Új Dunántúli Napló, 1999. december (10. évfolyam, 329-357. szám)

1999-12-07 / 335. szám

1999. december 7., kedd Háttér - Riport H enoszerváltás Pécsett és Baranyában i988-90 54. rész A rendszerváltás előkészítése a megyeházán A rendszerváltás folyamatában érdekesen jelenik meg a tanácsok le­bontásának menete, amelyben elsősorban a Baranya Megyei Tanács „önfelszámolása” érdemel külön figyelmet. Hiszen 1989 nyarától már az ellenzéki-alternatív pártok és szerveződések meglehetősen szoros információs kapcsolatot építettek ki a megyeházával. Az Ellen­zéki Kerekasztal (EKA) pártjainak megbízottjai már július 20-án több megállapodást kötöttek a tanács vezetőivel. Ezen az első találkozón a Bara­nya Megyei Tanács delegációját Piti Zoltán tanácselnök vezette, s tagjai között ott volt dr. Toller László (akkor az intézmény leg­fiatalabb tanácsosa), Fischer Já­nos elnökhelyettes, valamint Horváth Endre és Molnár István. Az EKA szóvivője Maczonkai Mihály (Független Jogász Fó­rum) volt, tagjai: Bőgner Miklós (FKgP), Németh Zsolt (Fidesz), Rozs András (SZDSZ), Szilvási Sándor (MSZDP) és dr. Weber János (MDF). Ezen az összejövetelen sok fontos döntés született, amely sokak szerint a megyében létre­jövő „kettős hatalom" kialakulá­sához vezettek. Lényegében ar­ról volt szó, hogy ezt követően a megyei tanács döntéseit csak az EKA pártjainak kontrolljával hozta meg, mindenkor figye­lembe véve az alternatív szerve­zetek ajánlásait, másrészt dön­töttek arról, hogy őszre közösen készítik el azt a politikai naptárt (ez a megállapodás záró pont­ja), melyben az EKA szerveze­tei nagyobb rendezvényeik idő­pontját jelzik a tanácsnak. A júliusi konzultáció áttörés volt a helyi alternatív szerveze­tek és az állampárt szervezetei­nek kapcsolatában. A fennma­radt emlékeztető (július 25-i dá­tummal) szerint a felek megálla­podtak a további tárgyalások kezdeményezésének rendjében, mely szerint a tárgyalási javasla­tot a javasolt időpont előtt leg­alább 10 nappal kell jelezni a képviseleti-önkormányzati iroda vezetőjének, aki akkor dr. Toller László, jelenleg Pécs város pol­gármestere volt.- Kézenfekvő, hogy megkérdez­zem miként emlékszik erre az időszakra?- Azt gondolom, hogy orszá­gosan is kezdeményező volt Piti Zoltán tanácselnök abban, hogy nyissuk ki a megyei tanács kapu­it, ismerjük meg az alternatív szervezeteket és elsősorban ke­ressük a kapcsolatot azokkal a személyekkel - mert elsősorban róluk volt szó - akik e szerveze­tek mérvadó vezetői. Ismerjük meg munkájukat, céljaikat, de ugyanakkor nekünk is le­gyen módunk szándékaink­ról tájékoztat­ni őket. Azt gondolom, hogy a párbe­széd igénye ak­koriban már kölcsönös volt. Hiszen a megyei taná­cson belül is alakulgattak az „oldalszim­pátiák”, azaz lassan kide­rült, hogy ki­nek merre húz a szíve, s há­zon belül is po- litizálódott az apparátus. Hi­szen szeretnék csak arra emlé­keztetni, hogy ott dolgozott pél­dául Kurucsai Csaba, Bölcsházi Éva és sokan mások, köztük az MDF több alapító tagja. Sose fe­lejtem el, az egyik összappará- tusi értekezleten az egyik kolléga a Demokrata Fórumról és annak célkitűzéseiről beszélt, s ez telje­sen természetes volt.- Hogy élték meg az emberek házon belül azt a folyamatot, amely végül is a ház önfelszámo­lásához vezetett.- Érdekes egybeesésként ér­telmezhetjük utólag azt, hogy akkoriban folyt a tanácstörvény teljes felülvizsgálatának folya­mata Verebély Imréék vezetésé­vel, amiben én is személyesen részt vettem. Ezt önkormányza­ti reformkísérletnek nevezhet­jük, amelynek része volt az in­tézményünk folyamatos karcsú­sítása is, már 1987-től. Egyfajta tudatos, leépítő munka, amely­nek végső állomása természete­sen 1990-ben a megyei tanács megszűnése, az intézmény ar­culatváltozása volt. Menet köz­ben persze sok esetben felké­szült önkormányzati szakembe­rek is a lapátra kerültek - sérül­tek. Bár emlékeim szerint igye­keztünk humánusan végezni ezt a munkát, gondoskodni az elbo­csátottak elhelyezkedéséről. És mivel akkoriban ismeretlen volt a végkielégítés fogalma, magas jutalommal vagy több havi bér­rel kompenzáltuk ezt több eset­ben is.- Azért ne fussunk ennyire elő­re, hiszen a felszámolást a pár­tokkal való párbeszéd, a már em­lített puhatolózás - és sok min­den - megelőzte.- Úgy gondolom, hogy az át­törést a már említett párbeszéd megindulása hozta 1989 nya­rán. Amikor megfogalmazódott például, hogy a megyei tanács üléseire konzultációs joggal meg kell hívni az EKA képvise­lőjét. Jól emlékszem, hogy töb­bek között az én feladatom is volt segíteni az ellenzéki pártok helyiséggondjainak megoldását, s a működésükhöz szükséges infrastruktúra megteremtését. Piti Zoltán fogalmazta meg, hogy minden addigi (korábbi), és ezt követő tanácsi dokumen­tációt a rendelkezésükre bocsá­tunk. Azt követően pedig meg­állapodtunk a Megyei Könyvtár­ral abban, hogy az információs bázist ott alakítjuk majd ki. Eb­ben a munkában egyébként na­gyon aktívan vette ki részét Ro­mán Lászlóné, a könyvtár igaz­gatója. Itt minden dokumen­tum, az átmeneti időszak jegy­zőkönyvei megtalálhatók vol­tak, sőt tematikus sajtógyűjte­mény is az érdeklődők rendelke­zésére állt.- Ön hogy került bele ebbe a folyamatba?- Az általam vezetett önkor­mányzati iroda feladata lett, hogy ezt a folyamatot mene­dzselje. Valamennyi pártot kivé­tel nélkül segítettük, szakmai ta­nácsokkal láttuk el. Az önkor­mányzati törvény értelmezésé­től a választási kerületek kialakí­tásáig, ami óriási munka és na­gyon szép folyamat volt.- Talán nem érdektelen, hogy megkérdezzem: akad-e annak az időszaknak a mához is szóló üzenete?- Nagyon sajnálom azt, hogy az a társadalmi béke, ami kiala­kult 1989-90 fordulóján, s az a jó hangulat, melyben sikerült végigmenedzselni az önkor­mányzati átalakulás folyamatát, oly hamar megtört. Jól emlék­szem arra az időszakra és soha nem gondoltam volna, hogy egyszer ilyen kemény megkü­lönböztetésekben, kirekeszté­sekben lesz az embereknek ré­szük csak azért, mert máskép­pen gondolkodnak, más párt színeiben próbálják politikai céljaikat megvalósítani. Kozma Ferenc A júliusi megállapodás Az EKA pártjainak helyiséggondjaival kapcsolatban a tanácsel­nök a tanácstestület elé olyan javaslatot terjeszt, amely szerint az ellenzéki pártok által bérelt helyiségek bérleti díjait, és ezen he­lyiségek működtetéséhez szükséges infrastruktúra megteremté­sének költségeit a pártok állami támogatásának rendezéséig a ta­nács saját költségvetésének terhére finanszírozza. A megyei tanács elnöke javaslatot terjeszt a végrehajtó bizott­ság elé, hogy üléseire konzultációs joggal hívja meg az EKA kép­viselőjét. Létrehoznak egy információs központot a Megyei Könyvtár­ban, s minden szervezet önmaga jogosult eldönteni azt, hogy mi­lyen anyagokat (információkat) helyez el ott. Az EKA szervezetei nagyobb rendezvényeinek időpontjait jel­zik a tanácsnak, hogy lehetséges legyen egy őszi politikai naptár összeállítása. Piti Zoltán, a megyei tanács akkori elnöke képviselői mandátumokat ad át 1990-ben hetedik oldal Jegyzet Világszép igazság Be kell látnunk, a szép­ség is lehet tanulságos, nemcsak érdek nélkül, öncélúan létező valami. Szombaton éjjel zaj­lott Nagy-Britanniában az idei világszépe-válasz­tás, amelyet épp a brit szép­ségkirálynő körüli botrány ve­zetett fel. A 18 éves Nicola Willoughby-ról a verseny előt­ti napokban meztelen fotók je­lentek meg egy brit magazin­ban. A szabályok szerint ez elegendő ok lett volna arra, hogy a hölgyet kizárják a ver­senyből. Legutóbb Bosznia- Hercegovina szépségkirálynő­jét meg is fosztották a címétől ugyanilyen pucérkodás miatt. A kulisszák mögött folyta­tott heves vitáknak az lett az eredménye, hogy az angol lány mégiscsak indulhatott a versenyen. Na ja, a dicső múl­tú Nagy-Britanniát nem lehet egy kalap alá venni egy balká­ni kisállammal, még a világ­szépe-választáson sem. A Miss World szóvivőnőjének azonban kitaláltak egy másfé­le indoklást, ami a pénz uni­verzális hatalmára utal. Ebbe aztán nem is lehet beleköt­ni.(!?) A szervezők ugyanis attól hatódtak meg, hogy Nicola csak a pénz miatt fotóztatta É magát, és fényképésze állítólag azt ígérte, a ké­pek sohasem kerülnek nyilvánosságra. így mindjárt más. (Mellesleg ezzel érvelt a bosnyák szépség is.) Sokan tudni vélték, hogy Nicola versenyre engedése azért méltányos, mert a szakér­tők szeme szerint győzelemre esélyes. És hát miként nézne ki, hogy épp a hazai versenyzőt diszkvalifikálják? Aztán felbo­rult a papírforma: indiai hölgy lett a világ szépe, venezuelai lány lett a második a szintén barna dél-afrikai bombázó előtt. Fényképüket látva örömmel tölt el a tudat: néha azért még­iscsak megadatik, hogy a győz­tes igazság szépségén gyönyör­ködhessünk ebben az elrondí­tott világban. Ugyanakkor nem hagy békén a kisördög: hátha mégis a - netán csak pél- dastatuálásból vagy botrány­iszonyból - mellőzött mezte­len igazság a szebb. Dunai Imre Mars A Marsot nem kellett fel­fedezni, hiszen szabad szemmel is jól látható az esti égbolton: a vérre és tűzre emlékeztető vörö­ses színe miatt az emberi- ,}( ség a hadak istene után nevezte el. Pályáját már a XVII. század elején Kepler tör­vényei alapján ki tudták szá­molni. Még ugyanabban a szá­zadban a holland Christian Huygens távcsöves megfigyelé­sei alapján lerajzolta a Mars el­ső vázlatos térképét. Giovanni Schiaparelli olasz csillagász 1877-ben már igazi szenzációt tálalt: a Marson csatornák hú­zódnak. Bár ő maga nem állí­totta hogy ezek mesterséges eredetűek lennének, számos kortársának fantáziáját meg­mozgatta felfedezése. így az amerikai Percival Lowell azt az elméletet dobta a köztudatba, hogy a megfigyelt mintázat ve­getációs sávokból áll, olyan csatornák mentén, amelyeket értelmes lények azért építettek, hogy a sarki vidékekről vizet szállítsanak. Most, amikor jó esély lenne arra, hogy a felmerült kérdések sokaságára választ kapjunk, az elmúlt héten landolt Mars Polar Lander em­ber nélküli űrhajó meg- kukult, nem működik az amúgy -100 Celsius-fok körüli felszínen. Napon­ta kétszer próbálkoznak a NASA emberei kapcsolatot teremteni vele. A szakemberek értetlenül állnak a jelenséggel szemben, pedig nem kizárt, hogy az ott élő vízszállító lé­nyek vidékfejlesztés közben rá­találtak a fura szerkezetre, s miután tele volt mindenféle ka- cattal, kipakolták. Mert rájöt­tek, hogy a rozsdamentes anyag kiválóan alkalmas a víz tárolására, különösen a -100 fokon. Az ötlet ilyen gyors ki­pattanásának pedig csak egyet­len magyarázata lehet: a Mars­lakók között emigráns magya­rok élnek, mert nem lehet, hogy magyarok nélkül valami fontos dolog történjék a világ­ban. A masinát köszönik, s re­mélik, hogy gulyást is lehet benne főzni. Ha nem, bíznak abban, hogy három napon be­lül becserélhetik valami más szerkentyűre, aminek hasznát is tudnák venni. Cseri László Jr hetedik oldal holnap Riport Iskolakerülők - a szülő vagy a gyerek? Szaporodnak a „megtalált” gyerekek - miután az idei tanévtől csak iskolaláto­gatási igazolás ellenében adják az iskoláztatási (néhai családi) pótlékot, a szakemberek számá­ra is meglepetést okozott, hány olyan iskolás korú került elő, aki eddig 8,9,10 sőt 11 évesen nem is látta az iskola falait. Portré Akadnak emberek, akik sze­rint olykor szükséges, hogy te­gyenek valamit másokért is. Önzetlenül. A Pécsi Nőegylet el­nöke, Kittkáné Bódi Katalin is ebbe a körbe tartozik. Portré A városépítésznek mindenről kell tudni A megyei jogú városok főépítészeinek tanácskozásain a részvevők listája az ő nevével kezdődik. A rangidősnek kijáró gesztus. Tanít­ja is a szakmát: másodállásban a pécsi egyetem műszaki főiskolai kara urbanisztikai tanszékén városépítészetet oktat.- Simán indult a pályája?- Az elején döccent. Gimná­ziumi osztályunkat 56-os ügyek miatt egy évvel „eltolták” az egyetemtől. Amikor bejutottam, az érdeklődésem a városrende­zés, a városépítészet, a városszo­ciológia felé vitt. Ezen a fakultá­ción diplomáztam. Aztán a Vá­rosépítészeti Tudományos Inté­zetben a dél-dunántúli regioná­lis főépítész adjutánsa voltam.- Emiatt akadt meg a szeme Pécsen?- A lakáshoz jutásért három évre leszerződtem Pécsre. Bu­dai születésűként különösen méltányoltam sajátos szépségét. Azóta 30 év telt el. Persze a tükék szemében csak afféle jöttment le­hetek, a pesti kol­légák viszont vad pécsinek tarta­nak.- Volt lehetősége épületet is ter­vezni?- Olykor-olykor a szabad­időmben. Például unokaöcsém­nek Pest környékén egy falusi családi házat terveztem, amely után több hasonló felkérést kap­tam. Középület-tervezés közelé­be azonban nem nagyon juthat­tam.- Saját magának tervezett-e házat? Gömöry János 1941-ben született Budapesten. A Műegyetemen 1965-ben szerzett építészmérnöki diplomát. 1969-ben került Pécs­re: az I. kerületi tanács építési osztályvezetője volt, majd 1972-től a városi tanács városrendezési csoportvezetője. 1978-tól városi fő­építész. Nős, két gyermeke van.- Nem. Még mindig abban a lakásban élünk, amit Pécsre szerződésemkor kaptam. Hogy a gyerekek lakásgondját meg­oldjuk, nemrég vettünk ma­gunknak egy váíyogházat. Most azt igyekszem lakhatóvá tenni.- Mi a városépítészi szakma különlegessége?- Az önkormányzati telepü­lésirányításnak szerte a világon nem építész-specialistákra van szüksége, hanem olyan szakembe­rekre, akik sokfé­le dologhoz érte­nek, mindenről tudnak, vagyis igazi település- mérnökök.- Van hobbija?- A síelés. Oktatom is ki- sebb-nagyobb gyerekeknek. Amikor ide kerültem, 1970­ben március derekán még sí­elhettem a Mecseken. Hát ez egy csodaváros - mondtam. Aztán hét évig nem volt alkal­mas hó. Persze attól még cso­daváros maradt. A téli sporto­lási adottságait azonban érde­mes lenne jobban hasznosíta­ni. Dunai Imre

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents