Új Dunántúli Napló, 2000. január (11. évfolyam, 1-30. szám)

2000-01-10 / 9. szám

2000. Január 10., hétfő - Új Dunántúli Napló HATTER RIPORT Új Dunántúli Napló - 7. oldal Asztrik apáttól a várdalnokokig Közel 900 millenniumi rendezvény bő másfél év alatt Baranyában hetedik oldal Bár a startpisztoly már korábban eldördült, a millenniumi rendezvények valódi rajtját 2000. január 1. jelentette. Az ünnepségsorozat bő másfél éves lesz, s a célvonal 2001. augusztus 20-ra van berajzolva. Központi és megyei támogatás­sal, saját erőből a baranyai települések a múlt év végéig közel 900 rendezvényt jeleztek. Ami ezeréves államiságunk, illetve a honfoglalás múlt század végi kö­szöntésének párhuzamba állítását illeti, sokan teszik fel a kérdést: kihasznál­juk-e a millenniumot is maradandó emlékek megalkotására? A kérdésre Nemeskürty István millenniu­mi kormánybiztos éppen Pécsett adott egyértelmű nemleges választ. Baranyát tisztelte meg azzal, hogy a különböző me­gyékben megalakuló emlékbizottságok közül elsőként ide látogatott. Többek kö­zött a Halászbástya, a kisföldalatti, a Hő­sök tere, az Andrássy út is szóba kerültek, mint a múlt század végén a honfoglalást köszöntő új létesítmények. Ilyenekről Nemeskürty nem tudott beszélni a millen­nium kapcsán, de azért az ország és Bara­nya is gyarapodik olyan létesítményekkel, amelyek hosszú időn át emlékeztetik majd az utókort a XXI. század első másfél évének ünnepségeire.- Az ünnep akkor lesz teljes, akkor lesz méltó, ha a közösségek sokasága vesz részt benne, ha ki-ki a maga lehetőségei szerint vállalt feladatokat, s elvégezvén je­let tud hagyni utódai és a nemzet emléke­zete számára - fogalmazta meg a kor­mánybiztos. Vannak azonban olyan baranyai prog­ramok - összesen 14 -, amelyeket a kor­mánybiztosi hivatal kiemelten támogat. Ilyen a pécsi Jókai tér rendezése is. Ma jobbára autóparkolónak használják. A terv célja a tér értékéhez méltó kialakítá­sa, kortárs képzőművészeti alkotásokkal történő gazdagítása. A program művésze: ti vezetője Pál Zoltán, az építészeti terve­ket Dévényi Sándor készíti. Ugyancsak központi kiemelt támoga­tást kapott a pécsi ókeresztény sírkamra megmentése és megőrzése. Az eddig el­végzett munkák után ez év októberére be­fejeződnek a mélyépítési munkák, 2000 utolsó negyedében helyére kerül a klima- tizáló berendezés, s ezzel párhuzamosan Mennyibe kerül? Sajátos módon eddig se országos, se megyei szinten nem összesítették, hogy milyen összegek állnak rendelkezésre a millenniumi programokra, megemlékezésekre, mennyit igényeltek a pályázók. Azt bizonyosan tudni, hogy 1999- ben erre a célra 4 milliárd forintot különítettek el, s ebből 1,7 elfogyott. Az is ismert, hogy támogatásért nem csak a kormánybiztosi hivatalhoz lehetett fordulni, hanem a kul­tuszminisztériumhoz is. Baranya megye - tudtuk meg - nem panaszkodhat. Bár a kormánybiztosi hivatal sem közölte a pontos összeget, any- nyit azonban sejteni, hogy sok megye a nekünk adott ösz- szeghez képest kevesebbet kapott. Ebben szerepet játsz­hat egyebek mellett az is, hogy Baranyából nagyon sokan pályáztak, s ezek minőségét a kormánybiztosi hivatalban is nagyon jónak értékelték. a szakemberek dolgoznak a falképek res­taurálásán. Folytatódik a pécsi középkori egyetem feltárása. A millennium tiszteletére a vé­dőépületben a XIV. századi egyetemek (Krakkó, Prága, Bécs) történetét bemutató kiállítás nyílik 2000. szeptember 1-jén, az egyetem alapításának évfordulóján, Pécs városának napján. A Pécsi Dómmúzeum eredeti helyén, a székesegyház szentélye mögött mutatja majd be Közép-Európa legnagyobb szoborleletét, amely a székes- egyház múlt századi új­jáépítése közben került napvilágra. Az új múze­um - terveit dr. Bachman Zoltán készí­tette, a belsőépítész és látványtervező Héjjas Pál - ez év decemberé­től fogadja a látogatókat. Festői környezetben épül meg Püspökszent- lászlón a Mindszenty- emlékkápolna. Az apró településen egykor pá­los kolostor volt, a török hódoltság után püspöki birtok lett. A bíboros hercegprímást, eszter­gomi érseket 1955. júli­us 14-től november 1-ig itt tartották házi őrizet­ben. Ugyancsak nemes és gazdag egyházi múlttal rendelkezik Pécsvárad. „Miután Asztrik apátot övéivel együtt tisz­telettel befogadták, a Vashegy lábánál egy Szent Benedek atyáról elnevezett kolos­tort épített, ahol mindmáig virul a szerze­tesi gyülekezet a regula rendjében...” - ol­vasható István király 1077 körül írt Na­gyobbik Legendájában. Asztrik pápai le­gátus kapta székhelyül a Géza fejedelem által épített pécsváradi királyi udvarházat. Ő hozta 1000-ben a koronát Istvánnak. A millenniumi megemlékezések' sorában avatandó szobrát Rigó István szobrászmű­vész készíti el. Emlékhelyet alakí­tanak ki Siklóson, a vár bejárata előtt. A bástyákkal körbevett tér közepén Rétfalvi Sándor szobrászmű­vész millenniumi kompozíciója, a Szent István-szobor áll fel. A tervek szerint az alko­tást ez év október 23- án avatják majd. Szi­getvár a kormánybiz­tosi hivataltól nyert pályázati pénzből mil­lenniumi emlékparkot hoz létre. A vár déli ol­dalán, a volt szovjet emlékmű helyén lesz, s itt kap helyet Bencsik István szobrászművész 3,5-4 méter magas emlékműve, amelyet szeptember 10-én avatnak fel. A millenniumi ünnepségsorozat egyik első nagy rendezvénye január 20-án lesz. A Pécsi Szimfonikus Zenekar ad koncer­tet, s a hangverseny egyik díszvendége Nemeskürty István kormánybiztos lesz, aki erre az alkalomra ismét ellátogat Bara­nyába. „Európa nem arra kíváncsi, hogy átvet- tünk-e mindent, amit az európai művelő­dés nyújthat, hanem arra, hogy a magun­kéból mivel gyarapítottuk az európai mű­velődést. ” - írja Győrffy István néprajzku­tató. Baranya csaknem valamennyi tele­pülése millenniumi programjai kialakítása során igyekezett saját arculatát, népessé­gének kultúráját vetíteni az eseményre. Az említett közel 900 rendezvény döntő Püspökszentlászlóra emlékkápolnát terveznek többsége ebbe a körbe tartozik. Kiállítá­sok, hangversenyek, fesztiválok, egyházi események, konferenciák, falunapok. Lesznek közöttük azonban különleges rendezvények is. Például májusban a Janus Pannonius Tudományegyetemen az Ázsiai Hét, Pécsett júniusban és július­ban az Anna Utcai Nyári Játékok, Sziget­váron júniusban lesz a nemzetközi terep­járó fesztivál, Harkányban Pünkösdi fesz­tivál, Máriagyűdön cigány nemzetiségi ta­lálkozó, Nagynyárádon rendezik meg (jú­niusban) a külföldről betelepültek orszá­gos találkozóját, Pécsett lesz ugyancsak júniusban a „Hét vezér” honfoglalás kori tábor, Patán rendezik meg a IV. reformá­tus világtalálkozót július elején, Siklóson júliusban kezdődik a várdalnokok találko­zója, Mohácson augusztusban a fazeka­sok seregszemléje, Pellérden augusztus 20-án adják át a millenniumi lakóparkot, augusztus 27-én Mohácson Paskai László bíboros, esztergomi érsek szentmisét ce­lebrál a Történelmi Emlékparkban, szep­temberben Pécsett lesz a II. Világ Bordal­fesztivál. A Pécs-baranyai Millenniumi Emlékbi­zottság a múlt év végéig bejelentett összes programot megjelentette már egy kötet­ben. A rendezvényeket, eseményeket idő­rendben felsoroló kiadvány a Baranya Me­gyei, illetve Pécs Megyei Jogú Város Ön- kormányzata támogatásával készült el, s úgy szerkesztették, hogy újabb javaslato­kat, kezdeményezéseket is csatolni lehes­sen a kötetbe. ____ ___________ MÉSZÁROS ATTILA CS ERI LÁSZLÓ Benzinárcsökkenés Egyik januári délelőttön, fél tizenegy és fél tizenkettő kö­zött egy berlini forgalmas benzinkút az 1978-as árakon adta a benzint, amelynek óriási tumultus lett az ered­ménye. Az éberebbek már reggel hétkor megjelentek, hogy mindenképpen sorra ke­rüljenek. Az akciót az ellen­zéki FDP, vagyis a Szabad Demokrata Párt szervezte, sőt, a saját kasszájából fi­nanszírozta a bérlő kiesett bevételét. Mindez a pártnak harmincezer márkájába ke­rült. így kívánt ugyanis tilta­kozni a kormánykoalíció ökológiai adóreformja ellen, amely évente 7 pfenniggel nö­velné az üzemanyagokra ki­vetett adót. Arra nemigen emlékszem már, mennyibe is került a benzin 1978-ban, de a mai árakhoz képest nagyságrend­del lehetett kevesebb. Nálunk egy ilyen akció esetén már az előző nap sorban állnának az emberek, de lehet, hogy még korábban. A szabad demok­raták népszerűségének sem ártana, ha finanszíroznák, de bármelyik másik párt is nyerne rajta. Az egy óra azonban kevés lenne, az ak­ciót jó volna hosszabb idő­szakaszra tervezni. Még ör- vendetesebb lenne, ha nem az ellenzéki, hanem a kor­mánypártok vállalnák a '78- as benzinárra való átállást, méghozzá nem ily kicsinyes módon, egy-két órára, ha­nem egyszer s mindenkorra. Ezzel meg lehetne akadályoz­ni a sorban állást, a tüleke­dést, a lemaradottak elége- detlenségi hullámát, s azt, hogy a drága benzin eladha- tatlanul a benzinkutas nya­kán maradjon. Úgy gondolom, hogy ilyen megoldással mindenki elége­dett lehetne, legalább is egy darabig. Amíg nem jutna eszébe valamelyik ellenzéki pártnak, hogy akciót indít­son az 1978-as benzinár le­szorítása érdekében, amely egy idő után nyilvánvalóan tarthatatlanná válna. Ugyanis, példának okáért az 1957-es árak még kedvezőb­bek lennének, s az egyik ben­zinkútnál, egyelőre csak egy órácskára, kísérletképpen be lehetne vezetni. Nem tüntet­nének ellene a taxisok, az biztosnak látszik. ■KOZMA FERENC____________________ Hí dverők Rövidesen újjáépül az eszter- gom-párkányi híd, melyet a második világégés idején a né­met fasiszták bólintottak be a Dunába. A magyar-szlovák együttműködés és jövőbetekin­tés szép példája e vállalkozás, amolyan barátparola, amely valószínűleg kellő nemzetközi visszhangot is kap majd. Hi­szen az uniós csatlakozás leg­fontosabbika, hogy a nagy családba igyekvők ne torzsal- kodjanak, szeressék egymást. Legalább olyan mély legyen a barátság, mint amilyen volt annak idején a szocialista tá­borban, amikor nyakra-főre építgettük a testvériség nagy hídjait (csak éppen a konkrét hidakról feledkeztünk meg). Másrészt a párkányi csodával minden bizonnyal sikerül majd jóvátenni a múlt évszá­zad közepébe mutató és még ma is tartó bős-nagymarosi perpatvart, amellyel voltakép­pen Hága bölcsei sem tudtak mit kezdeni, viszont mindkét nemzet megtanulhatta a fe­nékküszöb, vízvisszaforgatás és az> elégséges vízmennyiség kifejezéseket. A híd persze még nem épül, csupán az egyezkedések folynak. Nem könnyű a dolog, hiszen már a startnál a szlovákok előrebo- csátották, hogy a régi Mária Valéria névvel nagyon nem ér­tenek egyet. Ám akad némi előrelépés is. Végre sikerült a hídépítés előkészítésében résztvevő műszakiaknak meg­egyeznünk a leendő híd ma­gasságában. Ezek szerint a tengerszint fe­letti 117.35 méteren fog átível­ni a túlsó partra. De nehogy azt higgyék, könnyű volt az egyezség. Budapest azt szeret­te volna állítólag, hogy egy méterrel alacsonyabban fus­son a híd, Pozsony pedig az elfogadottnál egy méterrel magasabb hidat álmodott, s hosszas tárgyalások után en­gedtek egy-egy métert. Mi föl­felé, a szlovákok lefelé. Ez összesen két méter, amit ezen­nel az unió figyelmébe ajánla­nék. Egyébként elképzelni sem tu­dom, hogy mi lett volna, ha mindkét fél ragaszkodik ere­deti elképzeléséhez, és elkezdi ki-ki a saját partja felől a híd- verést. Legfeljebb ha Bős-Nagy­marosnál találkoztak volna. Portré Olyan volt, mint egy rejtvény Régóta ismerjük egymást, munkánk több ponton kapcsoló­dott. A hetvenes években a nyomdában különféle lapok előkészítésén dolgozott, napi kapcsolatban az újságírók­kal, most pedig a rendőrkapitányság szóvivője, a sajtómun­ka segítője, informátora. Azt mondhatom róla, amit bárki más kollégám. Korrekt, precíz ember. hetedik oldal HOLNAP Riport Az Ormánság nem élt meg a Tettyén. 1995-ben Pécs önkormányzata ingyenes használatba adott egy tety- tyei telket az Ormánság Alapítványnak, hogy ott az létrehozza a város ökológia szellemi bázisát. Ebből semmi nem teljesült. Portré Márton András színművész jól érezte magát fővárosi színészként, színi-direk­torként, finnországi asz­talosként és Los Angeles-i főkonzulként is. Úgy véli, hogy három éve Pécset végleges otthonául válasz­totta. Talán a családjára a legbüsz­kébb, arra, hogy meglehetősen szépen és kiegyensúlyozottan élnek. Szeretetlen. Mi kell en­nél több? És a gyermekei jól ta­nulnak (tanultak), első ugrásra vették-veszik azokat az akadá­lyokat, melyekkel neki valaha birkóznia kellett. Almamellékről 14 évesen került be Pécsre nyomdásztanulónak, s e „fehér- galléros” munkásemberek kö­zött kapott tartást, ösztönzést az igényesebb életre. Sok példán át tudatosult benne, hogy nincse­nek lezárva életpályák, hogy vannak kitörési pontok.- Ma is nosztalgiá­val gondolok azokra az, évekre, és tu­dom, hogy­ha bármely más szak­mát választok - elmegyek példá­ul karosszériásnak -, akkor ma is valahol a lemezt püfölném. A nyomdászok a műveltség felé vittek, olvasott emberként sok­féle álmot fakasztottak.- Hogy jutott eszedbe rendőrré lenni?- Én nem egyszerűen csak rendőr, hanem nyomozó szeret­tem volna lenni. Megoldani nagy rejtélyeket, kideríteni gyil­kosságokat. Nyomozónak je­lentkeztem, igazából nem is tudva nagyon, hogy mire vállal­kozom. Nem vettek fel azonnal, de néhány év múlva egyszer csak ott találtam magam köz­tük, zászlósként és tényleg tele feladattal. Olykor még ma is visszaálmodom azt az idősza­kot. Dolgozni a nap 24 órájában.- Emlékszel az első esetekre?- Már hogyne emlékeznék. De ezekről nem illik beszélni. Tény, hogy a nyomozó munká­hoz intuíció kell, rátermettség - ta­lán én is ráter­mett voltam -, és logika. Ha van­nak támpontok, könnyen fel le­het gombolyítani az ügyeket, de ha nincs, olyan az egész, mint a skandináv ke­resztrejtvény.- Tudom, hogy a legeredmé­nyesebb nyomozók között tartot­tak számon. Mégis abbahagy­tad.- Időnként az embernek vál­tania kell, és a rendőrségi szóvi- vőség szintén közel áll a szívem­hez. ____________KOZMA F. Ja kab János alezredes, a Baranya Megyei Rendőr­főkapitányság főtanácsosa 1947-ben született Almamelléken. 17 évig nyomdász volt Pécsett, s már 23 éve rendőr. Nyomozóként kezdte, ma a főkapitányság szóvivője, a sajtósok barátja. Nős, felesége vállalkozó. Három gyermekük van: Gabriella tanárnő, János végző jogász, Péter gimnazista.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents