Új Dunántúli Napló, 2000. január (11. évfolyam, 1-30. szám)

2000-01-03 / 2. szám

2000. év? Nem probléma! 2.000.000 forinttal fa SZIGETVÁRI lir TAKARÉKSZÖVETKEZET Az előfizetéssel és a Szigetvári Takarékszövetkezettel most kétmilliót nyerheti VJ Áron olvasóink között, akiknek novemberre, decemberre és januárra & érvényes előfizetésük van, vagy november 10. után legalább három hónapra előfizetnek a Dunántúli Naplóra, 2000januárjában egyszer egymillió és tízszer százezer forintot sorsolunk ki. Azok, akiknek októberre is érvényes előfizetésük van, dupla eséllyel vesznek részt a sorsoláson! A részletek miatt lmja a 06-80-200-089-es Ingyenes zöld számot! A nymményaőó! a nyertes fizeti! 2000. év? Felkészültünk rá! Évfordulóbiztos számítógé­pes rendszert, Önnek pedig összesen kétmillió forint értékben Sziget-jegyet készí­tettünk az új esztendőre. MAI SZÁMUNK TARTALMÁBÓL Világtükör A pápa óhaja: Békét az em­beriségnek! (2. oldal) Jelcin elnök lemondása vá­ratlanul érte az oroszokat és a világot. (2. oldal) Hazai Tükör A Szent Korona az Ország­házba költözött. (3. oldal) A számítógépek simán vet­ték az Y2K-akadályt, a leg­fontosabb üzemekben sem volt zavar. (3. oldal) Baranyai Tükör Vadles és lakásfeltörés - A hajtások elől a panelba me­nekülnek. (4. oldal) Meglovasított idegenforga­lom: Siklósé lett az üszög­pusztai lovasverseny ren­dezési joga. (5. oldal) 9 770865 913012 00002 A törvényjavaslat megtiltaná a rokonságot egy testületen belül / Uj összeférhetetlenségi szabályok Mint arról korábban beszámoltunk, a belügyminiszter és az igazságügy­miniszter elkészítette előterjesztését a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről. Ha a kormány és a Parlament idén elfo­gadja, a képviselővé válás új feltételei akkor is csak 2002-ben, a követ­kező választás napján lépnek életbe. Az új szabályzat szerint egy képvi­selő-testületben nem lehetnek például egyenes ági rokonok sem. , BARANYAI KÖRKÉP Annak ellenére, hogy az önkor­mányzati képviselők jogállására vonatkozóan több törvény is tar­talmaz rendelkezéseket, a szak­emberek szerint a szabályozás a mai napig hiányos, és ezt a min­dennapi gyakorlatban megtör­tént konfliktusok is igazolják. A bizonytalan helyzetek elkerülésé­re elkészült egy törvényjavaslat, amelynek elsődleges célja az elő­terjesztők szerint az, hogy bizto­sítsa a helyi önkormányzatok tes­tületi tagjai számára a nemkívá­natos befolyásoktól való mentes­séget, és a közélet tisztaságát. A javaslat ugyanakkor nem szól a kisebbségi önkormányzatokról, a rájuk vonatkozó törvény módosí­tásának előkészítésével külön bi­zottság foglalkozik. Részletesen kitér viszont a képviselői megbízatás megszűné­sének eseteire, és új szabályokat állapít meg a lemondás körülmé­nyeiről is. Újdonság, hogy az ed­digi gyakorlattal ellentétben a kö­vetkező választások után a képvi­selő megbízatása megszűnik, ha - akár indokolatlanul, akár indo­koltan - egy éven át nem vesz részt a testület munkájában. Az összeférhetetlenségi szabá­lyok meghatározása során a jog­alkotók a hatalmi ágak szétvá­lasztásából indultak ki, meghatá­rozott esetekben kizárták, hogy közalkalmazott, illetve köztiszt­ségviselő önkormányzati képvise­lő legyen. A közelmúltban a sik­lósi képviselő-testület éppen egy ilyen kettős megbízatás megszün­tetéséről döntött, amikor ki­mondta, hogy az egyik képviselő­nek döntenie kell: vagy városatya vagy köztisztviselő marad. Az összeférhetetlenségi okok másik nagy csoportját alkotják azok a rendelkezések, amelyek a gazdasági összeférhetetlenség eseteit állapítják meg, és kizárják a képviselők által betölthető po­zíciók köréből az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok vezetői tisztségeit. A javaslat egyik újdonsága a sok közül, hogy mindazokat a szabályokat, amelyek a képviselőket érintik, az önkormányzati bizottságok tagjaira is alkalmazni kell majd. A jogalkotók ezt azért gondolják fontosnak, mert számos átruhá­zott önkormányzati döntés szüle­tik meg a bizottságok által. A törvényjavaslat igyekszik megszüntetni az indokolatlan sze­mélyi összefonódásokat is, ezért kimondja: egy képviselő ugyanan­nál a testületnél nem lehet a pol­gármester vagy más képviselő hozzátartozója, ami ez esetben egyenes ágbeli rokont, annak há­zastársát, testvért, házastársat, il­letve élettársat jelentene. A szabá­lyozás garanciális elemet is tartal­maz, hiszen miután egy testület a meghatározott eljárási rend sze­rint dönt, és kimondja egy képvi­selő összeférhetetlenségét, az érintett kérheti a határozat bírósá­gi felülvizsgálatát. A Dunántúli Napló informáci­ói szerint a Miniszterelnöki Hiva­tal kifogásolta, hogy az új rendel­kezések valójában szigorúbb fel­tételeket szabnak meg a helyi ön- kormányzati, mint az országgyű­lési képviselőknek. Az előterjesz­tésre érkezett olyan bíráló véle­mény is, amely szerint a szabá­lyozás szinte teljesen kizárja az értelmiséget és a vállalkozói kört a képviselőségből. Egyes állás­pontok szerint indokolatlan a hozzátartozói minőséget össze­férhetetlenségi okként meghatá­rozni. Ez utóbbi szigorítás az ál­lampolgári jogok országgyűlési biztosának a kezdeményezésére került a javaslatba annak érde­kében, hogy a kisebb települé­sek esetében a döntések objekti­vitása biztosítható legyen. A ro­koni kapcsolatok kizárása ugyanakkor éppen a kis lélek­számú településeken a legnehe­zebb. S. G. Ahol szinte mindenki rokon Az új összeférhetetlenségi szabályok minden bizonnyal a legki­sebb településeken okozzák majd a legnagyobb problémákat Ba­ranya megyében is. Bár az elmúlt két év alatt több helyen is ki­alakultak konfliktusok a képviselők összeférhetetlensége miatt, az egy időben a legtöbb ilyen helyzetet produkáló falu minden bizonnyal Drávacsepely volt, mint arról az elmúlt év elején (Du­nántúli Napló, 1999. január 29.) beszámoltunk. A konfliktus- helyzetről készült riportunkban az egyik képviselő akkor el­mondta, hogy véleménye szerint a hattagú testületben négyen szinte családi vállalkozásban viszik a község dolgait. A polgár- mester felesége képviselő, a feleségének a nagynénje az alpolgár­mester, a veje képviselő. Az új szabályozás szerint ilyen helyzet már nem alakulhatna ki a következő választás során. Öreg kocsik importja BUDAPEST A négyévesnél idősebb sze­mélygépkocsik is behozhatok január 1-jét követően külföld­ről Magyarországra, de csak akkor bocsáthatók vámkeze­lésre, ha megfelelnek az unió­ban is megkövetelt környezet- védelmi előírásoknak - olvas­ható a KHVM vasárnap ki­adott tájékoztatójában. A tájékoztató felhívja a figyel­met: a forgalomba helyezési követelmények nem változtak, azok továbbra is a korábban alkalmazott elveket követik. Magyarországon a forgalom­ba helyezéskor személygépko­csi, motorkerékpár, kiste- hergépkocsi és mikrobusz ka­tegóriában az Európai Közös­ségben 1994-től, a nehéz te­hergépkocsik esetében 1996­tól bevezetett légszennyezési és zajkibocsátási normákat al­kalmazzák. Az ennél régeb­ben gyártott gépkocsik eseté­ben előfordulhat, hogy azok nem felelnek majd meg az elő­írásoknak, így behozataluk a korhatár feloldása ellenére sem ajánlott. A használt jármű külföldi megvásárlása előtt tehát érde­mes tájékozódni a fővárosi vagy az illetékes megyei közle­kedési felügyeletnél. Ehhez rendelkezni kell a jármű rész­letes adataival. Az engedélye­zésnél figyelembe veszik a kül­földön kiállított környezetvé­delmi tanúsítványokat, a gyár­tási, forgalomba helyezési év­számokat. Ezen kívül - a ké­relmező költségére - a lég- szennyezés vagy a zajterhelés mérését is elvégeztetheti a fel­ügyelőség. MTI Ha alőfixatő, akkor bizony megnyer­heti azt a Suzukit, amit márciusban sor­solunk ki! A sorsoláson azok vesznek részt, akik­nek januárra, februárra és márciusra is érvényes előfizetésük van, vagy legké­sőbb március 10-ig legalább három hó­napra előfizetnek a Dunántúli Naplóra. SUZUK 7800 Siklós, Gyűdí út 18/b. Tel«fon/Fax: (72) 351-759 MÉHES KÁROLY KOMMENTÁRJA Mondja marha mért olyan bús? Olcsóbb a hal, mint a hús - hang­zott a roppant szellemes reklám­szlogen valamikor a két háború között. Hát most a GfK Hungá­ria Piackutató felmérése alapján a disznóknak kellene szomor- kodniuk, mert a jó magyarok nem hajlandóak megenni őket. Kérdés persze, valójá­ban mennyire búsítja szegény hízókat, hogy az emberi ízlés kezd elpártolni tőlük. Mint ahogy az is kérdés, hogy a négy­lábú óllakók mennyit érzékelnek mindebből ilyenkor télvíz idején, amikor egy-egy borongós regge­len markos legények ragadják meg őket fülüknél-farkuknál- lábuknál, és elkezdik kifelé von­szolni kies, vályúval, szalmával és Disznóág trágyával komfortositott ottho­nukból. Állítólag a székesfőváros után éppenséggel Dél-Dunántúl fordul el leginkább a disznaitól - ami a fazekak és tepsik béltartalmát il­Elpártoltunk a sertésektől. Főképp a Dél-Dunántúilon. Stifolderek, isten vétetek?! leti. Már csak heti 1,7 alkalom­mal fogyasztunk itt az „alvégen” disznóhúst. Húst, ugyebár. De kérdem én, ugyan mi a helyzet vajh’ a stifolderekkel, kolbászok­kal, szalonnákkal és oldalasokkal, amiket számtalan faluban bizony hirdetnek, hogy van, kapható. Bi­zonyára akadnak a reformkony­hának lelkes hívei, de mire a piros színben pompázó vastag kolbá­szok várait beveszik, és helyettük magokat szórnak, még lefolyik néhány deciliter víz a Dunán. Érdekes kitétele az elem­zésnek, miszerint „az étkezés az élettani szükségletek kielé­gítésén túl egyre több ember­nek okoz örömet”, és ezért nem esznek sertést. Hát. Ele­ve kevés embert képzelek el, aki azért eszik, hogy neki rossz legyen. A főzés tudománya, a konyhaművészet évszázadok so­rán semmi mást nem akart, mint örömet szerezni. Ez ugyan való­ban működik disznóhús nélkül is... De vele még inkább. Ritkábban... dü 3. oldal

Next

/
Thumbnails
Contents