Új Dunántúli Napló, 1999. december (10. évfolyam, 329-357. szám)
1999-12-28 / 354. szám
1999. december 28., kedd Háttér - Riport flENOSZERVÁLTÁS PÉCSETT ÉS BAHAMÁBAN 1988-90 60. rész A sajtószabadság pécsi Helyzete Az ezt megelőző négy részben a Baranyában és Pécsett is komoly politikai hatást gyakorló budapesti lapok helyzetét elemeztük. Sorozatunk most következő fejezetében az először 1989. április 28-án megjelent, A Helyzet című pécsi hetilap szerepét igyekszünk bemutatni az olvasónak. Hogy az MSZMP irányítása alá tartozó Dunántúli Naplón kívül szükség lenne egy másik, független lapra - mint az A Helyzet akkori társszerkesztője, Belénessy Csaba (első képünkön) és munkatársa, Bencze János (második képünkön) mondja - két különböző társaságban is megfogalmazódott - közel azonos időpontban. Az viszont, hogy a két csoport 1988-ban, Pécsváradon, pont az MDF alakuló ülésén találkozott egymással, csupán a véletlennek köszönhető.- A folyosón beszélgettünk, s akkor derült ki, hogy többen is azonos ötlet megvalósításán törjük a fejünket - idézi fel a tíz évvel ezelőtti eseményeket Belénessy. - Lényegében két csoportra osztható az érintett újságírók köre. Az egyik csapat az addig a Dunántúli Naplónál dolgozó újságírók egy alakulata, élén Havasi Jánossal, a másik pedig a Pécsről az országos médiumokat tudósítók köre volt.- A beszélgetés vége az lett, hogy valamikor 89 januárjában összejöttünk Havasi lakásán - mondja Bencze - és eldöntöttük, hogy lapot indítunk. Rengeteg lehetséges cím felmérült, végül Kálmándy Feri ötletét fogadtuk el, így lett az újság neve A Helyzet. Tizenegy - főleg helyi - cég egy-egy millió forintja jelentette az alaptőkét, s rövid fél év múltán, azaz 89 őszén már 15 ezer példány fogyott a hetilapból. Ma már nehezen eldönthető, hogy a tőkét összeadó vállalatok, vállalkozások vezetői gazdasági avagy inkább politikai szempontból látták-e jó befektetésnek a frissen alapított ellenzéki lap támogatását, mindenesetre tény, hogy a Helyzet hamar politikai szerephez jutott.- A Naplót akkor még erősen kézben tartotta a megyei pártbizottság, így az MSZMP-vel szemben álló erők egy ideig csak nálunk jelenhettek meg. Hadd tegyem hozzá mindjárt: az MSZMP reformszámya is... Azt hiszem, ma már kimondható, hogy aki akkor számitott valamit a politikában, inkább a Helyzetben kereste a megjelenés lehetőségét - értékel Belénessy. A kérdésre, miszerint menynyire támogatta illetve akadályozta a hetilap működését a politika, mindkét szerkesztő ugyanúgy emlékszik vissza:- A szerkesztőségen belül nem léteztek úgymond különböző frakciók. Ez alatt azt értjük, hogy nem lehetett tudni vagy látni, hogy melyik szerző melyik párttal szimpatizál - mondja Bencze János. - A későbbi életpályából ez nyilván visszakövetkeztethető lenne, de ez akkor nem került felszínre, legalábbis nem lehetett észrevenni. A lapalapítás indoka sem politikai indok volt, legalábbis nem pártpolitikai... Sokkal inkább emberi jogi oldalról közelítettük meg a kérdést: a szólás- és sajtó- szabadság oldaláról.- Sem az MSZMP, sem az ellenzék részéről nem támogatták anyagilag a Helyzet megalakítás sát, mi pedig azt gondoltuk,’ hogy így van jól, mert a politikának nem ez a dolga - veszi át a szót Belénessy.- így utólag már-már humorosnak tűnik, de még meg sem alakult a lap, már összevesztünk a helyi politikusokkal. Az MDF pécsváradi alakuló ülésén, miután két tag különböző véleményt mondott el egyazon dologról, s lényegében összecsaptak a nyílt színen, a fórumosok odajöttek hozzánk azzal, hogy ezt nem lehet megírni. Ja, mondtuk, mi ezt halljuk már tíz éve, ez így nem fog menni uraim... Aztán később, amikor megírtam, hogy Aczél György és Horváth Lajos visszahívására készülnek, akkor is azzal jöttek nekünk, hogy ezt nem lehetett volna megírni, mert ez nem aktuális. Később persze, nagyon jó viszonyba kerültünk az akkori ellenzék jelentős személyiségeivel és ez a jó kapcsolat mindmáig tart.- Mi volt az MSZMP reakciója a lap indulásakor?- A vezetésben lévők nem voltak ellenségesek, 89-ben már nem volt olyan a helyzet, hogy azok lehettek volna. Dányi Pál vagy például Vónyó József részéről pedig kifejezetten a támogatást éreztük. Én akkor a Magyar Rádió pécsi tudósítója is voltam, hivatalból jártam be a pártbizottságra és persze jöttek a megjegyzések, ha valami nem tetszett, de senki nem akart bántani, legalábbis, ha volt is ilyen szándéka, nem mutatta ki. Sőt: egy idő után eljutottunk odáig, hogy a háttérbeszélgetésekre, az akkori első titkár, dr. Dányi Pál, meghívta a Helyzettől Havasi Jánost is. A két szerkesztő szerint a lap az első nyolc hónapban olyan volt, amilyennek alapításakor elképzelték. Nyitott, az észérvekre és a szakmai minőségre kényesen ügyelő, minőségi és független hetilap. Olyan műhelymunka folyt - állítják -, amilyenre ritkán akadt példa az újságírás pécsi történetében. Szerzőgárdájuk (lásd keretesünket) és szerkesztési gyakorlatuk volt a garancia a minőségre.- Voltak persze óriási, hajnalig elnyúló viták is - idézi Bencze János a múltat. - Ezek egy része technikai jellegű kérdések miatt alakult ki (például, hogy a 16 oldalas újságból szabad-e megcsinálni előre 12 oldalt, s csak az utolsó négyet eltenni lapzártáig, vagy jó-e az a gyakorlat, ami egyébként kialakult, hogy még az utolsó pillanatban is szanaszét repkedtek a félig feltöltött oldalak, s éppen, hogy végezni tudtunk lapzártáig), a többi kérdés, s ezek voltak a fontosabb problémák, a politikai helyzet megítélése körül csúcsosodtak. Havasi Jancsi állította, hogy a kommunizmus pillanatok alatt megbukik, s nekünk nincs más dolgunk, minthogy ezt a folyamatot minél jobban meggyorsítsuk a magunk eszközeivel és az adott keretek között. Belénessy viszont azt mondta, ez egy elhúzódó proceszszus, nem szabad annyira előreszaladni, mindennek eljön a maga ideje... Havasinak lett igaza, de ez akkor még messze nem látszott egyértelműnek.- Volt ennek egy etikai oldala is - egészíti ki Belénessy. - Előfordult például, hogy elkészült egy fotómontázs, melyen az Alexandrov együttes táncolt - a fotós a fejeket lemontírozta, s beemelte különböző diktátorok képét: Sztálinét, Rákosiét stb. De valahogy odakerült közéjük Grósz Károly is, mire mondtam, hogy ezt így nem lehet. Grósz nem tömeggyilkos, betartja a törvényeket, senkit nem lövetett le, nem lehet ilyen környezetbe betenni. Nos, odáig jutottunk, hogy a fotós kolléga és a Havasi Jancsi leszavaztak. Végül csak annyit sikerült elérnem, hogy odakerült egy képaláírás, ami valamelyest tompította az üzenetet - ami egyébként, ma is ez a véleményem, egy rossz, igaztalan üzenet volt. Egyébként a történet másik oldala is jellemző a 89- es állapotokra: szavazással döntöttünk egy vitás kérdésben - ilyesmi pedig egy újságnál alig elképzelhető. Az az időszak talán ezért is volt olyan szép fejezete az életünknek... A viták végül is szakításhoz vezettek. A Helyzet alapitó gárdájából az esztendő végén kivált mind Belénessy Csaba, mind Bencze János, s a későbbi számokat átnézve egyértelműnek tűnik, hogy távozásukkal a lapnál egyfajta irányváltás is bekövetkezett. Hogy jobb lett-e az újság, vagy gyengébb, esetleg csak egyszerűen más - nem tisztünk eldönteni. Egy biztos: a Helyzet megalakulása és működése a pécs-baranyai rendszerváltás példamutató színfoltja volt. Pauska Zsolt .......................... AHBlBlom gggt A HELYZ D,„. Hagy Imre, Glmes, Losonczy^Maléter, Szilái AZONOSÍTÁS! A Helyzet szerzői, szerkesztői Havasi János, Belénessy Csaba, Bencze János, Gállos Orsolya, Hallama Erzsébet, Ferling József, Balipap Ferenc, Klausmann Viktor, Gungl László, Káplár László, Felső Pál, Rikli Ferenc, Csalog Judit, Sz. Koncz István, Cseri László, Csonka Károly, Schillinger Erzsébet, Wallinger Endre, Varga Dávid, Kálmándy P. Ferenc, Káplár László. hetedik oldal Jegyzet Az elme ereje Nem tudom, hányán sejtik ugyanezt, de bennem mind határozottabban formálódik a vélemény, hogy nem kell túl nagy ész ahhoz, ha valaki érvényesülni akar. Pontosabban, az ész ennek nem feltétele. Ha nagyritkán egy-egy pénzzel tömött maffiózó a bíróság elé kerül, vallomását hallgatva bizony nem tudom pontosan, mikor maradt ki az állami oktatásból, már valamikor óvodás korában. Azelőtt kanálhajlítgatás, gondolatolvasás, simán át a Kínai falon, fényes szemek, érzékeny ujjak, ragyogó fogsor, meg egy kis Claudia Schiffer - és Uri Geller világsztár lett. Dőlt hozzá a pénz. Egy darabig. Utóbb, gondolom a hölgyek mérhetetlen bánatára, visszavonult, szellemi ereje fogytát érezve. Arra még mindig futotta belőle, hogy könyveket, cikkeket írjon. Ezzel azonban - és ezt első kézből igazolhatom - lényegesen kevesebbet lehet keresni. Jóllehet, Úrinak már nem kell Schiffer topmodell kisaszszony igényeivel sem számolnia - Claudia régen rájött, hogy Úriból kimerítette azt a népszerűségi hányadot, amire neki szüksége van, ezért bájosan pát intett -, ám az élet Londonban sem olcsó. Ráadásul írói pályája is gellert kapott. Most azonban ismét a spiccre akar kapaszkodni. Kitalált egy agytornát, pontosabban egy öngyógyító eljárást. „Az elme ereje”. Felér egy trükkel. A bűvész nagy korszakából, amikor még fizikai varázslatokkal bűvölte el az embereket. Most jönnek a szellemiek. Jelzem, számos nagy sztár, éppen a homályba csúszás küszöbén, ki szokott valamit találni. Aerobik, öngyilkossági kísérlet, házassági botrány - elég széles a paletta. Geller is gondolt egyet. Majd megírja, videokazettán forgalmazza, személyes fogadóórákat tart, kideríti, hogy levélben is hatni tud a hozzá fordulók betegségeire stb. A pénz megint csorogni kezd. Ez az elme ereje! Mészáros Attila Egy hatás alatt álló fiú A hírek szerint Pepó Pál környezetvédelmi miniszter januártól nem kevesebb, mint negyven nap szabadságra kívánja küldeni Medgyesy Balázst, a tárca közigazgatási államtitkárát. Nem nagyon tudom megérteni, mi baj van ezzel. Medgyesy helyében én kifejezetten örülnék, így legalább fideszes létére nem kell nap mint nap bejárnia a vele ellenséges kisgazda-irányítású hivatalba, negyven napig biztos, hogy nem kell felsőbb utasításra senkit sem felmentenie, nem kell továbbá kényszeredetten védenie főnökeit a sajtóban, viszont szabadsága alatt legalább ugyanúgy megfizetik. Bár akadnak, akik attól tartanak, hogy az államtitkár hosszú távolléte alatt a tárca közigazgatási tevékenysége teljesen összeomlik, én nem osztom ezt a vélekedést. Negyven nap még nem a világ, márciusban Medgyesy visszatér, és kerek egy hónapja lesz arra, hogy rendberakja az esetleg összekuszált ügyeket. Azért csak ennyi, mert a dolgok jelenlegi állása szerint áprilisban, amikor is Torgyán doktor végre hajlandó lesz megvizsgálni kormánya minisztereinek működését, akár az is előfordulhat, hogy Pepóért cserébe Orbán Viktor esetleg fölmenti Medgyesy Balázst. Ha esetleg valaki zavarosnak találná a fenti gondolatmenetet, ne csodálkozzon, mert az is. Úgy tűnik, ebben az ügyben továbbra is az az egyetlen biztos pont, hogy Medgyesy tíz évvel ezelőtt - amint azt az egyik bulvárlapból pár hete megtudhattuk - hosszú hajjal a Metallica zenekar „Kill ’em all” (Öld meg mindet!) c. lemezének hatása alatt volt, mert akkoriban a hosszú hajú fiatalok mindegyike ennek a zenének a hatása alatt volt, ha valaki nem tudná. Nem könnyen emészthető zene ám a Metallicáé, de gyanítom, még mindig jobb ennek az albumnak a hatása alatt lenni, mint Pepóé alatt. Lendvai Dávid hetedik oldal Egyetemi integráció. Holnapi számunkban Bársony Jánosnak, a JPTE rektorhelyettesének írását közöljük. Bársony szerint a pécsi felső- oktatás jövőjének kérdéseiről nem lehet anélkül beszélni, hogy ne ismernénk a társadalmi és környezeti feltételeket. Portré Pálfi Imre, a jeles pécsi szabó azt mondja, bár őt tartják az utolsó igazi angol úri szabónak, ő még olyan öltönyt nem csinált, ami neki is tetszett volna. Portré Akinek a legszebb dísznövény a szőlő Belekóstolt a közigazgatásba is: 1997-től 1999-ig a pécsi polgármesteri hivatalban szőlészeti-borászati ügyintéző, zöldterületi referens volt. Most a családi Borház Kft. ügyvezetője, és a Baranya Megyei Közgyűlés elnökének tanácsadója. A nemrég alakult Pécsi Pinceszövetkezet elnökének is megválasztották.- Mikor kötötte össze sorsát a kertészettel?- A szüleim földművesek voltak, állatokat tenyésztettek, én viszont kisgyermek koromtól kertész akartam lenni. Önálló virágoskert-részem volt, növényeket gyűjtöttem. Ezt mindenki furcsának tartotta a faluban, hiszen ott a kertész nem volt elismert szakma. Az iskolában még csúfoltak is a virágok miatt. A végső lökést a biológia-földrajz tanárom adta meg, aki javasolta szüleimnek, hogy a bajai kertészeti technikumba írassanak be. Innen kezdve életpályám szakmailag egyirányú.- De hogyan lett a virágokból szőlő és bor? A technikumban a Kunbajai Állami Gazdaság ösztöndíjat ajánlott olyanoknak, akik szőlész-borász szakra mennek az egyetemre. Nekem erre a pénzre nagy szükségem volt. Ma már a dísznövény csak hobbim, nagyban a szőlővel és borászattal foglalkozom. Ha most kérdezik tőlem, hogyan voltam képes a pályatervemet így módosítani, azt szoktam válaszolni: a legszebb dísznövény a szőlő. Dr. Lisicza István 1946-ban született Szakoson. 1970-ben szerzett kertészmérnöki diplomát, 1975-ben ledoktorált. 1975-től 1982-ig a Pécsi Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet csoportvezetője, igazgató- helyettese, 1995-ig a Pannonvin Rt. osztályvezetője. A Pécs Vidéke Hegyközség elnöke, a Mecsekaljai Borvidéki Tanács titkára.- Melyik a kedvenc szőlőfajtája, illetve bora?- Szőlőként az ottonel muskotály a kedvencem, a kedvenc borom pedig a kékfrankos.- Mire terjed ki a tanácsadói szerepe?- A megyei önkormányzat, illetve elnökének a szőlészettel, borászattal, a borutak kialakításával kapcsolatos, valamint az Európai Szőlő- és Bortermelő Régiókban betöltött tisztségéből adódó munkáját segítem.- Hobbi?- A szőlészetborászat tárgyi emlékeit gyűjtöm.- Vannak-e önnel szakmailag rokonlelkek a családjában?- Feleségem is eredetileg kertészmérnök, de ma már a közgazdász és mérlegképes könyvelő szakképzettségét kamatoztatja. Otthon persze ő is kertész. Családunkban mindenki tud metszeni. Két főiskolás fiunk ugyan mást tanul, de mindketten erősen érdeklődnek a szőlészet-borászat iránt is. Dunai Imre
