Új Dunántúli Napló, 1999. december (10. évfolyam, 329-357. szám)

1999-12-21 / 349. szám

10 Dtinántúli Napló Hirdetés - PR 1999. december 21., kedd Húsz előadásra volt eddig igény, de a tapasztalatok szerint ez egyre több lesz Szaktanácsadás a baranyai gazdáknak Idén eddig húsz előadást tartottak a Pannon Agrártudományi Egye­tem állattenyésztési karának oktatói Baranyában. A szakmai fejtá­gítók azoknak a kistermelőknek igyekeztek segítséget nyújtani, akiknek éves jövedelme nem éri el az 500 ezer forintot.- A szaktanácsadás az egyetem, Baranya megyei FM hivatal és a ba­ranyai agrárkamara szervezte - mondta Kovács Mihály a Baranya Megyei FM hivatal vezetője. - Az anyagiakat a földművelési hivatal biztosította. Huszonhat millió fo­rintot adtak a célra, így a tanfo­lyam ingyenes lehetett. A téma­igényt a falugazdászok mérték fel. Parragi Antal, a baranyai FM hi­vatal szakfelügyelője elmondta: ez volt a próbaév a szakmai tovább­képzés szempontjából. A program­mal azoknak a regisztrált terme­lőknek akartak segíteni, akiknek bevételei alacsonyak, és nem for­dulhatnak hivatalos tanácsadóhoz. Baranya, Tolna, Somogy tanács­adási programját a PATE vállalta fel. Az ősszel húsz előadást tartot­tak az egyetem oktatói. A legtöbb kérdés az állattenyésztés jövedel­mezőségére, valamint arra vonat­kozott, mikor lesz biztonságos a mezőgazdasági áruk piaca. Az EU- csatlakozás utáni változások is sok kérdést szültek: a termelők bi­zonytalanok, nem tudják milyen le­hetőségeket kapnak az új piacon ar­ra, hogy áruikat eladják. Az egye­tem oktatói minden alkalommal, a gyakorlatban is jól használható el­járásokkal érkeztek. Sokan új fajtá­kat, a kistermelő számára is köny- nyen érthető eljárásokat mutattak be. Parragi Antal hozzátette: való­színűleg az első év tapasztalatlan­ságának köszönhető, hogy már ré­gen futott a sorozat, amikor a leg­több gazda észbekapott és eljött az előadásokra. Közbejött az aratás és a többi munka, csak novemberben és decemberben, a két utolsó hó­napban, nőtt meg az érdeklődők száma. Jövőre ezen is változtatni kell. Az előadóknak nehéz volt mindenkihez egyformán közérthe­tően szólni, mert a kisgazdákon kí­vül a nagyobb gazdaságok képvise­lői is kihasználták a lehetőséget és eljöttek majdnem minden helyszín­re. A program támogatására szánt pénzből még jövőre is maradt. A visszajelzésekből látszik, hogy a kezdeményezéseknek volt gyakor­lati haszna. Igaz volt olyan kérdés, amire itt sem kaptak választ a gaz­dálkodók. Ilyen volt a piac bizton­ságosságát firtató. Jövőre azonban tíz falugazdász körzetben egyen­ként legalább tíz előadást szervez majd a hivatal. S a több mint száz tervezett előadáshoz, az ország több pontjáról is hívnak majd szak­embereket a baranyaiak. Kovács Mihály Változások a sertéspiacon Hogyan alkalmazkodhat a sertéstenyésztő a megválto­zott piaci helyzethez. A leg­fontosabb témája ez volt an­nak az előadásnak amelyet a Pate szakképzési program­jának keretében, Házas Zol­tán egyetemi tanár, tartott a Baranya megyei Szabad- szentkirályon. A sertéstenyésztést segítő gyakorlati kérdésekkel foglal­kozott a szakképzési előadás. Házas Zoltán elmondta: Első­sorban a hús EUROP minősí­tési rendszerét ismertette a gazdákkal, és azt, hogyan fogják a vágóhidak az uniós csatalakozás után ezt alkal­mazni. A vágás-minősítést vi­deofelvételekkel szemléltette. Mivel a megváltozott piac, új technológiákat is igényel, a nyugaton elterjedt szabadtar­tást is meg kell ismerniük a sertéstenyésztőknek. A fajta és a takarmányozás kérdései­re is kitért. A tenyésztési ked­vet, gyakran vette el a sertés­maffiák működése. A gazdák arra a kérdése akartak legin­kább választ kapni, mikor lesz majd megbízható sertés­felvásárlási rendszer hazánk­ban. Erre a kérdésre azonban ma még nincs válasz. Bemutatkozott a Charolais Hidason gyűltek össze a te­nyésztők arra a szakmai tá­jékoztatóra, amely a juhte­nyésztés jövőjével foglalko­zott az európai uniós csata­lakozást követően. Az elő­adást, a charolais fajta hazai meghonosítója, Toldi Gyula tanszéki mérnök taratta. Európában a legnagyobb tá­mogatást élvező állatfaj a juh. Az EU-csatlakozás után, az egyelőre szűk piac valószí­nűleg kiszélesedik, és meg­szűnik a haza juhtenyésztők kiszolgáltatottsága. Egyebek közt erről tartott beszámolót Toldi Gyula tanszéki mér­nök, a PATE szakképzési programjának keretében Hi­dason. Elmondta: az európai irányzat az extenzív juhtar- tás. Csökken az állatsűrűség is. Az érdeklődők arról kap­tak pontos információt, hogy a jövőben milyen támogatá­sokat vehetnek igénybe. A fajtakérdésére is kitért. Is­mertette az új fajta, a charo­lais jellemzőit. Az unió csat­lakozás ugyanis új piaci hely­zetet is teremt, olyan fajtákra lesz szükség amelyek jobb húsformájúak mint a magyar fésűs merinó és bírják az itte­ni éghajlatot. Borkedvelő kertbarátok A borászat a szaktanácsadások közt is a népszerűbbek közé tartozik Vizet ivott, de a borról „prédikált” Máté Sándor szaktanácsadó, aki az ag­ráregyetem oktatójaként és gyakorló szőlősgazda­ként is avatott szakértője a boroknak és borkeze­lésnek. Hallgatósága a kertbarátkor tagjaiból verbuválódott, akik saját boruk hibáiból okulva várták a szakember tanácsa­it a borászat fortélyairól.- Nem tökéletes az idei bor, elég zavaros, nem is na­gyon erős — mondta Tamás Imre, a kertbarátkor elnöke. Hogy gondja nem egyedi, azt tanúsították a gazdatár­sak, akik általában házi fo­gyasztásra termelik a szőlőt és készítik a bort. — A borászkodásban so­kat ellestem az apámtól, a kertbarátoktól — mondta Vinkó Sándor, akinek 650 négyszögöl kertje van - de mindig van mit tanulni. A termesztésben a fertőzések elleni védekezés, a hatéko­nyabb növényvédelem érde­kel leginkább, a bornál pe­dig a borkezelések.- Mindig olyan témához kérünk szaktanácsadó elő­adót, amire érdeklődés van — mondta Selmeczi Imre fa­lugazdász. — A kertbarátok kérésére most olyan ismere­teket vártunk a borkezelés­ről, amit házi körülmények között is alkalmazhatunk. — Általában a szürettel és a kénezéssel követik el a leg­több hibát a házi borkészí­tésnél - árulta el a gondok gyakori forrását Máté Sán­dor. — Maga a borász szak­ma is folytonosan változik, számos olyan újdonság van, ami a nagyüzem mellett al­kalmazható a házikertben is. De nemcsak a szakma, a borfogyasztási szokások is eltérnek a korábbiaktól, s ebben szerepe van a divat­nak. A fehérborok helyett manapság nagyon kedveltek a vörös és a rosé borok is, s aki igényesebb bort akar ké­szíteni, túl kell, hogy lépjen a szülők, nagyszülők gyak­ran hibás, megrögzött mód­szerein. S az előadásból nemcsak az derült ki, hogy szőlőből is lehet bort készí­teni. Itt is bebizonyosodott, hogy csak jó alapanyagból lesz jó bor. Ezt már a szőlő­fajta is meghatározza, ami­nek megtermelt jó minősé­gén aztán sokat ronthat a borász, amíg eljut a szüret­től a pohárban csillogó ita­lig. A kertbarátok pedig nemcsak arról kaptak gya­korlati tanácsokat, hogy ez ne így történjen, hanem ha már megtörtént a baj, a bor­hibák kezeléséről és javítá­sáról is hallhattak hasznos ismereteket. Január 29-én már a támogatások ismeretében regionális konferenciát tartanak Szövetkeznek a méhészek Egy kiló mézet átlagosan 370 forintért vesznek meg a termelőktől, mire a boltba ér a fogyasztói ár 790 forint lesz. Hogy ezt az anomáliát megszüntethessék, a méhé­szeknek új típusú beszerző-értékesítő szövetkezeteket kellene létrehozniuk. Ez volt a fő témája a december 74 somogyi méhészeti szakmai találkozónak. Somogy megyében több mint ezer méhész mérgelő­dik amiatt, hogy míg ők sok munkával és sok kockázattal előállítják a mézet, a keres­kedelem az ő hasznuk több­szörösét teszi zsebre szinte kockázat nélkül. Az számok beszédesek: egy kiló méz át­vételi ára 350 forint átlago­san, a fogyasztói ára pedig 790. Ezek tavalyi adatok, de az idei mézpiac sem jobb, annak ellenére, hogy igen jó minőségű mézet pergettek a szakemberek. A jó minősé­gű akácmézért kínálnak a felvásárlók 350 forintot, a vegyes virágmézért 150-250 forintot. Nem véletlen, hogy a dohogó méhészek közül közel négyszázzal részt vet­tek azon a konferencián, melynek témája az volt: hogy lehetne ezt az anomáli­át kiküszöbölni.- Olyan beszerző-értékesí­tő, marketing szövetkezete­ket hozhatnának létre az egymáshoz közeli méhé­szek, ami maga végzi a piac­kutatást, az értékesítést, és nagyobb kínálattal jobb po­zíciókat érhet el a nagyke­reskedőknél - mondta Varga Gábor, a rendezvény főszer­vezője, a Somogy megyei FM hivatal helyettes vezető­je. - Dr. Becz Miklós, az FVM főosztályvezetője erről tar­tott előadást, sőt olyan anya­got is adott a méhészeknek, amiből a szerveződés körüli minden kérdésre választ kaphatnak, és néhány szö­vetkezeti modellt is felsorol. Varga Gábor elmondta: a méhészek körében igen nagy volt a fogadókészség a szövetkezésre, ezért már most megszerveztek egy újabb találkozót. Január 29- én az egész régióból meg­hívják a méhészeket, és azon a rendezvényen már a 2000. évi támogatási rend­szer ismeretében kaphatnak konkrét tanácsokat a szerve­ződés lehetőségeiről és elő­nyeiről. Az a tanácskozás is a Pannon Agrártudományi Egyetem konferenciatermé­ben lesz, és délelőtt 9-kor kezdődik. Képzés az Unióról A Gödöllői Agrártudományi Egyetem felnőtt szakmai továbbképzési programot indított az EU-csatlakozás­ról. Tizenhat témakörben sorra véve a mezőgazdasá­got érintő legfontosabb kérdéseket, az ország több agrár-felsőoktatási intéz­ményét is bevonták a fel­adatba. Az állattenyésztés­sel foglalkozó 30 órás to­vábbképzést a Pate kapos­vári állattenyésztési kara vállalta magára. A résztvevők a legkülönbö­zőbb .körökből kerültek ki: őstermelők, államigazgatási szervek képviselői, gazdasági társaságok, szövetkezetek küldöttei, de a tanárokat, doktorandus hallgatókat is érdekelték az előadások. Az előadói gárdát főleg a PATE oktatói adták, de hívtak szak­embereket más területekről is. Az FVM dél-dunántúli hi­vatala és az agrárkamara se­gítségével létrejött tanfolyam olyan nagy érdeklődést vál­tott ki, hogy az őszi sorozatot februártól újabb követi.- Az uniós csatalakozás 2003-ra tolódott - mondta Szabó Gábor professzor, a ka­posvári tanfolyam szervező­ié. - A tárgyalások során a mezőgazdasági kérdések játsszák majd a legkritiku­sabb szerepet. Akár teszik, akár nem, az Unió jogrend­szerét egy az egyben át kell vennünk, s ennek nagy része a mezőgazdaságot szabá­lyozza. A mezőgazdaságból élők legtöbbször azt a kér­dést teszik fel, hasznukra vá­lik a csatlakozás vagy sem? Az EU költségvetésének felét agrárcélokra fordítja. Számít­hatunk rá, hogy a magyar gazdaság is jelentős mértékű támogatáshoz jut majd. Há­rom, a mezőgazdaságot érin­tő, kérdésben különösen nagy vitára lehet számítani. Az egyik a kvóta rendszer. Az elmúlt három évet alapul véve ugyanis sok ágazat ala­csony termelésre lenne kény­szerítve a belépés után. A nyolcvanas évek mezőgazda­ságát nézve azonban sokkal magasabban húzhatnák meg a termelési határokat. A nyugat-európai gazdák a támogatások nagy részét jö­vedelem kiegészítésként kap­ják. Ezt a mezőgazdasági ter­mékek árcsökkenése ellené­ben adják. A második vitás pontja a csatlakozásnak, hogy a magyar termelők a tervek szerint semmilyen jövedelem-kiegészítést nem kapnak majd. A harmadik ké­nyes kérdés pedig a föld tu­lajdonlása. Minthogy Brüsz- szel nehezen fogja elfogadni azt a magyar álláspontot, hogy külföldi, sem természe­tes sem jogi személy, a belé­péstől számított 10 évig ne vásárolhasson földet hazánk­ban. A szakemberek és a terme­lők felkészítése azért fontos, hogy megismerjék az uniós elvárásokat. Szabó profesz- szor véleménye szerint, a csatlakoz s után, a legna­gyobb gondot az mezőgazda­ság rossz műszaki állapota, és az idegen nyelv ismereté­nek hiánya okozza majd. Tolna 2000-re gondol Kedvezőek a visszajelzé­sek a Tolna megyében tar­tott csoportos szaktanács- adásról. Az eddigi tizenhat előadás elérte céljait: egyebek közt a gazdák fel­készítését az új kihívások­ra. A sikereken felbuzdul­va a Tolna megyei FM hiva­tal már januári előadásait is lekötötte. Lékai Zsuzsanna, a Tolna megyei FM hivatal munkatár­sa elmondta: a falugazdászok már régóta gyűjtötték a témá­kat a sorozathoz. Az előadás- sorozat az FVM és a hivatal támogatásával jött létre, és többnyire Pannon Agrártudo­mányi Egyetem oktatóit kér­ték fel megtartására. A sertés- tenyésztéstől a méhészetig minden ágazatból kérték a termelők az előadásokat. A legtöbb kérdés a szarvasmar­ha-tenyésztésben dolgozók­tól érkezett. Ezért a témával kapcsolatban hívták meg a szakemberek zömét. A egyik legnagyobb sikert, dr. Stefler József, a tej szövetkezetek megalakulásával foglalkozó előadása aratta. A téma aktu­ális, hiszen a szövetkezetek megalakulását törvény is for­szírozza. Lékai Zsuzsanna hozzátette: bár későn indul­tak a szaktanácsadási soro­zattal, jók a tapasztalataik. Minden meghívott előadó be­váltotta amit ígért: a gyakor­latban is hasznosítható taná­csokkal látta el a termelőket. A kaposvári egyetemről olyan előadók jöttek el hoz­zájuk akik a tudományos szemléletet jól össze tudták egyeztetni a gyakorlattal. 2000-ben mindenképpen folytatják a programot, janu­árra már minden előadásra szerződést kötöttek. Méhé­szeti témában pedig külön sorozatot szervez a Tolna megyei hivatal.

Next

/
Thumbnails
Contents