Új Dunántúli Napló, 1999. december (10. évfolyam, 329-357. szám)
1999-12-28 / 354. szám
1999. december 28., kedd Bűn - Krimi - Rend Dlinántúli Napló 9 A rendőrkapitány háromszor ennyi járőrt látna szívesen az utakon Nem tart vissza a pénzbüntetés A rendőrség jelenleg leginkább a statikus, és ezért könnyebben bizonyítható szabálysértések kiszűrését végzi, mert sem a személyi feltételek, sem a technikai háttér nem teszi lehetővé, hogy a gyorsan lejátszódó, dinamikus, és éppen ezért a legveszélyesebb esetekkel foglalkozzon. PÉCS- A pécsi rendőrkapitányságon egy negyvenhárom fős, önálló közlekedésrendészeti osztály működik, amely forgalomellenőrző alosztályból, baleseti helyszínelő és vizsgálati alosztályból, valamint baleset-megelőzési csoportból áll - tájékoztatta a Dunántúli Naplót Cserép Attila ezredes, pécsi rendőrkapitány. - Bár létszámát tekintve ez az osztály jelentősebb erőt képvisel, mint a nagyvárosi rendőrkapitányságok hasonló egységei, technikai ellátottsága viszont kisebb. Összesen öt gépjárművel, egy baleseti helyszínelő kisbusszal, két járőrgépkocsival, egy balesetmegelőzési kocsival, és egy Falcon rendszámfelismerő műszerrel felszerelt autóval rendelkezik. Motorkerékpár nincs az osztálynál - mondta az ezredes. A forgalomellenőrző szolgálat végzi Pécs közlekedési ellenőrzését, jegyzőkönyvbe veszi a sérüléses baleseteket, és intézi a közlekedési biztosításokkal kapcsolatos ügyeket. A járőrök tevékenységét elsősorban a balesetek visszaszorítására, a balesetveszélyes helyek ellenőrzésére, a szabálysértők és az ittas járművezetők kiszűrésére koncentrálták. Emellett kiemelt feladat a város közlekedési rendjének betartása és a forgalom segítése, a dugók felszámolása is. A lopott gépjárművekkel kapcsolatos bűncselekmények és visszaélések felderítése ugyancsak az osztály hatáskörébe tartozik.- Pécs területén napszakonként átlagosan kettő-négy közlekedési járőr és két baleseti helyszínes teljesít szolgálatot. Ez még akkor is kevés, ha hozzávesszük a megyei rendőr-főkapitányság közlekedési osztályának Pécsre vezényelt - többnyire sebességellenőrző - járőreit, és a rendőrőrsök közrendvédelmi beosztottait - tudtuk meg a kapitánytól. Közlekedési szabálysértés miatt 1997-ben 2145, az elmúlt évben 3110 fő ellen tettek feljelentést. Ebből a forgalomellenőrző járőrök aktivitását 1049, illetve 1627 feljelentés jelzi. Ittas járművezetés miatt 1997-ben 84, tavaly viszont már 185 fővel szemben indítottak szabálysértési eljárást. Tilos helyen várakozó járműveket 1997-ben 77, 1998-ban 82 alkalommal szállíttattak a hatósági járműtelepre. Tavaly a péSzázezrek az utakon A város területén a közúti közlekedésre kialakított aszfaltút hossza 611 kilométer, ebből 570 a helyi úthálózathoz tartozik. Az országos hálózathoz csupán az utak öt százaléka, harmincnégy kilométer tartozik. A városhoz és közvetlen környezetéhez kapcsolódóan mintegy 120.000 járművet tartanak nyilván, ebből csaknem 102.000 a személygépkocsi. A területen 12.400 tehergépjármű, 5000 motorkerékpár és 883 autóbusz közlekedik. A zsúfolt helyi forgalomban naponta 80-100.000 jármű vesz részt a felmérések szerint. A közlekedési ellenőrzéseket a forgalomellenőrző szolgálat végzi esi rendőrség összesen 1132 járművet tiltott ki a forgalomból érvénytelen műszakivizsga-iga- zolás, illetve a felelősségbiztosítás elmulasztása miatt, és 608 vezetői engedélyt vont be. A kapitányság járőrei átlagban valamivel több mint heti egy alkalommal tartottak közlekedési akciót.- A szabálysértők kiszűrése és a velük szembeni fellépés mindezek ellenére nem elég hatékony. Ennek a fő okai a következők. A bírságolásnak nincs kellő hatása, mert a közlekedés egyes résztvevőit nem zavarja a fenyegetettség. Ezek az emberek minden áron szabálytalankodnak, még akkor is, ha büntetés a következmény. Mindenféle kifogást találnak, nem engedelmeskednek a rendőri felszólításnak, letagadják a nyilvánvaló szabályszegést - tudtuk meg az ezredestől. A megbüntetés veszélye ugyanakkor az alacsony rendőri jelenlét miatt viszonylag csekély. Ha a jogos igényekből indulunk ki, akkor a jelenleginél két-háromszor nagyobb rendőri erőt kellene a közterületre vezényelni Cserép Attila szerint. A jelenlegi állomány ráadásul több olyan feladatot is ellát - mint például a rendezvények biztosítása - melyek elvonják az erőket a közlekedési rend betartásától. A rendőrök mindezek következtében inkább a statikus, könnyen bizonyítható szabálysértésekkel foglalkoznak, és sajnos éppen ezek az esetek a legkevésbé relevánsak a közlekedésbiztonság, illetve a társadalomra való veszélyesség miatt. Oldalszerkesztő: Hála az ismeretlennek Elütnek egy negyvenéves férfit Pécsett, a Nagy Imre úton. A sárga ezerötös Ladából észvesztve ugrik ki a sofőr, és nemhogy a mai szokásokat követve, az elsősegély-nyújtást elmulasztva továbbhajtana, a sérült fölé hajol. Aztán megkönnyebbül. Semmi komoly, a sérülés csak olyan, amire az orvosok azt mondják, nyolc napon belül gyógyuló. Mivel orvosra nincs szükség, a ladás beülteti a kocsiba a sérültet és hazaszállítja. A búcsúzás előtt azonban felkarcolja az adatait egy lapra - sose lehet tudni. Néhány nap múlva az elütött gyalogos elmegy a rendőrségre és feljelentést tesz ismeretlen tettes ellen, mert hogy-hogy nem elhagyta azt a kis papírt, amire az őt elgázoló férfi a nevét, címét felírta. Hát végül is megérdemli az a szemét. Tanúkat keresnek A Pécsi Rendőrkapitányság kéri azok jelentkezését, akik látták, hogy október 14-én 18 óra 30 perckor Pécsett a Tüzér utca felől Kertváros irányába közlekedett egy bordó színű Lada, és a Megyeri út kereszteződésénél lévő kijelölt gyalogos-átkelőhelyen elsodort egy balról jobbra áthaladó gyalogost. Kérjük továbbá annak a fehér színű Opel kombi személygépkocsi-vezetőjének a jelentkezését is, aki a fenti Lada típusú személygépkocsi után haladt és a baleset helyszínén rövid időre megállt. Jelentkezni lehet hivatali munkaidőben a Pécs, Vargha Damján u. 3.1.-ben, valamint a 311-666/ 15-26-os és a 15-60-as telefonon. A Pécsi Rendőrkapitányság kéri azok jelentkezését, akik látták, amint november 5-én 12 óra 55 perckor a 6-os számú főközlekedési út Pécs - Hird közötti szakaszán a homokbánya elágazásánál súlyos sérüléssel járó közlekedési baleset történt, amelyben egy Honda Civic ütközött egy IFA tehergépkocsival. Mit tegyünk, ha rendőrrel van dolgunk? Szilveszter környékén, az önfeledt mulatozás közben előfordulhat, hogy valaki akár teljesen véletlenül, akár valamilyen szabályt áthágva rendőri intézkedésbe keveredik. Jó tudni, hogy egy ilyen szituációban kinek milyen jogai, kötelességei vannak. Valójában nehéz tanácsot adni abban a kérdésben, hogy mi a helyes magatartás, ha bevisznek valakit a rendőrök. Csak azt lehet biztosan elmondani, hogy mihez van joga az előállított személynek, mire kötelezhetik, és mire nem. A konkrét helyzetben azután mindenkinek magának kell eldöntenie, hogy hogyan érdemes viselkedni. Minden esetben érvényes, hogy senki nem köteles olyat mondani (például bűncselekmény elkövetését beismerni), amivel ártana saját magának, vagy hozzátartozójának. A gyanúsítottnak joga van hallgatni, és őrizetbe vétele esetén joga van arra, hogy értesítsék az általa megjelölt hozzátartozót. Csak a 18 év alattiak esetében lehet ott a kihallgatáson a szülő. A gyanúsítottnak joga van a védelemhez, megjelölhet egy ügyvédet, vagy védő kirendelését kérheti, és ragaszkodhat ahhoz, hogy csak ügyvéd jelenlétében hajlandó vallomást tenni. Ezt nem lehet úgy értékelni, hogy persze, akkor biztos elkövette a bűncselekményt, azért nem akar vallomást tenni, vagy ügyvéd nélkül beszélni. Azonban ha éjszaka visznek be valakit, akkor feltehetően a kihallgatásához nem fognak tudni ügyvédet keríteni, csak másnap. Ez nem jelenti azt, hogy nem engedik el addig, amíg vallomást nem tett, hiszen az őrizetnek az nem törvényes indoka, hogy a gyanúsított nem vall. A gyanúsítottnak joga van a védőjével ellenőrzés nélkül beszélni. A gyanúsitott nem köteles igazat mondani, és egyes kérdésekre is mondhatja azt, hogy erre nem kívánok válaszolni. Nem kell megindokolni, hogy valaki miért nem válaszol. A védekezés során egyet nem lehet tenni: mást hamisan bűn- cselekmény elkövetésével vádolni. A gyanúsított köteles alávetni magát a szakértői vizsgálatnak. Az előállítás 8 óráig, az őrizet maximum 72 óráig tarthat. Ha ennél hosszabb ideig akarvagyis lefogják az illetőt és vért vesznek tőle. A járművezetésen kívül akkor lehet szakértői vizsgálaton való részvételre kötelezni valakit, ha már gyanúsított, vagyis az alapos gyanú megállapításához már van a rendőröknek bizonyítéka. Ilyen lehet például a kábítószer a zsebben, kocsiban. A rendőr az igazoltatás során dönthet úgy, hogy a zsebeket, csomagot is átvizsgálja, és ez a gépkocsira is vonatkozik. Ehhez elegendő az, hogy a rendőr gyanúsnak találja az illetőt, pontosabban úgy látja, hogy az igazoltatott személy gyanúsan viselkedik. A házkutatáshoz viszont már engedély kell. „Házkutatni” akkor lehet, ha tárgyi bizonyítékot, vagyis bűncselekmény elkövetésének eszközét, vagy eredményét feltehetően a lakásban megtalálhatják. nak valakit bent tartani, akkor kérni kell az előzetes letartóztatást a bíróságtól, de ezt kábítószer-fogyasztás miatt nem szokták alkalmazni. Az esetlegesen udvariatlannak értékelt rendőri fellépésre udvariatlan választ adni nem célravezető, de jogainkat udvariasan is lehet érvényesíteni. Vagyis a rendőröket nem célszerű sértegetni, de beijedni sem tanácsos. Ha a rendőri intézkedésről úgy gondoljuk, hogy jogtalan például az előállítás, akkor is engedelmeskedni kell, de jogunk van 8 napon belül panasszal élni ellene. A rendőrség a közúti ellenőrzés során a jármű vezetőjét vizelet és/vagy vérminta adására kötelezheti. A vizeletminta adást nem lehet testi kényszerrel megvalósítani, mivel a katéterezés nem hajtható végre erőszakkal a törvények szerint. Ha valaki nem működik együtt, a vérvételt kikényszeríthetik, Nem kell mázsányi vadkendert birtokolni ahhoz, hogy valakit előállítsanak Kevesebb rendőrségi ügy BUDAPEST Az Országos Rendőr-főkapitányság tájékoztatása szerint az év eddig eltelt tizenegy hónapjának statisztikai adatai alapján úgy tűnik, hogy az elmúlt évhez képest javult a kriminalisztikai helyzet az országban. Mint az az ORFK közelmúltban megrendezett év végi sajtótájékoztatóján elhangzott, 1999 mind baleseti, mind pedig bűnözési szempontból kedvező év lesz. A számsorok ösz- szehasonlításakor mintegy húsz-százalékos csökkenés mutatható ki. A melléklet táblázatban azok az ügyek szerepelnek, melyeknek a tárgyidőszakban sikerült a végére járni. Érdekes, hogy míg a rendőrségen belül több mint harminc százalékkal kevesebb ügyet kezdeményeztek, addig a vámés pénzügyőrségen lényegesen több ügy indult. Az eljárások között mégis az önfeljelentések száma ugrott meg a legjobban. A rendőrség által befejezett eljárások száma Befejezett eljárások száma 1998 | 1999 Változás (1998 = 100%) MX. hónap Eljárás kezdeménvezőie - rendőrség 200.139 127.967-36,06%- ügyészség 1.785 1.601-10,31%- vám- és pénzügyőrség 1.101 1.373 24,70%- más hatóság, felügyeleti, ellenőrző szerv 8.592 7.943-7,55%- sértett jogi személy 60.557 48.553-19,82%- más jogi személy 6.766 8.279 22,36%- sértett természetes személy 295.226 273.911-7,22%- más természetes személy 15.828 14.039-11,30%- az elkövető önfeljelentése 259 688 165,64%- az elkövető beismerő vallomása 2.711 1.502-44,60%- külföldi igazságügyi hatóság 75 82 9,33% Feljelentés-kiegészítés 67.947 59.083-13,05% / Uj jogszabályok BUDAPEST Megváltoznak a Büntető Törvénykönyvben szereplő vagyon elleni és gazdasági bűncselekmények értékhatárai. A szabálysértési értékhatár 5 ezer forintról 10 ezer forintra emelkedik, a kisebb érték eddigi 500 ezer forintos maximuma pedig 200 ezer forintra csökken. A nagyobb érték ezután 200 ezer forinttól 2 millió forintig, a jelentős érték 2 milliótól 50 millió forintig, a különösen nagy érték pedig 50 millió forinttól 500 millió forintig terjed. Új kategória a különösen jelentős érték fogalma, ami az 500 millió forint feletti nagyságrendű vagyon elleni és gazdasági bűncselekményekre vonatkozik, s ebben az esetben a büntetési tétel öttől-tíz évig terjed majd. Tiltakozik a szakszervezet PÉCS-BUDAPEST A Belügyi Dolgozók Szakszervezete nyílt levéllel fordult az országgyűlés képviselőihez. A fogalmazvány tiltakozik a belügyi közalkalmazottakat és köztisztviselőket érintő munkavállaló-ellenes intézkedések ellen. „Szakszervezetünk munkavállaló-ellenes intézkedésnek tekinti, hogy a közalkalmazottak és a köztisztségviselők részére 2000-re beígért átlagosan 8,25 százalékos béremelés egy részének fedezetéül a munkafeladatoktól független, a tárca kötelezettségeit figyelmen kívül hagyó, központilag elrendelt, 7,79%-os létszámleépítést terveznek. A létszámcsökkentés ugyanakkor olyan munkaterületeket érint, ahol az elbocsátottak munkáját csak külső vállalkozóktól sokszoros áron vásárolt szolgáltatással lehet pótolni” - hangzik a BDSZ közelmúltban nyilvánosságra hozott nyílt levele. Az érdekvédelmi szervezet szerint a döntéshozók visszaélnek azzal, hogy a rendvédelmi szervek munkavállalói nem rendelkeznek sztrájkjoggal, és a munkavállalói jogaik korlátozottak. Bár már 1993-ban az Alkotmánybírósághoz fordultak, a nyílt levél megfogalmazása szerint azóta sem született állásfoglalás e kérdésben.- A tervezett elbocsátások a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányságon várhatóan körülbelül huszonnégy főt érintenek közvetlenül - mondta Tóth József, a BDSZ baranyai elnöke. Schneider Gábor
