Új Dunántúli Napló, 1999. december (10. évfolyam, 329-357. szám)

1999-12-27 / 353. szám

1999. december 27., hétfő é [57 /a V7 /**! Befektetési Tanácsok Dlinántúli Napló H Oldalszerkesztő: Békéssy Gábor Hírbörze 3.5 millió bankkártya. Az idei év első felének végére a Magyarországon kibocsátott bankkártyák száma elérte a 3.5 milliót, ez az elmúlt év hasonló időszakához viszo­nyítva 42 százalékos növeke­dést, számszerűsítve egymil­lióval több kártyát jelent. A jegybanki összegzés szerint a magyarországi bankkár­tyák 97 százaléka bank­számlához kapcsolódó beté­ti (angol nevén debit) kár­tya, a többi plasztiklap kö­zül a legtöbb az úgynevezett credit (hitel), közel egy szá­zaléka pedig terhelési (charge) kártya. Csökken az alapkamat. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a jelenlegi évi 15 százalékról 14,5 százalékra csökkenti alapkamatát. Az alapkamat csökkenésével együtt a hitelintézetek egy évnél hosszabb lejáratú refi- nanszirozási hiteleinek ka­matlába évi 15 százalékról 14.5 százalékra változik. A Start és Japán hitel refinan­szírozására nyújtott kölcsö­nök kamatlába az évi 11,25 százalékról évi 10,875 száza­lékra mérséklődik. Az újra­kezdők és a pályakezdők hi­teleinek refinanszírozására nyújtott kamatlábak 11,25 százalékról 10,875 százalék­ra módosulnak. Dematerializált állampapírok Az állampapírok idén április­ban kezdődött demateriali- zálásával fejlődött az állam­papírpiac, nőtt a biztonság, sőt megtakarításokat is elért a kincstár. Az idén eddig há­rom új államkötvény és 24 új diszkontkincstárjegy-sorozat dematerializált kibocsátása valósult meg. Ezzel a kincstár több mint 10 millió forintot takarított meg, hiszen így elkerülték a nyomdai előállítási költsége­ket. A dematerializált (demat) papírok előnye az, hogy csak értékpapírszám­lán léteznek, így nem sem­misülnek meg. Ez javítja a kezelési biztonságot, egysze­rűsíti a tranzakciókat, ide­csábítja a fejlettebb pénz- és tőkepiacokhoz szokott kül­földi befektetőket, és harmo­nizál a befektetők anonimi­tásának megszüntetésére, a pénzmosásra vonatkozó EU-ajánlással. A vonatkozó törvények szerint a lakossági állampapírokat nem alakít­ják át demat papírokká, vagyis a Kincstári Takarék- kötvény, a Kincstári Taka­rékjegy és a Kamatozó Kincstárjegy továbbra is fizi­kai formájában jelenik meg, s szerezhető be a hagyomá­nyos feltételek mellett. A már kinyomtatott, tehát nem új kibocsátású állampa­pírokat is dematerializálni kell a törvény szerint, ezt a nyilvános papírok esetében október 20-ig, a zártaknál pedig november 27-éig végre kellett volna hajtani. Azon­ban az ÁKK jövő február 18- ára elhalasztotta, mivel egyes forgalmazók még nem készültek fel a demat papí­rok értékesítésére és számla- vezetésére. Külföldi értékpapírok Érdemes-e a magyar befektetőknek külföldi részvényeket vásárolni? Tanácsadók óvatosságra intenek, ugyanakkor néhány brókercég ügyes spekulációval igen szép nyereséget biztosított az elmúlt idő­szakban a merészebb „pénzforgatóknak”. A hazai brókercégek, a befekte­tési alapkezelők külföldi érték­papírok vásárlására már többféle lehetőséget kínálnak. Vannak olyan befektetési vállal­kozások, amelyek ügyfeleiknek lehetővé teszik, hogy azok a nyugati tőzsdén jegyzett legna­gyobb és legjobb hitelminősíté­sű OECD-országokban jegyzett vállalatok részvényeiből közvet­lenül vásároljanak. Ez a befekte­tési típus itthon azért nem tu­dott igazán elterjedni, mert bár a nyugati befektetési költségek fokozatosan csökkennek, a kö­telező jutalékok, transzferdíjak, a több közvetítő szereplő (ma­gyar forgalmazó, külföldi forgal­mazó, letétkezelő) miatt ez még drága. Számítások szerint csak többmilliós összeget éri meg ilyen formán befektetni, hogy az esetleges nyereség zömét ne vi­gyék el a rárakódó terhek. A hazai rész­vénybefekteté­sektől eltérően az első, ami szembetűnik, hogy itt a vásár­lások devizában történnek. Né­meth Ede (kis képünkön) tőzsdei szakértőnk ennek folya­matát a következőképpen írja le. A hazai befektetési szolgálta­tónál befizetjük forintban az összeget, ezt a szolgáltató egy pénzintézetben átváltja külföldi fizetőeszközre. Tehát egyáltalán nem mindegy, hol és milyen de­vizában vásárolunk. Ennek iga­zán akkor van jelentősége, ha egy ugyanazon részvényt több ország tőzsdéjén is megvehet­tetőktől összegyűjtött vagyont az OECD-országok államkötvé­nyeibe vagy éppen részvényeibe fektetik. A kedvező költség­ed külföldi papírokkal foglalkozó befektetési alapok szakértői az árfo­lyamokról alapos információkkal rendelkeznek fotó: tóth l. jük. Ha a befektetésünk után gyengül a forint, akkor az érték­papírok eladása és az ellenérték átváltása után - a részvény árfo­lyamának változatlansága ese­tén is - nagyobb forintösszeg­hez jutunk. A külföldi értékpapírok vásár­lása sokkal költségesebb (körül­belül duplája), mint a hazai, a vásárláskor éppen ezért több, alaposabb információra van szükség. Mindez akkor igaz, ha egyénileg kívánunk befektetni. Vásárolhatunk többek között Coca-Cola-, IBM-, Microsoft-, Walt Disney-, Nokia-, Bank Austria-, Mannesmann-részvé- nyeket is. Az alacsonyabb fajla­gos költségek miatt az egyedi részvények adásvételénél jóval jellemzőbb az úgynevezett devi­zakötvény- és a devizarészvény­befektetési alap, amely a befek­struktúra mellett nem elhanya­golható előny az sem, hogy a magyar befektetőtől aligha lehet elvárni, hogy külföldi részvé­nyek vásárlásához megfelelő in­formációval rendelkezzen, ám a külföldi értékpapírokkal foglal­kozó befektetési alapok munka­társai között mindig van olyan szakember, aki a befektető kér­déseire választ tud adni. A fejlett nyugati piacokról ál­talában elmondható, hogy az ár­folyamok a megjelenő gazdasá­gi adatokra azonnal reagálnak. Az utóbbi idők slágerei az ame­rikai Nasdaq-on szereplő inter­netes cégek papírjai voltak. A piacot megjelenítő index is ma­gasra szökött, sorra döntötte meg rekordjait. így nem volt meglepő, hogy egyes részvények pár nap alatt húsz százalékot is emelkedtek. Nem mindig a banki háttérrel rendelkező szolgáltatók a legbiztonságosabbak Brókercégek értékelése A Focus Rt. elkészítette tíz, tőzsdén tevékenykedő brókercég minősí­tését. Az értékpapír-ügynökségeket kockázatok alapján három külön­böző kategóriába sorolta a minősítő. Az A kategóriába sorolás alap­ját az adta, hogy a kockázatok elemzése során vizsgálták a szolgálta­tó tőkeellátottságát, eszközeinek minősítését és kockázatosságát, menedzsmentjét, nyereségességét, valamint a likviditását, döntően az 1998-as adatok alapján. A legjobb, háromcsillagos osz­tályzatot az Erste Bank Ma­gyarország Befektetési Rt., az OTP Értékpapír Rt. és a Taka­rék Bróker Rt. kapta. Rotyis Jó­zsef, az értékelő cég vezérigaz­gatója nyomatékosította: a Focus által kiadott osztályzat nem ajánlás egy-egy befektetési szolgáltató igénybevételére, az kizárólag cégük véleménye a tíz vizsgált befektetési szolgáltató egymáshoz viszonyított kocká­zatosságáról. A minősítésnél az nyomott a legnagyobb súllyal a latban, hogy mekkora annak a valószínűsége, miszerint a be­fektetési szolgáltató egy éven belül az ügyfelei és partnerei ré­szére a pénzügyi kötelezettsé­geit nem tudja vagy nem akarja teljesíteni. A háromcsillagos osztályo­zás alapján a leggyengébb, azaz egycsillagos minősítést kapott a Buda Bróker Rt., a Garmond Capital Magyar-Amerikai Be­fektetési Szolgáltató Rt., a Hanwha Capital Budapest Ér­tékpapír Rt., a Quaestor Érték­papír Rt. és a Wintrust Érték­papír Ügynökség Rt. Rotyis Jó­zsef aláhúzta, a vizsgált tíz cé­get úgy választották ki, hogy kü­lönböző tulajdonosi háttérrel rendelkezzenek, és azok után a kisbefektetők is érdeklődjenek. A minősítések ugyanis döntően a befektetési piac fejlődését kí­vánják elősegíteni, azok a kis­befektetők érdekeit szolgálják. A vizsgálatok egyértelműen bebizonyították, hogy nem igaz az a tétel, miszerint mindig a banki tulajdonosi háttérrel ren­delkező brókercég a legbizton­ságosabb. BÉT: kevesebb határon túli Az alig 10 milliárd forintot el­érő csütörtöki részvénypiaci kereskedéssel kapcsolatban a börzei szakértők kiemelték, hogy nagyon kevés volt a kül­földi befektető, mérsékelt ér­deklődésük kihatott a forga­lom nagyságára. Pallos Balázs, a CIB Értékpapír Rt. üzletkötője az MTI-nek el­mondta: a nap elején a forga­lom mintegy 80 százalékát a Mól adta, ám később bebizo­nyosodott, hogy ezzel a papír­ral csupán napon belül keres­kedtek, a vételét nem hosszú távú befektetésnek szánták a vevők. Szerinte a külföldi nagy befektetési alapok már feltöl- tötték portfolióikat a magyar papírokkal, így nem várható, hogy az idén már megjelennek a pesti börzén. Kozma László, a CA-IB Értékpapír Rt. üzletkö­tője is a külföldiek mérsékelt vételi kedvét emelte ki. Véle­ménye szerint a Mól nap ele­jén történt drágulása egy meg nem erősített piaci hír miatt következett be, az olajpapír ára később csökkenni kezdett. Pásztor István, az Erste Bank Befektetési Rt. vezető üzletkö­tője pedig azt hangsúlyozta, hogy a kereskedés nagy részét a napon belüli üzletkötések adták. A megkérdezett szakér­tők mindegyike kiemelte a Graboplast 10 százalékos, a Mezőgép mintegy 8 százalékos drágulását. A Budapesti Árutőzsdén az év utolsó kereskedési napján, csütörtökön a pénzpiacon 2,06 milliárd, a gabonapiacon 469 millió forint értékben ke­reskedtek. A húspiacon üzlet­kötés nem történt, az árak sem változtak. A BÁT értékelése szerint a forgalom szempontjá­ból a második legsikeresebb évet bonyolította le a gabona- tőzsde, mintegy 130 ezer kont­raktus volumennel az idén. A devizapiacon csupán a jen és a svájci frank egy-egy jegyzése változott, méghozzá gyengült. A japán deviza ára jövő decem­berre 100 egységre 50 fillérrel 275,50 forintra, a svájci franké márciusra 50 fillérrel 163,50 forintra esett. Januárra a dollár 252,80, az euró 255 forint ma­radt. A brit font márciusi ára 412 forint. A devizáknál az ak­tív határidő a jövő december volt. Euróból 1,40 milliárd, dollárból 614 millió, jenből 44 millió forint értékben kelt el. A BUX ALAKULÁSA XII. 16-22-IG 8456,65 8458,01 funQ 77 B.chem: 10 000 Ft t 1 OlOX. o J 1 I Matáv: 1 725 Ft t Mól: 4 875 Ft t OTP: 14420 Ft t Rába: 2 395 Ft * Richter: 15 635 Ft t Z.kerámia: 1 720 Ft * 8107,71/ ^ö244,8^ Csütörtök Péntek Hétfő Kedd Szerda Nyitóár: 8515,22 NaDi érték Minimumár: 8413,15 Maximumár: 8517,80 Nőtt az A kategóriás cégek nyeresége A Budapesti Értéktőzsde A ka­tegóriájában jegyzett 18 társa­ság összesített adózás utáni nyeresége az év első kilenc hó­napjában 3,4 százalékkal emel­kedett, mialatt árbevételük 7,5 százalékkal, üzemi nyereségük pedig 6,6 százalékkal nőtt. Az A kategóriában jegyzett két bank (OTP Bank, Inter-Eu- rópa) nélkül az első kilenc ha­vi árbevétel 10,5 százalékkal nőtt, és 1206 milliárd forintra emelkedett tavaly ilyenkorhoz képest. A 18 társaság közül három - a Graboplast, az Inter-Európa Bank és a Zalakerámia - az első kilenc hónapban veszteséget jelen­tett, a nyereség 12 cégnél csök­kent az egy évvel korábbihoz képest. Az A kategóriában nyolc társaság árbevétele esett vissza forintban számolva, négynél