Új Dunántúli Napló, 2000. január (11. évfolyam, 1-30. szám)

2000-01-17 / 16. szám

4. oldal - Új Dunántúli Napló B ARANYA I TÜKÖR Új Dunántúli Napló - 2000. Január 17., hétfő Hírcsatorna AUTÓTOLVAJOK HÉTVÉGÉJE. Szombat reggeltől vasárnap es­tig három nagy értékű kocsit is elloptak Pécsett. Szombaton egy Toyota Corollát, vasárnap pedig két vadonatúj Volkswagen Pas- satot kötöttek el, az egyik ma­gyar, a másik német rendszámú volt. Egyelőre nem lehet tudni, hogy van-e összefüggés a lopá­sok között. ■ (Id) KIÉGETT KOMLÓI FAHÁZ. Telje sen kiégett egy 64 négyzetméte­res hétvégi faház, tegnap Kom­lón, Dávidföldön. A tűz keletke­zési okát, és a kár becsült érté­két egyelőre vizsgálják. (Id) A BICSÉRDI KÖRZETI ISKOLÁ­BAN SZÁMÍTÓGÉPTERMET ala kítottak ki több mint egymillió forintért a Soros Alapítvány se­gítségével. A nyolc gépen a kör­nyékbeli falvak gyerekei és fel- • nőttei szövegszerkesztést tanul­nak. (cs) MARÓCSA BELTERÜLETÉN BEL­VÍZVESZÉLY alakult ki, és már hat porta kertje vízben áll. Több pincéből és szuterénből pedig szivattyúzással, illetve vödör- meregetéssel távolítják el a meg­emelkedett talajvizet. A t önkor­mányzat évek óta pályázik, hogy a Denci-patakba vezető el­vezető árok tisztításához pénzt nyerjen. Eddig nem sikerült tá­mogatáshoz jutni. (cs) VÍZÁLLÁSOK, VÍZHŐFOKOK a Dunán és a Dráván: Mohács 294 cm, apadó, 2,0 fok, Őrtilos -127 cm, apadó, 1,0 fok, Barcs -71 cm, apadó, 2,2 fok, Drávasza- bolcs 59 cm, áradó, 1,1 fok. Mély fájdalommal tudat­juk, hogy ID. OSZTEREK ANDRÁS erdősmecskei lakos életé­nek 78. évében elhunyt. Temetése jan. 18-án a 13.30-kor kezdődő gyász­mise után lesz az erdős­mecskei temetőben. A gyászoló család Válság a fodrászoknál: a pénz a fontos? Egyre több a rosszul menő üzlet, a vendégek bánhatják Általános vélemények szerint gondban van a fodrászszakma. Miközben a szolgáltatások árai az utóbbi években jelentősen növekedtek, a vendégkör közel fele egyszerűen leszokott a fodrászhoz járásról. A szakemberek sze­rint a képzés nem megfelelő, és az sem csoda, hogy immár per is indult ami­att, hogy egy fodrász „félrekezelt” egy hajat. Az üzletek ennek ellenére sza­porodnak, sok belvárosi hely viszont képtelen arra, hogy a bérleti díjak mellett felújítsa immár meglehetősen ódonnak ható üzletét. BARANYA] KÖRKÉP Akad olyan pécsi fodrászüzlet, amelyet az üzemeltetők a Városi Vagyonkezelő Kft.-től bérelnek, a helyiség azonban évek óta felújítatlan. A hatvanas-hetve­nes éveket idéző belvárosi üzlet bérlői már jó ideje egyezkednek a céggel ­Ami otthon megtehető Az újabban igen elterjedt hajvá­gó gépek szinte csak férfiak hajá­hoz használhatók. Szomorú szak­mai vélekedés szerint egy ügyes kezű háziasszony gyakorlatilag úgy képes levágni a hajat, mint sok fodrász. A nők általában nem kísérletez­nek otthon frizurakészítéssel, a haj­sütővas lassan kimegy a divatból. Nagy keletje van viszont a kereske­delemben kapható színezéknek és festékeknek, amelyek jó minősé­gűek. Igaz, a kívánt hajszín eléré­séhez a legtöbbször szerencse is kell, nem mindegy ugyanis, hogy milyen színű hajat festünk. megállapodás azonban egyelőre nem született. A kft. azt szeretné, ha a jelen­legi bérleményt felújítva értékesíteni tudná, a fodrászüzletet pedig egy másik helyre telepítenék - mondta el lapunk­nak Zubán Ilona, a Városi Vagyonkeze­lő Kft. ügyvezető igaz­gatója. Mivel azonban a bérlők egyelőre a felkí­nált másik hely miatti elégedetlenségük okán nem akarnak költözni, a helyiséghez senki nem nyúl hozzá. A kft. egyébként össze­sen öt fodrászüzletet ad bérbe Pécsett, ám mert a városi ellátási kötelezettség már megszűnt, elvileg akármelyik he­lyén létesülhet más profilú üzlet. Az öt fodrászatból kettő biztosan marad jelen­legi állapotában, kettőt (köztük a fent említettet) a tervek szerint átépítenek majd, egyet pedig eladásra kínál a cég. Ez is azt jelzi, hogy jelenleg nem éppen a fodrászat számít a legjobban menő vállalkozásnak. A költségek ráadásul óriásiak, az eltérő nagyságú bérleti díj például csupán töredéke annak, amit egy vállalkozásnak ki kell fizetnie az eszközökért. Bár a Városi Vagyonkezelő csak tavaly 24 millió forintot költött ezen üzletek fenntartására, a tendencia az, hogy a belvárosban nem feltétlenül maradnak életképesek ezek az egysé­gek. A cég egyébként elvben ugyan­olyan árat szab meg egy adott helyiség bérleti díjaként, függetlenül attól, hogy ott bárt, butikot vagy fodrászüzletet kí­vánnak működtetni. Ennek ellenére a meglévő bérlemé­nyeket a cég lehetőségei szerint minél piacképesebbé kívánja tenni, hiszen egy jól prosperáló vállalkozás biztosabb partnere a Városi Vagyonkezelő Kft.-nek. Ritkán fordul elő, hogy adott bérle­ményt tevékenységi körhöz kötve kínál­nának, ezt a legtöbb esetben a leendő bérlő fantáziájára bízzák. Baranyában jélenleg közel 500 fod­rász dolgozik, és ez a szám a szakembe­rek szerint mintegy a duplája annak, ami elég lenne. Ráadásul egyre több az üzlet is: megközelítőleg ugyanannyi fod­rászat működik, mint ahány fodrász van. A szakemberek véleménye szerint a szakma egyre nagyobb válságban van, ami azonban a látszat ellenére nem csak belső probléma. Hesz János (képünkön) a Baranya Megyei Kézműves Kamara el­nökségi tagja, aki a testületben a fod­rászszakmát képviseli, úgy véli, a fiata­lok egyre kisebb tudással kerülnek ki az iskolából, ráadásul egyre rövidül a gya­korlati tanulóidejük is. Ebből az követ­kezik, hogy a fodrászok egy jó része a szakmának nem minden részét ismeri kellőképpen. Amint arról a múlt héten a Vasárnapi Dunántúli Naplóban is beszá­moltunk, az egyik baranyai városban egy fodrász vélhetően a hajfestési eljárá­sok nem kellő ismerete miatt okozhatott olyan kárt a vendég hajában, ami miatt az érintett hölgy beperelte a fodrászát. Hesz János - áld ebben az ügyben egyébként szakértői véleményt adott - állítja, sajnos több ilyen eset is van, csak éppen azok nem jutnak el a bíróságra. A néhány évvel ezelőttihez képest kö­rülbelül összességében feleannyian vá­lasztják ezt a szolgáltatást. Ebben a számban persze benne van az is, hogy nagyon sokan immár nem hetente, ha­nem havonta, vagy akár kéthavonta jár-, nak. Azok, akik egyáltalán nem mennek fodrászhoz, otthon oldják meg a hajvá­gást (lásd Ami házilag... c. írásunkat). Azoknak viszont, akik kitartanak, egyre nagyobbak az igényeik, igaz, ezt meg is kell tudni fizetni (lásd az infografikát). A vendégkör drasztikus csökkenéséből az is következik, hogy a legtöbb fodrá­szatban nem nehéz sorra kerülni. Igaz, a megyében gyakorlatilag a működő ipa­rosoknak csupán tizede prosperál, a töb­bi 400-450 fodrász tulajdonképpen napi gondokkal küszködik és így gyakran kénytelen olcsóbb, és sokszor nem a legjobb minőségű fodrászcikkeket hasz­nálni. Előfordul, hogy kéz alól olyan ter­mékeket szereznek be, amelyre enge­dély sincsen. A problémákat súlyosbítja, hogy a gombamód szaporodó kis üzle­tekben azonnal kiadók lesznek a fod­rászszékek, hiszen a hatalmas bekerülé­si költségeket valahogyan vissza kell hoznia a beruházónak. Öröm az üröm­ben, hogy az a 40-50 prosperáló iparos, akiket a vendégkör jó része is „megtalál” Egyes szolgáltatások árai hatvágás, mosással, szárítással 300-1000 Ft hajlestás 1000-5000 Ft ha|festés. elő- és utókezeléssel 5.000-10.000 Ft Egyes fodrászcikkek árai todrászszék felmosó szék búra 80-100.000 Ft 160-180.000 Ft 180-200.000 Ft (függetlenül attól, hogy hol van az üzle­tük), számos országos és nemzetközi szakmai elismerést szerzett már a bara­nyai fodrászszakmának. LENDVAI DÁVID Kórházfelújítás százmilliókból A korszerűsítés májustól folytatódik Május végén tovább folytatódik a megyei kórház felújítása. A közbeszerzési pályázatot a közelmúltban irta ki a Bara­nya Megyei Önkormányzat, a beruházás - amelynek jelen­tős részét állami támogatásból finanszírozzák - több mint 600 millió forintba kerül. A már elkészült részben, a kor­szerű gépekkel felszerelt rendelők és műtők év eleje óta üzemelnek. PÉCS- Az eredeti tervekkel ellentétben két ütemben folytatódik a beru­házás - közölte dr. Kékes Ferenc, a Baranya Megyei Közgyűlés el­nöke (képünkön). - A közbeszer­zési pályázatot kiírtuk, azok beér­kezése és elbírálása után az épít­kezés - amelyre tavaly 525 millió forint címzett támogatást kap­tunk - nyár elején elkezdődhet. Az új épületszámy 420 millió fo­rintba kerül, a többi pénzt kony­harekonstrukcióra, amelyre csak a második ütemben, várhatóan 2001-ben kezdődően kerül sor, fordítjuk. Az építkezés irányí­tását és felügye­letét a jövőben a megyei önkor­mányzat vállalja magára, az eddi­giektől eltérően a beruházás to­vábbi lebonyolí­tása nem a kórház feladata, de a kivitelezés a kórházzal történő ál­landó egyeztetéssel valósul meg. Horváth Zoltán, a megyei kór­ház igazgatója kérdésünkre el­mondta, hogy az új szárny a je­lenlegi C-számyhoz kapcsolód­na, így a betegeknek nem az ud­varon keresztül kell majd közle­kedniük. - A már felújított rész - amelyben sebészeti és belgyógyá­szati rendelők, központi műtő­blokk, orvosi és nővérszobák, könyvtár és előadóterem találha­tó - néhány hete üzemel, a ta­pasztalatok rendkívül kedvezőek - mondta az igazgató. - Ha a köz­ponti ambulancia, a számítógé­pes rendszerrel ellátott betegfel­vételi osztály, a korszerűen fel­szerelt sürgősségi műtőblokk és a négyágyas kórtermek is elkészül­nek, a megyei kórház a legkorsze­rűbben felszerelt intézmények egyike lesz Baranyában. A második ütemben elkészülő modern konyha szintén a bete­gek kényelmét, az eddiginél szín­vonalasabb ellátását