Új Dunántúli Napló, 2000. január (11. évfolyam, 1-30. szám)

2000-01-17 / 16. szám

2000. Január 17., hétfő - Új Dunántúli'Napló HATTER RIPORT Új Dunántúli Napló - 7. oldal hetedik oldal Ha mégis mozog Magyarországon öt éve eltörölték azt a szabványt, amely előírta az épületek tar­tószerkezetének földrengés elleni védelemre tervezését. így most nincs semmi­féle előírás a házak ilyen jellegű megerősítésére. Nem túl megnyugtató ez, hi­szen hazánkban nem ritkák a közepes erősségű földrengések, bár Pécs és kör­nyéke földrengésveszély szempontjából kifejezetten biztonságos. <# „A legutóbbi törökországi földrengéshez ha­sonló erősségű földmozgás pusztít majd 2000 első negyedévében Pécsett, a Dél-Du- nántúlon, Veszprémben.” Eddig ezt a há­rom területet jelölték meg jóslataikban, elő­rejelzéseikben az asztrológusok, vagy ép­pen sarlatánok. Mert napjainkban nem könnyű már meghökkentőt mondani, hiszen túl va­gyunk egy jókora árvízen, birkózunk egy méretes belvízzel, jégkorszakra, vulkánki­törésre viszont még a laikusok sem számí­tanak. A Dunántúl pedig kimaradt eddig minden rosszból, amit valaha Nostradamus erre az időszakra ide képzelhetett. De való­jában mennyire kell félnünk a földkéreg mozgásától? Indokolja-e valami a borúlátó jóslatokat? Ha pedig mégis mozog a föld, akkor épületeink mennyire ellenállóak a természeti katasztrófával szemben?- Magyarország nem földrengésveszélyes terület, de vannak tájegységek, amelyek a bekövetkezett esetek alapján veszélyesebb­nek minősülnek az ország többi részénél - mondja ár. Komád Gyula, a Pécsi Tudo­mányegyetem tudományos munkatársa. - Komárom és Kecskemét környékén például az évszázadok során többször is volt 5-ösnél erősebb földmozgás. A világban történő nagy földrengések értékét általában a Rich­ter-skálán jelölik, ami azt mutatja, hogy mekkora a földmozgás magnitúdója, azaz mennyire mozdul meg a kéreg. Ez a skála 9- es osztású, míg a Mercalli-Siebers-skála a rongálás mértékét adja meg és 12-es rajta a felső határ. A legingatagabb terület a Móri árok, a Kapos folyó vonala, a Magyar Közép- hegység dunántúli szakasza és északi vonu­latának déli oldala. A technika hiába fejlődik, egyelőre csak azt tudják mérni, hogy a nagy földtáblák egymáshoz képest milyen mozgást végez­nek. Több száz kilométeres szakaszon pár centis elmozdulásokról van szó, de a fő problémát az jelenti, hogy nem tudni, eköz­ben a vonal melyik részén halmozódik föl az energia, így csak a veszélyes sávokat lehet meghatározni. Sajátos tapasztalat, hogy a nagyobb földrengések többsége dél és éjfél körül történik, mintha a Föld-Hold tömeg­vonzása, az árapályjelenség közrejátszana a létrejöttében: Az azonban dr. Konrád Gyula szerint leszögezhető, hogy semmiféle tudo­mányos alapja nincs egy idei nagyobb erős­ségű földrengés bekövetkezésének Magyar- országon. A valószínűségi mutatók alapján hazánkban 50 évente van 5-ös erősségű ren­gés (a Richter-skála alapján). Pécs és térsége hazai viszonylatban köze­pesen veszélyes területnek számít. Megerő­síti ezt Berta Zsolt is, a Mecseki Ércbányá­szati Rt. geofizikusa, aki 9 évig irányított egy szeizmológiai állomást, amely az uránbánya térségében vizsgálta a földmozgásokat.- Évente 100-nál több rengést észleltünk, többségük horvátországi epicentrumú volt, s olyan kis erősségű, hogy csak a műszerek érzékelték. A legnagyobb 1995-ben volt, amely a Richter-skála szerint 5-ösnek szá­mított, s Pécstől 40 kilométerre, Pozse- gában volt a központja; A pécsiek mégis csak negyed ilyen erősségűnek észlelték, mert a földrengések hatása exponenciáli­san csökken a távolsággal. A bánya megszűnésével a megfigyelőál­lomást leállították, viszont november óta egy sokkal érzéke­nyebb műszerekkel felszerelt új objek­tum regisztrálja a térségben történő földmozgásokat. A Magyar Tudomá­nyos Akadémia Sze­izmológiai Intézete hozott létre Bakonya mellett egy állandó bázist, emellett Bátán és a Tenkes-hegyen is telepítettek egy állo­mást. A cél az, hogy a tervezett radioak- tívhulladék-tárolók környezetét 3 éven keresztül ellenőriz­zék földrengéshul­lámok szempontjá­ból.- Az állomástelepítés arra biztosíték, hogy 3 éven belül nem épül a térségben sem kis, sem nagy aktivitású radioaktív hulladékoknak temető - összegzi a ténye­ket Tóth László, a Szeizmológiai Intézet munkatársa. Tíz állomás pedig már 4 éve működik Paks térségében, s a leglényege­sebb megállapításuk, hogy magyarországi epicentrummal évente 50-70 földrengés ke­letkezik, de a lakosság ezek közül legfel­jebb egyet-kettőt érzékel. Földrengések tehát vannak, ha nem is túl erőteljesek. Előrejelzésük még gyenge lábakon áll, így várható kipattanásuk he­lyét, idejét csak valószínűségi alapon lehet meghatározni. Ma még a legjobb védeke­zésnek az tűnik, ha a várható legnagyobb földrengéserősségre tervezik az épületek tartószerkezeteit. Ezen a téren azonban ha­zánkban sajátos a helyzet.- Korábban előírták, hogy aiöldrengés- biztonság miatt miként erősítsék meg több ponton a szerkezeti elemeket, energiael­nyelő zónákat. Acél- és gumilapokból kom­binált plasztikus részt kellett beépíteni, ha például az építményben sokan fordulnak meg, vagy ipari létesítményként funkcionál a továbbiakban - mondja dr. Lelkes Péter a Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki Főiskolai Karának egyetemi taná­ra. Majd hozzáteszi, a szabványok többsén gével együtt ezt az előírást öt éve eltörölték, tehát napjainkban nincs érvényes tervezői elvárás ezen a téren.- Jómagam egy országos csoport vezető­je vagyok, s rengeteget járunk a világ min­den tájára, ahol földrengések voltak, vagy jelentős létesítmény áll átadás előtt, hogy véleményezzük földrengésbiztonság szempontjából a tartószerkezeteket - foly­tatja a műszaki tudományok doktora. - Tö­rökországban például egyértelműen bebi­zonyosodott, hogy spekulációs építkezés a föld történt a katasztrófával sújtott területen. A válaszfalakat a tartófalhoz rögzítő fémdrót feszítékek hiányoztak, a koszorúk is több helyen elmaradtak, de kidőltek mindenütt a féltéglákból emelt oromfalak is. A földrengés mindig az építkezés minő­ségének ellenőrzését jelenti. A Mercalli- skálán a 6-os értéket ki kell bírniuk az épü­leteknek, ha jó alapokon nyugszanak és megfelelnek a szerkezeti elvárásoknak. Magyarországon ennél erősebb földren­gést összesen 36-ot jegyzett fel a történet- írás. Az elmúlt évszázadra (XX. század) ebből épp egy tucat jutott. A legutóbbi, tö­rökországi földrengés 10-es besorolású volt, s hazánkban ilyen pusztítás még so­sem történt, 9-es is csak 240 évvel ezelőtt Komáromban. A korábban érvényes hazai előírások a talaj állapotát - sokkal biztonságosabb a sziklás közeg, mint a nagy nedvességtartal­mú - és a szerkezeti kötőelemeket is figye­lembe vették. Ez a brosúra külön foglalko­zott a panelházakkal, s önmagában biztató, hogy a dobozszerkezet kifejezetten jól el­lenáll a földrengéseknek. Amellett a szak­ember szerint a pécsi panelek kelet-európai összevetésben kifejezetten jó minőségűek földrengésállóság tekintetében. Összességében azonban egyetlen épület­ről sem lehet kimondani ránézésre, hogy jobban állja majd a másiknál a kéreg moz­gásait. Ehhez alapjaiban kell a házat meg­vizsgálni. Mindenesetre javulni fog a hely­zet, mivel Magyarország elfogadta, hogy 70 százalékban adaptálja az uniós országok­ban érvényes szabályokat, s ott a korábbi magyarnál sokkal szigorúbb földrengésvé­delmi tervezési utasítások léteznek. A földrengésvédelemnek létezik még egy útja, tudtuk meg Jankó Tamástól, a Hungária Biztosító területi igazgatójától.- Gyakorló szakemberként én is részt vettem 1985-ben Berhida földrengéskárai­nak kiértékelésében, mert akkor áz Állami Biztosító több milliárd forintot fizetett ki a rászorultaknak, s az ország minden pontjá­ról odarendelték a szakmabelieket. A va­gyonbiztosítás jó ideje létező biztosítási konstrukció, ami azt jelenti, hogy havi 2-3 ezer forint befizetése esetén a természeti katasztrófa bárminemű vagyoni pusztítását teljes egészében helyreállítják. MÉSZÁROS B. ENDRE Magyarország földrengéstérképe (A Mercalli-skálán 6,5-ös értéket meghaladó pusztítások) DUNAI IMRE XXI. század. A legutóbbi világbanki prognó­zis már a XXL század várható problémáit vetíti elő. Főként azt, hogy az ezredforduló után a globalizáció és a lokalizáció egyaránt kifejti a hatását. A pénzügyi és a kereskedelmi fo­lyamatokat leginkább a globa- lizációs tendencia jellemzi. Ez pedig a világot kisebbé, ám egyben bonyolultabbá is teszi. Bár éppenséggel nem ez a cél. Izgalmas előrejelzés, hogy a globalizáció és a lokalizáció együttes hatására növekedni fog a helyi problémák megoldá­sára való törekvés. Ez pedig a minták követését igényli, az ál­lami kereteket bontogatva nem­zetek fölötti segítségre, illetve késztetésre épít. A kormányza­toknak egyre inkább meg kell felelniük a nemzetközi nor­máknak, szokásoknak, ami a gazdasági és a politikai rend­szer stabilitásához védettséget ad - közösséghez tartozást -, ugyanakkor csökkenti az egyes államok, helyi szervezetek ha­tókörét. Aki nem tartja be a fal­ka törvényeit, aki az illendőtől eltérően viselkedik, azt nem se­gítik, hanem kirekesztik. Vagy tesznek róla, hogy megtanuljon együtt menetelni. A lokalizáció előnyeiről szól­va a jelentés készítői a demok­ráciák részarányának növeke­dését emelték ki. Vannak azon­ban érdekek, amelyek nem.kér- nek az egyendemokráciából. Az egyenkultúrából pedig még kevésbé. A globalizáció fő tar­talmi hátránya viszont éppen a megannyi részérdek, hagyo­mány, kultúra, az emberiség értékeit adó ezerféle örökség kétségessé, netán válságossá váló sorsa, ha minden a na­gyobb nyereségnek, a célszerű­ségnek, a technikai modernizá­ciónak van alárendelve. Riasztóan tanulságos, hogy a nyelvészek szerint a világon jelenleg létező mintegy tízezer nyelvből száz év múlva már csak 600-at beszélnek majd. S ha ez a csökkenés ilyen ütem­ben folytatódik, újabb száz év múltán már csak 36, aztán már csak kettő, vagy három marad fenn, a többi múzeum­ba kerül. Idáig jutva, az ember már nem tud racionálisan gondol­kodni magyarul. Nincs távlata. MÉHES KÁROLY Jegelt béke Nem tudom, mért örültem meg olyannyira annak a hímek, hogy vágják a jeget a Balato­non. Aztán szép lassan rájöt­tem. Ez az egész, a sok bosszantó meg rémséges hír­adás között sugároz valamiféle békét. Hirtelen képek villantak fel előttem. Eddig életemben egy­szer volt módomban látni a té­li Balatont, mondhatom, cso­dálatos! Mintha egy fantaszti­kus fantáziájú, hatalmas len­dületű kéz „szoborta” volna márványba az egész tájat, tisztán, makulátlanul. Az ember nagykabátosan, bakancsban áll a parton, és nem tudja, de igazság szerint nem is akarja elképzelni a nyarat, mikor itt barna, illetve pecsenyére sült testek izzad­nak, és álmosan kotyognak a fellangyosodott hullámok. Ez a fajta téli táj (így, egy napra) lenyűgöző, már-már biztonsá­got adó: lám, lehet ezt így is csinálni. A másik emlék éppenséggel Kolozsvár főteréről való, ahol egy ezeréves AROból vagy mi a szöszből vaskampókkal cibál- ták ki a jégtömböket a nyár kellős közepén. Ahogy elha­ladtam az autó nyitott hátsó ajtaja előtt, megcsapott lehelő hidege, és legszívesebben oda­szaladtam volna kicsit fogdos- ni a jeget. Már csak azért is, hogy lám, ilyen még van. Az idősek bizonyára csóválnák a fejüket, nem tudnak ezek a fiatalok semmit,- bezzeg a régi világban! Ez a balatoni jégvágás szá­momra afféle kis idillé lépett elő, Téli berek, meg hasonlók. Hogy milyen jó lehet kivonul­ni a jégre és vágni. Ugyan fo­galmam sincs, hogyan megy ez, és én, aki a néhanapján elkerülhetetlen hólapátolástól is kiütéseket kapok, miképp állnék hozzá, ha a kezembe nyomnának egy csákányt, hogy akkor tessék, lehet vágni! Azt olvasom, nagy siófoki, keszthelyi vermeket töltenek meg a jéggel. Hogy a nyáron kifogott halakat tudják mivel hűteni. Én nem tudom, mi van ve­lem, de lelki szemeim előtt azonnal nyarat látok. Ülök a tóparton, bermudában, pa­pucsban, és egy korsó sör tár­saságában rántott hekk fehér húsát fejtem le a gerincről. Lám, egy kis hír, hírecske az egész... hetedik oldal HOLNAP Riport A Dráva túlsó oldalán az el­múlt években dúló háborús események máig fennálló ká­rokat okozták az árvízvédel­mi létesítményekben. A ma­gyar szakemberek megállapí­tásai szerint néhány töltés­szakaszon védekezési mun­kákat sem lehetne végezni. Portré Kistelegdi István, a neves építész, számos szakmai díj birtokosa, tanszékvezető egyetemi tanár túl az 55. életévén is hódol kedvenc hobbijának. Kispályán foci­zik a barátaival. Állítja, job­ban csinálják, mint a ma­gyar válogatott. Portré Szakma, mint szenvedélybetegség Több ezer képet őriz a munkájával kapcsolatos dolgokról. Ott tüsténkedett az MTV hőskorában bő másfél, aztán a pé­csi televíziózásban közel két évtizedet. Nyugdíjasként még tavaly is forgatott egy sorozatot.- Melyik volt az első önállóan készített filmje?- Harckocsik víz alatti átkelése volt a címe. Rényi Tamás rendez­te.- Katonásan indult a pályája. Önként1- Textiltervezőnek készültem, szőni is megtanultam, de érettsé- 1 gi után elvittek katonának. Hosz- szú történet, hogy miként kötöt­tem ki a Honvéd Filmintézetben sorkatonaként, majd polgári al­kalmazottként. Jellemző a korra: pártonkívüliként nem fényképez­hettem a díszszemléken a tribünt.- Mint egy prosti, „lefekszik” a rendezőnek. Persze igazán akkor jön össze a dolog, ha pontosan tisztázzák: mit is akar, abból mit lehet, vagy azon felül mit lehetne még csinálni. Ehhez jó, ha az ope­ratőr hozzáolvas a témához.- Az MHSZ-en keresztül veze­tett az út a tévéhez? 1956-ban megszűnt a filmintézet. A filmgyáriak csak segédoperatőri státust ajánlottak. Büszkeségből inkább elmentem fényképésznek. Négy év múl­Bárány György 1930-ban született Rákospalotán. A filmoperatőri szakmát a Honvéd Filmintézetben tanulta. 1960-ig fényképészként dolgozott. 1961-ben került a Magyar Televízióhoz, majd 1977-ben a Pécsi Körzeti Stúdióhoz, ahol vezetőoperatőr volt, majd főmunkatárs. 65 évesen ment nyugdíjba. Nős, két gyermeke, négy unokája van. tán hívtak a MHSZ film­stúdiójához. Nem tudtam ellenállni. Aki ebbe a szakmába belekóstol, az úgy jár, mintha drogot szedett volna: szenvedélybeteg lesz.- Milyen az operatőr súlya a filmkészítésben?- Szerződés volt köztük a tech­nikai sportok tudósításáról. Én lettem a közvetítő. Aztán állandó státusba kerültem a tévénél, mert hiányuk volt filmes operatőrök­ben. A belpolitikai osztályhoz he­lyeztek. Jártam a vidéket, és a vi­lágot is, amikor „civilként” azt még nem nagyon lehetett.- Pécs hogyan került képbe?- Úgy éreztem, beraktak egy skatulyába, nem léphetek tovább. Akkor alakultak a körzeti stúdiók. Pécset választottam. Nehéz dön­tés volt 47 éve­sen, hiszen nem ideiglenesnek szántam. Nem bántam meg. Pé­csett már nagyon régen otthon va­gyok.- Melyek a kedvenc pécsi mun­kái?- Leginkább a történelmi és a természetfilmek. Mindegyikhez sok új ismeret társult számomra is. A húszrészes Magyarország horgászvizei sorozatnak - amely­ben Baranya két részt kapott - köszönhetem a hobbimat: köz­ben tanultam meg horgászni. DUNAI IMRE

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents