Új Dunántúli Napló, 1999. december (10. évfolyam, 329-357. szám)
1999-12-19 / 347. szám
A szédelgéstől a házasságig A házasságszédelgés fogalmának hallatán múlt századbeli lányregények jutnak eszünkbe, meg a harmincas években készült magyar filmek, melyekben fel-feltíínt egy-egy pénzre áhítozó úriember, aki a nem túl csinos hölgyeknek tette a szépet. Tizenhétszer nősült egy iráni taxisofőr, akit a napokban fülelt le a rendőrség. Iránban ugyan négy felesége lehet egy férfinak, valamint korlátlan mennyiségben ideiglenes felesége. Tehát a tizenhét, tekintettel arra, hogy ideiglenes jellegű házasság volt, még önmagában nem lenne sok, de hősünk mindegyik asz- szonykától pénzt kölcsönzött. Mivel a pénzzel meg is lógott, joggal kerestette a hatóság. Nálunk mindez elképzelhetetlen, a négy is és a tizenhét is. A két feleség párhuzamos működése is olyan ritka manapság, mint a fehér holló. A kettős házasság törvényi tényállása még létezik ugyan, de mint dr. Banitz Erika, a Pécsi Városi Bíróság elnöke elmondta, ő éppen tizenhét éve bíró, ráadásul családjogot tárgyal, de ilyennel még nem találkozott. Az pedig, állítja hogy valaki a házasság reményében kicsalja a pénzt a másik fél tői, nem élő jogin tézmény. A kettős házasság talán azért ilyen ritka, mert az egyes sem nagyon gyakori, hiszen nagyon sokan élnek együtt úgy, hogy nem kötnek házasságot, a vagyonra, illetve annak megosztására pedig léteznek modem jogi garanciák. Egy balaton- boglári házasságközvetítő iroda vezetője úgy Mit mondott a törvény? látja, hogy komoly az érdeklődés a szolgáltatásaik iránt. Ennek talán az is az oka, hogy nem sok ilyen jellegű intézmény működik ma már, illetve ami szép számmal működik, annak tevékenysége inkább a szexuális együttlét megszervezésére irányul. Keszthelyen, Siófokon és Kaposváron üzemel még a közelben hasonló, valóban a tartós kapcsolat létrehozását megcélzó iroda, ennek ellenére Kaposvárról, sőt Paksról is je- lentkeztek ügyfelek. Az érdeklődők hetven százaléka férfi annak ellenére, hogy több az egyedül élő nő. A párt kereső férfiak zöme 22 és 50 éves kor közötti, míg a hölgyek 30-tól 53 évesig érdeklődnek. A férfiak kevésbé igényesek, pontosabban a legfontosabb szempont számukra az, hogy a nő kedves és szeretetre méltó legyen. A nők sokkal válogatósabbak, nem mindegy, hogy a férfinak milyen a vagyoni helyzete és az iskolázottsága. Az iroda tapasztalatai egyértelműen azt bizonyítják, hogy a férfiak magányosabbak és kiszolgáltatottabbak, mint a nők. A megadott, ideálisnak gondolt elvárásokból azonban gyakran mindkét fél enged valameny- nyit, hiszen belátják, hogy a minden szempontból tökéletes partnert úgysem találják meg. A házasságközvetítés jó üzlet, állítja az irodavezető, de természetesen kevesebb benne a pénz, mint a szexközvetítő ügynökségekben. Sokan nem tudják a hirdetéseikből megállapítani, miről is van szó, hiszen a médiatörvény miatt a tisztességes házasságközvetítőkről is gyakran azt hiszik, burkolt szexügyletekről van szó. Szex-szolgáltatást azonban, mondja a tulajdonos, eddig kizárólag csak férfiak igényeltek. Úgy tűnik, nagyobb kiszolgáltatottságuk ellenére ők minden területen aktívabbak. Cseri László „Házassági szédelgés bűntettét követi el, aki a házasság megkötésénél a másik fél előtt érvénytelenségi okot elhallgatott, vagy a másik felet oly megtévesztéssel bírta a házasság megkötésére, amely miatt az felbontatott vagy semmisnek nyilváníttatott (Btk. 255. § és 1894. XXXI. t.-c. 121. §). Az eljárás csak a sértett fél indítványára indul meg. A büntetés két évig terjedhető börtön. Az a polgári tisztviselő, aki tudva, hogy az előtte kötni szándékolt házasság kettős házasság, a házasságkötésnél közreműködik, öt évig terjedő börtönnel büntethető.” Henriette az életben reménykedik A csoda abban van, hogy olyanok segítettek Zörényi Henriettának, akik talán maguk is segítségre szorulnának. A 24 éves lányról hat éve állapították meg, hogy tüdőrákos. Többször megoperálták, másfél évig kapott sugárkezelést, de nem gyógyult meg, mert a rák már mindkét tüdejében elburjánzott. A bátaszéki lány végül Szek- szárdon kapott segítséget. Pénzre volt szükség, hogy Budapesten meg tudja fizetni az alkalmankénti 90.000 forintos hipertermiás kezelést egy magánklinikán. A kezelésről csak annyit, hogy a beteg szervezetet 42 Celsius fokra felmelegítik, és alacsony sugárdózisban a rákos sejteket megtámadják, melyek az oxigénhiánytól elpusztulnak. Henriettának segített Szlavicsek Lászlóné, aki csekkeket nyomatott, és felhívással fordult Tolna megye lakóihoz: segítsenek Henriettának. Pár nap alatt - zömében Szlavicsekné vállalkozó ismerősei, akik el sem számolhatják az adományt - több mint 300 ezer forintot összegyűjtöttek, hogy a kezelést mihamarabb kezdeni lehessen. A Gemenc Volán ingyen buszjegyet adott, mástól mobiltelefont kapott a beteg, s a Tam család ígérete szerint a lány vizes szobáját utólag szigetelik. Zörényi Henrietta több sugárkezelést már nem kaphat. A mostani hat hipertermiás kezelésnek már érződik a hatása. Henrietta úgy kezdi a 2000. évet, hogy bízik az emberekben és abban, hogy meggyógyul. Hazafi József Hogyan lett Liszt Ferencből Pécsett Bárdos Lajos? A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Pécsi Tanár- ' képző Tagozata december 31-ével megszűnik, január elsejétől a Pécsi Tudomány- egyetem intézeteként funkcionál. Az átállás természetesen sok izgalommal és talánnyal jár. A változás többrétű, mondja Sasvári Attila igazgató, hiszen a POTE és a JPTE januártól Pécsi Tudományegyetem néven egyesül, s ennek továbbra is funkcionáló Művészeti Kara gyarapszik az ő intézetükkel, amely ezentúl a kar Bárdos Lajos Zeneiskolai Tanárképző Intézeteként próbálja majd az eddigi nemes hagyományokat megőrizni és továbbvinni. Megtörténtek a szükséges egyeztetések a jogi, gazdasági, szervezeti kérdésekben, és ha a kari tanács elfogadja a szervezeti és működési szabályzatukat, december 20-án következik be a korábbi „gazda”, a Zeneakadémia, valamint a most még önálló JPTE közti megállapodás aláírása. Ha ez létrejön, akkor várhatóan személyre szólóan is megtörténik a tanárok és egyéb alkalmazottak átvétele, elbocsátások e miatt a dolgok mai állását figyelembe véve nem történnek. A 2000. évet minden fél átmeneti évként kezeli, mondja az igazgató. Meg kell például oldani azoknak a tanároknak a problémáját, akik eddig a főiskolán és az egyetemen is tanítottak két külön fizetésért, de ez most, az ösz- szevonások után elképzelhetetlen. Vagy egy fizetéssé olvad le a bérük, vagy a plusz munkáért kapnak valamilyen juttatást, még nem tisztázott. Kérdéses a gazdasági vezetők, illetve az 'ilyen munkakörben dolgozók helyzete is, hiszen nem valószínű, hogy megkettőződnek a funkciók. Attól viszont nem tartanak, állítja az igazgató, hogy Vidovszky Lászlót a Művészeti Kar dékáni székében januártól dr. Aknai Tamás művészettörténész váltja majd, mert annak ellenére, hogy utóbbi esetében nem zenészről van szó, az intézmény dolgozói között mindenkiben jó érzést keltett a személye, többek között azért, mert a Zeneművészeti Főiskolán is tanított évekig. A régi-új intézetben pedig a jövőben is általános iskolai zenetanárokat képeznek majd, és továbbra is a Mátyás király utcai épületben. Cs. L. Parkot vett az atomerőmű Pakson készülnek a jövőre. Az atomerőműnek is változnia kell, s egyre olcsóbban termelni, egyben felelősség is terheli a paksi emberek sorsa iránt az erőmű mindenkori vezetését. A város és az erőmű Ipari és Technológiafejlesztési Centrumot hoz létre. Ennek a szerződésnek első lépcsője, hogy a Paksi Ipari Park törzstőkéjét felemelték 10 millió forintra. A 16 hektáros park 50-50 százalékban a város és az atomerőmű tulajdona. Kováts Balázs, az atomerőmű tájékoztatási főmérnöke kijelentette, hogy szükség van a fiatal munkaerő megtartására a városban, ehhez azonban munkahelyeket is kell teremteni, mert nem lehet gyakorlat az, hogy a továbbtanuló fiatalok, főleg a diplomások, nem térnek vissza a városba. Hazafi J. „Egy viharmadár már megszületett” Talán csoda is a pécsi Káplár János életében, hogy a minap egy országos pályázaton díjat nyert. Hiszen nyugdíjasán élte meg első nagy sikerét a versfaragó ember, másrészt a sikert manapság szokatlan műfajjal, egy elbeszélő költeménnyel érte el. Alsómocsolád szülötte Káplár János. Ma Pécsett él, de sokfelé megfordult: Bikaion volt agro- nómus, majd műszaki ügyintéző, Sásdon az építő szövetkezetnél dolgozott, aztán a pécsi KIOSZ következett. Ma a MATÁV nyugdíjasa. Két gyermekét neveli egyedül: s megesett már, hogy beült lányával az egyetemi előadásra, mert éppen az érdekelte a történelemből, ami ott elhangzott. Egyébként gyermekkora óta versfaragó, s különös tehetségével munkatársai körében is kitűnt. A maga és szűkebb környezete örömére Írogatott, s igazából sohasem merte a nagy nyilvánosság elé vinni műveit, mígnem Sásd polgármester-aszszonya fel nem hívta figyelmét egy országos pályázatra. A Falvak Kultúrájáért Alapítvány Petőfi Sándor-pályáza- tot hirdetett, s aztán erre küldte el munkáját Káplár János. Hosszas kutatómunka után (még Kiskő-. rösön is járt) hétszázhatvan strófában megírta a költő élet- történetét, melynek első sora ekként hangzik: „Egy viharmadár már megszületett és ide a földre kéredzkedett...” Az értesítést nemrégiben kapta, miszerint a munka jónak ítéltetett, s 188 pályamunka közül a költeményét a harmadik helyre sorolta a zsűri. A mű egyébként március 14-én a többi győztessel együtt díszes kötetben megjelenik. Csoda hát, hogy jókedvű a hatvan évét már betöltött ember? S hogy evvel újabb hitet kapott? Már más elbeszélő költeményeken dolgozik (a kelták életét írja), s íróasztalában készen van Alsómocsolád honfoglalás kori története (versben írva) és egy Kossuth Lajos-élet- rajz is, szintén rímekbe szedve. Kozma Ferenc 1999. december 19. ★ MAGYARORSZÁG-DÉL-DUNÁNTÚL ★ 5 Uj emlékmű Szigetvárait Hosszú előkészítési munka után minden fórum és szakmai zsűri elfogadta Bencsik István Kos- suth-díjas szobrászművész szobortervét, amelyet a Dévényi Sándor Kossuth-díjas építész által megálmodott millenniumi emlékpark középpontjában állítanak majd föl a szigetvári vár elé, minden bizonnyal a következő év őszén, a város napján, bár a határidő december 31. A központi pénzekből finanszírozott munkálatok magukban foglalják a szovjet katonasírok áthelyezését is a pécsi köztemetőbe. Mint a szobrász elmondta, a szigetváriak eleinte idegenkedve fogadták az elképzelést, mindennek hangot is adtak a lakossági fórumon, de végül is megbékéltek a Bencsik sajátos világát tükröző alkotással, amely jó minőségű süttői kemény mészkőből készül. A művész azért választotta ezt az anyagot, mert a márvánnyal és a gránittal ellentétben ez nem idegen a vár nyerstégla falától. Az országban egyébként négyen kaptak hasonló megbízást millenniumi emlékmű elkészítésére, Bencsik Istvánon kívül Melocco Miklós, Szerváciusz Tibor és Kő Pál. Cseri L. Bodzaszörp a siklósi polgármesternek Hogy sokáig éljen, bodzaszörpöt küldött Siklós legidősebb embere a város polgármesterének. A szörpöt Máté János megköszönte. Évek óta hagyomány már, hogy Máté János, Siklós város polgármestere születésnapjuk alkalmából levélben köszönti a településen élő idős embereket. Jellemző, hogy az idén több mint kétszáz alkalommal adtak fel levelet a városházáról, hogy a kerek évfordulók (70, 75, 80, 85) alkalmából házhoz vigyék a város vezetőjének üzenetét, jókívánságait. De mindig csak kerek évfordulókon megy a levél. A jubileumi születésnapok alól egyébként jelenleg csak egyetlen kivétel akad. A város legidősebb polgárát, a századik életéve felé közeledő Várnai Istvánnét évek óta minden születésnapján illik megköszönteni. Hiszen ilyen szép korban már minden esztendő csodálatos jubileum. Várnai Istvánná egyébként 1902-ben született, akkor, amikor még senki sem gondolt a világháborúra, nem volt az emberekben Trianon előérzete, legfeljebb a millenniumra emlékeztek jó szívvel, és ekként éltették Ferenc József császárt. Nem volt még repülőgép, és senki sem ismerte a globalizáció és az Európai Unió fogalmakat. Az idős hölgy, a városban is közismert Berta néni egyébként a hosszú életének egyik titkát a bodzaszörpben véli felfedezni. Hiszen a szörp egészséges, vitamindús ital, és a természetből fakad. Ezért aztán illő módon, egy üveg maga készítette bodzaszörpöt küldött a siklósi polgármesternek, hogy jobban bírja a város vezetésével járó teendőket és persze, sokáig éljen. K. F. Bonyhád: a nagy álom, a termál Úgy tűnik, hogy a bonyhádi önkormányzat bajban van. A nagy álom megvalósítását akadályozzák azzal, hogy nem döntötték el még: eladják-e a részesedésüket vagy sem a Völgy- ségi Termálvíz Feltáró Kft.- ben, hogy az mihamarabb részvénytársasággá alakuljon. Azt mondják, hogy a város igen kellemetlen helyzetben van, míg nem lesz meg a 2000. év költségvetése, addig dönteni sem képesek. Ha az rt. nem alakul meg, akkor a gyógyturizmus meghonosítása Bonyhádon ismét éveket csúszik. Úgy tűnt, hogy az 1999-es év más lesz mint a többi, de csak annyi maradt meg belőle, hogy végül a tsz elnökét, dr. Solymosi József országgyűlési képviselőt és a város polgár- mesterét, Oroszki Istvánt felkérték: keressenek társakat. Októberre a társak meglettek, mégpedig helyi vállalkozók jelentkeztek, mondván, hogy ők is képesek létrehozni egy idegenforgalmi objektumot részvénytársaság formájában. Ehhez az kellett még, hogy a bonyhádi képviselő-testület áldását adja az rt.-re, vagy eladja részesedését. Egyik sem történt meg, mivel a polgármester még mindig nem terjesztette a testület elé az ügyet. A legutóbbi ülésen ezt szóvá is tették a képviselők. A vita vége az lett, hogy döntöttek: december 21-én testületi ülést tartanak és ott határoznak a dologról. H. J. > !