szolgálja majd. A tervek szerint a teljes fel­újítás 2002-ben ér véget. W. K. A FALFIRKÁK NEM AKARNAK KIMENNI A DÍVA. ÓL - Nemcsak a vas­úti kocsik, külvárosi kerítések vannak veszélyben az önjelölt „mű­vészpalánták” festékszóróitól, de a frissen vakolt belvárosi portálok fala is gyakran lesz terepe e sajnos létező szubkultúra ákombákom- jainak. Képünk az egyik legújabb „alkotásról” a pécsi Ferencesek ut- cájában készült._________ ___________________________fot6=t.l To vábbra is az enyészet az úr Értéke alatti áron is megvehető a volt laktanya Több éve áll kihasználatlanul a város határában az egykori határőr kiképzőbázis, amely ennek köszönhetően folyama­tosan csak veszít értékéből. SIKLÓS A működése idején 1500 katoná­nak otthont adó laktanya - me­lyet a mai napig őriznek a határ­vadász század katonái - értékesí­tésére a pécsi Határőr Igazgató­ság szerződést kötött a Kincstári Vagyoni Igazgatósággal, tájékoz­tatott Daícos József ezredes, a Határőr Igazgatóság gazdasági igazgatóhelyettese. Mint megtudtuk, az ingatlan könyv szerinti értéke 325 millió forint, s jelenleg 108 milliós el­adási áron kínálják. (A városban elterjedtek szerint ennek töredé­kéért is hozzá lehetne jutni.) A vállalkozó kedvűek körében el­hangzott, hogy többek között azért volna érdemes megszerez­ni az ingatlan tulajdonjogát, mert ott gyakorlatilag komplett benzinkút is található, illetve az egykori ebédlőből Dél-Dunántúl legnagyobb diszkóját lehetne ki­alakítani. Dakos József a benzin- kúttal kapcsolatban elmondta, nem biztos, hogy az megfelelne a mai előírásoknak, környezet- védelmi szabályozóknak, a szó­rakozóhely kialakítása viszont valóban jó lehetőség lenne. Tájékoztatása szerint 4 hasz­nosítási javaslatban az eredeti funkció megőrzése szerepel, így az épületből szállodát, idősek otthonát lehetne „varázsolni”, továbbá az ingatlan területén zöldmezős beruházás is megva­lósítható. Az épület teljes felújí­tására - például szállodává, szo­ciális parkká történő átalakításá­ra - a szakértői számítások sze­rint 80 millió forintot kellene a vevőnek fordítani. Az igazgatóhelyettes elmon­dása szerint az eladásra kínált ingatlanba az egykori tiszti kan­tinnak otthont adó épület nem tartozik bele, az ma a hivatásos, nőtlen tisztek szállójaként funk­cionál. Ettől az apróságtól füg­getlenül az értékesítés jelentené a legjobb megoldást, lévén az „idő vasfoga” rendületlenül teszi a dolgát. K. J. Iparosok szövetsége MOHÁCS-PÉCS A városi ipartestületeket a rend­szerváltás előtt egy megyei szer­vezet fogta össze, most ennek felélesztésén munkálkodnak.- Az iparosok érdekvédelmét és a hatékonyabb információ- áramlást szolgálná a szövetség - magyarázta Szenner Mátyás, a mohácsi testület elnöke. - A cél az, hogy az információk, példá­ul pályázati lehetőségek ne csak Pécsig jussanak el. Az Ipartestületek Megyei Te­rületi Szövetségének előzetes megbeszélésén nyolc település küldöttei vettek részt. Ők tagdí­jat fizetnének, ebből tartanák fenn a pécsi irodát. A szorosabb együttműködés azt is lehetővé tenné, hogy ha egy szakmában valahol hiány mutatkozik, ezt más településekről tudják pótol­ni. B.B.

Next

/
Thumbnails
Contents