Új Dunántúli Napló, 1999. december (10. évfolyam, 329-357. szám)

1999-12-16 / 344. szám

6 Dlinántúli Napló Gazdasági Tükör 1999. december 16., csütörtök Röviden Ügyfélszolgálat Pécsett. A Pécs-Baranyai Kereskedel­mi és Iparkamara ügyfélszol­gálati irodái december 24-én, 31-én és január 3-án a számí­tógépek átállítása miatt zárva tartanak. A két ünnep között a pécsi ügyfélszolgálati iroda a megszokott időben tart nyitva, ezeken a napokon a vidéki irodák feladatait is el­látja. (k) Tőzsdei remények. A tőzs­de december eleji meglódu­lása meglepetést okozott. A 2000. év kapcsán sokan egy­fajta tőzsdei eufóriát várnak, amint a szakemberek nyilat­kozatából kiderül, nem is alaptalanul. Az inflációs és növekedési várakozásokat tekintve van remény a ma­gyar gazdaság erősödésére, és ez pozitív hatást gyakorol­hat a börzére is. (k) Félfogadás adóügyekben. Az APEH Baranya Megyei Igazgatóságának ügyfélfoga­dási rendje a következőkép­pen alakul. December 17-én, 18-án és 23-án 8-12 óráig tart nyitva a pécsi, komlói és mohácsi ügyfélszolgálat. De­cember 24-én nem lesz ügy- félfogadás. (k) Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre forintban) Angol font 405,93 Cseh korona 7,08 Euró 253,64 Német márka 129,68 Osztrák schilling 18,43 Lengyel zloty 59,87 Svájci frank 158,51 Szlovák korona 5,99 USA dollár 252,63 Most volt ideje a váltásnak Nyugdíjba vonul dr. Novák Zoltán, a Központi Statisztikai Hivatal Ba­ranya Megyei Igazgatóságának vezetője. Helyébe december 16-ától Né­meth Zsoltot, a hivatal osztályvezetőjét nevezte ki a KSH elnöke. Nem küldtek - bár túlszaladtam a korhatáron -, én kértem nyugdí­jaztatásomat - előzi meg a távo­zására vonatkozó kérdést Novák Zoltán (képünkön), aki „ős­statisztikusnak” számít a szakmá­ban, hisz 47 éves munkaviszonya alatt máshol nem dolgozott, csak a statisztikai hivatalban.- Nem Baranyában kezdtem, tősgyökeres Vas megyei vagyok, érettségi után kerültem a szom­bathelyi statisztikai hivatalba. Őszintén meg kell vallanom, ad­dig nemigen szerettem a szakma alaptantárgyát, a matematikát. Később, akkori főnököm, Kovács Tibor unszolá­sára kezdtem el komolyabban foglalkozni a statisztikával. Olyannyira, hogy hatására beiratkoztam az akkor még Marx Károty Közgazdasági Tudományegye­temnek hívott intézménybe. Ne­ki - mármint Kovács Tibornak - rendkívül sokat köszönhetek szakmai előmenetelem egyeze­tésében. És nem szeretném ki­hagyni másik nagy példaképe­met, Nyilrai Ferencnét, a hivatal kilencvenes évek előtti elnökét. Tőle tanultam szakmai alázatot, s a fogékonyságot az új módsze­rekre. Ő volt az a közgazdász, aki merte vállalni a hetvenes évek vé­gén, hogy a szocialista táboron belüli mérőszám, a nemzeti ter­mék mellett kialakította a nem­zetközileg is elfogadott GDP (Gross Domestic Product) ha­zánkra vonatkozó számítási módszerét. Csaknem húsz éven keresztül vezette a baranyai hivatalt, el­mondása szerint volt ebben jó és rossz is, azonban leginkább a jó­ra emlékezik vissza a legszíveseb­ben. A rosszat hamar elfelejtem- magyarázza -, hiszen az szá­momra csak múló pillanat volt.- Arra vagyok a legbüszkébb, hogy igazi szakmai közösséget adhatok át az utódomnak. Olyan szakemberek dolgoznak itt, akik nemcsak a központ által megha­tározott feladatok elvégzésére ké­pesek, hanem egy önálló szak­mai műhely tagjaként is megáll­ják a helyüket. Novák Zoltán azt még nem gondolta végig, milyen érzés lesz reggelente nem a hivatali teen­dőkre összpontosítani. Nehéz szívvel válik meg a szervezettől, ez volt az élete. Most jött el az ideje a váltásnak - magyarázza -, hiszen a statisztikai hivatal is óri­ási változás előtt áll. - Hogy mást ne mondjak, az európai közösség egységes statisztikai rendszeré­hez kell igazítanunk a mi gyakor­latunkat is, ami nem kis feladat­tal jár. Én úgy gondoltam, ez a feladat nekem már fárasztó, ezért döntöttem a nyugdíjaztatásom mellett. Azért nem szakadok el a statisztikától, a jelenlegi elnök felkért tanácsadónak, úgy néz ki, lesz dolgom bőven.- Nem tudom, kiben milyen következtetést indít el származá­som, azt azonban nem tagadha­tom le, felvételemnél azonnal egymásra hangolódtunk, hiszen ő is szombathelyi, mint ahogy én is a megyeszékhelyen születtem- vallja be a kinevezett utód, Né­meth Zsolt (második képünkön). A pécsi jogi egyetemről került a hivatalba, választott hivatásával nem is igen akart foglalkozni, sokkal jobban izgatta a szocioló­gia, mint a társadalmi mozgáso­kat nyomon követő tudomány. Az akkori politikai légkör ugyan nem kedvezett ennek a tudo­mányágnak, a már említett Nyitrai Ferencné azonban ráér­zett a statisztikai adatok elemzé­sének szociológiai jelentőségére, s alkalmazta is a szakma akkori legelismertebb képviselőjét, Andorka Rudolfot. Németh Zsolt­nak szerencséje is volt, hiszen az utcán hallotta meg, a statisztikai hivatalban keresnek egyetemet végzetteket, s mivel éppen szoci­ológusra volt szükség, azonnal fel is vették. Az egyetem elvégzé­se után ugyan mehetett volna a vasi megyeszékhelyre is prakti­zálni, de - mint megfogalmazza - „magamat akartam megcsinál­ni” a szülői háztól meglehetősen távol lévő városban.- Szeretem a kihívásokat, már­pedig a statisztikai hivatalra az elkövetkező években sok kihívás vár. Hogy mást ne említsek a fel­adatok közül: a 2001-ben kezdő­dő népszámlálás, jövőre az orszá­gos mezőgazdasági összeírás egy olyan szerteágazó feladatot jelent az egész hivatal számára, amely­nek eredményes végrehajtása mindenképpen jelentős állomás a hivatal vala­mennyi dolgo­zójának. Az to­vábbi feladatok sem sokkal ki­sebbek, hiszen felvételünk előtt a statiszti­kai módszere­ket is igazitani kell az európai normákhoz, s ez bizonyos mértékig új megoldá­sok bevezetését is jelenti egyben.- Biztos vagyok abban, hogy a feladatokat végre tudjuk hajtani, hiszen szakmai és emberi szem­pontból igen összetartó, egymást segítő, általam jól ismert „csa­pattal” fogok együtt dolgozni. Békéssy Gábor Sertésfelvásárlási árak 49. hét I. Országos élősertés-felvásárlási átlagár: 211,99 Ebből: 1. gazdasági társaság átlagár: 215,99 2, szövetkezeti átlagár: 216,21 3. egyéni vállalkozói átlagár: 199,82 II. Húscéhtagok által felvásárolt élősertés-átlagár: 210,76 Ebből: 1. gazdasági társaság átlagár: 215,31 2. szövetkezeti átlagár: 217,59 3. egyéni vállalkozói átlagár: 198,39 III. Régiónkénti átlagárak: 1. É-Magyarország (Heves, Nógrád, BAZ): 2. É-Alföld (Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, 213 Jász-Nagykun-Szolnok): 215 3. D-Alföld (Békés, Csongrád, Bács-Kiskun): 203 4. Központ (Budapest, Pest megye): 5. É-Dunántúl (Komárom-Esztergom, 215 Veszprém, Fejér): 220 6. D-Dunántúl (Tolna, Somogy, Baranya): 212 7. Ny-Dunántúl (Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala): 218 IV. Készítmények átlagárai: 1. párizsi: 344 2. műbeles virsli: 391 3. lecsókolbász: 360 4. parasztkolbász: 898 5. szárazkolbász: 1519 6. füstölt csemegeszalonna: 468 7. csomagolt zsír: 167 IV. Egyéb információk: E: 278,81 U: 266,94 R: 255,93 FORRÁS: HÚSCÉH Támogatott szakképzés A pécsi, illetve Baranya megyei oktatási intézményeket támo­gatja szakképzési hozzájárulá­sával a Pécsi Erőmű Rt. A törvényadta jogával élve - a bérköltség 1,5 százalékának há­romnegyede fölött szabadon rendelkezve - a cég idén össze­sen 30 millió forintot osztott ki húsznál is több iskolának. Mint Farkas Lászlóné, a PE Rt. gazdasági igazgatója el­mondta, a forrás elosztásával olyan helyzetbe kívánják hozni az iskolákat, hogy azok képe­sek legyenek végrehajtani ko­molyabb fejlesztési elképzelé­seiket is. A kapcsolat nem egy­oldalú, hiszen az erőmű oldalá­ról folyamatos igény van a jól képzett munkaerőre. Ennek ma már nemcsak a szakmai tu­dásban, hanem nyelvi, illetve számítástechnikai ismeretek­ben is meg kell nyilvánulnia. K. E. Erett-e gazdaságunk az önkormányzatiságra? Mit jelent az eFeF Kft.-nek a kamarai tagság? Pécs egyik meghatározó élelmi- szeripari vállalata az eFeF Élelmi- szeripari és Kereskedelmi Kft., amely mintegy 180 dolgozónak ad munkát. A cég, amely az egy­kori baromfifeldolgozó egyik üzemrészéből, valamint egy sza­bad-vámterületi üzemből alakult 1992-ben, ebben az esztendőben 3500 tonna baromfiból állít elő kész, illetve félkész termékeket, amelyek 40 százaléka külföldön talál vevőre. Vajon egy ilyen nagyságú vál­lalkozásnak mit jelent a kamara, milyen szolgáltatásokat nyújt, mennyire elégedettek tevékeny­ségével? Fodrócziné Pohl Margit ügyve­zető igazgató elmondta, vélemé­nye szerint szükség van a Pécs­Pécsett több mint 150 éve ren­deznek vásárokat. A Pécs Expo mellett az utóbbi esztendőkben egyre nagyobb szerepet kaptak a gazdaság egy-egy területét bemu­tató szakkiállítások, amelyeken egyre több kis- és középvállalko­zás is megjelenik. A regionális vásárközpont kialakítására saját forrásaik felhasználásával és Phare-támogatással Baranya, Tolna és Zala megye kamarái Pécs városával közösen szakmai programot készíttetnek.- A vásárok megrendezéséhez jelentős segítséget nyújt a kama­ra - mondja Markos György, a PIV Kft. ügyvezető igazgatója. - Részt vesznek azok megszerve­zésében, felhívják a tagjaik fi­gyelmét a lehetőségekre, s nem­zetközi kapcsolataikon keresztül megkeresik a külföldi kiállítókat is. A kis- és középvállalkozókat Baranyai Kereskedelmi és Ipar­kamarára, igaz, nem feltétlenül ebben a formában. Szerinte az érdekképviseleti tevékenységet kellene a jelenleginél aktívabbá tenni, például olyanná, mint az osztrák vagy a német kamaráké. Nem titkolta azt sem, hogy a ka­marának befizetett összegek arányban kellene hogy legyenek a nyújtott szolgáltatásokkal. Változtatások mindenképpen indokoltak - tette hozzá Fod­rócziné Pohl Margit -, ugyanak­kor az is tény, jelentős segítséget is kapnak gazdasági tevékenysé­gük végzéséhez. Példaként hozta fel a szakmai előadások, konzul­tációk szervezését, ahol első kéz­ből van módjuk tájékozódni a résztvevőknek, vagy a kiállításo­tanfolyamokon készítik fel arra, miként kell egy vásáron megje­lenni. A PIV Kft.-vel közösen pályá­zati úton próbálnak meg rend­szeresen külső forrásokat is be­vonni, hogy elérhető áron és mi­nél több kis- és középvállalkozás mutathassa be termékeit, szol­gáltatásait a ha­zai és a nem­zetközi kiállítá­sokon. Egy-egy kiállítás kísérő rendezvényei­nek megszerve­zésében is je­lentős szerepet vállal a kama­ra. A Pécs Expóhoz kapcsolódva nemzetközi üzletember-találko­zót, szakmai napokat tartanak, valamint a saját standjukon üzle­ti partnerközvetítést végeznek. kon való je­lenlétet, az üzletember­találkozókat. A konkrét üzletek meg­kötésének si­kerességében mérsékelt a szerepe a ka- marának, azonban a lehetőséget különbö­ző fórumokon felkínálják. Az igazgató asszony elismerően szólt a PBKIK havonta megjele­nő lapjáról, a Dél-Dunántúli Gazdaságról, amely valóban azokkal a kérdésekkel foglalko­zik, amelyek a kis-, közép- és a nagyvállalkozásokat is érdeklik, olvasmányosan, érdekesen. Szakmai szempontból nagyon fontos, hogy a kamara felügyeli és minősíti a kiállításokat - állít­ja Markos György. A vásárszer­vezői tagozat, amelynek mi is tagjai vagyunk, lehetőséget te­remt arra, hogy egyeztessük a vá­sárok időpontjait. Ezzel elkerülhető, hogy azo­nos jellegű szakkiállítások egy időben kerüljenek megrendezés­re. A kamarai tagok kezdemé­nyezésére indult útjára a Pécs- Info, vagy az utazási szakkiállí­tás, amelyek egyre népszerűb­bek. A külföldi kiállításokon va­ló részvételnél is nagyon sokat jelent a kamara kiterjedt nemzet­közi kapcsolata. Ezek segítségé­vel könnyen utána lehet nézni annak, hogy milyen jellegű kiállí­tókat várnak, mely termékek, szolgáltatások keresettek az adott országban. A kontinentális Európa nyugati felé­ben az elmúlt száz év során - leszá­mítva egyes országok pár évig tartó fasisztoid kalandjait a harmincas évek végén, negyvenes évek elején - egy sajátos gazdaságfilozófiai gondo­lat vált uralkodóvá, amelyet legin­kább szabályozott kapitalizmusnak nevezhetünk, s amely az angol gazda­sági liberalizmus, illetve annak vad­kapitalista változatát jelentő amerikai modellel szemben, és az állam totális beavatkozását hirdető nemzetiszocia­lista és kommunista eszmékkel szem­ben határozza meg magát. Ez a sajá­tos kontinentális európai modell olyan piacgazdaságot jelent, amely­ben a játékszabályok betartását nem­csak a piaci erők, hanem maguk a já­tékosok, vagyis a gazdasági élet sze­replői is ellenőrzik és kikényszerítik. E modellben a gazdaság önkor­mányzata, az úgynevezett közjogi tí­pusú gazdasági kamarák igen fontos szerepet játszanak. Egyfelől a kor­mányzatok egyenrangú partnereiként részt vesznek a gazdasági játéksza­bályok alakításában, másfelől igen ke­mény jogokkal rendelkeznek a tekin­tetben, hogy a résztvevők, vagyis a vállalkozások megtartását ellenőriz­zék és rákényszerítsék a játékszabá­lyoknak megfelelő viselkedésre, har­madrészt pedig igen aktívan részt vesznek a gazdaság infrastruktúrájá­nak fejlesztésében és működtetésé­ben. Mit jelent ez a gyakorlatban? Elő­ször is azt, hogy Franciaországban, Németországban, Ausztriában, Olaszországban, Spanyolországban igen nehéz a kormányoknak a gazda­sági kamarák, vagyis a gazdasági élet önkormányzata ellenére gazdaságpo­litikát készítem és működtetni. Ez ter­mészetesen kényelmetlen lehet egyes autoriter hajlamú politikusok számá­ra, de hosszabb távon a gazdaság ön- kormányzatának és a kormánynak az együttműködése sokkal kevesebb súr­lódást és feszültséget eredményez, mintha ez a koordináció nem létezne. Másodsorban a kamarák igen fontos szerepet töltenek be az álvállalkozá­sok kiszűrésében és a vállalkozók egé­szének jó hírét rontó vállalkozások le­leplezésében, a piac tisztaságának biztosításában. A gazdasági kamarák ezekben az országokban pontos jog­szabályi felhatalmazással rendelkez­nek a gazdaság szereplőinek ellenőr­zésére és a szabályokat be nem tartó vállalkozások szankcionálására is. Vé­gül: ezen országokban a gazdasági ka­marák nemcsak szakiskolákat, főisko­lákat, továbbképző központokat, ha­nem számos esetben repülőtereket, vásárcsarnokokat és kikötőket is lét­rehoznak és működtetnek a vállalko­zások segítése érdekében. A kontinentális Európa sajátos gazdasági berendezkedése - amely emberarcúbb kapitalizmus az ameri­kai vagy a távol-keleti modellel szem­ben - nehezen lenne elképzelhető a gazdasági kamarák aktív részvétele nélkül. Természetesen vannak olyan politikusok, sőt közgazdászok is, akik úgy vélik, hogy akár az amerikai, akár a japán vagy éppen a délkelet-ázsiai társadalmi-gazdasági modell sikere­sebb lesz majd hosszabb távon, mint az európai út, és ezért sürgetik is a másik két rendszer főbb elemeinek át­vételét. Ám valószínűtlen, hogy ezek a modellek átvehetők kontinensün­kön anélkül, hogy ne importáljuk a modelleket működtetni is tudó ameri­kaiak vagy éppen japánok és kínaiak milliói is. Európa nyugati fele ugyanis éppen azért olyan, amilyen, mert ez felel meg leginkább az itt élő emberek mentalitásának, amely nyilván eltér a fent említett mintákról. Hazánkban a kilencvenes évek ele­jétől kezdve éles vita folyik arról, hogy merre menjünk, melyik modellt kövessük? Már maga a kérdésfeltevés is elhibázott, hiszen valószínűleg nincs sok lehetőségünk arra, hogy Ausztria szomszédjaként, valamint Németország, Olaszország és Fran­ciaország gazdasági hátsó udvarában nagyon mást tegyünk, mint nyugati szomszédaink. A követendő út kérdé­se ugyanakkor szorosan összefügg a gazdasági kamarákra vonatkozó kér­déssel, mert az európai modell feltéte­lezi az erős gazdasági kamarákat. Nyilvánvaló, hogy a közjogi kama­rák formájában megtestesülő gazda­sági önkormányzat számos olyan vo­nással rendelkezik, amely kellemetlen vagy kényelmetlen a mindenkori kor­mányzatok, sőt a vállalkozások egy része számára is. A kormányzatnak jelentős mértékben csökken a moz­gástere abban az esetben, ha erős köz­jogi kamarák működnek egy ország­ban - de csökken annak a veszélye is, hogy a nagyobb szabadságot a kormá­nyok arra használják, hogy fejjel ro­hanjanak a gazdasági realitások ma­kacs falaiba. Kellemetlen lehet az erős közjogi kamara azoknak a vállal­kozásoknak is, akik félnek az átlátha­tó szabályoktól és a szabályok betar­tásától. A gazdasági kamarákról ez év eleje óta ismét éles viták folynak, de a kér­dés sokszor nem jól van feltéve. Nem az a kérdés, hogy kötelező legyen a kamarai tagság vagy sem, illetve hogy jól dolgoznak-e a kamarák vagy sem, hanem az, hogy merre akar menni a magyar gazdaság? Az egyik lehetsé­ges út nyilvánvalóan a kontinentális Nyugat-Európa erős közjogi kama­rákkal rendelkező gazdasági önkor­mányzati modellje. A másik út, a gaz­daság szabályozatlan, vadkeleti, az ál­lamigazgatás önkényén kívül csak az önszerveződő maffia által - sok­szor nem is rosszul - kontrollált út azonban valószínűleg nem Amerika vagy a Távol-Kelet sikereihez, ha­nem csak ide, a szomszédba, a Bal­kánra vezet. Árva László Növekedéskutató Intézet, (Népszabadság) Az összeállítás a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara támogatásával készült Alulról szerveződött szakvásárok

Next

/
Thumbnails
Contents