Új Dunántúli Napló, 1999. december (10. évfolyam, 329-357. szám)

1999-12-31 / 357. szám

Universitas Ma még nem tudni, hogy a műtét sikerült-e. Az biztos, hogy a betegről nem tudunk semmit. Az is, hogy Tóth rektor jövőre zöld köpenyt húz. (19. oldal) Az a különálló fehér vagyok én. Körülöttem a család tagjai. Alul anyuék, fölöttük a két négyes iker. Szépek vagyunk így együtt jól felfújva. (19. oldali Hetedik Oldal Postabontás Megérkezett az idei 3.675.879. levél a szerkesztőségbe. Szerénytelenséggel kell megál­lapítanunk, ez is bennünket di­csér. Értik, ugye? (18. oldali MAI SZÁMUNKBÓL KÜÖ - MAO Hallottátok? Lemondott a mi Jó­zsink! Hogy megmutathassa so­kat szenvedett magyar népének mit is tud ő valójában. Még a Stradiváriját is előveszi. Meg kíséri a Mariskát, hpír 04. oldal) Elhurcolják a dzsámit Bekaphatják a percei a kaposváriak A kaposvári önkormányzat vezetése cáfolja, hogy összefüg­gés lenne a somogyi megyeszékhely polgármesterének párthovatartozásból adódó erőfölénye és aközött, hogy a pécsi Király utca jól ismert perecese 2000. január 1-jétől a kaposvári sétálóutcában kínálja áruit. Ja? A dzsámit is el­viszik ám! időközben hivatalának hívószá­ma elé - és ezt mi sajnos sokáig nem tudtuk - már egy 82-est is tárcsázni kellett volna. Kékes kérdésünkre elmondta, az euró­pai demokráciák történetében ÍGY ÍRTOK TI Cséel megint stílusos. Igaz lopta valamennyit. Tőlünk az álszent. Asziszi jópofa. Lehet, hogy egy­szer valaki jó pofán... (15. oldal) BARANYAI ÁLTÜKÖR Állandóan rémhírek: az igazga­tónak nincs is tigrisruhája. (17. oldal) SPORTÁL Van az úgy, hogy menni kell. Meg sírni. Tormátlanul-hagy- mátlanul is. Mert visz a Vasút, meg a Fősped. Ha megdöbbensz is igaz, Rátgéber vette a komó­dot és elköltözött. (20. oldal) PÉCS-KAPOSVÁR Jövőre is az eddigi ir‘ „nzitással folyik majd a Dó’ .anántúlon a majdan kijelö Jő régióköz­pont körüli vita annak ellenére, hogy az egymással szembenálló felek lépten-nyomon az együtt­működés fontosságát hangsú­lyozzák. Legutóbb például ki­sebbfajta botrány tört ki, amikor a partnerséget szorgalmazó Eu­rópai Unió magyarországi nagy­követe, Michael Lake pécsi láto­gatása során arra lett figyelmes, hogy a Polgármesteri Hivatalban kifüggesztett, a régiót ábrázoló térképen Kaposvár városa nem található meg. Toller László (első képünkön) elismerte, ő tüntette el a szomszéd megye központját a papírról, ám hangsúlyozta, mindezt szigorúan magánem­berként követte el. (Michael homlokát ezután sokáig borogat­ták.) Bár Toller László, szocialista párti pécsi polgármester néhány napja határozottan kijelentette, mindent elkövet annak érdeké­ben, hogy Szita Károly, a somo­gyi megyeszékhely fideszes első embere egyetlen jelentősebb épületet se tudjon Pécsről Kapos­várra szállítatni, biztos forrásból származó in­formációink szerint ja­nuár 1-jén arra ébred majd a baranyai nagyvá­ros lakossága, hogy a dzsámi helyén egy nagy lyuk ásítozik, a Király ut­ca híres perecese pedig az északi szomszédvár sétálóutcáján kínálja áruit. Szita Károly a Dunántúli Nap­lónak elmondta, semmi különö­set nem lát abban, ha néhány hí­resebb műemlék vagy középület a régió egyik településéről a má­sikra kerül át, hiszen - így a pol­gármester - arról már korábban egyezség született, hogy a Dél- Dunántúl három megyei jogú városa teljesen egyenrangú társközpont lesz a régióvá való alaku­lás után.- Nem az a lényeg, hogy hol van mondjuk a dzsámi, vagy a pécsi szé­kesegyház, hanem hogy a problémákat együtt, pár­beszédre törekedve oldjuk meg, hiszen térségünk felemelkedésé­nek ez az egyetlen záloga - fogalmazott Szita, mi­közben Pécs névre hallga­tó, nyilvánvalóan rendkí­vül éhes, háromlábú ku­tyájának rozsdás vasre­szeléket és három gom­bostűt adott ebédre. Tegnap késő este tud­tuk csak elérni Kékes Fe­rencet (második képünkön), a Baranya Megyei Önkormányzat szocialista párti elnökét, mivel példátlan, hogy egy önkormány­zatot épületestül elszállítsanak 60 kilométerrel odébb. Kijelen­tette, ha 2002-ben az MSZP kerül hatalomra, mivel nem egy bosz- szúálló, hanem politikailag kul­turált pártról van szó, Kaposvárt egyszerűen fellövik az űrbe. Egyes elemző polito­lógusok szerint csök­kenthető lenne a kapos­vári városvezetés továb­bá a központi hatalom, és a pécsi önkormányzat között kialakult feszült­ség, ha a baranyai megyeszék­hely összes, 2002-ben választás­ra jogosult polgára egyenként, nagy nyilvánosság előtt megfo­gadná majd írásba adná, hogy legközelebb a Fideszre szavaz, nem ül le sörözni Toller-Horn- Demszky nevűekkel, és feléb­reszti a gyereket, ha valamelyik kormánytag van a tévében. (Technikai okokból Toller László és Kékes Ferenc helyett Szita Károly szerepel képeinken. Elné­zést kérünk tőle.) NIMMERFROH FERENC Új kutatási irányok SAJGÓLÁBOD Több új, meghatározó fel­fedezésről tartottak elő­adást az MTA TTSZ leg­utóbbi ülésén, amelyek alapján gyökeresen átérté­kelhetjük a magyar múltat. Az ókori egyiptomi piramisokat is magyar ötlet alapján tervez­ték meg, ugyanis egy kissé elhi­bázott struktúrájú nyereg alatt egy különösen kemény húsú ló darabja puhult az ősi recept szerint, és éppen piramis for­májú kitüremkedést eredmé­nyezett. A másik korszakalkotó felfe­dezés, hogy nem is vándoroltak az ősmagyarok, hanem csak a talpuk alatt fordult el a Föld, és így jutottak el á Kárpát-meden­cébe. Ezáltal az országhatárok az Uraitól az Alpokig terjednek, miként azt eddig is sejtette né­hány - máig renegátnak tekin­tett - kutató. Az ipari forradalom helyszíne­ként is Magyarországot nevezte meg egy tanulmány. Mint fogal­mazott, a rovásírás gyakori hasz­nálata kétségtelenül bizonyítja, hogy a somogyi dombság volt a faipari forradalom - ásatások alapján tárgyi bizonyítékokkal rendelkező - bölcsője. _____________________ma mi A kazamaták rejtett titka SIKLÓS Bebizonyosodott, ami ed­dig csak a helyiek ajkán terjedt apáról fiúra: a vár alatti alagútrendszer való­ság, a régészek mind a Máriagyűdre, mind a Nagyharsány felé vezető ágat feltárták. A vár kútjából induló és szerte­ágazó járatrendszer még szá­mos meglepetést tartogat, ugyanis több ága még felderí­tetlen. Ami a kutatókat a leg­jobban meglepte: a falakon ta­lálható feliratok híven tükrözik, hogy a kazamatákat már az „őserődítmény” építésekor ké­szíthették. Zsigmond fogva tartására utal például az alábbi graffiti: „te­mérdek az éti csiga, ette is itt so­kat Zsiga”. Szulimán itt jártát a következő felirat jelzi: „Az gyau­rok szeme világát magunkkal vivénk”, ami annyit jelent, hogy ellopták az összes fáklyát. A vá­laszt már Vak Bottyán adta rá: „Nem tesz semmit, úgyse lá­tok”. A kutatók a város két híres emberének nevéről is közeleb­bit tudhattak meg, az egyik kis teremben ugyanis egy ekét talál­tak, mellette felirattal: „Szántson a franc a labanc­nak, elmegyek én kapitánynak. Máté”. Hű társáról egy másik kis üreg árulkodik, ahol az írás sze­rint „mindig ott búg a Jakab”. A későbbi korszakok történel­mi ismereteket adó írásaiból a kutatókat már csak egy dolog lepte meg, az oroszok szerint ugyanis a vár császárok lakhelye lehetett, melyről a falra rótt „davaj csaszi” felirat tanúskodik. A kazamaták hírére amúgy beindult az alvilág is, éjjelente ismeretlenek lámpákkal kutat­ják a vájatokat, s visznek min­dent, legfőképp a mázas korsó­kat. Hogy rendőrségi ügy még- sincs a dologból állítólag annak tudható be, hogy a városnak szüksége van a turistákra, rá­adásul a kincsvadászok még egyetlen köcsögöt sem fordíttat- tak ki. Pedig ha megtennék, egy apró feliratra lelnének: Készült: Alkotótelep, Siklós. KÓTÁNY J. Nyeljen velünk 2000-ben is! Ha előfizet, mi garantáljuk, hogy a hírek mindig fölidegesítik, 2000-ben is! Bár ez nem rajtunk múlik, de ha Ön nem akarja, hogy jövőre se bosszantsa föl magát, akkor most rendelje meg a lapot! A Dunántúli Naplóban megtalálja a bel- és a külpolitika legbosszantóbb híreit, a legidegesrtőbb baranyai eseményeket, és persze a dühítő sporteredményeket is. Ne hagyja ki, nyeljen velünk minél többszőrt BÓKA RÓBERT KOMMENTÁRJA Szerenád Ümérkének Tegnap a Panel-dombi ásatások újabb szenzációja, hogy az új, robbantásos eljárással feltárt Árpád-kori sírból koraréz petár­dák, rézlóding és egy tök ép, réz fűzfánfütyülő is a felszínre röpült. A rézfütyülő akkori­ban a menyecskék párnája alá volt rejtve, akik ha teli­holdkor kétszer belefúttak, uraik berezelve osontak haza a harctérről. A detonáció fel­dobta Árpád vezérünk régóta keresett rizspálinkás ivótülkét is. Mint ismeretes, amikor átkel­tünk a Vereckei-hágón az éj lep­le alatt, Árpád ebből 'a tülökből kínálta meg az üldöző besenyők hozzánk csapódó előőrsét, aki­ket másnap hajnalra sikerült is megnyerni a magyar gondolat­nak. Piás Deák Diák, a nomádok mellé kirendelt pápai krónikus lejegyezte volna ezt az első győ­zelmünket, de másnapra már ő is tökrészeg lett. Szép szokás szeretteinket emlegetni, így, négykézláb is A másnaposság pedig, amely eredetileg harci cselként vált nemzeti hagyománnyá, a későb­bi évszázadokban kezdett elhal­ványulni. Bár a múlt században már elfogadottá vált a sírva- vigadás és a dínom-dánom, de a másnaposságot, amely a világ, sőt ellenségeink szeretettől átha­tott befogadásának (ld: bese­nyők) ősi ugor módja, Balambér Emészt alanyi költő vizsgálta először tudományosan, Talpig Ümérkének szerenádot adva. * Ehhez elébb a kocsmába ment elrettentő erőt gyűjteni, megfigyelvén, hogy elméje fényesedni kezd, kifordul gyomra, mászni a paneltömb körül is már csak négykézláb tud -, ámde soha nem látott erővel tör föl belőle a dal. Boldo­gan nyugtázta, hogy aki másna­pos, csak kontúrokat lát a vüág- ból, ezért az egészet képes meg­ragadni, s milyen szép szokás szeretteinket emlegetni még ilyenkor is. Praktikák a... A16. oldal Mai időjövés-menés: Kristálycsillag-zápor, dülöngélő HÓEMBEREKKEL -8, -2 °C Másnapos előrejelzés: Tegnap I. másnap II. másnap Italtócsában Egyre Komor, napfürdés gyorsabban borult, +15 millió “C forog... apróbUfik 1999- December 31., 1 nappal világvége előtt ■ II Hl II. évf., Neszóljszám JL Áí Nem Került Semmibe KVt

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents