Új Dunántúli Napló, 1999. december (10. évfolyam, 329-357. szám)

1999-12-31 / 357. szám

1999. december 31., péntek Hazai Tükör Dunántúli Napló 3 Eredménytelen tárgyalások Hiába tárgyaltak külön is a vas­utas szakszervezetek vezetői és a MÁV Rt. vezérigazgatója csütör­tökön, nem született megállapo­dás a vasutas munkavállalók és a társaság képviselői között. A Vasúti Érdekegyeztető Tanács csütörtöki ülésének szünetében nyolcszemközti tárgyalást tartott Kukely Márton, a MÁV vezérigaz­gatója, Borsik János, a Mozdony- vezetők Szakszervezetének (MOSZ) alelnöke, Márkus Imre, a Vasutasok Szakszervezetének (VSZ) elnöke és Gaskó István, a Vasúti Dolgozók Szabad Szak- szervezetének elnöke. Megbeszé­lésük azonban nem járt ered­ménnyel - közölte Borsik János. Elmondása szerint a feleknek csupán abban sikerült megálla­podniuk, hogy január 3-án hig­gadtabb légkörbén folytatják az egyeztetést. Bajnai Gábor, a MÁV vezér­igazgató-helyettese közölte: a MÁV feltételek nélkül végrehajt­ja a 8,5 százalékos béremelést. A vasúttársaság vezetése bízik ab­ban, hogy ezt a lépést a szakszer­vezetek értékelni fogják. Márkus Imre rámutatott: bár mindannyiuknak fontos a meg­egyezés, a 8,5 százalékos béreme­lést továbbra sem tekintik végál­lomásnak. Véleménye szerint tarthatatlan, hogy az ország egyik legnagyobb társasága kollektív szerződés nélkül akar foglalkoz­tatni 56 ezer vasutast. Gaskó István jelentős előrelé­pésként értékelte a MÁV vezeté­sének a béremelés kifizetésével kapcsolatos intézkedéseit. Meg­ítélése szerint ez is azt jelzi, hogy a vasúttársaság mindeddig merev álláspontja némileg megvál­tozott. A megbeszélédsek végén a fe­lek ígéretet tettek arra, hogy az ünnepek alatt újra átgondolják, mit lehetne tenni a mindenki szá­mára megfelelő megállapodásért. A Püspöki Kar körlevele Csakis a magyar múlt értékes örökségével lehet a jelenben biz­tató magyar jövőt épiteni - fogal­maz újévi körlevelében a Magyar Katolikus Püspöki Kar. A körle­velet január elsején hirdetik ki. A dokumentumot a püspöki kar a két nagy jubileum: Jézus Krisz­tus születésének 2000. és Szent István megkoronázásának, a ke­resztény magyar államiság 1000. évfordulójára adta ki. „A koronázással a keresztény értékek és eszmények lettek az irányadók az állami és társadal­mi életben. Ezer év története mu­tatja, hogy ezek az értékek tartot­ták meg országunkat. Meg kell becsülnünk ezeket az értékeket ma is, amikor tanúi vagyunk kü­lönböző politikai, társadalmi, eti­kai világszemléletek teljes össze­omlásának, valamint annak az erkölcsi és gazdasági rombolás­A Szociális és Családügyi Minisz­térium középtávú stratégiai ter­ven dolgozik, amely alapjaiban je­löli ki a legfontosabb tennivaló­kat a területen - tudtuk meg Harrach Péter minisztertől. A Nemzeti Családpolitikai Koncep­ció januárban kerül a kormány elé, s e témáról parlamenti vitana­pot is rendeznek. A munkanélkü­liség kezelésének átalakításáról szóló törvénymódosítások egy ré­sze már február 1-jén hatályba lép. A lakáshitelük törlesztésére képtelen családok helyzetén min­denképpen segíteni kíván a kor­mány - folytatja a miniszter. Mint mondja, a szaktárca két nak, amelynek ebben a század­ban lettek áldozatai az európai nemzetek” - olvasható a körle­vélben. „Kötelességünk annak hangsú­lyozása, hogy a Szent Korona nem egy államformának, hanem magyar múltunknak, történelmi hagyományainknak, nemzeti ér­tékeinknek és önazonosságunk­nak a jelképe, mindazé a lelki, szellemi és keresztény erőé, amely fenntartotta nemzetünket ezer éven át” - hangoztatta a püspöki kar. A körlevél rámutat arra, hogy az Ómagyar Mária-siralom óta szinte alaphangja e népnek a ke- sergés. Hangsúlyozza, hogy „eb­ből ki kell gyógyulnunk, hiszen hálával kell gondolnunk arra, hogy országunk és államunk ezer éven át fennmaradt, minden vi­szontagság közepette”. megoldási javaslatot is kidolgo­zott. Az egyik nyomán a legszegé­nyebb 20 ezer család adósságá­nak 50 százalékát elengednék. A másik elgondolás lényege az, hogy szétválasztanák a tulajdon­jogot a lakhatási jogtól. A tulaj­donjog az államra szállna, de az érintettek egy minimális lakbér el­lenében otthonukban maradhat­nának. A tárca egyébként már ko­rábban meghosszabbította az ön- kormányzatok számára azt a ha­táridőt, ameddig szerződést köt­hettek a családokkal a tartozás ki- egyenlítésére. Ám a helyhatósá­gok az erre szánt 900 milliós ke­retből mindössze 350 milliót használtak fel. Helyet cserélt a két rivális A közvélemény-kutató év végi mérlege A pártok idei népszerűségi listáján az első negyedévben még bizto­san vezetett, majd fokozatosan lejjebb csúszott, ősszel pedig helyet cserélt az MSZP-vel a Fidesz. A Szonda Ipsos igazgatója szerint, bár a legnagyobb kormányzó párt pontszámvesztesége nagyobb, mint a szocialisták nyeresége, ebből nem szabad „kormányváltó” következtetéseket levonni. Levendel Adám közvélemény­kutató intézetük felmérései alapján elmondta: míg 1999 első hónapjaiban az emberek egyharmada nem tudott pár­tot választani, addig novem­ber-decemberre 40 százalékra nőtt a bizonytalankodók ará­nya. A biztos voksolók, illet­ve a valamelyik párthoz kötő­dő polgárok körében év ele­jén a Fidesz 45 százalékos, az MSZP 37 százalékos népsze­rűségnek örvendett. Május körül kiegyenlítődtek az erő­viszonyok, míg őszre a szoci­alisták vették át a vezetést. Je­lenleg a Fidesz 32, az MSZP 46 százalékon áll, vagyis a két nagy rivális helyet cserélt. A Szonda Ipsos igazgatója szerint az éppen hatalmon lé­vő kormánnyal, illetve a mö­götte álló párttal szemben tá­masztott elvárások általában nem jönnek be, ennél fogva a Fidesz népszerűségvesztése törvényszerű. Levendel Ádám elmondta, FOTÓ: FEB/KALLUS GYÖRGY hogy a Független Kisgazda- párt az elmúlt tizenkét hó­napban épphogy a parlamen­ti küszöb fölött - 5-8 százalé­kon - mozgott, az SZDSZ pe­dig a maga 4-7 százalékával súrolja ezt a küszöböt. A töb­bi parlamenti párt - ha most lennének a választások - be sem jutna a törvényhozás há­zába. Érdekes a háromszáza­lékos népszerűségi indexet felmutató MIÉP helyzete. Az igazgató szerint ez a 3 száza­lék akár több is lehet, ugyanis az általában magas iskolá- zottságú, s többnyire nagyvá­rosban lakó MIÉP-szimpa- tizánsok jó része úgynevezett „rejtőzködő” szavazó. Ámi a politikusok szimpá­tiagörbéjét illeti: évről évre mindenki veszít kicsit a támo­gatottságából, ám a mezőny élén jó néhány arc állandó. A dobogó felső fokán 80 pont­tal álló Göncz Árpád köztársa­sági elnök a politikai változá­soktól függetlenül jó ideje stabil első. A 60 pontosok csapatából Kovács László (MSZP) és Demszky Gábor (SZDSZ) tudott leginkább megkapaszkodni az élboly­ban. Érdekes, hogy az exmi- niszterelnök, Horn Gyula, az év eleji 48 pontját december­re 55-re növelte. A kormány­tagok népszerűsége 1999 fo­lyamán lassan, de biztosan csökkent, ismertségük vi­szont fokozatosan nőtt. Az év legnagyobb vesztese Deutsch Tamás, Pintér Sándor és Kö­vér László. A sereghajtó hosz- szú ideje a 20 pontos Csurka István. Levendel Ádám hozzátette: sokatmondó tény, hogy a nemrég menesztett gazdasági miniszter, Chikán Attila a ma­ga 44 pontjával a viszonylag népszerű kormánytagok közé tartozott. A szintén felmen­tett kultuszminisztert, Hámo­ri Józsefet azonban olyan ke­vesen ismerik, hogy szimpá­tiapontjait a Szonda nem is mérte. T. M. 1998 1999 Válságos helyzetben a kulturális alapellátás Nyílt levél a miniszternek A kulturális alapellátás - a közoktatással, az egészségüggyel, a szociális közszolgálattal egyenrangú társadalmi jelentőségű - tevé­kenységei és intézményei (elsősorban a művelődési házak, könyvtá­rak, múzeumok, levéltárak) az elmúlt másfél évben súlyos, válsá­gos helyzetbe kerültek - áll a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetének nyílt levelében, amelyet Rockenbauer Zoltánhoz, a Kulturális Örökség miniszteréhez intéztek. Vadász János, a szakszervezete elnöke szerint a minisztérium­nak készült jelentésekből a va­lós helyzet ellenkezője olvasha­tó ki, a millenniumi milliárdok feledtetik a mindennapi gondok tényeit. A szakszervezet úgy vé­li, hogy a 2000. évi állami költ­ségvetési törvény nem adja meg azt az állami költségvetési hoz­zájárulást az intézmények és a tevékenységek működéséhez, amely a fenntartóknak - minde­nekelőtt az önkormányzatoknak - a kulturális alaptörvény ren­delkezése szerint kötelezően jár. A költségvetés nem növeli az intézmények működési támoga­tását, miközben a fenntartási ki­adások az infláció miatt folya­matosan növekednek, amelyet nem lehet saját bevétellel ellen­súlyozni. A minisztérium politikai veze­tése eddig nem csak engedte a kulturális alapintézmények bezá­rását, összevonását, közhasznú­nak nevezett - valójában üzleti alapon működő - társaságokká való átszervezését, hanem kifeje­zetten támogatta ezeket a káro­kat okozó lépéseket - fogalma­zott Vadász János. Az elnök mi­niszteri intézkedést sürget a helyzet megváltoztatására. Baloldali csúcs Tegnap egy asztalhoz ült a bal­oldal három vezéralakja: Horn Gyula és Németh Miklós volt miniszterelnökök, valamint az MSZP jelenlegi elnöke, Kovács László. A találkozón Németh Miklós szerint nem esett szó ar­ról, milyen posztot szánnak ne­ki a szocialisták. Közölte: ta­vasszal dönt hazatéréséről. Örü­lök, hogy Németh Miklós visz- szajön, bekapcsolódik az MSZP munkájába, mert ez fon­tos a párt hitelesebbé tétele szempontjából - mondotta Horn Gyula volt kormányfő. Kovács László pártelnök hozzá­tette: azon dolgoznak, hogy az ország sikeres legyen, és e siker­ből minél többen részesed­jenek. * Megbízható partner. A Fidesz-MPP képviselői idén jó munkát végeztek, és ez nagyban hozzájárult a nyugodt kormány­záshoz - mondotta Mátrai Márta frakcióigazgató. Erős, koalíció. Az 1999-ben el­fogadott törvények mennyisége és minősége is igazolja, hogy jól működik a koalíció - nyilatkoz­ta Túri-Kovács Béla, az FKGP parlamenti frakcióvezető-he­lyettese. Nem volt olyan válság, amely fenyegette volna a koalí­ció létét, annak fenntartása a jö­vőben is elsőrendű cél - fogal­mazott a kormánypárti hon­atya. Megalapozott eredmények. A gazdaság szempontjából az idei esztendő az 1995-ös stabili­zációs intézkedések által meg­alapozott eredmények éve volt - mondotta Kovács László, a szocialisták pártelnök-frakció­vezetője. Szerinte az MSZP-ve- zetésű kormány 1995 tavaszán bevezetett intézkedései fékezték meg az ország pénzügyi egyen­súlyának romlását. Új program. Idén az volt a leg­nagyobb esemény az SZDSZ életében, hogy a szabaddemok­raták - tíz évvel a Rendszervál­tás Programjának megfogalma­zása után - hozzáfogtak a Kor­szakváltás Programjának meg­írásához - nyilatkozta Magyar Bálint pártelnök az idei évet ér­tékelve. Teljes siker. Az MDF 1999- ben fontos parlamenti pártként teljes sikerrel vett részt abban a törvényhozási folyamatban, amelynek eredményeként jövő­re a lakosság döntő részének érezhetően javulnak az életkö­rülményei - közölte Balsai Ist­ván frakcióvezető. Jó teljesítmény. Pozitívnak értékelte a MIÉP országgyűlési frakciójának ez évi tevékenysé­gét Csurka István pártelnök. IfTSIZTOSAN Q.V TOVárr Visszaszámláló óra. A budapesti Deák téren speciális óra mutatja, mennyi idő van még hátra a 2000. év beköszöntéig. fotó: feb/diósi imre Szabadtéri rendezvények, „nagy bulik” A 2000. évet köszönti az ország Rendhagyó módon ünnepli az ország az idei szilvesztert. Még soha nem volt olyan nagyszámú és sokféle rendezvény Magyarországon, mint a 900-as évek utolsó esztendejében. A nagy ünnepre nemcsak a rendezvényszervezők, hanem a rendőrség és a kórházak is jobban készülnek, mint korábban. Az egész országban készülőd­nek a nagy bulira, ahogyan az egyik programszervező cég reklámja elnevezte az idei ün­nepségeket. A mulatságok mellett kiállításokkal, koncer­tekkel, valamint emelkedett hangulatú ünnepségeken is köszöntik az új évet. A Miniszterelnöki Hivatal december 31-én pénteken ün­nepi tűzijátékot rendez a Lánchíd és a Margit híd kö­zötti Duna-szakaszon. Buda­pesten ezenkívül több helyszí­nen ingyenes szabadtéri kon­certek lesznek, ahová több tizezer embert várnak. Szinte kivétel nélkül a vidéki nagyvá­rosok önkormányzatai is ki­emelt jelentőséget tulajdoní­tanak a 2000. év köszöntésé­nek, ezért rendhagyó módon szabadtéri előadásokkal, tűzi­játékkal búcsúztatják az évet. Az eredeti tervek szerint Szent István székhelyén, Esz­tergomban is lettek volna központi szabadtéri rendez­vények, ám szervezési problé­mák és anyagi okok miatt idén ezek elmaradnak. Az ingyenes programokon kívül számos lehetőség közül választhatnak a mulatozni vá­gyók. A nagyobb zenés-tán­cos mulatóhelyekre, ahová több ezer ember is befér, álta­lában 2-4 ezer, a kisebb klu­bokba 10-15 ezer forint a be­lépő. Nemcsak a magánszemé­lyek, rendezvényszervező cé­gek, önkormányzatok és álla­mi hivatalok készülnek az év­ezred búcsúztatására, hanem a rendőrség és a kórházak is. Amint az Országos Trauma­tológiai Intézetben lapunk­nak elmondták, szilveszter­kor jelentősen megnő a for­galmuk, 31-én ötven százalék­kal több ágyat biztosítanak a rászorulóknak. - w ­4 / k i 1 Segítség az adósoknak

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents