Új Dunántúli Napló, 1999. december (10. évfolyam, 329-357. szám)

1999-12-02 / 330. szám

6 Dtinántúli Napló Gazdasági Tükör 1999. december 2., csütörtök Az állampolgár kérdez - a jegybank válaszol Az MNB felkészült a dátumváltásra A Magyar Nemzeti Bank - saját számí­tástechnikai rend­szereinek felkészíté­sén túl - előírta a bankok, elszá­molóházak teendőit a 2000. évi dátum- váltással kapcsola­tosan - tájékoztatta lapunkat Blahó Miklós. Az MNB szóvivőjétől a legin­kább közérdekű kérdésekre kértünk vá­laszt.- Várhatók-e zavarok a készpénzellátás­ban, ha igen, ezek milyen természetűek lesznek?- Az MNB nem számít arra, hogy a 2000. évvel kapcsolatban készpénz- ellátási problémák merülnek fel. Az év végi készpénzkiáramlás várhatóan nem haladja meg számottevően a szo­kásos mértéket. December végén már nem lesz érdemi forgalombővülés a kiskereskedelemben. Ennek ellenére az MNB biztonsági okokból minden­kor jelentős készpénztartalékokkal rendelkezik, és képes lenne a forgalom indokolatlan mértékű növekedése ese­tén is a hitelintézetek és a posta ren­delkezésére állni.-Az MNB felkészült-e arra, hogy a várhatóan megnövekvő készpénzigénye­ket kielégítsé? Milyen intézkedéseket tett ennek érdekében?- A készpénzigényt folyamatosan elemezzük és prognosztizáljuk, meg­ítélésünk szerint az év végi készpénz­kiáramlás várhatóan nem haladja meg a szokásos mértéket, ezzel együtt a jegybank ki tudja elégiteni az esetlege­sen nagyobb készpénzigényt is.- Számít-e az MNB tömeges kész­pénzfelvételre vagy betétkivonásra?- Az MNB nem számít nagyarányú betétkivonásra. A probléma természete miatt az esetleg jelentkező technikai hi­bák magukat a betéteket nem veszélyez­tetik. Tapasztalataink szerint a lakosság nagy része mindenkor higgadtan, józa­nul gondolkozik, az elmúlt évtizedek­ben a betétállomány még szélsőséges helyzetekben is alapvetően stabil ma­radt, a betétesek többsége nem vállal fö­löslegesen kamatveszteséget. Egyre töb­ben tudják azt is, hogy a hitelintézetek igen gondosan készülnek a 2000. év in­formatikai kezelésére.- Sziikséges-e készpénzt tartalékolni december végén, és ha igen, milyen mér­tékben?- A bankok az év végi szünnapokat követően az ügyfeleik rendelkezésére állnak, nem szükséges a kamatveszte­séget vállalva több készpénzt tartalé­kolni, mint hosszabb ünnepek előtt szokásos.- Működőképes lesz-e a bankjegy- automata-hálózat a banki szünnapok idején?- Igen, az ATM-hálózat működni fog a banki szünnapok idején, mint ahogyan most is üzemel ünnepna­pokon és hétvégén, amikor egyéb­ként a bankok zárva tartanak. A rendszert a bankok intenzíven tesz­telték, és tesztelik. A berendezések pénzzel történő feltöltésére, karban­tartására a hitelintézetekkel egyezte­tett módon, különös gonddal ügyel­nek majd a hálózat üzemeltetői. A kritikus napokon megerősített ügye­letet tartanak a kártyatársaságok is az esetleges problémák elhárítására.- Lehet-e majd kártyával fizetni a banki szünnapok idején?- Igen, lehet majd kártyával fizetni a banki szünnapok idején. A felké­szülés és a tesztek ugyanolyan inten­zíven zajlottak, mint az ATM-ek ese­tében. További biztosítékot jelent, hogy arra az esetre, ha az elektroni­kus berendezés (POS) nem műkö­dik, az elfogadóhelyeken mindenkor rendelkezésre áll olyan mechanikus eszköz, amellyel a hiba kijavításáig a kártyával történő fizetés lebonyolít­ható.- Milyen óvintézkedéseket javasol az MNB a gazdaság szereplőinek a probléma zökkenőmentes kezelése ér­dekében?- A gazdaság szereplőinek is meg kell győződniük önnön rendszereik, a hitelintézetekkel kapcsolatot tartó berendezéseiken futó programjaik működőképességéről. Fontos, hogy a pénzforgalom lebonyolitását a bank­szünnapok figyelembevételével ter­vezzék meg. Lehetőleg megfelelő üte­mezéssel próbálják elkerülni a kará­csonyi és újévi ünnepek miatt amúgy is jelentkező torlódásokat.- Vizsgálja-e az MNB a magyar hitel- intézetek, értékpapír-kereskedők felké­szülését?- Az MNB a hatósági és ellenőrzési eszközeit széleskörűen felhasználva az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet­tel szoros együttműködésben ellenőrzi a pénzforgalom legfontosabb szerep­lőinek felkészülését. 1998 végen ren­delkezést adott ki a pénzforg.fiiban résztvevő intézmények felkészülésé­nek alapvető feladatairól, amelynek betartását dokumentumok bekérésé­vel és helyszíni ellenőrzésekkel vizs­gálta. Az értékpapír-kereskedők felké­szülésének ellenőrzése a jogszabályok­nak megfelelően az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet (ÁPTF) feladata. Az ÁPTF határozatokat hozott, kérdő­íveket bocsátott ki és vizsgálatokat is tartott a felügyeleti körébe tartozó in­tézményeknél. Az MNB és az ÁPTF összehangoltan végzi ellenőrzési tevé­kenységét.- Mi az MNB véleménye a bankrend­szer felkészültségéről?- A jó felkészülés a hitelintézetek el­sődleges üzleti érdeke. Vizsgálataink alapján megállapítható, hogy minden szereplő komolyan vette azokat a koc­kázatokat, amelyek a 2000. év infor­matikai problémájából következnek. Ennek megfelelően jelentős anyagi és személyi erőforrást bizto ottak a problémák megoldására. A felkészü­lésben tapasztaltunk az eredeti ütem­tervekhez képest kisebb-nagyobb csú­szásokat, de jelenlegi ismereteink alapján ezek nem veszélyeztetik az in­tézmények és az elszámolási rendszer időre történő felkészülését. A bankok közti pénzforgalmat bonyolító rend­szerrel a bankok már sikeresen tesztel­ték a működőképességüket.- Tud-e az MNB olyan magyar hitel- intézetről, amely nem megfelelően ké­szül fel az évezredváltásra? Mit tesz, il­letve tehet ilyen ügyben?- Az MNB mint pénzforgalmi ható­ság a bankok pénzforgalmi, számlave­zetési rendszereire, és a nagy szereplők­re koncentrál, az egyedi hitelintézetek felkészülését ettől szélesebb értelem­ben megítélni az ÁPTF feladata. Van­nak olyan hitelintézetek, amelyek felké­szülése lassabban halad, de olyan intéz­mény nincs, amelynél ma ki kellene je­lenteni, hogy év végére sem lesz megfe­lelő a felkészülése, mindenki folyama­tosan végzi a teszteléseket és hibajavítá­sokat. Ha mégis lesz olyan intézmény, amelynél az év utolsó negyedében az lesz valószínűsíthető, hogy nem megfe­lelő a felkészültsége, és nagy kockáza­tot hordoz a működése, az ÁPTF meg­felelő eszközökkel rendelkezik majd ar­ra, hogy korlátozza vagy felfüggessze a tevékenységi engedélyt.- Biztonságban vannak-e a vállalko­zások és a magánszemélyek bankokban elhelyezett betétjei?- Igen, a bankokban elhelyezett betétek biztonságban vannak. A probléma természete miatt az eset­leg jelentkező technikai hibák magu­kat a betéteket nem veszélyeztetik. Ezzel együtt a bankoknak az 1999. év utolsó napjának betét- és hitelállo­mányairól szóló adatokat biztonsági okokból el kell menteniük, hogy az ügyfelek pénzét az esetleges zavarok miatt veszteség ne érhesse.- Legrosszabb esetben mennyi ideig nem fér majd hozzá a számlatulajdo­nos a pénzéhez?- A számlatulajdonosok mindenkép­pen hozzáférnek majd a betéteikhez. Az 1999. évi utolsó állományok ismere­tében még technikai zavarok esetén is meg fogják a bankok találni a módját, hogy az ügyfél hozzájusson a pénzéhez akkor is, ha a számlakezelő rendszer esetleg javításra is szorul. -kr­Banki tevékenység és felügyelet Az MNB - tájékoztatták a jegybank illetékesei lapunkat - a szakmai, fel­ügyeleti együttműködés szokásos ke­retein túl külön együttműködési programot fogadott el az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelettel, hogy összehangoltan kövessék nyo­mon a hitelintézeti rendszer egészé­nek felkészülését a dátumváltásra. A bankok bankjának felelőssége a saját pénzintézeti tevékenysége mellett azért is nagy, mert az MNB vezeti a költségvetés és a hitel- intézetek pénzforgalmi számláját, lebo­nyolítja a bankközi elszámolások könyve­lését; nyomon követi likviditási helyzetük ala­kulását, szükség esetén hitelt nyújt, beté­tet fogad el; működteti a bankközi elszámolások egyik elszámolóművét; mivel korábban a magyar állam nevé­ben általában az MNB vett fel hitelt, bo­csátott ki kötvényt, nyomon követi a tar­tozásait, gondoskodik a kamatfizetésről, törlesztésről; menedzseli a devizatartalékokat, ezzel összefüggésben értékpapir-kereskedelmi tevékenységet folytat; fontos statisztikai jelentésekhez (pl. fi­zetési mérleg-statisztika) gyűjt adatokat, összeállítja a statisztikát. Az ellenőrzési tevékenység egyik fontos része volt, hogy az MNB szúrópróbasze­rűen kiválasztott egy intézményi kört, amely a pénzforgalom több mint 80 szá­zalékát lebonyolítja; ezektől bekérte a kockázatkezelési programokat és az üzlet­menet-folytonossági terveket. Ott, ahol hi­ányosságokat tapasztalt, a jegybank a szükséges lépések megtételére kérte fel az intézményeket. Röviden Ukrán nap. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara, va­lamint a FÁK Üzleti Klub szervezésében december 7-én 14 óra­kor a magyar-ukrán gazdasági együttműködés lehetőségeiről tar­tanak tájékoztatót a kamara székházában. (k) Kereskedői fórum. A kereskedelmi üzletekben végzett általános, illetve munkaügyi ellenőrzések tapasztalatairól rendeznek fórumot december 9-én 10 órakor a Pécsi Kereskedelmi Központban, (k) Én ki akarom próbálni az új FIAT Puntót! Meglepetés minden tesztvezetőnek Melyik Fiat-modellbe fér be 6 Mikulás? A SZENVEDÉLY VEZET MINKET BDEÍO ARAXCIA Munkában az adónyomozók Leggyakoribb a fiktív számlázás BARANYAI KÖRKÉP Tíz hónappal ezelőtt kezdte meg működését az APEH Bűnügyi Igazgatósága. Az eddigi tapasz­talatok azt mutatják, hogy a fő­város és Pest megye után a ti­szántúli megyék a legfertőzöt­tebbek, a dél-dunántúli megyék között pedig Baranya vezeti a lis­tát az előforduló bűnesetek te­kintetében. Az év első tíz hónapjában Bara­nyában 113 feljelentés érkezett - ugyanez a szám Budapesten és Pest megyében 573 volt. Az elrendelt nyomozások száma az ország megyéi közül a keleti ré­gióban volt a legmagasabb, me­gyénkben összesen 105 ilyen akadt. Az egyes bűncselekmé­nyi formák között országosan a csalás, az adó- és társadalombiz­tosítási csalás fordul elő a leg­gyakrabban. Ugyancsak nagy számban fordul elő csődbűn­tett, illetve a számviteli fegye­lem megsértése. Baranyában ez utóbbi vezeti a listát. Mint a témában tartott APEH-tájékoztatón megtudtuk, a nyomozóhivatal leggyakrab­ban a beérkező feljelentések alapján indítja meg a nyomo­zást. Baranyában a legtöbb fel­jelentés a rendőrségtől érkezett be, de számos ilyen jelzést kap­tak a nyomozók az ügyészség­től, a megyei APEH-igazgató- ságtól, illetve a VPOP-tól. Bár sokan az ellenkezőjére számí­tottak, a legkevesebb feljelentés a lakosság köréből érkezett. A becslések szerint országo­san mintegy 20 milliárd forint ügyében kutat az adóhatóság nyomozóhivatala. A tényleges számokról azért nehéz informá­ciót kapni, mert a tapasztalatok szerint néhány szövevényes ügy­ben akár többször is módosul­hat az elkövetési érték. Ami Ba­ranya megyét illeti, térségünk­ben október végén a feltétele­zett elkövetési érték megközelí­tette a negyedmilliárd forintot. Országosan, de Baranya me­gyében is a fiktív számlázás volt a leggyakoribb bűneset, a bara­nyai adónyomozók jelenleg is több ilyen ügyben folytatnak nyomozást. Kiemelkedik az ese­tek közül annak a vállalkozónak az esete, amelyik 1996 és 1998 között csaknem 50 millió forint értékű fiktív, tényleges gazdasá­gi eseményt nem tartalmazó számlát könyvelt be. Egy másik egyéni vállalkozó három éven keresztül olyan fiktív számlákat bocsátott ki több egyéni vállal­kozó, illetve cég számára, ame­lyek mögött nem volt valós gaz­dasági teljesítés. A számlákat befogadók visszaigényelték az általános forgalmi adót, ilyen formában csak az áfa adónem­ben okozott adóhiány értéke meghaladta a 7,5 millió forintot. Ugyancsak típusos baranyai eset a jogosulatlan gazdasági előny megszerzése. Tanulságos az az ügy, amelynek során két gazdasági társaság csaknem 80 millió forint értékű vissza nem térítendő állami támogatást vett igénybe. A nyomozás során azonban kiderült, hogy a szám­lák alapján feltételezhető álla­pot jelentősen eltér a mezőgaz­daság jellegű beruházások tény­leges állásától, ezért alapos a gyanú, hogy az állami támoga­tást nem, vagy nem arra a célra használták fel. A másik megem­lített ilyen esetben egy baranyai cég 30 milliós állami támoga­tást nyert el, ám nem rendelke­zett a szükséges bejegyzett tevé­kenységi körrel, ugyanakkor el­titkolta köztartozása tényét is. Kaszás E. Bővül a biztosítási piac A következő két évben a felnőtt lakosság közel kétharmada szándékozik valamilyen új biz­tosítást kötni - közölte a GfK Hungária Piackutató Intézet. A legtöbben utas-, majd la­kás- és házbiztosítás, valamint élet- és más vegyes életbiztosítás kötését tervezik. A piackutatás szerint az összesen 3,8 millió magyar háztartás majdnem fele rendelkezik lakás- vagy otthon­biztosítással. Több mint 800 ezer háztartásban kötöttek kö­telező gépjármű-felelősségi biz­tosítást és 150 ezerben cascót. Én vezetem a FIAT Mikulások Multipiáját!

Next

/
Thumbnails
Contents