Új Dunántúli Napló, 1999. december (10. évfolyam, 329-357. szám)

1999-12-10 / 338. szám

I 4 Dtinántúli Napló Baranyai Tükör 1999. december 10., péntek Hírcsatorna Szigetváron és a szomszé­dos községekben december 13-tól a pályázati lehetőségek­kel kecsegtető Sapard-prog- ramot ismerteti egy kistérségi társulás. Nagypeterden és Szentlászlón 13-án, Somogy- apátiban 14-én, Szigetváron 15-én, Kétújfaluban pedig 16- án tartanak tájékoztató és vi­taindító fórumot a kisvállalko­zóknak és a civil szerveződé­seknek. (cs) Pontosítás. A tegnapi szá­munk első oldalán megjelent Kormányzati kiszorítósdi cí­mű írásunkban a Dél-dunán­túli Regionális Területfej­lesztési Tanács és nem - ahogy a cikkben megjelent - a Dél-dunántűli Regionális Fejlesztési Ügynökség újjá­alakulásáról számoltunk be. Vízállások és hőfokok: Mohács 301 cm, áradó, 4,8, Őrtilos -45 cm, apadó, 2,8, Barcs -19 cm, apadó, 3,8, Drávaszabolcs 132 cm, vál­tozatlan, 2,1 fok. Körzeti tv-műsor MTV 1, 13.00-13.50-ig „Sé­tatér”. Az adás témái: Haj­léktalanok Somogybán, Tol­nában és Baranyában. Virá­gok fából. Tabuk nélkül a rendőrségről. Főzőcske: za­lai ízek. Kalendárium: Luca- nap. Pódiumon a Marcato Ütőegyúttes. Vendégek: dr. Tistyán László szociológus, dr. Ernyes Mihály, Baranya megye rendőrfőkapitánya. A játék és a műsor telefonszá­ma: 06-80/210-224. A legtöbb gond a kis cégekkel van - Szigorítják az ellenőrzéseket Több a munkahelyi baleset Megyénkben az első háromnegyed évben 672 munkahelyi baleset tör­tént. Ezek közül egy volt halálos, 4 járt súlyos, 18 pedig kevésbé sú­lyos csonkolással. A szakemberek tapasztalata szerint az elmúlt két évben számos tekintetben romlott a munkabiztonsági helyzet térsé­günkben. BARANYAI KÖRKÉP- A legtöbb gond azoknál a ki­sebb cégeknél tapasztalható, ahol sem a tárgyi, sem pedig a személyi feltételeket nem bizto­sítják. A problémák a munka­helyek nem megfelelő kialakí­tásánál kezdődnek, és a lég- technikai, világítási hiányossá­gokon át a Nyugaton olcsón beszerzett, megfelelő védőbe­rendezésekkel nem felszerelt gépekig vezetnek. De legalább ennyire fontos tényező az is, hogy a felkészü­letlen, szakmai és biztonsági is­meretekkel nem rendelkező, a túlóráktól fáradt emberekkel sokkal gyakrabban fordul elő baleset - ismertette a tendenci­ákat Kápolnai Árpád (képün­kön), a Munkabiztonsági és Munkaügyi Felügyelőség veze­tője. A legtöbb munkabaleset - mint évek óta általában - idén is az építőiparban, a feldolgo­zóiparban, illetve a mezőgazda­ság területén történt a megyé­ben. Különösen veszélyes üzem a faipar, a fakitermelés. A Mecseken történt, hogy a favágó gallya­zás közben szenvedett sú­lyos balesetet, amikor a kezé­ben megugró motorfűrész- szel saját lábá­nak ujjait vágta le. Ugyancsak csonkolással járt az az eset, amikor egy nyomdaipari cégnél felújítási munkálatok közben elindították a gépet, és a szere­lő egyik kezének három ujját zúzták össze a fogaskerekek.- Visszatérő eset - így emlí­tése tanulsággal is szolgálhat -, hogy az építőiparban valaki le­zuhan a magasból. Igen gyako­ri, hogy elöregedett ipari vagy mezőgazdasági létesítményeket akarnak felújítani, és a törött cserepek, korhadt lécek, geren­dák között 6-8-10 méter magas­ból esnek le a munkavégzők. Minden évben előfordul, idén halált is okozott a beomlott munkaárok. Az ügyek túlnyo­mó többségében az elővigyá­zatlanság, az előírások megsze­gése eredményezi a balesetet, gyakran a tragédiát - beszélt a tipikus esetekről a felügyelőség vezetője. A tapasztalatok szerint a munkabiztonsági felügyelők ál­tal kiszabott bírságok sem fel­tétlenül tartják vissza a sza­bálytalanságok elkövetőit. Gyakran előfordul ugyanis, hogy a büntetés utáni ellenőr­zés hasonló, esetenként még súlyosabb hiányosságokat tár fel. Külön problémát okoz, hogy a dolgozó - kényszerűség­ből vagy cinkosságból - „össze­kacsint” a munkáltatóval.- Az emberek általában ak­kor jelzik a szabálytalanságo­kat, amikor már megszűnt a munkaviszonyuk valahol, ami­kor még ott dolgoznak, a legrit­kábban teszik meg ugyanezt. Pedig már hivatalosan is meg­választható a munkavédelmi képviselők intézménye, ez azonban még nem igazán mű­ködik. Idén eddig mintegy 2 millió forint értékű bírságot szabtak ki felügyelőink. - Elhatározá­sunk, hogy a jövőben az eddi­gieknél is szigorúbban kezel­jük a szabálysértéseket, külö­nösen ami a munkáltatók fele­lősségét illeti a felmerülő ügyekben - mondta végül Ká­polnai Árpád, aki szerint jó kezdeményezés a munkabiz­tonsági hatóság januártól visz- szaállított önállósága. Kaszás E. Kétszáztól hárommillióig A felügyelők által kiszabható helyszíni bírság összege 200-tól 10 ezer forintig terjedhet. Ugyancsak 200 forintnál kezdődik a helyszíni elbírálású sza­bálysértési eljárás büntetési tétele. A maximum itt ugyanannyi (60 ezer), mint a felügyelőségi szabálysértési eljárás esetében. Nagyságrendekkel nagyobb a munkáltatókra kiróható pénz­ügyi bírság összege. Több ember veszélyeztetése esetén a felelős cég 50 ezertől 3 millió forintig terjedő pénzbüntetésben részesül­het. Kamarák a mérlegen: elkezdődött a vita A kamarák és a kamarai tag­ság sorsáról tegnap megkezdő­dött a részletes vita az Ország- gyűlésben. A Tisztelt Ház előtt a kötelező kamarai tagságra és a gazdasá­gi kamarák jövőbeni működé­sére vonatkozó törvényjavas­lat fekszik, melyről leghama­rabb december 14-én már par­lamenti döntés születhet. A Dunántúli Napló ezért ar­ra kéri olvasóit, szavazzanak a kamarákkal kapcsolatos el­képzelésekről. Lapunk várja olvasóink voksait arról, hogy 1. Egyetért-e a kötelező kama­rai tagság megszüntetésével? és 2. Egyetértene-e a gazdasági kamarák, mint gazdasági ön- kormányzatok jövő évi meg­szüntetésével? Szavazataikat szerkesztősé­günk a 06/72/505-013-as és a 06/72/505-064-es telefon­számokon várja ma 14 és 19 óra között. Szávazatukat kifej­tett véleményükkel együtt pén­tek este 7 óráig lapunk inter­netes honlapján - www. dunantulinaplo.hu - is lead­hatják. Az eredményt szomba­ti számunkban közöljük. Jótékony szendvicsek PÉCS A Ronald McDonald Gyermek­segély Alapítvány és a Mc­Donald's december 12-én, im­már hetedik alkalommal rende­zi meg jótékonysági napját. Minden egyes Big Mac szend­vics árából 200 forinttal az első magyarországi Ronald McDo­nald Ház üzemeltetéséhez já­rulnak hozzá. A Budapesten, a VIII. kerületi Apáthy István utcában levő Ronald McDonald Ház olyan vidéki családok számára nyújt teljesen ingyenesen átmeneti otthont, amelyeknek súlyosan beteg gyermekét a közelben le­vő kórházak egyikében kezelik. A MacHappy Day napján hí­res emberek állnak az étter­mekben a pult mögé. A pécsi Széchenyi téri és Zsolnay Vilmos utcai McDonald's éttermekben töb­bek között Tamás Éva, Unger Pálma, Krum Adám, N. Szabó Sándor és Lázár Balázs szín­művészektől, Herczog István Harangozó-díjas balettmű­vésztől, a Pécsi Balett igazgató­jától, Hajzer Gábor balettas­szisztens koreográfustól, Czebe Tünde és Három Edina balettművészektől, valamint Márton Gábortól és Gera Zol­tántól, a PMFC labdarúgóitól vehetik át a Big Mac-et a McDonald's vendégei. Színe és visszája - Ezzel a címmel jelent meg válogatás lapunk felelős szerkesztője, Gárdonyi Tamás cikkeiből. A kötetet tegnap mutatták be Pécsett, a Vasutas Művelődési Házban, fotó: tóth l. A feltételek jó részének már most megfelel Jövőre újabb város születhet Elképzelhető, hogy akár már a következő évben Baranya tizenkét vá­rossal büszkélkedhet, ugyanis Villány javában készíti a cím elnyerésé­hez szükséges pályázatot. Bár a nagyközség infrastruktúráját több na­gyobb település is megirigyelhetné, a környékbeli nagy „várossűrűség” miatt lehet, hogy egyelőre mégsem kapja meg a rangot a település; VILLÁNY- A képviselő-testület több la­kossági közmeghallgatás után úgy döntött, hogy jövőre bead­juk pályázatunkat a városi cím megszerzésére - erősítette meg a Dunántúli Napló értesülését Takáts Gyula polgármester (ké­pünkön). - A beadványon már dolgozunk, nagyon bízom ben- ne^ hogy határidőre elkészü­lünk. Az idő némiképp sürgeti a helyi szakembereket, hiszen a Belügyminisztérium illetékes osztályára 2000. január 15-éig kell megérkeznie a nagyközsé­gek pályázatainak. Ellenben van bőven mit bemutatni: a te­lepülés infrastruktúrája orszá­gos viszonylatban is igep fej­lett. A csatornázás kiépítése 100 százalékos, a gázprogram is befejeződött, s a környékbeli­ek modern, digitális telefon- központon keresztül bonyolít­hatják beszélgetéseiket. Az egyetlen terület, ahol akad még javítanivaló, az az utak és jár­dák állapota - a következő idő­szak fő felada­ta ez lesz. Közigazgatási­lag a nagyköz­ség már most kistérségi köz­pont, hiszen nyolc környék­beli falu tarto­zik hozzá az oktatásban és az egészségügy­ben. Emellett motiváló erő volt a pályázat beadásához az is, hogy Villány neve - természe­tesen a borkultúra miatt - nem­csak országszerte, hanem Eu­rópában is ismert, legtöbben csak a bor városaként emlege­tik.- Úgy gondoljuk, ha hivata­losan is megkapjuk a városi rangot, az hatni fog az itt élők önbecsülésére is - vázolta Takáts Gyula. - Az azonban természetes, hogy ehhez köte­lezettségek is járulnak, a helyi­eknek még jobban kell ügyelni­ük környezetükre. Ugyanakkor arról sem lehet elfeledkezni, hogy Villány esé­lyeit némiképp ronthatja, hogy a környéken sok város találha­tó (Siklós, Harkány, s nem tűi messze Boly és Sellye), így el­képzelhető, hogy a döntőbi­zottság ezért nem javasolja a köztársasági elnöknek a cím- adományozást. Igaz, ha másik oldalról nézzük: 2000-ben Ba­ranyából csak egy település ad be pályázatot, s ez talán szin­tén érv lehet. Nyaka Sz-. Karácsonyfa: drága méterek Már az igazi szezon előtt egy héttel látszik, hogy néhány száz forint­tal mindenképpen drágább lesz a karácsonyfa métere, mint az elmúlt években. Ennek ellenére a kereskedők állítják: a havas-jeges időjárás nem károsította jelentősen a csemetéket, és nem befolyásolta a pia­cot. A legnépszerűbbek és legkeresettebbek idén is a luc- és ezüstfe­nyők lesznek. BARANYAI KÖRKÉP Nem lehet pontos képet kapni arról, hogy a baranyai piacra ke­rülő fenyők honnan származ­nak, mivel részint helyi, részint Somogy és Tolna megyei terme­lők szállítják megyénkbe a kará­csonyfának szánt fenyők túlnyo­mó többségét. A tereken első­sorban a kistermelők árulják portékáikat, legtöbbször saját csemetekertjeikből szállítva a fákat. Bár az első árusok már megjelentek, az igazi vásárlási hullámra csupán a jövő hét ele- jétől-közepétől kell számítani.- Idén a fák ára néhány száz forinttal drágább lesz a tavalyi­nál - mondta el a Dunántúli Naplónak Magos Sándor keres­kedő. Mint megtudtuk, a legke­resettebb lucfenyő folyómétere várhatóan 800 forint körüli lesz, az ezüstfenyő ennél lényegesen drágább, 1300-1400 forintért lesz kapható. Az árusok vélhe­tően december 23-ig, némelyek 24-éig működnek majd, ám idén is kár abban bízni, hogy az utol­só pillanatban jelentős árleszál­lítással juthatunk az ünnepi díszhez. A legnépszerűbbek a másfél-két méter közötti dara­bok, ám a kereskedők szerint a nyolcvan centisektől a három­három és fél méteres fákig gya­korlatilag el szokott kelni az áru. Az idei szezon legdrágább da­rabjai a normand és a douglas fenyők lesznek, ezekért a kevés­bé lombhullató, lényegesen rit­kább fajták darabjáért akár 12- 18 ezer forintot, a különleges példányokért esetleg ennél is többet elkérhet az eladó. Jó tud­ni, hogy az árak itt már nem fel­tétlenül méterben, hanem az adott fára vonatkoznak. A ke­reskedők többsége állítja, az ál­lományban jelentős károkat nem okozott a hirtelen jött, nagy mennyiségű hó.- A Mecseki Erdészeti Rt. idén is körülbelül 8-10 ezer fe­nyőt szán a karácsonyi piacra - tudtuk meg dr Papp Tivadar ter­melési vezérigazgató-helyettes­től. A hó az erdészetnek sem okozott jelentős problémát, így a részvénytársaság idén is 800- 1000 fával látja el a rászoruló szociális intézményeket, iskolá­kat, óvodákat. - Az rt.-nek egyébként nem igazán éri meg a karácsonyfa-termesztés - a luc­fenyő folyóméterét 140-150 fo­rint plusz áfáért adják el a keres­kedőknek -, de a cég feladatá­nak érzi, hogy kielégítse az igé­nyeket, és úgymond becsületből is termeszti a karácsonyi fenyő­ket - hangsúlyozta Papp Tiva­dar. A vezérigazgató-helyettes a fapiacon egyébként elsődleges Ami a fára kerül A szaloncukor kilója nagyjából 800-850 forintba kerül, bár az eltérő márkákat más és más sűlyonkénti kiszerelésben árulják. A kimért cukor ára ennél olcsóbb: 600-700 forintért lehet hozzájut­ni. II A karácsonyfadíszek választéka széles, az 500 forintos cso­magtól a több ezres tételekig díszíthetjük az ünnepi fát. Az égő­ket 2000-4000, karácsonyfatalpakat típustól és mérettől 600- 2000 forint között árulnak. A műfenyőket kedvelők 4000-35.000 forintos darabok között válogathatnak. A Fogyasztóvédelmi Felügyelőség szezonról szezonra közle­ményekben adja közre a hibás, sőt veszélyes áruk listáját, erre a karácsonyi szezonban fokozottan célszerű odafigyelni. Érdemes a kapott áruról kiállított számlát is megőrizni, mivel cserét csak így lehet lebonyolítani. Élelmiszert tilos cserélni. gondnak a termesztés szervezet­lenségét tartja. A karácsonyra szánt fák átfutási ideje ugyanis hat év - ennyi idő alatt nő meg a leggyakrabban keresett 1,5-2 méteres magasságra -, ám erre az időre szisztematikusan kell tervezni, amit sokan nem tesz­nek meg. Pontosan nem tudni: hogy az erdészet a baranyai kí­nálat hányadrészét szállítja - megközelítő becslések szerint a helyes szám 10-15 százalék le­het -, ám a vezérigazgató-he­lyettes úgy véli, ez biztos tarta­lék lehet a piacon. T. G. á

Next

/
Thumbnails
Contents