Új Dunántúli Napló, 1999. december (10. évfolyam, 329-357. szám)

1999-12-20 / 348. szám

1999. december 20., hétfő Oldalszerkesztő: Sarok Zsuzsa Ünnepeljünk fitten Ünnepeljünk, de közben ma­radjunk egészségesek, fittek. Az ünnepre való felkészülés, a bevásárlás, az ajándékok be­szerzése nem könnyű feladat. Mindezek után a megszokott­nál több sütés, főzés, a kaló­riadús lakomák meglehetősen igénybe veszik a szervezetet. Néhány tipp, hogy oldjuk a fáradtságot vagy a lakomák utáni másnaposságot: Nyugta­tó müzli: Keverjünk össze 3 evőkanál kukoricapelyhet és 2 kanál zabpelyhet 10 dkg jog- hurtos krémtúróval. Kever­jünk bele néhány gyümölcs­darabot (körte, alma, banán.) Naponta kétszer együnk belő­le. A vitaminok és a benne lé­vő ásványi anyagok gyógyír­ként szolgálnak. Másnaposság ellen: kever­jük össze 1-1-1 arányban fris­sen facsart narancs-, grépfruit- és citromlevet. Félóránként igyunk egy pohárral ásvány­vízzel hígítva ebből a keverék­ből. így májunk az alkoholt gyorsabban lebontja. Másnaposok reggelije: Együnk fűszeres babfőzelé­ket. A hüvelyesek a gyomorfá­jósok számára csillapító hatá­sú szénhidrátokat tartalmaz­nak. A fűszerek folyadékmeg­kötő képességük által kiegyen­súlyozzák a felborult vízház­tartást. Az alkohol ugyanis kiszárítja a szöveteket, mert a vízkötő ásványi anyagokat kimossa a szervezetből. Amerikai noteszlapok (3.) Egészség - Életm jd Magyarok mindenütt vannak A Sedonáról szóló élménybe­számolóból nem lehet kihagyni, hogy ebben az alig 90 éves kis­városban a paramedicínát foly­tatók között van magyar is, és egy híres magyar vonatkozású építmény is található itt. (A sedonai plató vörös sziklái kö­zött 1910-ben települt le az első család, ők tekinthetők a város­alapítóknak. A család legidő­sebb, állítólag gyönyörű szép lá­nyának volt Sedona a neve, róla nevezték el a várost.) A misztikum­ra hajló gyógyul­ni vágyók köré­ben nagyon nép­szerű egy ma­gyar: Névai And­rás, aki egy új paramedicinális eljárást alkal­maz. A test fö­lött lassan végig­húzott kezekkel és egy kristályin­gával próbálta - ahogy ő mondta - a test erővona­lait felmérni, majd a test egye pontjait gyorsai egymás ut- többször r eg­érintette, ugyan­csak többször az ízületeket átfogta a tenyerével, a végtagokat pedig tőből kifelé végigsimította. Ez esetenként egy óráig, vagy még hosszabb ideig is eltart. Megvallom, én nem hiszek az effajta misztikus módszerekben, kételkedek a gyógyító hatásában. Azonban nem tagadhatom, meglepett, hogy a páciens, egy fiatal nő - aki hozzájárult, hogy végignéz­zük a,beavatkozást - a kezelés befejeztével szinte öntudatlan áh iotba került, szédült, nem tu a hol van, 5-10 perc telt el, mire teljesen rendbe jött. Arról számolt be, hogy a kezelés után hihetetlenül könnyűnek érzi r igát, és egy különös, nagyon ■ közérzet uralkodott el rajta. Névai András csodálatos él- , nénnyel ajándékozott meg ben­nünket. Azt mondta, ha valami gyönyörűt akarunk látni, fel kell mennünk az egyik több száz méter magasan álló sziklához és onnan nézni a naplementét. A hegyoldalba vágott keskeny, kö­vekkel teli úton száguldott ve­lünk a terepjáróján, időnként úgy éreztük, kirepülünk a kocsi tetején. Ám a látvány megérte a kissé félelmetes utazást. Az ér­dekes alakú vörös szikla - ami­nek az oldalára felkapaszkod­tunk - mintegy őrtoronyként áll a plató szélén, s szinte vala­mennyi sziklaalakzatra rá lehet innen látni. S ezek a vörös szik­lák a lenyugvó nap fényében mintha lángolni kezdtek volna. Ehhez fogható csodálatos lát­ványban ritkán lehet része az embernek. Sedonában, az egyik vörös sziklavonulatban van egy érde­kes formájú kápolna. Ezt egy ré­gi híres magyar család Ameriká­ban élő tagja ter­vezte és építtette: Marguerite Brunszvik. Egye­nes leszárma­zottja annak a családnak, ame­lyik Brunszvik Terézt is adta az országnak. Brunszvik Mar­git híres szob­rásznő, New Yorkban élt ak­kor, amikor szü­lei emlékére el­képzelt és meg­tervezett egy sziklakápolnát a 30-as évek végén, amelyet eredeti­leg Magyarorszá­gon, a budai he­gyen szeretett volna felépíttet­ni. A II. világhá­ború meghiúsí­totta a kivitelezést, a háború utáni években pedig politikai okok miatt nem kapott rá enge­délyt. Ezért 1955-ben úgy dön­tött - ő is hitt a különös vörös sziklák energiát kisugárzó erejé­ben - hogy Sedonában építi fel a Szent Kereszt kápolnát. Érde­kes építészeti megoldás, hogy a homlokzat külső tartószerkeze­te tulajdonképpen egy nagy kereszt. Sarok Zsuzsa A Szent Kereszt kápolna a sedonai vörös sziklák között. A kép novem­berben készült, itt ebben az időben is 28-30 fok körül volt a hőmér­séklet, s ekkor virágoztak a yukkák. Dtinántúli Napló 11 Már népbetegség A napokban megjelent a cukor- betegség szövődményeivel fog­lalkozó, Diabetes-láb című ki­advány második része.- A cukorbetegség népbeteg­ségnek tekinthető, a magyar- országi össznépesség mintegy öt százalékáról tudjuk, hogy küszködik ezzel a problémá­val - közölte dr. Rozsos István, a sorozat szerkesztője. - A to­vábbi esetek felderítésében és a megelőzésben a háziorvo­soknak lenne a legnagyobb szerepük, hiszen ők találkoz­nak először a betegekkel. A napokban megjelent könyv - amely a sorozat első részének lábjegyzeteként is értelmezhe­tő - ehhez nyújt elméleti és gyakorlati segítséget. A május­ban kiadott első kötet össze­foglaló jellegű volt, ezzel szemben a mostani kiadvány bizonyos problémákat - mint például a cukorbetegség orto­pédiai vonatkozásai és gyulla­dásos kórképei - sokkal rész­letesebben tárgyal. A régió or­vosai a közeljövőben hozzá­juthatnak a könyvhöz. A fényképekkel illusztrált, terápiás javaslatokat is tartal­mazó „lábjegyzetnek” lesz folytatása, a tervek szerint minden évben megjelenik egy speciális, cukorbetegséggel kapcsolatos problémával fog­lalkozó rész. A hatékonyabb tájékoztatás és tájékozódás ér­dekében januárban a sorozat készítői internetes web-lapot is indítanak. W. K. Brit tudósok sikere Jön az asztma elleni oltás Brit tudósoknak sikerült egy asztma elleni oltást kifejleszte­ni, amelynek révén a betegek 30 százalékánál enyhültek a tünetek. A kísérleti személyek beoltása után csaknem min­den harmadik beteg állapota 6-8 hét múltán javult. Minden második személynél 66 száza­lékkal csökkent a légutak szű­külete. A kutatás vezetője, dr. Stephen Holgäte professzor és munkatársai az oltóanyagot a földben tenyésző, de már elhalt baktériumból állítják elő. Elne­vezése: SRL 172. Az új oltás si­kerét az orvosok az úgyneve­zett "higiénia elméletre" vezetik vissza. Eszerint furcsa módon az egyre magasabb higiénés színvonal az oka annak, hogy mind több ember betegszik meg asztmában. A gyermeke­ket ma már nem teszik ki a bak­tériumokkal való érintkezés ha­tásainak, holott a velük való kontaktus gondoskodik arról, hogy a kicsik immunrendszere kifejlődjék. Most a kis mennyi­ségű baktériumok mesterséges bevitelével akarják növelni a szervezet ellenálló képességét Holgate és csapata felfedezésü­ket a British Association Science Festival-on ismertették és bejelentették további nagy­szabású klinikai vizsgálatok ter­vét. (Magyarországon is egyre több orvos figyelmeztet, hogy fontos ugyan a higiénia betartá­sa, fontos védeni a kicsiket az esetleges fertőzésektől, de a túl­zott védelem nem teszi ellen­állóvá őket.) Ferenczy Europress

Next

/
Thumbnails
Contents