az árbevétel az inflá­ciónál kisebb mértékben emel­kedett. E kategória győztese a Richter volt, amelynek adó­zott nyeresége a teljes árbevé­tel 27 százalékával volt egyen­lő. A két legnagyobb társaság, a Matáv és a Mol a cégek ösz- szes árbevételéből 54,6 száza­lékkal részesedett, a teljes adó­zás utáni nyereségből 61 száza­lékot mondhatott magáénak. A Synergon saját tőkéje emel­kedett a legnagyobb mérték­ben, 186 százalékkal. MAGYAR ALISAM KINCSTÁR DISZKONTKINCSTÁR,JEGYEK ÁRFOLYAMA DKJ kód Lejárat Hátralévő Vételi Vételi Eladási Eladási időtartam árfolyam hozam (%) árfolyam hozam ( D000112 2000.01.12 33 98,56 16,20­­D000126 2000.01.26. 47 97,96 16,20­­D000209 2000.02.09. 61 97,36 16,20­­D000223 2000.02.23. 75 96,78 16,20­­D000308 2000.03.08. 89 96,20 16,20­­D000322 2000.03.22. 103 95,64 16,15 96,54 12,71 D000405 2000.04.05. 117 95,10 16,09 96,08 13,73 D000419 2000.04.19. 131 94,56 16,02 95,63 12,74 D000503 2000.05.03. 145 94,04 15,96 95,18 12.76 D000517 2000.05.17. 159 93,52 15,90 94,73 12,77 D000531 2000.05.31. 173 93,02 15,84 94,28 12,79 D000614 2000.06.14. 187 92,51 15,80 93,85 12,80 D000628 2000.06.28. 201 92,00 15,80 93,42 12,80 D000712 2000.07.12. 215 91,49 15,80 92,99 12,80 D000906 2000.09.06. 271 89,50 15,80 91,32 12,80 1)001101 2000.11.01. 327 87,60 15,80 89,71 12,80 D991215 1999.12.15. 5­­­­D991229 1999.12.29. 19 99,17 16,14­­A fenti árfolyamok maximum 10 millió forint névértékű diszkontkincstárjegy vételére, valamint a rendelkezére álló készlet, de maximum 40 millió forint erejéig jelentenek kötelezettséget. Bármely árfolyam változtatásának és a for­galmazás felfüggesztésének jogát a kincstár fenntartja. A kincstár a lejáratot megelőző 90 napban eladási árfolyamot nem jegyez. A lakosság a befektetési jegyeket és az állampapírokat részesítette előnyben Emelkedett a háztartások vagyona A háztartások nettó pénzügyi vagyona novemberben összességében 74 milliárd forinttal emelkedett - derül ki a Magyar Nemzeti Bank összegzéséből. A lakosság nettó pénzügyi va­gyonának összege november 30-án 4924,8 milliárd forintot tett ki. A jegybanki összegzés szerint a háztartások úgyneve­zett operacionális nettó finan­szírozási képessége (amely a háztartások pénzügyi eszkö­zeinek és tartozásainak különb­sége) 28,1 milliárd forint volt, ezen belül a pénzügyi eszközök állománya 34,4 milliárd forint­tal, a hiteltartozás pedig 6,3 milliárd forinttal emelkedett. Az MNB szerint a lakosság novemberben a megtakarítási formák közül a befektetési je­gyeket és az állampapírokat ré­szesítette előnyben, és részvényportfólióját - az előző két hónapot jellemző növeke­déssel szemben - ismét csök­kentette. A készpénz- és a takarékbe­tét-megtakarítás az ez évi havi átlagoknál kisebb mértékű volt. A lakosság kezében lévő készpénzállomány november­ben 6,4 milliárd forinttal emel­kedett, és a hónap végén 675,1 milliárd forintot tett ki. Takarékbetétekbe és külön­böző betéti típusú értékpapí­rokba ez év november végéig összesen 2137,4 milliárd forin­tot helyezett el a lakosság, ami 11,6 milliárd forintos növeke­dés az október végi adathoz ké­pest. A lakás-takarékpénztári beté­tek állománya mindössze 2 milliárd forinttal, a kisvállalko­zói betétek pedig 4,6 milliárd forinttal emelkedtek novem­berben. A lakosság kezében lévő be­fektetési jegyek értéke novem­berben 16,2 milliárd forinttal, 341,1 milliárd forintra nőtt. Az állampapír-befektetések össze­ge 22,3 milliárd forinttal, 713,1 milliárd forintra emelkedett. Á felvett hitelek közül legna­gyobb mértékben a fogyasztási és lombard kölcsöneit növelte a lakosság 8,2 milliárd forint­tal, ezátal 219,5 milliárd fo­rintra emelkedett.

Next

/
Thumbnails
Contents