar Vöröske­reszt Pécs Területi Szervezete ar­ra kéri a lakosságot, hogy aki te­heti, jelentkezzen a Dischka Gy. utcai véradó állomáson, (mb) ELŐKERÜLT EGY SZÍNESFÉM­TOLVAJ. Pécsett, a Magtár utca egyik garázsában egy negyven­kilenc éves férfit fogott el a na­pokban a rendőrség. A gyanúsí­tottnál két darabokra fűrészelt közlekedési táblát találtak, (sn) TOLVAJ ALBÉRLŐK. Egy kertvá­rosi lakásból hatszázötvenezer forint értékű ingóságot lopott el két albérlő. A férfi és a nő ellen a tulajdonos kedden tett feljelen­tést a rendőrségen. (sn) HALLGATÓI SZEKRÉNYEKET TÖRTEK FEL és rongáltak meg ismeretlen tettesek a POTE-n hétfőn. A tolvajok kabátokat és személyes értékeket, valamint pénzt vittek el. Az egyetemi ren­dészet a rendőrséggel együtt nyomoz az ügyben. (kg) BÜKKÖSDÖN ARBORÉTUM JEL­LEGŰ PARK IS készül majd a közterületek rendezése során. Ezen az őszön csaknem száz örökzöldet, díszfát, cserjét és ví­zi virágot ültettek ki az önkor­mányzat anyagi támogatásával. Virágdíszt kap tavasztól például a központi tér, a játszórész, vala­mint a tó környéke is. _________________________1C«) „E lmegyek, elmegyek, melyik úton indulok, még nem tudom, itt hagyom az otthonom, még a jó barátoktól sem búcsúzom. ” Mély fájdalommal tudat­juk, hogy felejthetetlen fér­jem, szeretett édesapánk, nagypapánk, fiam, apó­sunk és testvérünk KEREZSI MIHÁLY nagyharsányi (volt mároki) lakos hosszan tartó súlyos betegségben elhunyt. Te­metése január 21-én 14 óra­kor lesz a nagyharsányi re­formátus temetőben. A gyászoló család Kaszál a tüdőrák A szakemberek nincsenek tisztában az okokkal - Tovább romlanak a statisztikák? Másfél évtized alatt 90 százalékkal nőtt megyénkben a tü­dőrák következtében elhunytak száma. Ez az emelkedés különösen akkor megdöbbentő, ha tudjuk, világszerte, így hazánkban is egyre gyakoribbak a daganatos megbetegedé­sek. A szakemberek nem tudnak pontos választ adni arra a kérdésre, hogy például all ezer lakossal rendelkező Siklós miért produkál olyan rák-adatokat, mint egy nála jóval na­gyobb lélekszámú város. BftBftHYfti körkfp ta haláleseteknél tapasztalható. — — — (Országosan 77 százalékos a nö­Bár a volt uránbányászok dagana- vekedés.) tos megbetegedései rontják a bara- Hazánkban évente több mint nyai statisztikákat, azt senki nem 33 ezren halnak meg az egyik leg­súlyosabb beteg­ségben, és évről évre nő azoknak a száma, akik rák következtében vesztik életüket. Baranya valahol a középmezőnyben helyezkedik el, ha a daganatos halálo­zások számát te­kintjük. Hogy az utóbbi években a tüdőrák miért len­dült támadásba szűkebb pátriánk- meri állítani, hogy kizárólag a ra- ban, a szakemberek nem tudják dón felelős azért a 90 százalékos biztosan. Az tény, hogy Pécsen és emelkedésért, ami a tüdőrák okoz- Komlón kívül Siídóson különösen Környezeti hatások Elterjedt tudományos vélekedés szerint a légzőszervi megbetegedések és halálozá­sok 25 százalékát a levegő szen­nyezettségének lehet tulajdonítani. A leveg­őszennyezettség szempontjából Baranyában Pécs, Komló, Mohács és Beremend vannak a toplista élén. Utóbbi településen a Duna-Dráva Cement és Mészművek valamint a környéken üzemelő kőbányák jelentős