Új Dunántúli Napló, 1999. november (10. évfolyam, 299-328. szám)

1999-11-06 / 304. szám

1999. november 6.. szombat _____________ ______________________Baranyai Tükör________________________________________Dtinántúli Napló 5 Hír csatorna Bodán ünnepi falugyűlést és közmeghallgatást tar­tanak vasárnap 14 órától a faluházban. Kovács Győző polgármester számol be a költségvetési helyzetről, majd díszpolgári címet és kitünte­téseket adnak át. Tájékoztat­ják a résztvevőket az orvosi készenléti és hétvégi ügyelet átszervezéséről, új autóbusz- járatok indításáról, ajánlást fogadnak el a falugondnok személyére, majd a nyugdíja­soknak kifizetik az év végi tá­mogatási összeget. (gy) Buszt kérnek a hétvégek­re. Az alsómocsoládi nyugdí­jasok azt szeretnék elérni, hogy a hétvégeken is közle­kedjen Mágocsra távolsági buszjárat. A tegnapi összejö­vetelükön a térség jelen lévő országgyűlési képviselőjét ar­ra kérték, az idős emberek kérésének megvalósulásáért próbáljon lobbizni a Pannon Volánnál. (I) Vázsnokon községjelképe­ket szentelnek szombaton 15 órától Sonner Ádám sásdi kanonok és Rostás Jenő plé­bános. A faluházban tartan­dó szentmisét ünnepélyes zászlófelvonás követi. (cs) A nemrég alakult Bara­nya Megyei Falusi Turiz­mus Szövetség ingyenes ta­nácsadó irodát nyitott Pé­csett, a Nagy Lajos király út­ja volt MHSZ-központban. Pénteken magyarhertelendi vállalkozók fordultak meg az új helyen. Várható, hogy a te­lepülésen vendégfogadót ala­kítanak ki. (cs) A szederkényi önkéntes tűzoltókat péntektől a né­metországi Elsendorfból ér­kezett szakemberek oktatják. A helyi egyesület csaknem húszfős, rendelkezik egy fecs­kendős autóval, az új szertá­rukat nemrég építtette fel az önkormányzat. (cs) Pécsudvard két további haranggal gazdagodott. Az egyiket, a 2,2 mázsást egy hí­vő készíttette Lengyelország­ban, s várhatóan még idén az új templom kupolájába kerül. A másikat Őrbottyánban ön­tötték, a temetőben használ­ják majd. A régi harang a múlt századi öreg tornyot dí­szíti. (cs) Pontosítás. A november 4- én megjelent Kötelező: negy­venezer variáció című cik­künk grafikájának adatai hi­básak. A pontosítást az érin­tettek kérésére jövő keddi, november 9-ei számunkban közöljük. Közbiztonsági show-t és lakossági fórumot rendeztek tegnap Pécsett, a Nevelési Központnál. A gyermekeknek rendezett ügyes­ségi és elméleti vetélkedők és a rendőrkutyás bemutató után a meghívott vendégek bemutatták a kertvárosi közbiztonsági hely­zet jelenlegi állását, és válaszoltak a felvetődő kérdésekre is. Mennyi a szippantás ára? KOMLO TÉRSÉGÉ A hat falu lakossága becsapva érezte magát. Csak azt nem tudták, ki vette palira őket. A szennyvizet jóval drágáb­ban vitte el a pályázaton győz­tes vállalkozó, mint amit az önkormányzat közzétett szá­mukra. Kedvező árajánlata miatt döntöttek Bodolyabér, Liget, Magyarszék, Magyar- hertelend, Mánfa és Mecsek- pölöske polgármesterei az ol­csóbb ajánlatot benyújtó vál­lalkozó mellett, aki a szenny­víz szállítását öt köbméteren­ként 1450 forintért vállalta.- Alig egy hónap telt el, és kiderült, hogy 3500 forintért szállítja el a szennyvizet, igaz nyolc köbméteres autóval ­mesélte ifj. Kovács Gyula hertelendi polgármester. - Ez volt az oka, hogy azonnal szerződést bontottunk vele, egyidejűleg az ugyancsak pá­lyázó Kohlmann Józsefet bíz­tuk meg a lakossági szennyvíz elszállításával.- Szóba került a megbe­szélésünkön az is, hogy az ön- kormányzatok visszatérítik a pórul járt lakosoknak az árkü­lönbözetet, és behajtják a me­nesztett vállalkozón - tudtuk meg Schmidt Zoltán mánfai polgármestertől. Kohlmann József a fordu­lónkénti 1700 forintos szállítá­si díjról számlát ad mindenki­nek, mely igazolja, hogy a fa­lulakók szabályos módon sza­badultak meg a környezet- szennyező hulladéktól. K. Zs. Ügyesen eladható feladat MOHÁCS A reklám pénz, méghozzá a reklámozónak a megtérülés re­ményében kifizetett összeg, a reklámozással foglalkozónak pedig jövedelemmel kecsegtető vállalkozás. Sőt, ilyen alapon akár egy autóbuszváró létesíté­se is gazdaságossá tehető. A városban több mint negyven megállóhely van, ahol autó­buszra várhatnak az utasok. Az autóbuszvárók létesítése, lehetőleg valamilyen épület felállítása, padok elhelyezése önkormányzati feladat. A régi, környezetet csúfító alkotmá­nyok helyett az utóbbi évek­ben csinos, fából készült váró­kat is lehet már látni - de ezekből Mohácson csupán négy áll. Ám most egy betéti társaság húsz évre szóló bérle­ti szerződést készül kötni az önkormányzattal, amelyben vállalná, hogy a városban öt zsindelytetős házikót állít, és cserébe kéri az aljzatbetono­zást, a közvilágítás kiépítését, majd az éves áramdíjat vállal­ja magára az önkormányzat. Hogy ebből mi a haszna? A buszváróknál hirdetés el­helyezésére alkalmas felületet nyer, s ezt értékesíti. így az egyenként közel 600 ezer fo­rintba kerülő épületekhez, sőt egyúttal esztétikus reklámhe­lyekhez is minimális költség­gel juthat a város. B. M. Nem örülnek a radarállomásnak Bár a magyarországi NATO-radarállomások létesítéséről szóló, csü­törtökön aláírt brüsszeli megállapodás nem jelöli meg a három új lo­kátor pontos helyét, Pécsváradot, illetve a Zengőt, mint földrajzi adottságai miatt erre a célra alkalmas helyet már évekkel ezelőtt ki­választották a szakemberek. Nem jóérzéssel ugyan, de a helybeli til­takozó hangok mára elcsendesültek, és az vált elsődleges szempont­tá, hogy a kikerülhetetlen beruházás minél kevesebb természeti kár­ral, és a városnak lehetőleg minél több hasznot hozva valósuljon meg. PECSVARAD Az elképzelések első nyilvános­ságra hozatala óta lapunk több alkalommal is foglalkozott a NATO légvédelmi rendszerébe kapcsolódó, Pécsváradra terve­zett radarállomás ügyével. A tervek szerint Magyarországon három új állomás biztosítaná az ország légterének teljes lefedett­ségét, és tenné problémamen­tessé a beilleszkedést a szövetsé­gi hálózatba. A földrajzi és tech­nikai szempontok figyelembe­vételével a Bükköt, Békéscsaba környékét és a Mecseket, köze­lebbről *a Zengőt jelölték ki a szakemberek a három katonai létesítmény helyszínéül. Csütör­tökön Brüsszelben megállapo­dást írtak alá az illetékesek, amely többek között kimondja, hogy a huszonhárommilliárdos beruházást NATO-forrásokból valósítják meg. A dokumentum nem tér ki a részletekre, vagyis nem határozza meg pontosan a bázisok helyét, annak ellenére, hogy már évekkel ezelőtt nyilvá­nosságot kapott az az informá­ció, miszerint a Zengőn kato­nai radarállo­mást tervez­nek.- Jelenleg a projekt terve­zése folyik, ami természe­tesen nem a konkrét kivitelezési terveket je­lenti - mondta Erdélyi Lajos dandártábornok (első képün­kön), a Magyar Honvédség szó­vivője. - Ä beruházás 2004- 2005-ben fejeződne be. Az épü­letek helye még nincs pontosan meghatározva, de a déli radarál­lomás kialakítására a Zengő csúcsa és közvetlen környezete a legalkalmasabb. Információnk szerint a jelen­legi kilátót teljesen lebontanák az építkezés kezdetekor, és a lo­kátor épülete ennek helyén emelkedne a magasba. A kato­nai létesítmény egy része - kilá­tóként - a turistaforgalom előtt is nyitott lenne. Az erdő egy kö­zeli részén az állomáson dolgo­zó személyzet számára alakíta­nának ki bázist. Mivel a csúcsra Van előnyös oldal is Ha a radarállomás megvalósul, az idegenforgalom előtt is nyitott kilátó vonzerőt jelenthet a turisták számára. Az építkezés ugyan­akkor károkat is okozhat az utakban, a környezetben. A város már próbált ígéretet szerezni a minisztériumtól arra vonatkozó­an, hogy valamilyen formában vállalják a helyreállítás költségeit. Hosszú távon a pécsi vegyes tüzérdandárnak a fennmaradás biz­tosítékát jelentheti az ide települő katonai bázis, igaz, egy nem kívánt támadás esetén a lokátorállomás az első célpontok között szerepelhet. jelenleg nem vezet aszfaltút, az építkezés a katonai járművek nagy terhelését is elbíró műút kiépítésével kezdődne. Az el­képzelések szerint a betonút döntően a jelenlegi erdei sáv nyomvonalát követné, vagyis megépítése nem járna együtt nagyméretű fakitermeléssel.- Legutoljára idén, április ha- todikán volt napirenden a radar­állomás építése, ekkor egy hely­színi bejáráson vettünk részt a Honvédelmi Minisztérium ille­tékeseivel - mondta Zsáli János (második képünkön), Pécs- várad polgármestere. - A város többször is megfogalmazta a fenntartásait a bázis létesítésé­vel kapcsolatban, de az illetéke­sektől minden alkalommal azt a választ kaptuk, hogy semmi­lyen hátrányt, veszélyt nem jelent az állo­más ide telepí­tése. Egyálta­lán nem örü­lünk annak, hogy a Zengőt választották ki helyszínül, de va­lószínű, hogy itt helyben nem tudjuk megakadályozni, hogy a már megszületett döntések után a felépítmény megvalósuljon.- A Pécsváradi Várbaráti Kör, megpróbált ellenlépéseket tenni, de a csekély lakossági ér­deklődés miatt letettünk arról, hogy a továbbiakban folytassuk ezt a tevékenységet - mondta Gállos Orsolya, a kör tiltakozó akciójának szervezője. Jelenleg a beruházási tervek elfogadtatása zajlik, de csak a jövőben kerül sor arra, hogy az elképzeléseket a környezetvé­delmi hatósággal és a helyi ön- kormányzatokkal egyeztessék. Kérdés, hogy a Pécsvárad és Hosszúhetény határán fekvő te­rület esetében melyik önkor­mányzat lesz illetékes építési hatóságként. S. G. Páratlan érték napvilágon „Pécs Püspökvár - Régészet és épületkutatás” címmel G. Sándor Mária régész több évtizedes kutatómunkáját megkoronázó könyv je­lent meg az Alexandra Könyvkiadó gondozásában, melyet a tudo­mány hete alkalmából mutattak be. PÉCS Az Aranyos Máriaként emlege­tett szobortöredékkel, a XIV. századi középkori egyetemnek a Püspökvár falain belüli feltárá­sával igazi tudományos szenzá­ció kerül az olvasók kezébe az ICOMOS Német Nemzeti Bi­zottság sorozatának 22. kötete­ként, melyet a Pécsi Akadémiai Bizottság Jurisics utcai székhá­zában ismertettek és méltattak. Dk Újvári Jenő (képünkön) al­polgármester, a Janus Pannoni­us Múzeum korábbi vezetője az ötlet, az álmok 1967-ig vissza­nyúló születését, a munka elin­dulását idézte fel, dr. Fejérdy Ta­más, az építészeti örökséggel foglalkozó nemzetközi szerve­zet, ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottságának elnökeként, dr. Tigyi József a PAB, dr. Entz Gé­za, az Országos Műemlékvédel­mi Hivatal elnökeként méltatta a kutatók és szerzők úttörő munkáját. G. Sándor Mária sok más közt szerzőtársának, Gerő Győzőnek, és a munkát a me­gyei tanács képviseletében egykor aktívan támogató Ta­kács Gyulának mondott kö­szönetét. A szakembe­rek reményüket fejezték ki, hogy az Európában is csak az avigno- nihoz és egy angliaihoz hasonlít­ható és a maga nemében párat­lan leletegyüttes a világörökség része lesz. A tervek szerint jövő év szeptember elsején, Pécs mil­lenniumi ünnepnapján a nagy- közönség számára is látogatható lesz. B. R. Közös állásfoglalást fogadott el a november 1-jén megtartott vitaülé­sen Pécs, Kaposvár és Szekszárd polgármestere, valamint a Baranya, Somogy és Tolna megyei közgyűlés elnöke. A dél-dunántúli régió jö­vője szempontjából fontos nyilatkozatot az alábbiakban közöljük. PÉCS A régióépítés folyamatában új szakaszhoz értünk. A területfej­lesztési törvény módosítása nyomán a jövőben a régiók sok­kal fontosabb szereplői lesznek a területfejlesztésnek. A várható hazai forrásdecentralizáció és a nemzetközi forrásokhoz való hozzájárulás lehetősége azon­ban csak akkor hozhat előnyö­ket régiónk számára, ha a jövő­ben még egységesebben lépünk fel a régió érdekében, megerő­sítve pozíciónkat az alulról épít­kező, innovatív régiók sorában. A regionális fejlesztési tanács fejlesztési programja sok szak­mai és politikai kompromisszu­mot tartalmaz, de megfelelő ki­indulási alap az együttműködés­hez. A regionális fejlesztésben érintett valamennyi helyi sze­replő - függetlenül attól, hogy milyen pártállású, és jogilag tag- ja-e a tanácsnak - a jövőben is szerepet kell hogy kapjon a programok kezdeményezésében és végrehajtásában. A régió szá­mára most nem a székhely kér­dése a fontos, hanem az, hogy legyen elég önmegtartóztatás és kezdeményezőkészség a legfon­tosabb és legaktuálisabb közös prioritások kiválasztásához és legyen elég forrás a megvalósí­táshoz. A fejlesztési programok közül azoknak kell elsőbbséget élvezniük, amelyek a régió egé­szének versenyképességét növe­lik, s hozzájárulnak a belső re­gionális kapcsolatok erősítésé­hez (közlekedésfejlesztés, gaz­dasági-műszaki innováció stb.). A nyilatkozat aláírói ezért párbeszédet kezdeményeznek a további stratégiai feladatok (pl. a fejlődési pálya modellje, a ré­gió külgazdasági orientációja, a városhálózat jövője, a belső ko­hézió feltételei, a régióidentitás erősítése) kijelölésére, s kidol­gozzák a régió építésének stra­tégiáját, belátva, hogy a regioná­lis szintű politika szakmai, szer­vezeti hátterét, társadalmi nyil­vánosságát meg kell erősíteni. Nem lesz cukoráremelés A termelők és a feldolgozók is azt szeretnék, ha az idén legalább 10 százalékkal növelhetnék a cukor árát. A multinacionális cégek bir­tokában lévő magyar cukorgyárak viszont az idén már nem szeret­nének áraikon emelni. BARANYAI KÖRKÉP Jó volt a cukorrépatermés, a gazdálkodók előrejelzése sze­rint 65-66donnát lehetett beta­karítani egy hektárról. Ez gon­dot is okoz, hiszen a cukorgyá­rak csak a hazai keresletre szá­míthatnak, márpedig az évek óta stagnál, sőt tavaly még kis­mértékben csökkent is. Hiába zsugorodott a répa termőterü­lete a tíz évvel ezelőttinek felé­re, az ágazat túltermelési vál­sággal küzd. Hartmann Péter, a Boly Rt. növénytermesztési ágazati igaz­gatója nem elégedett a felvásár­lási árakkal, hiszen a jelenlegi, szerinte mélyre nyomott ár csak a termelési költségekre elegendő. Ha figyelembe vesz- szük, hogy az elmúlt tíz évben minden termék ára legalább az infláció mértékével emelkedett, akkor a cukor mostani árát leg­alább 10 százalékkal kellene növelni - vélekedik. Ennek gá­tat szab a belföldi kereslet, hi­szen exportra évek óta nincs igény. Cukorból az európai kö­zösségben is saját ellátásra ren­dezkedtek be, így hosszú távon sem lehet arra számítani, hogy a felesleget az európai piaco­kon értékesítik. Brát Zoltán, a Magyar Cukor Rt. vezérigazgató-helyettese is úgy vélekedik, mélyen van a cukor ára a többi élelmiszer- ipari termékhez képest. Ám a fogyasztó egy jelentős áreme­lésre takarékossággal reagálna, így tovább csökkenne a fel- használás. Az elmúlt évben már egyensúlyba került a hazai kereslet és kínálat, nem lenne szerencsés ezt megbontani - mondja. Ráadásul a nagyobb áremelés után már az import is kifizetődő lenne a kereskedők­nek. A cukorgyártók tehát az idén már nem tervezik az éde­sítőszer árának emelését. B. G. Állásfoglalás a régió jövőjéről

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents