Új Dunántúli Napló, 1999. december (10. évfolyam, 329-357. szám)
1999-12-06 / 334. szám
6 Dunántúli Napló Gazdasági Tükör 1999. december 6., hétfő Csak azok vehetik igénybe, akiknek nincs köztartozásuk Van lehetőség a segítségnyújtásra Hónapok óta nem kapják meg a kárt szenvedett gazdák a beígért támogatásokat, még azok sem, akik ár- vagy belvízkárosodás miatt kérték az állami segítséget. Az ok egy miniszteri rendelet, ebben ugyanis azt írták elő, hogy akinek köztartozása van, nem jogosult semmiféle juttatásra. BARANYAI KÖRKÉP A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium bizonyára megelégelte, hogy csak úgy osztogatják a támogatási pénzeket, ugyanakkor az ezt igénybevevő gazdálkodók egy része évek óta nem fizeti be köztartozásait. Éppen ezért év elején igen szigorú rendeletet hozva próbálták a jogtalan pénzigénylőket kiszúrni. Eszerint állami támogatást csak azok vehettek igénybe, akiknek bizonyíthatóan nem volt adó- és járuléktartozásuk. De ha ennek ellenére benyújtották kérelmüket, jogtalan igénylőkké váltak, s a rendelet szerint 18 hónapig kizárták őket mindenfajta támogatási lehetőségből. Vannak néhányan Baranyában is, akikről az ellenőrzés után kiderült, a bizonyitható kár ellenére sem jogosult az állami támogatásra. A rendeletben tulajdonképpen nem volt semmi kivetnivaló, hiszen a társadalom nagy része is azt kívánta: szűnjön meg már egyszer és mindenkorra az adófizetők pénzének jogosulatlan felhasználása, a segítség oda jusson, ahol ténylegesen a legnagyobb szükség van rá. Aki viszont nem járul hozzá egy fillérrel sem a társadalmi közös költséghez, az ne is próbáljon segítségért folyamodni. A szándékkal tehát nincs baj, az FVM viszont nem számított az elemi csapásokra, hogy év közben tetemes károkat okoz a mezőgazdasági termelőknek a szokatlan hevességű vihar, az ár- és a belvíz. A múvelhetetlen- né vált földek gazdái bevétel és tartalék híján nem tudták rendezni az adóhátralékukat, kérelemmel éppen ezért fordultak az agrártárcához, hogy legalább az állammal szembeni tartozásukat rendezni tudják. Igényük azonban a fent már említett rendelet alapján elutasításra került. Az FVM még év közben próbált valamilyen kiutat találni ebből a csapdából. A nyári viharkárokkal kapcsolatban benyújtott igények elbírálásánál egy rendeletmódosítás alapján már nem vették figyelembe a köztartozásokat. Ugyanakkor a tavasz- szal szintén elemi kárt szenvedett gazdákat továbbra is kizárták a támogatottak köréből. Előrelépést jelentett az október közepén hozott rendeletmódosítás, miszerint azok a gazdák, akiket tavasszal kár ért és azt igazolni is tudják, köztartozásuk ellenére is igényelhetnek beruházási és termelési támogatást. Ez azonban nem visszamenőleges hatályú, vagyis ha valakit ebben az évben egyszer már köztartozás miatt elutasítottak, továbbra is jogtalan igénylőnek számított, s 18 hónapig „feketelistán” maradt. A nemrégiben aláirt rendelet- módosítás már ezen a problémán is próbál segíteni, bár csak a tavaszi elemi kárt szenvedettek gondjait próbálja a továbbiakban is megoldani. A módosítás szerint az igazoltan kárt szenvedett, s köztartozással rendelkező gazdák december 10-éig igényelhetik az állami támogatást. Ilyen esetben még azt is elnézik, hogy a termelő ebben az évben jogtalanul már beadta a kérelmét, de akkor még a rendeletre hivatkozva elutasították. Vagyis van már lehetőség a segítségnyújtásra. Csak most már az a baj, hogy nincs miből, ugyanis elfogyott a támogatási keret. b. r.. Röviden Bio-nap. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Agrármarketing Centrum Kht. a Biokultúra Egyesület Pécs-ba- ranyai helyi csoportja és a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Baranya Megyei Szervezete december 13-án regionális bio-napot rendez a pécsi technika házában. A rendezők szeretnék megismertetni a biogazdákkal, milyen lehetőségek rejlenek az ilyen termesztési módszerrel előállított termékekben. A tanácskozáson a már ökogazdálkodást folytatók beszámolnak tapasztalataikról, az FVM képviselője pedig ismerteti a gazdálkodási formához kötött állami támogatási lehetőségekről. (I) Ár a marketingben. Igen szép kiállítású, hiánypótló szakkönyv került a napokban a könyvesboltokba. Rekettye Gábor, a Janus Pannonius Tudományegyetem tanára több mint 340 oldalon a különböző termékek, szolgáltatások árait veszi górcső alá. Foglalkozik az ezzel kapcsolatos stratégiákkal, az árak képzésével, amelyről a menedzsment szakirodalomban az utóbbi években kevés publikáció jelent meg. Rekettye Gábor következetesen végigmegy a téma elméleti és gyakorlati vonatkozásain, könyvét valós vállalati (közöttük két pécsi) esetleírással zárja. (!) Elérhető előnyök - elkerülhető hátrányok. Ilyen címmel rendez tanácskozást december 13-án a Vezetési Tudományos Társaság Pécsett a Palatínus Szállóban. A vállalkozási és intézményi ügyintézők szakértők segítségével ismerhetik meg a fizetési kötelezettségek, az adójóváírás, a végkielégítés, a régi járulék, az új befizetési rendszer és a kedvezmények jövő évi rendszerét. (I) Jövedéki adó minden korty boron Öt forint jövedéki adót kell fizetni minden liter bor után. Ráadásul étteremben, üzletben hordós bort már nem lehet kimérni. A jövedéki szabályok megszegőit pénzbírság, üzletbezárás, sőt esetenként jármúlefoglalás is fenyegeti. Jövőre már józan életet kell élnie a magyar embernek. Az új jövedéki adószabályok szerint a józanság mértéke fejenként és évente 250 liter bor elfogyasztása. Ennyi - saját szőlőből, saját kezűleg előállított (legfeljebb 500 négyzetméteren megtermelt szőlőből készült) - bor után ugyanis nem kell jövedéki adót fizetni. Családonként négy felnőttnek jár a kedvezmény. Aki saját borából ennél többet akar inni, esetleg piacra is vinne belőle, 2000- től literenként öt forint jövedéki adót lesz köteles fizetni. A gyümölcsborokat még ennél is drágábban „méri” az állam, literenként 20 forint a beszedett jövedék. Ráadásul az adómentes határnál több bort előállító „szőlő- termelőnek” regisztráltatnia kell magát a vámhatóságnál, ahol nyilvántartási számot kap, s évente egyszer, december 15-éig el kell számolnia a termésről. Az elszámoláshoz pincekönyvet kell vezetni, amit a megnyitáskor a hegyközségnél kell hitelesíttetni. A pincekönyvben kiszerelés szerint (palack, kanna, hordó) kell nyilvántartani a bort. A vámhatóságtól évente legkésőbb szeptember 30-áig kell egyszerűsített adóraktári vagy boradóraktári engedélyt kell kérni. 2000-ben azonban a kérelmet június 30-áig ajánlatos benyújtani, ellenkező esetben a pincékben lapuló óbort jövedékiadó-kötelessé nyilvánítják és meg kell fizetni utána az új adót. A hatóság ellenőrizheti a pincekönyvet, a szállítást, s az így szerzett adatokat, felhasználhatja a borforgalmazás más szereplőinek (például nagybani kereskedők) ellenőrzésére. Ha a termelő megsérti az új előírásokat, 10 ezertől 50 ezer forintig terjedő bírság szabható ki rá. Minden borszállítmány mellé kísérő okmányt kell csatolni, ami azt jelentheti, hogy a borosgazda, ha a „kereskedelmi” borából néhány butéliányi kóstolót akar vinni nászurának, jól teszi, ha az eredetet igazoló papírt is magához veszi. Különben megeshet, hogy a bor a fináncoknál köt ki. Készül persze egy végrehajtási rendelet, amely legfeljebb 40 kilométeres körzeten belül felmentést adhat az okmánykíséret alól. Január l-től palackozott és kannás bort csak zárjeggyel, hordóst pedig csak hivatalos zárral ellátva lehet szállítani és értékesíteni. További szigorítás, hogy a kiskereskedelemben és vendéglőkben a jövőben nem lehet hordós bort forgalmazni. Kannást is csupán bontatlan kannában szabad árusítani, kimérve kizárólag a vendéglátóhelyeken, de ott is csak „az e célra kialakított kimérő-edényből”. A zárjegyekre vonatkozó előírások betartását szigorú szankcióval kényszerítik ki. Az olyan üzletet, ahol zárjegy nélküli terméket találnak 30 vagy akár 60 napra is bezárhatják, de bezárás jár azért is, ha valaki a hordós borra vonatkozó előírásokat szegi meg. Bor engedély nélküli előállítását, illetve 2001-től a zárjegy nélküli forgalmazását jövedéki bírsággal sújtják. Ennek mértéke, ha a „megcsípett meny- nyiség” kevesebb mint 90 liter, legalább 20 ezer forint. Az ezt meghaladó mennyiség esetén pedig legalább 100 ezer forint. Annak, aki az új zárjegyszabályokat megszegi, nem csak a termék lefoglalásával és bírsággal kell szembenéznie, hanem azzal is, hogy a hatóság minden eszközt, járművet - amit a zárjegy nélküli termék előállításához, tárolásához és szállításához felhasználtak -, szintén lefoglalhatja. Szállítójárműre ez az előírás akkor igaz, ha a lefoglalt áru tulajdonosa saját kocsijával fuvarozta a zárjegy nélküli terméket.
