Új Dunántúli Napló, 1999. november (10. évfolyam, 299-328. szám)
1999-11-06 / 304. szám
1999. november 6., szombat Háttér - Riport fjENÖSZER VÁLTÁS PÉCSEIT ÉS BARANYÁBAN 1988-90 45. rész A jelöltek maguktól jöttek Dr. Kádár Géza a Független Kisgazda és Polgári Párt megyei szervezetének megalakulása óta tagja a vezetésnek. Három elnök mellett dolgozott alelnökként. Úgy véli, ha valaki egy párt tagja, akkor arra az irányvonalra kell koncentrálnia, amit a szervezet országos vezetése, elnöke képvisel. Vagyis mindenkor - akkor is, amikor Torgyán lett az elnök - vállalta a párt demokratikus elveken alapuló vonalát. A dolog pikantériája, hogy épp e hetekben zárt ki az FKgP országos elnöksége baranyai kisgazdákat - közöttük Kádár Gézát is - a pártból. meddő vitákkal, ami miatt rövidesen kritikák is érték az elnököt. Lehet, ha másképp döntünk, Gerendái utódjául mást választunk, produktívabb lett volna az akkori megyei vezetés, de nem tudok róla, hogy más alternatíva szóba jött volna az elnökBöröcz István 1990-ben, a parlament alakuló ülésén Torkún József mellett kapott helyet fotó: d.n. archív - laufer László- Ha jól tudom, 1992 közepéig volt tagja a párt megyei vezetésének, a harmadik elnök mellett ügyvezetőként. Vagyis volt módja belülről látni a folyamatokat. Az első elnök - Gerendái István - leváltását mi indokolta?- Gerendái igazi régi kisgazda volt, ezt szeretném kiemelni. Abban az időben azonban - 1989 márciusától - már a várható, majd a közeledő választások mellett még számos szempontra is figyelemmel kellett lennünk a megyei vezetés döntései scfrán. Például arra, hogy az FKgP országos vezetésének és a szélesebb politikai környezetnek milyen elvárásai, elképzelései voltak. Ebben a megközelítésben pedig a radikalizmus nem volt elfogadható. Megjegyzem, hogy amikor a kisgazdák első nyilvános szereplésüket tartották egy pécsi presszóban, az ott lévő mintegy negyven ember a leendő vezetés tagjai közé se Gerendáit nem emelte, se engem. Ez csak a tényleges vezetőségválasztás idején dőlt el, 1989 őszén.- Ezt már lehet a párton belül, és később valóban be is következett polarizálódás első jeleként értelmezni?- Ez csak később következett be, hiszen van, áld úgy emlékszik erre, hogy az országos vezetésben bekövetkezett váltás nem osztotta meg a baranyai kisgazdákat. És ebben van is sok igazság. Amikor azonban Torgyán lett az elnök, s olyan döntések születtek, hogy az FKgP kilép a koalícióból, ez súlyossá tette nálunk is a helyzetet. Egy dolgot azonban nem volt szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy továbbra is pártszerűen kell működnünk. Akinek ez nem tetszett, kiléphetett, mint ahogy volt erre példa. Vagy kizárták. Visszatérve azonban arra az időre, amikor Gerendáit leváltottuk a megyei elnöki pozíciójából, nem csak a politikai környezet szükséges mértékű figyelembevételét mulasztotta el, de elképzelései sem voltak reálisak. Ebből következően szinte szükségszerűvé vált a leváltása. Röviden fogalmazva az akkori politikai szituációba nem fért bele a magatartása.- Hogyan és milyen módon döntetett el, hogy az elnöktől meg kell válni?- Mint mindenütt, itt is viták révén alakult ki a vélemény a vezetőségen belül. Akkoriban azonban az események nagyon gyorsan követték egymást, túl hosszú vitára nem volt mód. A megyei vezetés eléggé egységesen döntött úgy, hogy elnökváltásra van szükség.- Ez volt az első lépés. De eközben el kellett annak is dőlnie, ki legyen az utódja.- Jószerével csak egy szóba jöhető potenciális elnök volt, mégpedig Csirke Ernő. Régi kisgazda, politikai múlt, kapcsolat a hajdani kisgazda-vezérekkel. Ő tűnt a legalkalmasabbnak.- Az nem vetődött fel ezeken a vezetőségi vitákon, hogy Csirke esetleg túl idős már a párt megyei vezetéséhez?- Csak később ismertük fel, hogy a döntés nem volt túl racionális. Nála az volt a hiba, hogy miközben ismerte az országos vezetés fő irányvonalait, egyre csak a maga által fontosabbnak tartott mellékvágányokat favorizálta. Ez foglalta le cselekvési terét, ebből következően a megyei vezetés délutánokat töltött váltáskor. Egészen egyszerűen nagyon kevesen voltunk, kicsi volt a politikai rutinunk.- Volt azonban egy olyan időszak is - Szomor Ferenc emlékezete szerint -, amikor az FKgP megyeg yezetésében lévők közül nem egyet váratlanul ért velük addig nem is sejtetett mellőzésük. Szomor titkára volt a baranyai FKgP-nek, s egyszer csak azt vette észre, leváltották. Mégpedig - előadása szerint - ön közölte vele, hogy másokat kooptáltak a megyei vezetésbe.- Ez akkoriban történt, amikor az egész országos vezetésben áldatlan állapotok voltak a jellemzőek. Ekkor választott társelnököket az FKgP - Nagy Ferenc Józsefet, Torgyán Józsefet -, s mindenki számára világossá vált, ki a nyerő. Ez persze legyűrűzött vidékre is, megosztotta a tagságot, a megyei vezetőséget is. Szomor esetében is rögtön az merült fel, hogy bizonyos megnyilvánulásai pártellenesek. Hangsúlyozom azonban, hogy nem a megyei vezetés döntése volt, mi senkit sem zártunk ki, hanem jött az országos elnökségtől egy ukáz, hogy bizonyos embereket el kell távolítani. Ezek persze különös lépések voltak. Utóbb magam is kifogásoltam ezt a módszert országos nagyválasztmányi ülésen, hogy olyan kisgazdákat, akik nem maguktól mentek át más politikai tömörülésbe, a pártalkotmány megkerülésével, szabálytalanul távolítottak el. Szomor Ferenc egyébként rosszul emlékezik, mert amikor ez a bizonyos kooptálás volt, én nem vettem részt a döntéshozatalban, mert nem voltam már a vezetőség tagja. Tudok azonban olyan kooptálásról, amikor a vezetőségbe valóban kakukktojások kerültek, azaz olyan emberek, akiket nem ismertünk, nem tudtunk róluk semmit, de ez már 1992 végén lehetett, amikor új elnök, új alelnökök, titkárok kerültek a megyei vezetésbe. - Menjünk vissza az első választásokat közvetlenül megelőző hónapokra. Hogyan és milyen módon dőlt el, hogy melyik országgyűlési választókerületben kit indít jelöltként Baranyában az FKgP?- Mi optimisták, reménykedők voltunk. Azt azonban tudni kell, hogy ha valaki ilyen „veszélyes üzemet” vállal, mint amilyen akkor a képviselőjelöltség volt, abban kellett lennie egyéni ambícióknak is. Nyilván másokban a karrier lehetősége lebeg. A mi jelöltjeink többségében az munkálkodott, hogy befolyásolni tud majd eseményeket. A jelöltállítás esetében pedig szinte egyedül az döntött, hogy kinek- kinek saját kisgazdamúltjából szinte „járt” a felkérés. Nagy Ferenc Józsefet említem, vagy Böröcz Istvánt. Ebben a körben benne volt Szomor Ferenc is. Ideális és optimális esetben persze a megyei vezetés kompetenciája a jelöltállítás, de akkoriban nem így működtek a dolgok. Akit ismertünk, akiben megbíztunk, jelölt lehetett. Alig fél év telt el a választásokra való felkészülésig azóta, hogy a párt megyei szervezete megalakult! Egyébként Szomor is bízott abban, hogy bekerül a parlamentbe, már meg is rendelte a szabónál díszmagyar ruháját.- Es a kampány minősége mitől függött? Például volt-e erre elég pénze a megyei szervezetnek?- A kampány a szervezettségi szintünknek felelt meg. Csak arra törekedett, amit el lehetett érni. Pénzügyi lehetőségeink rendkívül gyengék voltak. Azt nem tudom, mennyit kaptunk érre a célra, azt igen, hogy akkor Hangya Antal volt a párt- igazgató, aki miután elnök lett - Csirke Ernőt követte a poszton -, igazgatói posztjával együtt átadta a pénzügyek kezelését. Meglehet, az összeg racionális kezelése sem volt biztosított. Mészáros Attila Jegyzet Marha Hét év börtönre ítéltek egy kenyai asszonyt, mert eladta férje tehenét, hogy ki tudja fizetni a család adósságát. A 30 éves nőt, aki ellen a férje tett feljelentést, a marhatolvajokra vonatkozó törvény alapján ítélte el a bíróság. Megmondom őszintén, nem nagyon konyítok a kenyai joghoz, azt sem tudom, hogy Kenyában egyáltalán jár-e ügyvéd a marhatolvajlással gyanúsítottaknak. Azt viszont tudom, hogy a szerencsétlen asszony jobban járt volna, ha a jószág helyett a férjét adja el. Látszólag több esze volt ennél annak a magyar férfinak, akit most felesége meggyilkolásával gyanúsítanak. A vád szerint a félj egy dubrovniki nyaralás során a szikláról a mélybe taszajtotta nejét, majd a horvát hatóságoknak azzal állt elő, hogy miután két deci bort megittak, tengerparti sétára indultak. Fényképet szeretett volna készíteni feleségéről, aki a jobb beállítás mián egész a szikla pereméig hátrált, és a mélybe zuhant. A horvátok hittek neki. Nem úgy az asszony szülei, akik tudták, hogy lányuk házassága megromlott, és akiknek föltűnt, hogy a férj nem csak a lakást örökölte, de négy életbiztosítás ötmillió forintját is. A magyar rendőrök ezért újra kihallgatták a férjet, aki immár nem két deci borról, hanem pezsgőről beszélt, és az is kiderült, hogy barátainak azzal hencegett, a tragédia szexuális aktus közben történt. A helyszíni szemle során a rendőrök a peremen szúrós bozótot találtak, és arra a következtetésre jutottak, hogy a nő csak úgy eshetett a mélybe, hogy férje lelökte. Namármost. A fenti történeteknek több tanulsága is van. Először is. A fejőstehenet sem eladni, sem szikláról lelökni nem kifizetődő. Másodszor. Ha meg akarsz szabadulni a feleségedtől, Kenyába menj nyaralni, ne Horvátországba. Harmadszor. Ha marha vagy, Kenyában eladnak, itthon elítélnek. Lendvai Dávid Ez a tiétek Azért érdekes, hogy állítólag nyakig ülvén a piacgazdaságban, a vevő, a kuncsaft még mindig megkülönböztetett gorombaságban részesülhet. És nem olyan helyeken, ahová úgyis be kell menni, és monopolhelyzetben lévő „szolgáltató” várakoztat, utasítgat, sőt, ha kedve úgy szottyan, a mai napig is lego- rombít, hanem azokban a műintézményekben is megesik ilyesmi, ahová a vendég betérte ünnep kellene, hogy legyen. Aki olvasta Malamud A segéd című kis remekét, tudhatja, hogy milyen kutya nehéz egy boltot üzemeltetni, úgy hajbókolni, tennie-vennie magát a tulajnak, hogy az bárki fiának/lányának csábító legyen. A szocializmus dicső évei során a mosolygós eladó kuriózumnak számított, elvégre azt, hogy Nincs vagy Elfogyott, majdnem mindegy, hogy milyen képpel mondták. Azt vélhetnénk, hogy ez merőben megváltozott, egyrészt mert van, másrészt mert ezt a van-1 el is kell adni. Sokat javult a helyzet, de bizony belőtt sérójú, rágózó eladó bőven akad még, aki mintha csak két diszkólátogatás között pottyant volna ide. Minimum, hogy tetegez, és ha ez nem talál viszonzásra, természetesen én vagyok a bunkó. Még ez is hagyján lenne, csak ne kéne arcukon a végtelen unalmat és a heveny utálatot szemlélni, amivel „munkájukat” végzik. Rendben, én se lennék szívesen eladó, se szerelvény-, se menp divatboltban, de még táh könyvkereskedésben se. Dehát nem is vagyok. A másik rejtély a pincéreké. Nem tudom, hogy a börtön- konyháról szerződtek-e át, de olyan szemrehányóan néz némelyik, hogy az ember fülét- farkát behúzva ül a helyén. Á múltkor a szomszéd asztalról elvettem egy tányér pogácsát. Hú, mi volt ott! Egyrészt visz- szatette valami morgás kíséretében, hogy nem csak az asztal, hanem ez is foglalt, majd kétszer is belerúgott a székembe. Még szerencse, hogy Kérd néha énekel nekik a rádióból: „Pincérok nem sírjatok, ez á tiétek...” Méhes Károly hetedik oldal hétfőn Rt port Az egyetemi integrációval foglalkozó sorozatunk következő részében többek között az , egyetemi integráció zsákutcáiról, elvetélt kudarcos kísérleteiről ír dr. Barakonyí Károly, a JPTE egykori rektora. Portré _ ______ Dr. B enke József igazi szakterülete az arab világ, amelyről olyan könyvet írt, hogy még Kuvaitban és Libanonban is kiadták angol, illetve arab nyelven. Mindig történésznek készült, bár egy csodaszép lány azt mondta neki, hogy akkor számíthat valamire, ha orvos lesz. Portré A Pepita Oroszlántól Párizsig Előnynek érzi, hogy eddigi élete során sokféle területen tevékenykedett. Ezért nem jön zavarba, ha mint rádióriporter, a legváratlanabb feladatok elé kerül. De a legfontosabb számára ma is a zene és a nyitottság. Sem a szellemi, sem a fizikai bezártságot nem tartja elfogadhatónak.- Mi az oka a kacskaringós pályádnak?- A hatvanas években nem mindig az lett az emberből, ami akart lenni. Én nyolc évig tanultam zongorázni, aztán gitároztam, tizenhat évesen már saját zenekarom volt, s kezdtem kialakítani egy nagyon komoly zenei gyűjteményt. S amikor ’69 tájékán beindult a jó értelemben vett diszkó, műsorvezető lettem a Pannónia Bárban, majd a Pepita Oroszlánban.- Mennyi ideig zenéltél aktívan?- 15 év biztosan összejön. 1973 után min- mmmmmmmm dent abbahagytam, ugyanis a diszkó elüzle- tiesedett, kom- mersszé vált. De tudtam, hogy a popkultúrával senki sem foglalkozik, senki sem ismeri a gyökereit, irányzatait, s úgy gondoltam, hogy előadássorozatot kellene indítani, így aztán a TIT keretén belül jártam az országot egy harminc-negyven részes előadás-sorozattal. Az én generációmnak ez volt az egyetlen lehetősége, valamiféle szabadságot vagy annak látszatát nyújtotta.- Onnan egyenes volt az út? Koszits Attila 1948-ban született Pécsett. A Nagy Lajos Gimnáziumban érettségizett, majd autógépész szakon végzett a győri főiskolán. Dolgozott a Volánnál, öt évig vezetett egy munkalélektani állomást. Jelenleg a Pécsi Rádió zenei szerkesztője. Nős, egy 23 éves lánya van.- Lassan bekerültem a szakmába, írogatni kezdtem szaklapoknak, majd amikor a rádiók merev struktúrája feloldódott, elkezdtem rádiózni, pontosan 10 évvel ezelőtt. Hívtak, hiszen jelentős archívumom volt már akkoriban is. Ma már egyébként csak az értékesebb anyagokat gyűjtöm.- Miért maradtál vidéken?- Hivtak Budapestre többször is. de vonzódom Pécshez. Itt játszottam különböző együttesekben, itt rendeztünk olyan sajátos ízű esteket “* Czakó Zsolttal és Tresz Zsuzsával hármasban, mint például az Egoratórium. Ugyanakkor ez a város mégsem tud bezárni, innen is napra készen lehet követni a világban történő eseményeket, s nincs olyan külföldi sztár, akivel ne tudnék találkozni, ha kell. S így is lehetőségem adódott arra, hogy a BBC-nél tanuljak Londonban, vagy hogy rendszeresen tudósítsak Párizsból, a zené ünnepéről. Cseri László
