Új Dunántúli Napló, 1999. november (10. évfolyam, 299-328. szám)
1999-11-29 / 327. szám
VlLÁGTÜKÖR 1999. november 29., hétfő 2 Dlinántúli Napló Hírcsatorna Moszkvába utazott munkalátogatásra vasárnap Martonyi János külügyminiszter. A magyar diplomácia vezetője hétfőn tárgyal orosz partnerével, Igor Ivanowal, s a tervek szerint megbeszélést folytat Viktor Hrisz-tyenko első miniszterelnök-helyettessel is. Martonyi moszkvai útjára eredetileg májusban került volna sor, ám akkor a látogatást az orosz fél kérésére elhalasztották. Nisben újraindult a távfűtés, miután a dél-szerbiai ellenzéki város távfűtőművé - a kellő engedély hiányában is - megkezdte a szerbiai árutartalékhoz tartozó olajkészlet felhasználását. Szombat este több ezer ember tüntetett a városban tiltakozásul amiatt, hogy a szerb hatóságok a határon továbbra is feltartóztatják az Európai Unió üzemanyagszállítmányát, amelyet az Energiát demokráciáért program keretében elsőként Nis és Pirot kapott volna meg. A csernobili atomerőmű 3. számú reaktorblokkját a július 1-jén megkezdett nagyjavítás befejeztével szombat délután üzembe helyezték. Az ukrán állami atomenergia-ügyi hatóság jelentése szerint egyelőre a két turbina egyike termel áramot, és fokozatosan növelik a reaktor teljesítményét a nominális teljesítmény 25 százalékáig. A belgiumi Charleroiban szombat este zászlót bontott a Vallon- Francia Mozgalom, amely a francia ajkú országrész elszakadását és Franciaországhoz való csatlakozását tűzte ki célul. Az ETA, a spanyolországi szaka- dár baszkok terrorszervezete vasárnap bejelentette, hogy felmondja az általa több mint egy éve meghirdetett fegyverszünetet. A szervezet a fegyverszünet felmondását azzal indokolta, hogy az eltelt időszakban csalódott Spanyolország és Franciaország vezetésének hozzáállásában, illetve a mérsékelt baszk nacionalista pártokban. Az ETA merényleteiben csaknem nyolc- százán vesztették életüket az utóbbi három évtizedben. A Sleipner nevű komphajó elsüllyedése után 24 órával a nor- végiai mentőalakulatok leállították a keresést az esetleges túlélők után. A mindössze három hónapja üzembe 'helyezett korszerű katamarán eddig ismeretlen okok miatt péntek este süllyedt el Norvégia nyugati partjainál, Haugesund kikötőjének közelében. Az adatok szerint a fedélzeten tartózkodó mintegy 80 utasból és a 10 tagú személyzetből 69 embert sikerült megmenteni, közülük 23-at kórházban ápolnak. Veszélyben a Moszkvának szánt hitel Brit lap drámai beszámolója az ostrom alá vont Groznijból nai létesítmények: egyszer lakóházak, máskor gyárak. Az orosz nehéztüzérség rakétái világítják meg az éjszakai égboltot” - áll a tudósításban. Csecsen források szerint az utolsó két nap támadásaiban 320 lakos vesztette életét. „Bár az adatokat nehéz ellenőrizni, Groznij megpróbáltatása az áldozatok és a városra hulló rakéták számát tekintve sokkal nagyobb, mint Szarajevóé volt a szerb ostrom csúcspontján” - véli az újságíró. „A Groznijban maradt csecsének, akik pénz és gépkocsi hiányában nem képesek elmenekülni, a bombázások szüneteit használják fel arra, hogy kimerészkedjenek a pincékből. A romok között kutatnak élelmiszer, fűtéshez használható fa és víz után. A város legnagyobb piacát négy héttel ezelőtt lőtték szét az oroszok arra hivatkozva, hogy fegyverbazár volt. Akkor 150 kereskedő és vásárló vesztette életét, köztük gyerekek is. Néhány kereskedő visszatért ugyan a piacra, de az utánpótlás kifogyóban van: a múlt héten az egyetlen utánpótlási útvonalat lezárta a nagy havazás. Groznijban nincs orvosi ellátás, a sebesülteket, betegeket a közeli Sáli kórházában látják el borzasztó körülmények között ” - írja a brit lap munkatársa. A csecsen főváros utcáin ma már csak a csecsen fegyveresek és a kóbor kutyák lézengenek. fotó: feb/reuters Asz lan Maszhadov elnök katonái közül körülbelül ötezer van a csecsen fővárosban, s még néhány ezren más városokat védenek. A csecsen katonák gépfegyverekkel és gránátvetőkkel veszik fel a harcot az oroszokkal. Az orosz erők a fővárostól délre fekvő sík vidék felét ellenőrzik, decemberre akarják teljesen körbezárni Groznijt. A tudósítás szerint a csecsen harcosok a hét végén sikeres ellentámadást hajtottak végre a 25 kilométerre lévő Novogroznyenszkij ellen, és visszafoglalták a települést. Az orosz erők azonban átcsoportosítást hajtottak végre, és ellentámadásra készülnek. A csecsenföldi harcok veszélybe sodorhatják a Nemzetközi Valutaalap Moszkvának ígért hitele folyósítását. Michael Camdessus, a pénzintézet leköszönő elnöke Madridban úgy nyilatkozott: Oroszország magatartása világméretű kritikát váltott ki, amelyet az IMF sem hagyhat figyelmen kívül. A Kreml a december folyamán 640 millió dollár átutalását reméli. Orosz „katyusa” Groznijtól 10 kilométerre Groznijt feledésbe bombázzák az orosz erők - állapította meg a The Sunday Telegraph tudósítója, aki a város ellen szombaton intézett eddigi leghevesebb rakétatámadás után küldte helyszíni jelentését a csecsen fővárosból. Thomas Seifert leírása szerint a csecsen főváros a hét végén olyan képet festett, mint a filmfelvételeken Í943-ban megörökített Sztálingrád, ahol a hosszas ostrom után a németek megadták magukat. Az újságíró szerint a bombák szinte percenként csapódnak be a városba. „Célpontjaik aligha katoTemplomszentelés Assisiban. Szent Ferenc bazilikája súlyosan megsérült az 1997. évi földrengések során. A régi pompájában helyreállított templomot vasárnap Angelo Sodano bíboros szentelte újra ferencesrendi szerzetesek és az olasz kulturális élet kiválóságainak részvételével. fotó: feb/reuters Konzultációk kezdődnek az erdélyi magyar egyetemről Kétmilliárd forint kevés Hétfőn kezdődnek meg Budapesten a Romániai Magyar Demokrata Szövetség és a magyar kormány képviselőinek konzultációi az erdélyi magyar magánegyetem létesítéséről - közölte Nagy F. István, az RMDSZ oktatási ügyekért felelős ügyvezető alelnöke. Nagy F. István elmondta: befejeződött az a konzultációs folyamat, amelyet a szövetség három részben szervezett meg a magyar felsőfokú oktatás ügye iránt elkötelezett személyek - az önkormányzati képviselők, a már működő magyar tannyelvű felsőfokú intézmények vezetői, szakemberei, valamint az érdekelt civil és szakmai szervezetek képviselői - számára. A konzultációk célja az volt, hogy az RMDSZ kialakítsa álláspontját a magyar kormány képviselőivel kezdődő megbeszélésekre. Nagy F. István alapelvként szögezte le: az RMDSZ továbbra sem mond le arról a követeléséről, hogy magyar nyelvű állami egyetemet hozzanak létre Romániában. Ez azonban a román állam feladata és kötelessége. „Amíg ennek kedvező politikai feltételei megteremtődnek, ki kell használnunk azt a lehetőséget, amit a magyar kormány tervezett támogatása nyújt” - hangsúlyozta. Az RMDSZ ügyvezető alelnöke felhívta a figyelmet arra, hogy a tervbe vett kétmilliárd forintnyi támogatás igen számottevő, messze meghaladja az eddigieket, de „egy egyetem létrehozásáról nem beszélhetünk komolyan akkor, amikor a debreceni Kossuth Lajos Tudomány- egyetem évi költségvetése 27 milliárd forint”. Feszült a horvát helyzet 1 Az államfő agóniája miatt kialakult zavaros helyzetet mi sem bizonyítja jobban, minthogy Zágráb szívében szombatra virradóra pokolgép robbant. A Jellasics tértől alig egy kőha- jitásnyira parkoló gépkocsik közelében bekövetkezett detonáció egy járókelő halálát okozta. A rendőrség egy felgyújtott gépkocsira bukkant, amelyet összefüggésbe hoznak a robbanással, de ennél többet nem tett közzé a zágrábi rendőrség. Vldtko Pavletic, a zágrábi parlament elnöke, ideiglenes horvát államfő január 3-ra irta ki az általános választásokat. A politikus a bejelentéssel egy időben felhívta külföldön élő honfitársait, hogy a szavazásokon vegyenek részt: voksaikat már január 2-án leadhatják Horvátország nagykövetségein és konzulátusain. Döntésével Pavletic a választások kiírása körül hetek óta tartó bizonytalanságnak vetett véget. A határidőt a kormányzó HDZ párt javasolta, az ellenzék heves bírálatával övezve. Az időpontot azért érik bírálatok, mert az ellenzéki vezetők attól tartanak, hogy az év végi ünnepek miatt kevés az esély korrekt választási kampány megszervezésére. „A dátum egyszerűen a horvát nép arcul- csapása” - jelentette ki Ivica Rdcdn, a szociáldemokraták vezetője. A közvélemény-kutatások adatai szerint a HDZ népszerűsége csökken, és épp a további veszteségeknek kívánják a közeli határidővel elejét venni. FEB Az ET az ökológiáról Pénteken tartotta az Európa Tanács (ET) azt a fórumot, amelyen a vidékfejlesztés, a mező- gazdaság és a környezetvédelem összefüggéseit taglalta. Szakmai konferencia-sorozatot szervezett az Európa Tanács miniszteri bizottsága 1998-ban, amelynek során a különböző szakterületek képviselői a vidékfejlesztés és az ökológia összefüggéseit boncolgatták. A szakmai fórum lezárását pénteken késő este tartották Stras- bourgban. Az ülésen magyar részről felszólalt dr. Kurucsai Csaba (képünkön), baranyai képviselő is. Az Európa Tanács résztvevője előadásában olyan nemzeti és európai ökológiai hálózat kialakítása mellett szállt síkra, amely biztosítja a különböző fajok szabad vándorlását és túlélését. Dr. Kurucsai Csaba az ET többi európai képviselőjével megismertette az ökológia és a természetvédelem magyar helyzetét, kiemelve, hogy hazánkban a kormányzat a Nemzeti Környezetvédelmi Program részeként külön is szabályozni kívánja ezt a fontos területet, azonban a legfontosabb az állampolgárok szemléletváltozása lenne. Ny. Sz. Az évtized legsikerültebb ipari formatervezései A krumplihámozótól a VW bogaráig A legjobb formatervezők legsikerültebb termékeit gyűjtötték össze arra az amerikai seregszemlére, amely a szakma Oscar-díjait volt hivatott odaítélni. Hasonlóan az igazihoz, itt is viszonylag sok kitüntetést osztottak ki: tizenkét kategóriában arany-, ezüst- és bronzmedálokat ítéltek oda. A „dizájnra”, legalábbis eddig, nem sikerült igazán frappáns magyar szót találni, bár az ipari formatervezés - bármennyire nehézkes is - legalább valamelyest fedi a valóságot. Nemcsak a fogalom meghatározása nehézkes, hanem annak megfogalmazása is, hogy tulajdonképpen mit ad hozzá az áruhoz a forma- tervezés. „A design képes mágikus leheletével elvarázsolni az adott terméket, hozzáadja azt a bizonyos többletet, amellyel elkülönül minden elődjétől” próbálta kissé költőien megfogalmazni a lényeget Mark Dziersk, az Ipari Formatervezők Amerikai Társaságának az elnöke a The Washington Postnak adott nyilatkozatában. Nekik, a formatervezőknek köszönhető, ha egy-egy termék alakja meghatározóvá válik, vagy annál is többé: az áru jelképévé. Amiben persze a divatnak is nagy szerepe van. Századunk harmincas éveiben terjedt el például az „áramvonalasítás”, kifejezendő a dinamikát, a gyorsaságot. Ez aztán nemcsak a mozdonyok és az autók, hanem az Írógépek, vagy éppen az asztali ceruzahegyezők formai kialakítását is befolyásolta. A kilencvenes évek uralkodó trendje: a célszerűség, az ergonómia, és hogy legyen egy kis „őrültség” is a dologban, legyen egy kicsit vicces, szabálytalan, meghökkentő az áru külsejében. Jó példa erre az autók kategóriájában a VW aranykategóriás új bogara. Ám a jó formatervnek nem csak a drágább termékek körében van keresni valója! Erre példa, hogy egy krumplihámozó kés (az Oxo cégé) is az aranyérmes kategóriában végzett: éppúgy megkapta az évtized designja kitüntetést, mint a körülbelül ötezerszeresébe kerülő VW. A képünkön is szereplő további aranyérmes holmi: az Apple iMac számítógépe, az ergono- mikus Aeron íróasztalszék, amely egyébként 1994-ben történt forgalomba kerülése óta - mintaszerű formaterve folytán már múzeumi darab is lett. Végül kiemelésre méltó a Nike egy évvel ezelőtt piacra dobott Triax sportkarórája, amelynél a piaci siker szintén indokolja a kitüntető címet: a fiatalok egyszerűen imádják az új vonalú karórát. Ferenczy Europress Fegyvert vegyenek! Az Egyesült Államok nemcsak az egyetlen világhatalom, hanem a világ legnagyobb fegyver- kereskedője is. Az USA 1998- ban 26,5 milliárd dollár értékben adott el hadfelszereléseket, s ezzel a világpiac csaknem felét birtokolja. Hagyományosan a nagy fegyverkereskedők közé tartozik Franciaország és Nagy- Britannia is: az előbbi 9,8, az utóbbi 8,9 milliárd dollár értékben adott el a világban fegyvert, hadianyagot. Csak utánuk következik Oroszország 2,8 milli- árddal, majd Izrael, Olaszország és Svédország a sorrend. Németország a ’90-es évek elején ugyancsak az élbolyban szerepelt, ennek azonban különleges - és megismételhetetlen - oka volt: akkor adták el az egykori NDK hadseregének feleslegessé vált fegyvereit, felszerelését.