Új Dunántúli Napló, 1999. december (10. évfolyam, 329-357. szám)
1999-12-16 / 344. szám
6 Dlinántúli Napló Gazdasági Tükör 1999. december 16., csütörtök Röviden Ügyfélszolgálat Pécsett. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara ügyfélszolgálati irodái december 24-én, 31-én és január 3-án a számítógépek átállítása miatt zárva tartanak. A két ünnep között a pécsi ügyfélszolgálati iroda a megszokott időben tart nyitva, ezeken a napokon a vidéki irodák feladatait is ellátja. (k) Tőzsdei remények. A tőzsde december eleji meglódulása meglepetést okozott. A 2000. év kapcsán sokan egyfajta tőzsdei eufóriát várnak, amint a szakemberek nyilatkozatából kiderül, nem is alaptalanul. Az inflációs és növekedési várakozásokat tekintve van remény a magyar gazdaság erősödésére, és ez pozitív hatást gyakorolhat a börzére is. (k) Félfogadás adóügyekben. Az APEH Baranya Megyei Igazgatóságának ügyfélfogadási rendje a következőképpen alakul. December 17-én, 18-án és 23-án 8-12 óráig tart nyitva a pécsi, komlói és mohácsi ügyfélszolgálat. December 24-én nem lesz ügy- félfogadás. (k) Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre forintban) Angol font 405,93 Cseh korona 7,08 Euró 253,64 Német márka 129,68 Osztrák schilling 18,43 Lengyel zloty 59,87 Svájci frank 158,51 Szlovák korona 5,99 USA dollár 252,63 Most volt ideje a váltásnak Nyugdíjba vonul dr. Novák Zoltán, a Központi Statisztikai Hivatal Baranya Megyei Igazgatóságának vezetője. Helyébe december 16-ától Németh Zsoltot, a hivatal osztályvezetőjét nevezte ki a KSH elnöke. Nem küldtek - bár túlszaladtam a korhatáron -, én kértem nyugdíjaztatásomat - előzi meg a távozására vonatkozó kérdést Novák Zoltán (képünkön), aki „ősstatisztikusnak” számít a szakmában, hisz 47 éves munkaviszonya alatt máshol nem dolgozott, csak a statisztikai hivatalban.- Nem Baranyában kezdtem, tősgyökeres Vas megyei vagyok, érettségi után kerültem a szombathelyi statisztikai hivatalba. Őszintén meg kell vallanom, addig nemigen szerettem a szakma alaptantárgyát, a matematikát. Később, akkori főnököm, Kovács Tibor unszolására kezdtem el komolyabban foglalkozni a statisztikával. Olyannyira, hogy hatására beiratkoztam az akkor még Marx Károty Közgazdasági Tudományegyetemnek hívott intézménybe. Neki - mármint Kovács Tibornak - rendkívül sokat köszönhetek szakmai előmenetelem egyezetésében. És nem szeretném kihagyni másik nagy példaképemet, Nyilrai Ferencnét, a hivatal kilencvenes évek előtti elnökét. Tőle tanultam szakmai alázatot, s a fogékonyságot az új módszerekre. Ő volt az a közgazdász, aki merte vállalni a hetvenes évek végén, hogy a szocialista táboron belüli mérőszám, a nemzeti termék mellett kialakította a nemzetközileg is elfogadott GDP (Gross Domestic Product) hazánkra vonatkozó számítási módszerét. Csaknem húsz éven keresztül vezette a baranyai hivatalt, elmondása szerint volt ebben jó és rossz is, azonban leginkább a jóra emlékezik vissza a legszívesebben. A rosszat hamar elfelejtem- magyarázza -, hiszen az számomra csak múló pillanat volt.- Arra vagyok a legbüszkébb, hogy igazi szakmai közösséget adhatok át az utódomnak. Olyan szakemberek dolgoznak itt, akik nemcsak a központ által meghatározott feladatok elvégzésére képesek, hanem egy önálló szakmai műhely tagjaként is megállják a helyüket. Novák Zoltán azt még nem gondolta végig, milyen érzés lesz reggelente nem a hivatali teendőkre összpontosítani. Nehéz szívvel válik meg a szervezettől, ez volt az élete. Most jött el az ideje a váltásnak - magyarázza -, hiszen a statisztikai hivatal is óriási változás előtt áll. - Hogy mást ne mondjak, az európai közösség egységes statisztikai rendszeréhez kell igazítanunk a mi gyakorlatunkat is, ami nem kis feladattal jár. Én úgy gondoltam, ez a feladat nekem már fárasztó, ezért döntöttem a nyugdíjaztatásom mellett. Azért nem szakadok el a statisztikától, a jelenlegi elnök felkért tanácsadónak, úgy néz ki, lesz dolgom bőven.- Nem tudom, kiben milyen következtetést indít el származásom, azt azonban nem tagadhatom le, felvételemnél azonnal egymásra hangolódtunk, hiszen ő is szombathelyi, mint ahogy én is a megyeszékhelyen születtem- vallja be a kinevezett utód, Németh Zsolt (második képünkön). A pécsi jogi egyetemről került a hivatalba, választott hivatásával nem is igen akart foglalkozni, sokkal jobban izgatta a szociológia, mint a társadalmi mozgásokat nyomon követő tudomány. Az akkori politikai légkör ugyan nem kedvezett ennek a tudományágnak, a már említett Nyitrai Ferencné azonban ráérzett a statisztikai adatok elemzésének szociológiai jelentőségére, s alkalmazta is a szakma akkori legelismertebb képviselőjét, Andorka Rudolfot. Németh Zsoltnak szerencséje is volt, hiszen az utcán hallotta meg, a statisztikai hivatalban keresnek egyetemet végzetteket, s mivel éppen szociológusra volt szükség, azonnal fel is vették. Az egyetem elvégzése után ugyan mehetett volna a vasi megyeszékhelyre is praktizálni, de - mint megfogalmazza - „magamat akartam megcsinálni” a szülői háztól meglehetősen távol lévő városban.- Szeretem a kihívásokat, márpedig a statisztikai hivatalra az elkövetkező években sok kihívás vár. Hogy mást ne említsek a feladatok közül: a 2001-ben kezdődő népszámlálás, jövőre az országos mezőgazdasági összeírás egy olyan szerteágazó feladatot jelent az egész hivatal számára, amelynek eredményes végrehajtása mindenképpen jelentős állomás a hivatal valamennyi dolgozójának. Az további feladatok sem sokkal kisebbek, hiszen felvételünk előtt a statisztikai módszereket is igazitani kell az európai normákhoz, s ez bizonyos mértékig új megoldások bevezetését is jelenti egyben.- Biztos vagyok abban, hogy a feladatokat végre tudjuk hajtani, hiszen szakmai és emberi szempontból igen összetartó, egymást segítő, általam jól ismert „csapattal” fogok együtt dolgozni. Békéssy Gábor Sertésfelvásárlási árak 49. hét I. Országos élősertés-felvásárlási átlagár: 211,99 Ebből: 1. gazdasági társaság átlagár: 215,99 2, szövetkezeti átlagár: 216,21 3. egyéni vállalkozói átlagár: 199,82 II. Húscéhtagok által felvásárolt élősertés-átlagár: 210,76 Ebből: 1. gazdasági társaság átlagár: 215,31 2. szövetkezeti átlagár: 217,59 3. egyéni vállalkozói átlagár: 198,39 III. Régiónkénti átlagárak: 1. É-Magyarország (Heves, Nógrád, BAZ): 2. É-Alföld (Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, 213 Jász-Nagykun-Szolnok): 215 3. D-Alföld (Békés, Csongrád, Bács-Kiskun): 203 4. Központ (Budapest, Pest megye): 5. É-Dunántúl (Komárom-Esztergom, 215 Veszprém, Fejér): 220 6. D-Dunántúl (Tolna, Somogy, Baranya): 212 7. Ny-Dunántúl (Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala): 218 IV. Készítmények átlagárai: 1. párizsi: 344 2. műbeles virsli: 391 3. lecsókolbász: 360 4. parasztkolbász: 898 5. szárazkolbász: 1519 6. füstölt csemegeszalonna: 468 7. csomagolt zsír: 167 IV. Egyéb információk: E: 278,81 U: 266,94 R: 255,93 FORRÁS: HÚSCÉH Támogatott szakképzés A pécsi, illetve Baranya megyei oktatási intézményeket támogatja szakképzési hozzájárulásával a Pécsi Erőmű Rt. A törvényadta jogával élve - a bérköltség 1,5 százalékának háromnegyede fölött szabadon rendelkezve - a cég idén összesen 30 millió forintot osztott ki húsznál is több iskolának. Mint Farkas Lászlóné, a PE Rt. gazdasági igazgatója elmondta, a forrás elosztásával olyan helyzetbe kívánják hozni az iskolákat, hogy azok képesek legyenek végrehajtani komolyabb fejlesztési elképzeléseiket is. A kapcsolat nem egyoldalú, hiszen az erőmű oldaláról folyamatos igény van a jól képzett munkaerőre. Ennek ma már nemcsak a szakmai tudásban, hanem nyelvi, illetve számítástechnikai ismeretekben is meg kell nyilvánulnia. K. E. Erett-e gazdaságunk az önkormányzatiságra? Mit jelent az eFeF Kft.-nek a kamarai tagság? Pécs egyik meghatározó élelmi- szeripari vállalata az eFeF Élelmi- szeripari és Kereskedelmi Kft., amely mintegy 180 dolgozónak ad munkát. A cég, amely az egykori baromfifeldolgozó egyik üzemrészéből, valamint egy szabad-vámterületi üzemből alakult 1992-ben, ebben az esztendőben 3500 tonna baromfiból állít elő kész, illetve félkész termékeket, amelyek 40 százaléka külföldön talál vevőre. Vajon egy ilyen nagyságú vállalkozásnak mit jelent a kamara, milyen szolgáltatásokat nyújt, mennyire elégedettek tevékenységével? Fodrócziné Pohl Margit ügyvezető igazgató elmondta, véleménye szerint szükség van a PécsPécsett több mint 150 éve rendeznek vásárokat. A Pécs Expo mellett az utóbbi esztendőkben egyre nagyobb szerepet kaptak a gazdaság egy-egy területét bemutató szakkiállítások, amelyeken egyre több kis- és középvállalkozás is megjelenik. A regionális vásárközpont kialakítására saját forrásaik felhasználásával és Phare-támogatással Baranya, Tolna és Zala megye kamarái Pécs városával közösen szakmai programot készíttetnek.- A vásárok megrendezéséhez jelentős segítséget nyújt a kamara - mondja Markos György, a PIV Kft. ügyvezető igazgatója. - Részt vesznek azok megszervezésében, felhívják a tagjaik figyelmét a lehetőségekre, s nemzetközi kapcsolataikon keresztül megkeresik a külföldi kiállítókat is. A kis- és középvállalkozókat Baranyai Kereskedelmi és Iparkamarára, igaz, nem feltétlenül ebben a formában. Szerinte az érdekképviseleti tevékenységet kellene a jelenleginél aktívabbá tenni, például olyanná, mint az osztrák vagy a német kamaráké. Nem titkolta azt sem, hogy a kamarának befizetett összegek arányban kellene hogy legyenek a nyújtott szolgáltatásokkal. Változtatások mindenképpen indokoltak - tette hozzá Fodrócziné Pohl Margit -, ugyanakkor az is tény, jelentős segítséget is kapnak gazdasági tevékenységük végzéséhez. Példaként hozta fel a szakmai előadások, konzultációk szervezését, ahol első kézből van módjuk tájékozódni a résztvevőknek, vagy a kiállításotanfolyamokon készítik fel arra, miként kell egy vásáron megjelenni. A PIV Kft.-vel közösen pályázati úton próbálnak meg rendszeresen külső forrásokat is bevonni, hogy elérhető áron és minél több kis- és középvállalkozás mutathassa be termékeit, szolgáltatásait a hazai és a nemzetközi kiállításokon. Egy-egy kiállítás kísérő rendezvényeinek megszervezésében is jelentős szerepet vállal a kamara. A Pécs Expóhoz kapcsolódva nemzetközi üzletember-találkozót, szakmai napokat tartanak, valamint a saját standjukon üzleti partnerközvetítést végeznek. kon való jelenlétet, az üzletembertalálkozókat. A konkrét üzletek megkötésének sikerességében mérsékelt a szerepe a ka- marának, azonban a lehetőséget különböző fórumokon felkínálják. Az igazgató asszony elismerően szólt a PBKIK havonta megjelenő lapjáról, a Dél-Dunántúli Gazdaságról, amely valóban azokkal a kérdésekkel foglalkozik, amelyek a kis-, közép- és a nagyvállalkozásokat is érdeklik, olvasmányosan, érdekesen. Szakmai szempontból nagyon fontos, hogy a kamara felügyeli és minősíti a kiállításokat - állítja Markos György. A vásárszervezői tagozat, amelynek mi is tagjai vagyunk, lehetőséget teremt arra, hogy egyeztessük a vásárok időpontjait. Ezzel elkerülhető, hogy azonos jellegű szakkiállítások egy időben kerüljenek megrendezésre. A kamarai tagok kezdeményezésére indult útjára a Pécs- Info, vagy az utazási szakkiállítás, amelyek egyre népszerűbbek. A külföldi kiállításokon való részvételnél is nagyon sokat jelent a kamara kiterjedt nemzetközi kapcsolata. Ezek segítségével könnyen utána lehet nézni annak, hogy milyen jellegű kiállítókat várnak, mely termékek, szolgáltatások keresettek az adott országban. A kontinentális Európa nyugati felében az elmúlt száz év során - leszámítva egyes országok pár évig tartó fasisztoid kalandjait a harmincas évek végén, negyvenes évek elején - egy sajátos gazdaságfilozófiai gondolat vált uralkodóvá, amelyet leginkább szabályozott kapitalizmusnak nevezhetünk, s amely az angol gazdasági liberalizmus, illetve annak vadkapitalista változatát jelentő amerikai modellel szemben, és az állam totális beavatkozását hirdető nemzetiszocialista és kommunista eszmékkel szemben határozza meg magát. Ez a sajátos kontinentális európai modell olyan piacgazdaságot jelent, amelyben a játékszabályok betartását nemcsak a piaci erők, hanem maguk a játékosok, vagyis a gazdasági élet szereplői is ellenőrzik és kikényszerítik. E modellben a gazdaság önkormányzata, az úgynevezett közjogi típusú gazdasági kamarák igen fontos szerepet játszanak. Egyfelől a kormányzatok egyenrangú partnereiként részt vesznek a gazdasági játékszabályok alakításában, másfelől igen kemény jogokkal rendelkeznek a tekintetben, hogy a résztvevők, vagyis a vállalkozások megtartását ellenőrizzék és rákényszerítsék a játékszabályoknak megfelelő viselkedésre, harmadrészt pedig igen aktívan részt vesznek a gazdaság infrastruktúrájának fejlesztésében és működtetésében. Mit jelent ez a gyakorlatban? Először is azt, hogy Franciaországban, Németországban, Ausztriában, Olaszországban, Spanyolországban igen nehéz a kormányoknak a gazdasági kamarák, vagyis a gazdasági élet önkormányzata ellenére gazdaságpolitikát készítem és működtetni. Ez természetesen kényelmetlen lehet egyes autoriter hajlamú politikusok számára, de hosszabb távon a gazdaság ön- kormányzatának és a kormánynak az együttműködése sokkal kevesebb súrlódást és feszültséget eredményez, mintha ez a koordináció nem létezne. Másodsorban a kamarák igen fontos szerepet töltenek be az álvállalkozások kiszűrésében és a vállalkozók egészének jó hírét rontó vállalkozások leleplezésében, a piac tisztaságának biztosításában. A gazdasági kamarák ezekben az országokban pontos jogszabályi felhatalmazással rendelkeznek a gazdaság szereplőinek ellenőrzésére és a szabályokat be nem tartó vállalkozások szankcionálására is. Végül: ezen országokban a gazdasági kamarák nemcsak szakiskolákat, főiskolákat, továbbképző központokat, hanem számos esetben repülőtereket, vásárcsarnokokat és kikötőket is létrehoznak és működtetnek a vállalkozások segítése érdekében. A kontinentális Európa sajátos gazdasági berendezkedése - amely emberarcúbb kapitalizmus az amerikai vagy a távol-keleti modellel szemben - nehezen lenne elképzelhető a gazdasági kamarák aktív részvétele nélkül. Természetesen vannak olyan politikusok, sőt közgazdászok is, akik úgy vélik, hogy akár az amerikai, akár a japán vagy éppen a délkelet-ázsiai társadalmi-gazdasági modell sikeresebb lesz majd hosszabb távon, mint az európai út, és ezért sürgetik is a másik két rendszer főbb elemeinek átvételét. Ám valószínűtlen, hogy ezek a modellek átvehetők kontinensünkön anélkül, hogy ne importáljuk a modelleket működtetni is tudó amerikaiak vagy éppen japánok és kínaiak milliói is. Európa nyugati fele ugyanis éppen azért olyan, amilyen, mert ez felel meg leginkább az itt élő emberek mentalitásának, amely nyilván eltér a fent említett mintákról. Hazánkban a kilencvenes évek elejétől kezdve éles vita folyik arról, hogy merre menjünk, melyik modellt kövessük? Már maga a kérdésfeltevés is elhibázott, hiszen valószínűleg nincs sok lehetőségünk arra, hogy Ausztria szomszédjaként, valamint Németország, Olaszország és Franciaország gazdasági hátsó udvarában nagyon mást tegyünk, mint nyugati szomszédaink. A követendő út kérdése ugyanakkor szorosan összefügg a gazdasági kamarákra vonatkozó kérdéssel, mert az európai modell feltételezi az erős gazdasági kamarákat. Nyilvánvaló, hogy a közjogi kamarák formájában megtestesülő gazdasági önkormányzat számos olyan vonással rendelkezik, amely kellemetlen vagy kényelmetlen a mindenkori kormányzatok, sőt a vállalkozások egy része számára is. A kormányzatnak jelentős mértékben csökken a mozgástere abban az esetben, ha erős közjogi kamarák működnek egy országban - de csökken annak a veszélye is, hogy a nagyobb szabadságot a kormányok arra használják, hogy fejjel rohanjanak a gazdasági realitások makacs falaiba. Kellemetlen lehet az erős közjogi kamara azoknak a vállalkozásoknak is, akik félnek az átlátható szabályoktól és a szabályok betartásától. A gazdasági kamarákról ez év eleje óta ismét éles viták folynak, de a kérdés sokszor nem jól van feltéve. Nem az a kérdés, hogy kötelező legyen a kamarai tagság vagy sem, illetve hogy jól dolgoznak-e a kamarák vagy sem, hanem az, hogy merre akar menni a magyar gazdaság? Az egyik lehetséges út nyilvánvalóan a kontinentális Nyugat-Európa erős közjogi kamarákkal rendelkező gazdasági önkormányzati modellje. A másik út, a gazdaság szabályozatlan, vadkeleti, az államigazgatás önkényén kívül csak az önszerveződő maffia által - sokszor nem is rosszul - kontrollált út azonban valószínűleg nem Amerika vagy a Távol-Kelet sikereihez, hanem csak ide, a szomszédba, a Balkánra vezet. Árva László Növekedéskutató Intézet, (Népszabadság) Az összeállítás a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara támogatásával készült Alulról szerveződött szakvásárok
