Új Dunántúli Napló, 1999. december (10. évfolyam, 329-357. szám)

1999-12-09 / 337. szám

1999. december 9., csütörtök Háttér - Riport A vakok világa A vakok egykoron a templomaiéhoz legközelebb eső helyen koldul­hattak, hogy a szertartásról kilépők elsőként nekik vethessenek oda alamizsnát. De amíg az egyik oldalon az alamizsna osztogatása dí­vott, addig a másikon talán a legkegyetlenebb büntetés volt a magyar történelemben a megvakíttatás. Ma már nem történnek meg ezek a rémségek, alamizsnára sincs igény, arra azonban igen, hogy a fogya­tékkal élők az össztársadalmi érdeklődésnek valamivel erőteljesebben az előterébe kerüljenek. Tizenhárom esztendeje hozott létre Pécsett egy gyermeksze­mészeti gondozási centrumot dr. Sebestyén Ibolya, a Világ Vi­lágossága Alapítvány elnöke, majd 1990-ben megvalósult a Látássérült Gyermekek Reha­bilitációs és Oktatási Központ­ja, melynek keretében óvoda, általános iskola és kollégium is működik negyven fővel. Aztán 1994-ben bővült az intézmény a Látássérült Fiatalok Rehabili­tációs Szakiskolájával, ahol 14 éves kortól 24-ig nyolc szakmát tanítanak, s ezzel létrejött az ország első vakügyi szakiskolá­ja, melyben negyven fiatalt ok­tatnak. Eleinte regionális intéz­ménynek indult, de ma már or­szágos beiskolázású, jönnek ide Egerből, Kiskunhalasról, Zalaegerszegről is. Két évvel ezelőtt a szakiskola új, kétezer négyzetméteres épü­lettel bővült, van saját könyvtá­ruk, műhelyük, tornatermük, kápolnájuk, s hazai viszonylat­ban először megvalósítottak egy vakkertet, melynek kétezer négyzetméteres területén illat és tapintás után tájékozódhat­nak a gyerekek. Az illatélményt kiegészítették a szökőkút akusztikus élményével, de gon­doltak a gyengénlátókra is, szí­nekben gazdag környezetet ala­kítottak ki. A jelenleg jogosulatlan álla­mi támogatás felvételének vád­ja miatt vizsgálat alatt álló, de szakmailag kifogástalanul mű­ködő Világ Világossága Alapít­vány a születéstől a munkába állásig, teljes felmenő rendszer­ben foglalkoztat tehát vak gye­rekeket, melyre Magyarorszá­gon nincs, de még Európában is alig akad példa. Négy-öt esz­tendeje pályáznak viszont ered­ménytelenül a foglalkoztatás érdekében pénzekre. Pedig az iskola képez kerámiaformázó- kat, szőnyegszövőket, ajándék- és dísztárgykészítőket, taníta­nak számítástechnikát, gép­írást, háztartási ismereteket az önálló életvitelhez. Van mini­műhelyük is, melyben az ott végzett két gyengénlátó fiatal dolgozik, Ikea-színvonalon. A normatív támogatás azonban kevés, mondja Sebestyén Ibo­lya, a fenntartáshoz szükséges különbözetet „koldulással” szerzik meg, melybe az 1 száza­lékok és a különböző adomá­nyok is beletartoznak. Az új épületet, amely több százmil­lióba került, egy német-magyar kormányközi projekt keretén belül hozták tető alá, a beren­dezést a német kormány finan­szírozta, a vakkertet pedig sváj­ci alapítvány segítségével való­sították meg. Az alapítvány bízik a Bara­nya Megyei Munkaügyi Köz­pont segítségében, melynek ré­vén talán a foglalkoztatás is megoldottá válna, hiszen nem lehet elfogadható cél a szüle­téstől a felnőttkor küszöbéig is- tápolt gyerekek utcára tétele. A Magyar Vakok és Gyen- génlátók Országos Szövetsége taglétszáma húszezer fölött van. A belépés az önkéntesség elvére épül. Minden megyében működik helyi szervezet, melyek közgyűlései választják meg a megyei elnökségeket, valamint az országos küldöt­teket. Az évente tartott Országos Küldöttközgyűlés választja meg a 11 tagú orszá­gos elnökséget, az elnököt és a főtitkárt. Az MVGYOSZ Baranya Me­gyei Szervezete 800 vakot tö­mörít, ez a fele a megyében élő vakoknak, akiknek 70 százalé­ka hatvan éven fölüli. A pécsin kívül az elmúlt években három önszerveződő csoport is ala­kult, először Komlón, majd Siklóson és Szigetváron. A komlói a várostól helyiségeket is kapott, és évenként pénzbeli támogatásban részesül. Nagy­számú rendezvényt tartanak, köztük országosat is, mint pél­dául a Tisztelet Komlónak cí­műt 1995-ben. A siklósiak a TESZ-székházban kaptak he­lyiséget az önkormányzattól. A megyei szervezet 1979-ben vette birtokába a Móricz Zsig- mond utcában a székházát, me­lyet 1989-ben felújíttattak. Egyes szobák külön funkciót kaptak, külön vált az ügyfélfo­gadás és az iroda, külön szobá­ban folyik az oktatás, az elnök­ségi ülések, a társalgóban szó­rakoztató programok bonyo­lódnak. A technikai felszerelt­ség jónak mondható, van fény­másolójuk, üzenetrögzítős fa­xuk, számítógépük a hozzá kapcsolódó perifériákkal. Nagyon komoly gondot je­lent a munkáltatás. A gazdasá­gi átalakulással járó munkanél­küliség a fogyatékkal élőket fo­kozottan sújtja, s a nagyválla­latok felszámolása, a munkakö­rök összevonása során még az olyan, a vakok számára elérhe­tő munka, mint például a tele­fonközpont-kezelés is komoly veszélybe került, sok esetben meg is szűnt. Ez a védett mun­kahelynek számító foglalkozta­tás nem ritkán azért válik elér­hetetlenné a vakok számára, mert törvénytelenül összevon­ják a biztonsági őr munkaköré­vel. Tehetik azért is, mert ez az eljárás semmilyen szankcióval nem jár. Rendkívül nehéz a vi­déki fiatalok elhelyezése, so­kan nem tudnak az iskola befe­jezése után munkába állni. Az Agora Ipari Vállalatnál, a Luxin Kft.-nél és a Viadukt 2000-nél dolgoznak vakok be­dolgozói munkakörben, de problémát okoz az egyes mun­kakörök átmeneti szünetelteté­se vagy megszűnése. A megyei szervezet tagjai közül tizenné­gyen telefonközpontosként, nyolcán gyógymasszőrként, hárman kefekötőként, nyolcán értelmiségi munkakörökben, harmincán egyéb munkakörök­ben dolgoznak. Jelentős eseményként tartják számon a Lions Club idei jóté­konysági bálját, melynek bevé­telét, ötszázezer forintot átutal­tak a megyei szervezet számá­ra. Az elnökség úgy döntött, hogy ennek felhasználása érde­kében számítástechnikai eszkö­zök beszerzésére pályázatot hirdet a korábbi évek országos pályázataival megegyezően. Ennek eredményeként 21 sze­mélyt mintegy huszonnégyezer forint támogatásban részesí­tett. A szövetség egyik szobájá­ban hatan-heten ülik körül az asztalt. Görgényi Miklós, aki már évek óta foglalkozik a szá­mítógépek rejtelmeivel, magya­rázza a működés elveit. A látók lehetőségeinek egy százalékát tudják mindössze kiaknázni, mondja, de ez is óriási dolog, hiszen szövegeket írhatnak és olvashatnak. Bekapcsolják a gépet, amely nemcsak a beírt vagy beszkennelt szövegeket ol­vassa hangosan, hanem vala­mennyi utasítást, gomblenyo­mást jelzi: „Num Lock be, Num Lock ki” - hallható tisz­tán a gépi hang jóvoltából. A vakok részére ernyőolvasó rendszert alakítottak ki, magya­rázza Görgényi, így aztán könyveket lehet bevinni és tá­rolni a rendszerbe, többek kö­zött a nyelvtanuláshoz szüksé­ges szótárakat is, bár az angol program két-háromszázezerbe kerül. A Windows alatt is mű­ködő magyar változat olcsóbb, bár egyelőre kissé lassú. Most a szövetségtől is lehetett vala­mennyi pénzt kapni a program megvásárlásához, mondják többen is, persze ez egy számí­tógépes rendszer megvásárlásá­hoz képest nem sok, de mégis­csak segítség. A beszélő egység maga 22 ezerbe kerül, legalább­is a régebbi, korlátozott szám­ban kapható típus, az új 40 ezer. Ez a hardware ára, mert a hozzá tartozó program csupán egy forint a programkészítő jó­voltából.- Nekem az ismeretségi kö­römből származó, felesleges­nek bizonyult alkatrészekből rak össze egy számítógépet a barátom - mondja az asztal kö­rül ülő egyik fiatalember - mert számomra a régebbi típus is megfelel. A látvány meg amúgy sem érdekes. Cseri L. A magyarországi vakok foglalkoztatási adatai _ A Magyarországi Vakok és Gyengénlátók Szövetsége tagjainak összlétszáma 1993 1994 1995 1996 1997 etedik oldal---------Jegyzet--------­. Sz trájk Mázlisták a vasutasok. Ha keveslik a bérüket, sztrájkolnak egy keve­set, épp csak annyit, amennyi ahhoz a né­hány százaléknyi eme­léshez kell. Megtehetik, hiszen egy vasutassztrájk mi­nimum százezer utazni vá­gyónak okoz kellemetlensé­get, és óriási károkat a vasút­társaságnak. A sztrájkhoz persze joguk van, éljenek is vele, egészségükre. Más területen dolgozók ke­vésbé szerencsések egy esetle­ges sztrájkkal kapcsolatban. Mert kit érdekel például, ha karácsonykor fellázadnak, és nem írnak új regényt az írók, utcára vonulnak a magyar strucctenyésztők, a bankrab­lók - tiltakozva a bankfiókok egészségre káros légkondicio­nálása miatt - tavaszig nem rabolnak, a pásztorok egész decemberben megtagadják a legeltetést, a magyar űrhajó­sok (mind a ketten) nem re­pülnek, az országgyűlési kép­viselők transzparensekkel tüntetnek a Parlament épüle­te előtt, mert drágának talál­ják a kávét a büfében, vagy ha a Pepó Pálok eltorlaszolják az Erzsébet hidat, tilta­kozásul a Hortobágy vi­lágörökség részévé való válása miatt stb. Nem roppannánk össze azon- jial. Attól is csak az alvi­lág lenne működéskép­telen, ha a rendőrség azon tagjai lépnének sztrájkba, akik nappal ugyan egyenruhá­ban járnak-kelnek, de éjjelen­te a bűnbarlangok sötét bugy­raiban szerzik be a gyermeke­ik iskoláztatásához szükséges pénzt olaj- és fegyverüzletek­kel. A sztrájknak tehát a külön­böző területeken és ágazatok­ban más és más a súlya, illetve a súlytalansága. Némely mun­kahelyen röhögőgörcsben fet- rengene az igazgató, ha mun­kabeszüntetéssel fenyegetőz­nének a dolgozók, másutt pe­dig a szívéhez kapna. Az pe­dig csak legszebb álmainkban fordul elő, hogy a munkaadók vonulnak az utcára, követelve a munkavállalóktól, hogy fo­gadják már el a felkínált ma­gasabb béreket. Persze, ha ez mégis bekövetkezik, nem sza­bad mindjárt engedni nekik. Fagyoskodjanak csak egy ki­csit odakint. Cseri László Daruból fejőstehén Már a vándormadarak is besegítenek abba, hogy a világhírű magyar puszta idén folyamatosan téma legyen a sajtóban. Ugye­bár volt egyszer az Aradi­ügy - kezdeményezői szerint ez még nem is múlt idő, a nemzeti park igazgatója ellen majd csak lehet találni valamit -, aztán következett a puszta világörökség részévé nyilvánítása, most pedig bere­pültek a darvak. Az egész onnan ered, hogy a magyar népdalokban, és mű­dalokban is, gyakran megéne­kelt védett költöző madarak őszönként egyre nagyobb számban töltenek el néhány hetet a szintén védett Horto­bágyon. Az élőhely-rehabilitá­ció következtében mind na­gyobb vízfelületet találnak maguknak. Ezért idén egyet­len riasztási engedélyt sem kértek a környékbeli gazdasá­gok a darvak élelemszerző ak­ciói miatt. Egy tavalyi eset miatt azon­ban most hatvanmillió forint kártérítést követel a parktól egy debreceni agráripari vál­lalkozás. Állítólag trak­torokkal való ijesztge­téssel is képtelenek vol­tak a több tízezer ma­dár ellenében megvéde­ni a hibridkukoricáju­kat. A Hortobágyi Nem­zeti Park viszont nem tartja magát felelősnek. Azonnal megadták a riasztási enge­délyt. A daru pedig félénk ma­dár. Akkor is elmenekül, ha fél kilométerre megközelítik. Vagyis nem traktor, de egyet­len ember is elég lett volna a madarak távoltartásához. Az álláspontok tehát igen­csak eltérnek. Az ügyben eljá­ró megyei bíróság pedig nem hebehurgya: bizonyítás-kiegé­szítést rendelt el és elnapolta a tárgyalást. A tét ugyanis na­gyobb, mint a perérték. Azt kell(ene) eldönteni - de talán nem is bírói úton -, hogy az EU-ba igyekezve végre nálunk is miként lehetne igazán érde­kelt a természetvédelemben a mezőgazdasági termelő? Vagy azt a „zoológiái” kérdést kelle­ne megválaszolni, hogy lehet a daruból (világörökségből) jól tejelő fejőstehén. Dunai Imre % hetedik oldal holnap Riport Asszonysors a szupernők or­szágában. Ez az évszázad nem­csak világháborúkat hozott, a két nem közti viszonyok is meg­változtak. Az ellenséget folyton egymásban keresni hiba volna, s bár vannak, akiket idegesít az asszonyok nagyobb öntudatra ébredése, a nők többsége mégis szereti a férfiakat. Portré Matyi Dezső olyan karriert fu­tott be a rendszerváltás utáni időszakban, amilyet korábban többnyire amerikai filmekben láthattunk. Az utcai könyvárus­ból országos könyváruházlánc és egy könyvkiadó sikeres tulajdo­nosává vált. Portré Monsieur Tibor Nagy „Kapkodó” beszélgetés volt. Bárhova nyúlt a zsúfolt polcokon, min­denhonnan oklevelek, diplomák, albumok, a szakma dicsérő sorai kerültek elő. A Halászcsárda apró kis irodájában ily módon ott szo­rong a magyar vendéglátás felsőháza. Lukács István háromszoros Oscar-díjas mesterszakácstól természetesen a Pecsenyesütők Lo­vagrendje tagjáig. Egyszer kinézett az ablakon, csokornyakkendős pincérek su­hantak a vendégek között. Kis­gyerekként álomvilágnak érezte, és döntött. Ráadásul akkor még az éjszaka bohéméletnek tűnt és ígérkezett - és ebben ifjabb ko­ráig volt is valami. Azóta - sok évtized telt el - csak Atlantában hétszer rendezett mohácsi na­pot, a hazai vendéglátósok ab­szolút krémjéhez tartozik, kép­zőművész barátok veszik körbe, négy nagynevű budapesti hotel­ban vannak minden évben ren­dezvényei a Ha- mmmmmmmm lászcsárdának, s neki is vendége volt Habsburg Ot­tó, aki azt mond­ta: „Uhrram, ez Euhrrópa!”- Monsieur Ti­bor Nagy, Confrérie Chaine des Rotisdeurs.- A Pecsenyesütők Lovag­rendje. Nem is tudom, hány címmel, elismeréssel tüntettek már ki - az Éttermi Mester- klub-tagságtól a Szállodaszö­vetségiig -, de erre valóban büszke vagyok, lévén egyedül magyar tagja.- Nem kicsi önnek Mohács?- Csak bérlője vagyok a csár­Nagy Tibor Pécsett született 1942-ben. Több mint három évtizede Mohácson él. A vendéglátói pályán egy újsághirdetés indította el. Már sikeres üzletvezető, amikor megszerzi az ehhez szükséges „papírt". A Halászcsárda vezetője. Fia a Hyatt szakácsa, lánya is a vendéglátásban és a fővárosban dolgozik. Felesége pedagógus. de la dának, lett volna alkalmam, hívtak is, de innen én már nem mozdulok. A vendégek 98 szá­zaléka a barátom, ha az étter­memben járnak és nem látnak, másnap már kérdezik: hol vol­tál? Bármelyik asztalhoz, ha kérnek, nyugodtan odamegyek, mert tudom, nem kifogást, kri­tikát fogok hallani.- Nem is igen lehet, például a halpörköltért Miskolcról is ide- wmmmmmmmm jönnek.- Van néhány biztos pont az életemben, a nagy rohanás mellett is. Példá­ul hogy a halpör­költnek ponto­san 50 percig kell készülnie, s csak frissen szabad tálalni. Csak akkor készítünk, ha vala­ki megrendeli, s ezt a hozzánk betérők tudják is.- Csárda vagy étterem?- Ha itt egy asztal meg van terítve, 100 ezer forint mellé ül le a vendég. Vagyis inkább étte­rem.- Mire a legbüszkébb?- Hogy nem kevernek össze senkivel. Mészáros Attila

Next

/
Thumbnails
Contents