Új Dunántúli Napló, 1999. december (10. évfolyam, 329-357. szám)

1999-12-15 / 343. szám

16 Dunántúli Napló Kert - Szőlő - Balkon 1999. december 15., szerda Oldalszerkesztő: Gazdahírek A fehér nem, a vörös igen. A KSH összesítése szerint a fokozott várakozások ellenére a fehér szőlő termése Bara­nyában idén mind minőség, mind mennyiség tekintetében gyengébb volt. A termés 30 százalékkal volt kevesebb a ta­valyinál. A szőlőszemek köny- nyűek voltak, hiányzott a nap az érés utolsó fázisában. A vö­rösbort adó szőlők - különö­sen a késői fajták - kiváló mi­nőségű borokhoz juttatták a termelőket. (k) Új mandulafajták. Az úgy­nevezett Budatétényi fajtaso­rozatból új mandulafajták ke­rültek a magyarországi ter­mesztésbe. A szakemberek előtt idén bemutatott fél tucat újdonság lényegesen ellenál- lóbb, kevésbé érzékenyek a kártevőkre és az időjárás vi­szontagságaira. Jelentőségük azért is nagy, mert hazánkban a '70-es évek óta folyamatosan csökken a mandulatermés, je­lenleg évi 350-400 tonnát ta­karítanak be. (k) Szaktanácsadás. A Kerté­szek és Kertbarátok Egyesü­lete kedden és csütörtökön délelőtt szaktanácsadást tart Pécsett, a Nagy Lajos király u. 9. alatt, az Agrárkamara székházában. (k) Pinceszövetkezet. A Pécs és vidéke Hegyközség első­sorban tagjainak, de a régió­ban termelő más borvidé­kek szőlősgazdáinak is pin- ceszövetkezetet alakít, amely a tervek szerint fel­dolgozza, palackozza és el­adja a gazdák borát. Az ala­kuló ülésre december 16-án, délután 5 órakor kerül sor az Agrárkamara tanács-ter­mében (Pécs, Nagy Lajos király u. 9.). (k) u A fagyokig ültethetünk díszcserjét Bár az első hó már lehullott, a talaj még nem fagyott át. A díszkert­ben és a gyümölcsösökben egyaránt telepíthetünk új növényeket, fa­csemetét, sövényt. Vásároljunk örökzöldeket! Lehetőleg a jól begyö­keresedett, ép földlabdás egyedeket válasszuk. Családi ház, társasház díszkert­jének berendezésénél több dol­got figyelembe kell vennünk. Ál­talában a gyepfelület kerül túl­súlyba. Ezt kiegészítik a fák- cserjék és a kis virágoskert. Aki­nek kevés ideje marad kertjének ápolására, az nem a rendszeres munkát igénylő virágoskertet tervezi nagyra, hanem a kevés ápolással is beérő díszcserjéket részesíti előnyben. A diszcserjék igen változato­sak. A 20-30 centiméteres tör­pecserjéktől a 4-6 méteres bok­rokig, sokfélét láthatunk. Van­nak felfelé törő, csüngő ágú és kúszócserjék is. Díszíthetnek té­len színes vesszőjükkel, virág­jukkal, lombjukkal, termésük­kel, őszi lombszínükkel. Lombhullató díszcserjéket szabad gyökérrel az őszi lomb­hullás után, a kemény fagyos idő beálltáig ültethetünk bizton­sággal. A faiskolai lerakatok bő­séges kínálattal szolgálnak ez időben. A lombtalan cserje vá­sárlása bizalmi kérdés. Csak a szakember ismeri meg ilyen ál­lapotban, ezért lehetőleg meg­bízható helyről vásároljunk. A cserjéknél fontos a dús gyö­kérzet, az ép, jól beérett vesz­szők. Szabadban, kötegben tá­rolt növényt ne vegyünk, a le- rakatokban vermelt, földdel le­takart növények biztosabb ere- désűek. A kiválasztott növény­nek legalább a gyökerét gön­gyöljük be műanyag fóliába a szállításhoz. Fagyos időben in­kább halasszuk el a szállítást, mert ha a gyökér átfagy, a nö­vény elpusztulhat. Ültetés előtt a diszcserjét néhány órára állít­suk vízbe, majd a gyökerét tejföl sűrűségű agyagpépbe forgassuk. Az ültetési helyen 40-60 centi- méteres gödröt ássunk, aljába laza földet tegyünk. A cserje gyökeréből a túl hosszút, sérült, töröttet vágjuk le. A vesszőket rövidre, de legalább harmadré­szig vágjuk vissza. A gödörbe olyan mélyen helyezzük, ahogy a faiskolában volt. Helytelen a magas- és mélyültetés is. Betemetésnél rázogassuk a növényt, hogy a föld a gyökerek közé kerüljön. Óvatosan tapos­suk meg, majd bő vízzel öntöz­zük be. Ha beszikkadt, földdel kupacoljuk fel, hogy a gyökere­ket a téli fagytól megóvjuk. A vesszővégek a kupacból kilát­szanak, dp azért egy pálcával je­löljük meg. Tavasszal, rügyfaka- dáskor a földkupacot lebontjuk. Legkedveltebb díszcserjénk a rózsa, de ültethetünk orgonát, jázmint, fagyait, hóbogyót, ta- mariskát, boglárkacserjét, lon- cot, tűztövist, kékszakállt, gyöngyvesszőt, fás pimpót, mályvacserjét, gyöngyvirágcser­jét, nyári orgonát, rózsaloncot, díszsomot stb. Ha a fagy miatt ősszel nem tudjuk már elültetni a kívánt cserjét, tavasszal lombfakadásig még megtehetjük. Földlabdás, konténeres díszcserjéket nyáron is biztonsággal ültethetünk, ha öntözésükről gondoskodunk. Búzás László Csapadékos években csigainvázió Új, veszélyesnek ígérkező házatlan csigafaj kártevéséről kaptunk hírt az ősszel Somogyból. A kártevő megyénkben is megtalálható. Amennyiben csapadékos évjáratokban lesz részünk, a szántóföldi, kertészeti zöldség- és dísznövényeink megóvása nehéz feladat elé állítja a termelőket. A házatlan csigák közül kis és nagy termetű fajok kártétele nem ismeretlen a hazai kertészkedők körében, különösen ott, ahol ön­tözött körülmények között ter­mesztenek zöldségféléket, dísz­növényeket, szabadföldön, fóliá­ban vagy üvegházban. Amíg az elmúlt években többé-kevésbé si­keres volt a védekezés, 1997 óta Zala, Somogy megye után ná­lunk is egyre több helyen panasz­kodnak egy viszonylag nagy tes­tű, tégla színű, új, minden növé­nyi részt fogyasztó faj megjelené­se miatt. Falánkságával sajnos túltesz közismert fajtársain. Tápnövé­nyeiben nem válogat, a vastag le­velű zöldségféléket, répatesteket, gumókat azonban előnyben ré­szesíti. Éjjel-nappal tartó táplál­kozásának következménye a csu­paszra rágott levél-érgerincek, a kiodvasított termések (paprika, paradicsom, uborka, burgonya­gumó, gyökérzöldségek stb.). Természetesen nem kíméli a dísznövényeket sem, bimbókat, virágokat egyaránt fogyaszt. Meglepő a napos időben (pára­telt környezetben, levélzet alatt) okozott kártételük. Gyakran nagy tömegben jelen­nek meg (négyzetméterenként 30-40), tápnövényeik letárolása után intenzív nyálkakiválasztás mellett viszonylag gyorsan halad­nak. A táplálék fogyásával né­hány napon belül újabb kerteket hódítanak meg. Az okozott kár­kép lehangoló, nyomukban a ca- fatosra rágott növények használ­hatatlanná válnak, baktériumok­tól, gombáktól megtámadva el­rothadnak, ha nem a kertben, ak­kor a tárolás során (gyökérzöld­ség, burgonya, káposzta stb.) A védekezés sosem volt egy­szerű. A hagyományos rovarölő szerek csaknem használhatatla­nok - a talajfertőtlenítők csak a kiültetés időszakában alkalmaz­hatók, hatásidejük korlátozott (néhány hét). Az állat rejtett élet­módja, fokozott nyálkakiválasz- tása nem teszi lehetővé a szerrel való találkozást. Szervezetük ké­pes a méreganyag inaktiválására is. Az időben észlelt kártevő, rá­gásnyom felismerés vezet csak eredményre. Csapadékos évben, öntözött körülmények között számítani kell a megjelenésére. Ellenük jelenleg csak azok a ké­szítmények használhatók, me­lyek a csigákat fokozott nyálkaki- választásra késztetik, így azok ki­száradva elpusztulnak. A sorok közé kiszórt égetett mész, rézgá- lic, sörcsapda csak kis egyed- szám ellen hatásos sötét fóliás ta­karás mellett is. Eredményesebb a Delicia, a Mesurol csigaölő, a Metaldehid sávos kijuttatása. Olyan zöldségfélékben, ahol a granulátum a levélzet közé ke­rülhet (zöldhagyma, kapor, pet­rezselyem, saláta, sóska, spe­nót), nem szabad használni. Ke­zelés után 3-4 napig az öntözést kerülni kell. Tóth Béla Az olvasó kérdez - a szakember válaszol Magyal az erkélyen Egyik kedves pécsi olvasónk az emeleti erkélyen tartott dísznö­vényeinek ápolásáról-kezelésé- ről érdeklődött levelében. A rozmaring és levendula me­diterrán eredetűek, nálunk déli oldalon, meleg fekvésben érzik jól magukat. Tápanyag­igényük közepes, lazább, jó vízgazdálkodású talajt kíván­nak. Edényben nevelve gyö­kerüket óvni kell a kiszára­dástól és az átfagyástól. Télen igen mérsékelten öntözzük, nyáron bővebben. Tápoldatot legfeljebb havonta adjunk. A fagytól kéreg- vagy forgácsta­karással védhetjük. Bővebbet e növényekről Kistermelők rovatunk korábbi (november 3-án és 10-én) számaiban megjelent cikkekből és szak­könyvekből lehet megtudni. A magyal {Ilex) örökzöld nö­vény. A Földközi-tenger men­tén honos. Inkább a félárnyé­kot kedveli. Talajban nem vá­logat, közepes tápanyagigé­nyű. Kétlaki növény, porzós és termős példányai vannak. Lomblevelű örökzöld, télen is párologtat, talaja ne száradjon ki! Edényben a gyökere átfagy­hat, takarni kell. A téli napsü­téstől árnyékolással védjük, hogy kevesebbet párologtas­son. Nyáron ezt is bővebben öntözhetjük, tápoldatozni nem kell. Átültetni akkor kell a növényeket, ha gyökerük tel­jesen átszőtte a földlabdát, ab­ból kiélték a tápanyagot. Az előzőnél mindig 2-4 centivel bővebb edénybe ültessük. Búzás László A majoránna A magyar konyha legkedvel­tebb, leghíresebb és legrégebb óta használt fűszere, de az egész világon használják. A Földközi-tenger környéke az őshazája ennek az egyéves, 30-50 centiméter magas, tőtől elágazó szárú növénynek. Le­velei rövid nyelűek, tojásdad alakúak, szőrösek, körülbelül egy-két cm méretűek. Az egész növény illatos, aromás, a szárított, morzsolt levele a fűszer. Szaporítható magvetéssel állandó helyre (kiskertben ez ajánlható) és palántanevelés­sel, a tenyészterülete 30-40 cm sor- és 15-20 cm tőtávolság legyen. A levegős talajt kedve­li. A szabadföldi magvetés ide­je március vége. Virágzáskor a talajszintnél vágjuk, majd szá­rítsuk, morzsoljuk. Felhasználása igen-igen szé­les körű, levesek, mártások, húsételek, májból készült éte­lek, szárnyasok, bárányhúsok, grill-húsok stb. Ételeinknek jellegzetesen különleges ízt, zamatot, aromát ad, a magyar konyha egyáltalán nem nélkü­lözheti. Buzássy Lajos Hétvégi látogatás a biofarmon A fejlett nyugati államokban a biotermékek kétféle módon vásárolhatók meg. Elterjedt a biofarmok hétvégi látogatása. A család kirándul, szórako­zik, vendégül látják őket. A végén kosarakban, ládákban hazaviszik a következő heti gyümölcs-, zöldség-, kenyér-, tészta-, liszt-, palackozott ivó­ié- és tejtermék-szükségletü­ket és a hidegen sajtolt étola­jat. Ez a kellemeset a hasz­nossal alapon működő be­szerzés hazánkban a felgyor­sult életmód miatt jelenleg el­képzelhetetlen. Amerikában a termelő megy messzire, a vásárló háza elé. Talán erről az ellátási módszerről mi is példát ve­hetnénk. Persze nem holmi poros kisteherautó áll be a parkolóba a fonnyadt, felme­legedett áruval, hanem egy hűtőberendezéssel ellátott, íz­lésesen berendezett mozgó­bolt. Az árut kis és nagy tételben is árusítja a mindig kedves és mosolygós, ismerős és meg­bízható farmer fia vagy leá­nya. A csomagolás tetszetős, konyhakész, vagy további, hűtőben való tárolásra alkal­mas. Kizárólag családi vállalko­zásban működtethető ered­ményesen egy távolsági árusí­tásra is berendezkedett bio­farm. Általában 10-50 hektár termőföldet, pékséget, ba­romfiudvart, szarvasmarha-te­nyészetet, szörpkészítő és olajsajtoló üzemet, darálót kell működtetnie a családnak. Mindent, amit előállítanak, az 50-100 kilométerre levő nagyvárosok meghatározott negyedeiben értékesítik saját mozgóboltjukban. Ez 40-50-féle, bevizsgált, védjeggyel és származási ta­núsítvánnyal ellátott bioter­méket jelent évi 15-30 tonna mennyiségben. A siker kulcsa az, hogy a vásárló mindig megbízható terméket kap az ismerős farmertől. Még ha kissé drágábban is, mint a boltban. Közvetítő nincs, reklámra nem kell költeni, a biotermék­nek és a kiszolgálásnak a hí­rét a rokonok, ismerősök ter­jesztik egymás között. Bálint György rovata Lapok a kertész noteszából Milyen kará­csonyfát vásá­roljunk? Leg­többen a gyö- kértelen lucfe­nyőt tartják a jellegzetes kará­csonyfának, mert ágai szabályo­san, körkörösen helyezkednek el, és emiatt igen csinosan díszíthe­tő fel. Hátránya, hogy tűit elég gyorsan elveszíti, főleg a száraz levegőjű, melegre fűtött szobá­ban. Az ezüstfenyő jóval drá­gább, de nagyon mutatós kará­csonyfa, amely nem hullatja a tű­it. Hasonlóan szép, de szintén drága a jegenyefenyő. Vala­mennyi vásárolt fenyőfa élettarta­mát meghosszabbíthatjuk azzal, ha feldíszítésükig hűvös helyen tartjuk őket, és időnként megper­metezzük tiszta vízzel az ágaikat. Vessünk kertizsázsamagot! La­pos tálkába, cserépedénybe te­gyünk 2-3 centiméter vastagság­ban jó minőségű, friss virágföl­det. Erre szórjuk rá a kerti zsázsa apró, barna színű magvait megle­hetősen sűrűn, de csak annyira, hogy közöttük 1-2 millimétemyi távolság maradjon. A magvetést takarjuk le 1 milliméter vastagon földdel, és öntözzük meg annyi­ra, hogy az egész földtömeg nyir­kos legyen. Az előkészített edényt tegyük meleg helyre, pél­dául a konyhaablak párkányára. A magvak csírázása 5-7 nap múl­va kezdődik meg, és - rendszeres öntözés mellett - 10-12 nap múl­va már fogyasztásra alkalmas kis növénykéink lesznek. Ezeket ol­lóval vágjuk le a föld felszínén, mert a földből kihúzott növények gyökeréről a földet igen körülmé­nyes lemosni! A kerti zsázsának igen kelle­mes, enyhén csípős (a tormára emlékeztető) íze van. A növény kiválóan alkalmas ételek díszíté­sére, vajas kenyérre, körözöttbe keverve. Igen magas C-vitamin tartalma miatt egyike az olcsó, egészséges fűszernövényeknek. Enyhe, napos időben érdemes néhány órát a gyümölcsöskert­ben tölteni. A lombtalan fák ágain most jól láthatóvá váltak a nyári moníliafertőzés következ­tében keletkezett gyümölcs­múmiák, amelyek sokáig a fá­kon éktelenkednek, és tavasszal milliószámra fogják szerteszórni fertőző spóráikat. A múmiákat veregessük le az ágakról, és sem­misítsük meg őket! • Miklósvári Zoltán

Next

/
Thumbnails
Contents