Új Dunántúli Napló, 1999. december (10. évfolyam, 329-357. szám)

1999-12-20 / 348. szám

1999. december 20., hétfő Baranyai Tükör Dtinántúli Napló 5 Üt a millenniumi év órája BARANYAI KÖRKÉP 2000. január 1-jén nem csak az évezred utolsó éve kezdődik meg, hanem az államalapítás millenniumát ünneplő orszá­gos rendezvénysorozat. A me­gyében az elkövetkező másfél évben 860 eseményre kerül sor a jelenlegi programterv sze­rint, ám ez a szám még nőhet. Amit ígért a Pécs-baranyai Millenniumi Emlékbizottság, azt sikerül is betartania. A Századforduló-Ezredvég című kiállítás megnyitóján, decem­ber 30-án mutatják be a Mil­lennium Baranyában és Pé­csett című kiadványt.- Hivata- lok, intézmé­nyek, egyesü­letek dolgo­zószobáinak polcára szán­tuk elsősor­ban ezt a könyvet, amely felso­rolja a közel 1000 eseményt, amit Baranya megye kínál a millennium megünneplésére - mondta Bokor Béla (képün­kön), az intézőbizottság társ­elnöke. - Azt lehet mondani, hogy ez most valaminek az el­ső kötete, és akkor egészül majd ki, mikor elkészül az ese­ményeket dokumentáló máso­dik rész. E kettő könyv remé­nyeim szerint méltó nyomta­tott emlékezete lesz annak, hogy a megye társadalma mi­képp gondolkodott múltról és jövendőről 2000-ben. A Millenniumi Kormány- biztosi Hivatal és a Kultuszmi­nisztérium eddig összesen több, mint 200 millió forintot szavazott meg a megyei avatá­sokra, bálokra, kiállításokra, koncertekre, város- és faluna­pokra, megemlékezésekre. Vállalkozásban és a támogatás összegében is kiemelkedik ezek közül a pécsi Jókai tér rendezése, amely nem csupán az utcaburkolat és világítás megoldását jelenti, hanem azt is, hogy a tér a kortárs építé­szet megjelenése lesz. Fontos tudni, hogy a millen­niumi ünnepségsorozat terve még most sincs véglegesen le­zárva. A megye és a város a jö­vőben is külön alappal kívánja biztonságossá tenni a progra­mokat és az esetleges új igé­nyeket is befogadni. Ezért pos­tán és interneten is (www.pecs.hu) várják az űj öt­leteket, adatokat, esetleges változásokat, hogy a majdani alkalmi kiadványok ezek sze­rint készülhessenek el. M. K. Halál a gödör mélyén SZIGETVÁR Gázt bevezetni a tudomány mai állása mellett gödör nélkül nem lehet. A gödröt azonban a munka végeztével nem árt be­temetni, ellenkező esetben tra­gédia színterévé válhat, mint ahogyan ez tegnap délelőtt is történt. A szigetvári Honvéd utca 2. előtt jó ideje éktelenkedik egy jókora gödör, egyszer egymé­teres, és jó másfél méter mély. Gulyás Ferencék már régóta várták, hogy végre bekössék hozzájuk a gázt, mint Gulyásné elmondta, vagy négyezer forintnyit eltelefo­nált, mire végre az elmúlt hét szerdáján megtörtént a bekö­tés. A gödör azonban tovább­ra is ott éktelenkedett, pedig a legutóbbi nagy havazás idején már belecsúszott egy személy- gépkocsi. Tegnap délelőtt háromne­gyed kilenckor azonban egy hetvenöt év körüli bácsi bicik­lizett arrafelé, s mivel számára semmi nem jelezte, hogy ott gödör éktelenkedik, abba bele is fordult.- Az uram és a szomszéd rohant oda a jajgatásra, s mi­közben húzták kifelé, én tele­fonáltam a mentőknek és a rendőrségnek - mondja az asszony -, de nagyon borzal­mas volt az egész. Fejjel eshe­tett be, s ráadásul a gödör al­ján vagy hatvan centis víz állt. Mikor kihúzták, csupa lucsok volt, s a szájából véres víz folyt ki. Aztán fönnakadt a szeme, mire a mentők kiérkez­tek, már nem élt. 11 óra körül járt már, amikor elvitték. Ki­csit később valahonnan jöttek emberek, és betemették a göd­röt, raktak oda cövekeket meg szalagot. Ez kellett ahhoz, hogy betemessék, egy élet volt az ára. A szigetvári rendőrség ügyeletesének tájékoztatása szerint az ügyet vizsgálják, az okokról még korai lenne bár­mit is mondani. Hasonlóan vélekedett a mentőállomás il­letékese is, aki elmondta, hogy mire kiérkeztek, már csak a halál beálltát tudták regisztrálni. A halál okát csak az orvosszakértői vizsgálat le­zártával lehet majd megálla­pítani. Cseri L. Aranyvasárnapi körjárat Az aranyvasárnap nem kedvez a pihenésnek és a lustálkodásnak, az év vasárnapjai közül az izgalmasabbak közé tartozik. Hiszen a kará­csonyi készülődés lázában ég az ország apraja-nagyja. A nagy bevá­sárlások ideje ez, meg a sorban állásoké, a pénzköltésé és a pénzszer­zésé', attól függően, ki melyik oldalon áll. Vevő-e vagy eladó. A legtöbb helyen nem méterre, hanem darabra adják a fenyőt PÉCS A vásárlási szokások némiképp módosultak a városban az utóbbi időkben. Az egyik, egyébként nagy forgalmú belvárosi bevásár­lócentrum igazgatóhelyettese ar­ról panaszkodott érdeklődésünk­re, hogy bár szép forgalmat bo­nyolítottak le tegnap, de a vártnál jóval kisebbet. Az új hipermarke­tek megjelenésével ugyanis a vá­sárlók zöme elkerülte a belvárost, ott tegnap szerénynek volt mond­ható a mozgás. Ennek ellenére itt is minden iránt érdeklődtek a ve­vők, vittek elektronikus cikkeket, ruhákat, rengeteg karácsonyfa- díszt, sportfelszereléseket, játéko­kat és akciós cipőket. A pécsi vásárban azonban telt ház volt. Rengeteg árus jött el, s rengeteg vásárló. Vettek és vittek mindent, ami csak mozdítható volt. Bundapapucsot kétezerért, életnagyságú alvóbabát hateze­rért, bélelt bőrkesztyűt ezerötért. Nagy volt a tolongás a kínai so­ron, itt már kétezerötszázért férfi cipőhöz, négy és fél ezerért ba­kancshoz is hozzá lehetett jutni, bár többen csak legyintettek rá, nem ér az semmit, mondták. Há­romszáz volt a méz kilója, négy­nyolcvan a pontyé, s még félel­metes külsejű csukát is lehetett kapni nyolcszázért. A fenyőfákat az idén már nem méterre árulják. Darabára van mindenhol, arra hivatkoznak az eladók, hogy méter és méter kö­zött nagy különbségek adódhat­nak. „Az asszonyok sem ugyan­annyit érnek, ha darabra meg is egyeznek” - magyarázta az egyik árus, aki Zalából jött néhány száz fával. De úgy hozzávetőlege­sen 500-600 forintra jön ki a lucfenyő métere, az ezüst 2000- re, a kaukázusi jegenye pedig 3000-re. Nem lehet olcsóbb, mondják, mert Zalából ide kel­lett szállítani, tíz napig aludni is kell valahol, meg enni is, és a helypénz sem kevés. A reggel hattól este hatig mű­ködő vásár, kivéve a most nehe­zen magyarázható gyenge autó­vásárt, igen eredményesnek volt mondható, az elmúlt időszak legjobb vásáraként tartják szá­mon, mondja Márfy Miklós, a Pi­ac- és Vásárigazgatóság igazga­tója (kis képünkön). Pedig a ten­dencia vélemé­nye szerint nem sok öröm­re ad okot, hi­szen észrevehe­tően kevesebb az embereknek a pénze, mint korábban. En­nek ellenére tegnap délután még akkor is nagy volt a nyüzsgés, amikor máskor csak alig lézengtek. A városszéli hipermarketben nem sok idejük akadt az illetéke­seknek arra, hogy a sajtót tájé­koztassák, hiszen óriási volt a for- .galom, az átlagosnak háromszo­rosa a hosszabbított nyitva tartás mellett. Alapvető élelmiszereket vásároltak nagy mennyiségben, valamint az ünnepi sütéshez-fő- zéshez szükséges specialitáso­kat. A sláger a tőkehús volt, a pulyka és a tartós tej. Itt a ponty csak tisztított, vákuumfóliás alakban fordult elő, egy forinttal közelítve meg a hétszázas kilo­grammonkénti árat. Hiánycik­kek ma már nincsenek, tájékoz­tatott a vezető, hiszen ha előfor­dul is, hogy valamit nem talál­nak, szinte minden helyettesít­hető hasonló minőségű, más cég által gyártott termékkel. Egy másik városszéli cent­rumban hihetetlen nagy válasz­tékban találhatók a híradástech­nikai cikkek. Ide az úgynevezett igényes vásárlókat varrják, akik nem sokallják a nyolcvanezret egy diktafonért, s a tiz forint hí­ján egymillió nyolcszázezret egy televíziós készülékért, amelynek elszállításához egy családnyi ember szükséges. Az ugyanitt lévő játékbolt is az igényes gyermekszeretők üz­lete. Lényegesen drágább itt minden, mint a kínai áruk bolt­jában, mondja az eladó. Itt, mu­tat körbe, „bődületes a válasz­ték, érdemes ma már gyereknek lenni.” Minőségi korszak eljöve­telének vagyunk a tanúi, s bár ez a játékbolthálózat minőségben a felsőfokot célozza meg, árban visszafogott, mondja az eladó. Egyre jobban elkülönülnek a fi­ús és a lányos játékok, hívja fel a figyelmet, ezeket a boltban kü­lön is csoportosítják. Négy üzletükkel a város legna­gyobb fotós szakboltjának tekint­hető az a cég, amelynek két üzle­te a belvárosban, egy-egy pedig a bevásárlócentrumokban találha­tó. Nagyon vegyes kép alakult ki az aranyvasárnapi forgalomról, mondja az ügyvezető, aki úgy lát­ja, elvesztette régi varázsát a bronz-, az ezüst- és az aranyvasár­nap is azáltal, hogy mára már hétköznapokon is nagyobb lehe­tősége van a közönségnek a bevá­sárlásra. Azt sem szabad elfelej­teni, hogy bár városon belül az új hipermarketeknek nagy a vonze­reje, de tegnap azért nagyon so­kan utaztak fel Budapestre, mert az ott nyílt bevásárlóközponto­kat nem lehet egy napon említeni a pécsiekkel. Hiszen amíg ott négyszáz üzlet is található fan­tasztikus választékkal egy-egy he- . lyen, addig nálunk jó esetben is csupán félszáz. Az itteni boltok­ban egyébként megváltozott a ke­reslet az átlagos évi szokásokhoz képest, hiszen amíg korábban 50- 50 százalékos volt a kereskedel­mi és a szolgáltatás iránti igény, most a kereskedelem 80 százalé­kosra emelkedett, mert sokan vá­sárolnak ajándékba fényképező­gépeket és azok tartozékait, ki­egészítő felszereléseit. Döntően 15-20 ezer körüli gépeket vittek, de a felső határ olykor felkú­szott a 60-100-ig is. Az igazán nagy értékű felszereléseket a profik vásárolják, de ők az igé­nyeiket nem karácsonykor elégí­tik ki. Cseri László Megnyílt a tanbolt SZIGETVÁR Egy éven belül immár a harma­dik üzemeltetővel ismét megnyílt a szigetvári 509. szí Török Bá­lint Szakmunkásképző Intézet és Szakközépiskola Kossuth téri tanboltja.- Az egy évre szóló megállapo­dás értelmében a Pécsi Sütő Rt. egy szigetvári üzletét felszámol­va hozta át a tanboltba a teljes árukészletét és vállalta a keres­kedelmi tanulóink gyakorlati oktatását - mondta Pichler Im­re, az iskola igazgatója. - Az élelmiszer és háztartási vegyi áru mellett a boltban hamaro­san tőkehúst is kínálnak majd. A már ötödik éve üzemelő tanboltnak a helyi áfész, idén néhány hónapig egy helyi vállal­kozás volt a szakmai üzemeltető­je december 1-ig. Az új berende­zését az iskola a decentralizált szakképzési alapból nyert 6 mil­lió forintból szerezte be. A 24 ta­nulót foglalkoztató boltban a csütörtöki újranyitása óta egyre több vásárló fedezi fel. A vásár­lók növekvő bizalmát a kedvező nyitvatartási időnek és áraknak, valamint a nagy áruválasztéknak köszönhetik. B. M. L. Szomjaznak a családok KŐVÁGÓSZŐLŐS A falu külterületi részén a pol­gármester elzáratta a vizet, így még közkutakból sem jut vízhez 15-20 család. Több olvasónk panaszkodott, hogy nincs vizük, mert elzár­ták az utcájukban a közkuta- kat. Ősszel újították fel a falu­ban a vízvezeték-hálózatot, de a Horgas dűlőt-kihagyták. Az ott élők közkútból hordták a vizet, de sokan rácsatlakoztak a vízvezetékre is. Ez ugyan ille­gális, de a lakók hajlandóak lettek volna vízdíjat fizetni, ha felszerelnek nekik egy mérőt. Bátor József polgármester el­mondta, a víz elzárására azért volt szükség, mert illegálisan csatlakoztak a rendszerhez, és senki nem fizetett vízdíjat. Amikor lehetőségük volt a la­kóknak, hogy mérőórát szerel­tessenek fel a kútra, nem tet­ték meg. A megoldás a polgár- mester szerint az, ha szolgálta­tói szerződést kötnek a vízmű­vel. Addig azonban kénytele­nek a falusi közkutakról besze­rezni az ivóvizet. K. G. Városi tv lesz SZENTLŐRINC Az októberi lakossági fóru­mon vetették fel, miért nem láthatók a testületi ülések a helyi kábeltévén, miért nincs ott önálló városi műsor. Az önkormányzat most megalapította a Szentlőrinci Média Közhasznú Társasá­got.- A cél olyan szellemi műhely létrehozása, amely lehetővé teszi saját helyi saj­tótermék szerkesztését és ki­adását, valamint önálló helyi tévé-adás megszervezését, készítését és a műsor sugár­zását. A kht. székhelye a művelődési ház, ügyvezetője Gödönyné Nyers Zsuzsanna, a ház vezetője lett. B. M. L. Árokban úsznak a házak Nem ígérnek megoldást a jövő fejlesztési tervei sem A Gyöngy utcában és környékén lakókat egy-egy esőzés vagy csapa­dékosabb idő esetén rendszeresen elönti a víz. Szerintük az a baj, hogy a vállalatok telephelyeit körülfogó betonkerítések nem megfele­lően épültek meg, a csatornákat nem tisztítják, és emiatt a talajvíz sem szivároghat el. PÉCS A Gyöngy utcai lakásokban so­kat szenvednek a Mecsekből le­zúduló csapadék miatt. Körülbe­lül tíz éve a MÖBIUSZ és más vállalatok körbezárták őket töl­tésekkel, pontosabban bekerítet­ték az itt lévő telepet betonkerí­téssel, igy a Pipacs, Fűzfa és a Gyöngy utca körül egy méteres töltés alakult ki, ami természete­sen azt eredményezte, hogy a te­lep egy árokba van beszorítva.- A környező utcákat körül­vevő telepek betonkerítéseitől egy-egy esőzés idején olyan mennyiségű talajvíz alakul ki, hogy elönti a lakásokat, a fürdő­szobákat és a mellékhelyisége­ket is - mondta Tóth Balázs az egyik lakó. Halász Miklós, az építésügyi osztály illetékese kérdésünkre elmondta, tudnak a problémá­ról, de a rendezési tervben a te­rület ipari negyedként szerepel, amelyben a korábbi elképzelé­sek alapján meg kellett volna szüntetni a lakásokat, és kizáró­lag ipari céllal működött volna az a városrész. Erb Zsolt, a pécsi Közüzemi Rt. közműigazgatója arról tájé­koztatott, hogy hozzájuk nem érkezett sem írásos, sem szóbe­li panasz. Tavaly ugyan végez­tek már fenntartásos munkákat a környező utcákban, de idén nem jelezték nekik a problé­mát. Elmondta, a tartalék kere­tük nem fedezné a terület vízel­vezetési rendezésével kapcsola­tos feladatokat, de abban az esetben, ha jelzik a lakók a gon­dokat, a jövő év első hónapjai­ban - a helyszíni felmérést kö­vetően - elvégzik a szükséges beavatkozásokat. Kapitány G. Sár, víz, lucsok mindenütt >

Next

/
Thumbnails
Contents