porforrások, a gyár szén-monoxid és nitrogén-oxid kiboc­sátása évente 1046, illetve1834 tonna. gyakori e halálok. A11 ezer lakosú dél-baranyai kisvárosban 1990-95 között 72-en haltak meg tüdőrák­ban, míg a kö­rülbelül 20 ez­res Mohácson 66-an. Nincs jobb helyzetben a szóban forgó település akkor sem, ha a daga­natos össz- halálozást te­kintjük, hiszen Siklóson a kilencvenes évtized el­ső öt évében 307-en hunytak el rákban, nem sokkal kevesebben, mint a jóval nagyobb Mohácson (349). A hasonló nagyságú, 11-12 ezer lakosú Szigetváron öt év alatt „mindössze” 194 ember élete vé­gére tett pontot e betegség. Lélekszámához képest meg­döbbentően sok rákos haláleset történt az említett időszakban Beremenden (71), illetve Mázán és Szászváron (a két községben összesen 65). Rejtélyes, hogy a megye 9. legnagyobb települése, Harkány a leukémia okozta ha­lálesetek negatív toplistáján ho­gyan „küzdötte” fel magát a 4. helyre. 800 600 400 200-­Dr. Bényi Mária (képünkön), az Álla­mi Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szol­gálat Baranya Me­gyei Intézetének tisztiorvosa a Du­nántúli Naplónak el­mondta, bár a beteg­ség keletkezésével kapcsolatban egy­előre sok a bizonyta­lanság, annyi biztos, hogy a dohányzás tehető leginkább fe­lelőssé a tüdőrák ki­alakulásáért, és ke­vésbé a környezet­szennyezés. Egy magyar férfi átlag 2800 szál cigarettát szív el évente, amivel Európában a dohányos él­mezőnybe tartozunk. Sokak sze­rint a tüdődaganatok számához kapcsolódó statisztikák még hosszú évekig romlani fognak ha­zánkban, ezt igazolják az USA adatai is, ahol az évekig tartó füs­tölés elleni kampány ellenére nö­vekszik a megbetegedések száma.- A magyar férfiak körében a szív és érrendszeri betegségek, va­lamint az alkoholos májzsugor után a tüdőrák áll a harmadik he­Tüdőrákban elhunytak száma Baranyában (1990-1995) 708 Fonás: ÄNTSZ Baranya Megyei Intézete 98 72 66 i.in Pécs Komié Siklós Mohács lyen a halálokok között, főleg a 40 és 60 év közöttiek légzőszerve van a leginkább kitéve a rák támadásá­nak - tudtuk meg dr. Bényi Máriá­tól. A baranyai szakemberek eddig csak az uránbányászoknál mutat­ták ki a foglalkozás és a tüdőrák közötti összefüggést; azt viszont igazából nem tudják megindokol­ni, hogy mondjuk Siklóson vagy Beremenden mi okozza az átlag­hoz képest több daganatos meg­betegedést. NIMMERFROH F. A felszínt már mentesítik Véghajrá a gázprogramban A tavasszal a meleg is megjöhet Január 17-ig összesen kétszázötvennégy tonna ártalmatlanított hulladékot szállított el egy németországi égetőműbe a garéi ve- szélyeshulladék-tároló kármentesítését vég­ző konzorcium. A tervek szerint az év végé­re az összes hordó eltűnik a területről, de a szennyezett föld sorsa továbbra is kérdéses. Garé Az elmúlt év vége óta folyamatosan végzi a kármentesítést a Budapesti Vegyiművek Rt. Garé melletti, ideiglenes veszélyeshulladék-tá- rolójának területén a feladat elvégzésével meg­bízott - a Geohidroterv Kft. és a Palota Környe­zetvédelmi Kft. által alkotott - GP konzorcium. E hét elejéig ezernégyszáz - 1968 és 1987 kö­zött keletkezett - veszélyes anyaggal teli hordót dolgoztak fel, és kétszázötvennégy tonna szi­lárd, újracsomagolt hulladékot szállítottak el a területről. A felmérések szerint az itt található mintegy tizennégyezer tonna hulladék, illetve veszélyes hulladékká vált göngyöleg az év végi határidő előtt a külföldi égetőművekbe kerül.- Egy olyan gépesített rendszert állítottunk fel a lerakóban, amely képes akár napi ötven, hatvan tonna hulladék biztonságos feldolgozá­sára, átcsomagolására és elszállítására - mond­ta el Sajgó Zsolt, a Geohidroterv Kft. vezetője tegnap, a garéi telepen megrendezett sajtótájé­koztatón. - A hordókat - miután eltávolítottuk belőlük a folyékony anyagot - a maradék, szi­lárd hulladékkal együtt felaprítjuk. A kis szeny- nyezettségű fémet különválasztjuk, a többit pe­dig apróra őrölve és műanyag hordókba cso­magolva Németországba szállítjuk megsemmi­sítésre. A kármentesítési munkálatokat a felszínen található, fóliákkal borított hordókkal kezdték, a földdel betemetett tárolóedények kiemelésére és feldolgozására később kerül sor.- Ez a munkafolyamat, ami az összes hordó ártalmatlanításán túl a megtisztított felszín A hordók feldolgozása folyamatos fotó: tóth l. alatti szennyeződés mértékének felmérését is tartalmazza, mintegy kétmilliárd-háromszáz­millió forintba kerül - tájékoztatta a Dunántúli Naplót dr. Vass Nándor, a környezetvédelmi tárca helyettes államtitkára. - Optimista becslé­sek szerint ősszel már el lehet kezdeni a máso­dik fázis, vagyis a szennyezett föld kármentesí­tésének előkészítését. A tároló területén napi két, hatórás műszak­ban, húsz-húsz ember végzi folyamatosan a hordók feldolgozását. A jövő héttől a németor­szági égetőmű mellett egy osztrák megsemmi­sítő is fogadja majd a garéi hulladékot. Ha min­den a tervek szerint halad, jövő tavasszal már a veszélyes anyaggal szennyezett földterület helyreállítása is megkezdődhet. ________________________________________________SCHNEIDER Q. Siklós é s térsége Januárban ismét dolgozni kezdtek a városban a gázve­zetékek építésén a szakem­berek. A kivitelező szerint egy hónapon belül minde­nütt elkészülnek. A dél-baranyai térségben a gázve­zeték építésére alakult társulás ta­valy februárban létrejött, s az ere­deti tervek szerint áprilisban el­kezdődhetett volna a kivitelezés.- Azért kezdődött nyáron a végrehajtás, mert nem volt meg a kezdéshez szükséges 30 százalé­kos jelentkezési arány a lakosság körében, valamint nem állt ren­delkezésre a költségek 40 százalé­ka - nyilatkozta Nagy Imre, a kivi­telező Arinext Kft. ügyvezető igaz­gatója. - Előbbi a munka kezdetén is csak 18 százalékos volt. A lakos­ság többségének ma sincs igénye a beruházásra. A munka ütemezéséről Oláh Andor, helyszíni irányításvezető tájékoztatott: - Siklóson a munka alatt álló részek közül a Rákóczi utca majdnem elkészült, folya­matban van a Táncsics utca, és az abból nyíló utcák bekötése. A Kossuth Lajos és a Széchenyi ut­cákban elkészült a vezeték, nyo­máspróba alatt van. Jövő héten kezdenek el dolgozni a Kálvin, a Magyar és a Berzsenyi Dániel ut­cákban. Hátra van a Piactér, itt két héten belül kezdenek. A Váralja utcában lassítja a haladást, hogy csapadékelvezető-csövet, és víz­vezetéket is fektet egyszerre a vízműtársulat. Ennek ellenére a munka ránk eső részével egy hó­nap alatt a városban végzünk. Az irányításvezető arról is be­számolt, hogy a térség negyven­egy, a programban részt vevő tele­pülése közül a már elkészülteken kívül Máriagyűd hatvan százalé­kán már van gáz, a visszalévő ré­szeken ugyancsak egy hónap alatt végeznek. Csarnótán a vezeték el­készült, de gáz nincs, mert a köz­ség azt Túronyon keresztül kap­ná, ott azonban a kevés jelentkező miatt még szintén nincs gáz. Diósviszlón, Márokon dolgoznak, Drávaszabolcson decemberben kezdték a kivitelezést a befizeté­sek kis aránya miatt, Harkányban pedig az üdülőtelep csatlakoztatá­sa van vissza. Ez utóbbi gyorsasá­ga függ a talajvíz magasságától is. Ezeken a helyeken a szakember szerint másfél hónapot kell várni a gázláng fellobbanására. Túronyban. Mattyon, Márián, Godisán, Kásádon a munkát rövi­desen elkezdik. Egyházasharaszti sorsa bizonytalan, a lakosság je­lentkezésének hiányában nem kezdik el a kivitelezést. m . b. A Színész temetése - Hat évtizednyi színi pálya zárultával a pécsi központi temetőben tegnap végső búcsút vettek Faludy Lászlótól a ro- konok, pályatársak, barátok és aki számára mindig is legfontosabb volt, a közönség. ____ _____ fotó:t.l. Sz akmai tájékoztatásra jut pénz Az agrárkamara a kötelező tagság eltörlése után azt tartja a legfontosabb feladatának, hogy szolgáltatásain kerésztül ágazati információkat nyújtson a gazdálkodóknak. Szű­kebb lesz a költségvetésük, ám a szakmai osztályokat min­denképpen fenn kívánják tartani. PÉCS A kamarai törvény módosításával az agrárkamarát „megszabadítot­ták” egyetlen közszolgálati funk­ciójától. Hnszti Zoltán, a köztes­tület alelnöke (képünkön) még nem tudja, kinek is fogják átadni a tevékenységgel kapcsolatos te­endőket, de amíg erről nem dön­tenek (március a határidő), addig továbbra is a pécsi irodában vég­zik a mezőgazdasági vállalkozói engedélyekkel kapcsolatos ügyin­tézést. Az alelnök szerint eddig sem ezt tartották a legfontosabb feladatuknak, bár szívesen nyúj­tottak ilyen jellegű segítséget is a kezdő vállalkozóknak, ezért a ka­mara kezdettől fogva a testület szakmai jellegének erősítését tar­totta szem előtt. Azt jelenleg még nem tudják felmérni, mennyi pénz áll az idén rendelkezésükre, abban viszont bizonyosak, a tava­lyi 55 milliós tagdíjbevételt nem fogják elérni. Szolgáltatásaikat vi­szont ezentúl csak a tagoknak nyújtják - erősíti meg az elnök -, külsőknek a jövőben mindenért fizetni kell. Szerencsére a szakmai osztá­lyokra, a továbbképzésekre, a tá­jékoztatókra, az egyéni gazdák piaci ismereteinek bővítésére a jövőben is jut pénz. Ezt már dr. Vass János, a kamara szak­mai ügyekért felelős főtaná­csosa mondja, hozzátéve; pályázatokon nyert pénzek­ből finanszí­rozzák a kör­zetekben már elkezdődött gazda­tanfolyamokat, februárban pedig a társas vállalkozások könyvelői­nek tartanak ismertetőt az új adó- jogszabályokról. Phare-pályáza- ton nyert pénzből finanszírozzák azokat a bemutatókat, amelye­ken a növénytermesztés tech­nológiai újdonságait vonultatják majd fel. A főtanácsos szerint a programok is azt bizonyítják, ezentúl is folyamatos lesz a mű­ködésük. B. G.

Next

/
Thumbnails
Contents