Új Dunántúli Napló, 1999. november (10. évfolyam, 299-328. szám)

1999-11-28 / 326. szám

1999. november 28. ★ MAGYARORSZÁG-DÉL-DUNÁNTÚL ★ 5 a Havas-buktató csaló Nem megy börtönbe A héten jogerős döntést hozott a Baranya Megyei Bíróság, és enyhítette a Mihályi Endre ügyében áprilisban hozott, első fokú ítéletét. A „szabadidő-szervező” tevékenységéről elhíresült férfit Jogerősen 1 év 6 hónap fogházbüntetésre ítélte, az ítélet végrehajtását azonban három évre fölfüg­gesztette. Mihályi 1992 és 1994 között folytatta „szabadidő-szervező” tevékenységét, mint a pécsi Apáczai Csere János Nevelési Központ alkalmazottja. 1992 nyarán az iskola diákjainak és tanárainak társasutat szerve­zett, amelynek során baleset történt. Erre hivatkozva Mihá­lyi többletköltség címén 639 ezer forintot szedett be a részt­vevőktől, amely összeget azon­ban nem fizetett be az utazási irodának. A férfi később létre­hozta a Nemzeti Közoktatás­fejlesztési Alapítványt, és ezen keresztül kívánta finanszírozni a további utakat. A beszedett pénzekből azonban egyszer sem lett út, az alapítvány emel­lett többmilliós tartozást is föl­halmozott. Mindezek mellett két egymillió forint fölötti bankkölcsönt is felvett, de eb­ből saját - korábban eladott - ingatlanait vásárolta vissza. Összesen mintegy tízmillió fo­rint tűnt el hathatós közremű­ködésével. A férfi végül furcsa módon saját magát jelentette föl. Mihályi akkor vált közszerep­lővé, amikor a Horn Gyula által kommunikációs feladatokért fe­lelős államtitkárnak választott Havas Henrik beválasztotta őt a csapatába. Mihályiról kiderült: kétes utazásszervezési és sik­kasztási ügyekbe keveredett. Havas a botrány miatt pár nap­pal kinevezése után lemondott, az államtitkárságot is megszűn­tették. Mihályit az első fokon eljáró Pécs Városi Bíróság idén április­ban két év nyolc hónap börtön- büntetésre ítélte és három évre eltiltotta a közügyek gyakorlásá­tól is. A Baranya Megyei Bíróság november 23-án hozott jogerős ítélete enyhítette a büntetést, és a cselekmények egy részét más­ként minősítette, egy részét elé­vültnek nyilvánította. A férfi jog­erősen egy év hat hónap fogház- büntetést kapott, amelynek vég­rehajtását azonban a bíróság há­rom év próbaidőre felfüggesz­tette. Mihályi ráadásul a köz­ügyeket is tovább gyakorolhatja. Lenvai Dávid Szexi szőkéket szeretnek Akárhogy is nézzük, masszívan tartja magát az a nézet, hogy a szőke nők az igazán szexisek. A szőkék ugyan­akkor a női viccek között külön mű­fajt „harcoltak ki” maguknak, amivel persze a legkevésbé sem dicseked­hetnek, lévén ezekben a viccekben a szőke nők nagyon-nagyon buták. Per­sze, ahogy a rendőrök többsége sem olyan, mint a viccekben, úgy a szőke nőkre sem igaz, hogy mindegyik buta lenne. Az általánosítás viszont nagy úr. Hitchcock szinte minden filmjében szerepel szőke nő, a rendezőnél ezek a hölgyek mindig potenciális veszély forrásai. Európában a szőke nőket kultúrkörtől függetlenül szexisebbnek tartják. Akár délen, ahol meglehető­sen ritka ez a típus, akár északon, ahol viszont „fu­tószalagon készülnek”. Hasonló a helyzet Ameriká­ban, elég, ha csupán a minden idők legszexisebb nő­jének tartott Marylin Monroera gondolunk (tegyük hozzá, ő spéciéi festette a haját). A mostani sztárma­nökenek között persze mindenféle típus megtalálha­tó, de az sem véletlen, hogy talán a legtöbben Claudia Schiffert tartják a legszexisebbnek. Az általános véleménnyel persze lehet vitatkozni, de szőke barátnővel rendelkezni - ez a tény sok fér­fi körében státusszimbólumnak számít. Ele­gáns nyugati autó, villa, zsíros állás és egy szőke barátnő. Állítólag erre vonatkozó ku­tatások kimutatták, hogy a törekvő, vezetői hajlamokkal megáldott férfiak között jóval nagyobb valószínűséggel fordulnak elő szőke-kedvelők, mint a nem ilyen férfiak között. Az viszont nincs bizonyítva, hogy va­lakinek a személyiségjegyei attól füg- genének, hogy milyen a hajszíne, bár sokan hajlamosak ezt föltételezni. Mi több, aligha attól változik vala­kinek az IQ-ja, hogy milyen színűre festeti a haját. Úgyhogy kedves férfiolvasó, te­gye föl magának a kérdést: Job­ban tetszenek-e a szőke nők, mint a nem szőkék? Ha nem jutna dűlőre, nézzen rá a mel­lékelt fotóra - és képzelje el a hölgyet sötét hajjal. Ezt armál is inkább java­soljuk, mert az álta­lunk megkérdezett fodrászok azt állít­ják: mostanában in­kább a fekete a di­vat. L. D. Nemrégiben költöztek Dráva- palkonyára feleségével, aki ha­sonlóan művészlélek. Versel. Valójában telefon-házassági közvetítéssel ismerkedtek meg, s boldogságuk az együttlét, a közös álmodozások kora. Leg­utóbb a Balaton-felvidéki mű­vésztáborban jártak Kapol- cson, s ott is megbámulták az alkotásaikat (köztük az aktraj­zokat), melyek mindegyikének valamelyest köze van a gyufá­hoz. Ha másként nem, hát gyu­faszálakból kirakott keretben vannak. Kalincsák István a katonaság­nál ismerkedett meg a gyufaszá­lakkal (épített mindenfélét, még Eiffel-tornyot is), de ő nem sza­kadt el a hobbitól. Nem úgy, mint mások. Sőt, megpróbálja a tökélyre vinni. Intarziás megol­dásokat gondol ki, ebből előbb képeket formált, különféle alak­zatokat, majd a bútorokat kezd­te szorosan egymás mellé ra- gasztgatott gyufaszálakkal be­fedni. Az asztallapra pontosan 18.000 szál gyufát ragasztott fel, majd lelakkozta, később pedig a nagyszekrények ajtai következ­tek. Ekként tudta meg, hogy egy-egy ruhásszekrény felületé­re 140.000 gyufaszál fér. Amikor azt mondom, hogy nekem ilyesmihez nem lenne türelmem, csak elmosolyodik:- Mindenki ezt mondja. De aztán ki tudja? Ha beleszeret az ember abba amit csinál, megfor­dul a helyzet.- Mik a tervei?- Szeretnék például megálla­podni egy bútorgyárral, hogy külön megrendelésre szép búto­raikat még szebbé tenném. Akár teljes garnitúrákat is be lehet gyufázni, különleges mintázato­kat formálva.- Az a hír járja, hogy most parkettázni fog.- Jól tudja. Szeretném a jövő év végéig beburkolni gyufaszál­lal a nagyszobát. Kiszámítot­tam, hogy egy négyzetméterre 10.000 szál fér, s nekem ponto­san 380.000 szálra van szüksé­gem. Evvel a munkával jelent­keztem a Guinness-rekorderség- re is. Remélem sikerülni fog a dolog. Ilyet még senki sem csi­nált a világon.- Honnan a sok gyufa?- A gyufagyárak szponzorál­nak, sőt kaptam már több tubus ragasztót is.- Úgy látom, hogy fontos az égetés.- Kapok olyan szálakat is zsákkal, amelyeknek hiányzik a feje. Nem olyan szép. Az gyufa fellobbanása után az égett felü­letek, ha sok szál kerül egymás mellé, mintázzák a terméket.- Maga hová való?- Kárászról költöztünk ide. Eladtuk a házunkat, és itt egy újabbat vettünk. Egyébként Bakonycsernyén születtem, negyvennyolc éves vagyok és hi­degburkoló a szakmám. Ami ugye nem sokban különbözik attól, amit most csinálok. Sok mindenről álmodoznak feleségével, Máriával. Hogy va­laki felfigyel rájuk, s talán előbb-utóbb valami pénzt is si­kerül majd a munkával keresni. Mert bizony a pénzzel mostaná­ban szűkében vannak. Jó volna, ha akadna néhány szponzor is. István szerint már az is elég vol­na, ha ehhez a közel egyéves munkához a napi cigarettáját és sörét támogatók segítségével in­gyen megkaphatná. Kozma Ferenc A Guinness-rekordok köny­vébe szeretne bekerülni Kalincsák István, névkár­tyája szerint képző- és ipar­művész. A gyufaszálak mű­vésze, az az ember, akit olykor megcsodálnak, akit olykor bolondnak néznek. Én Inkább azt mondanám: a türelem embere. Aki mel­lesleg a szépre is fogé­kony. Egy völgységi egyesület felismerése Drogveszélyben a csecsemők A szülőknek fogalmuk sincs arról, hogy amikor a csecsemő kinyitja a sze­mét, máris a drogfüggés veszélyének teszik ki, mondta az év elején Kreiner József főhadnagy, a bonyhádi rendőrség drogmegelőzési csoportjá­nak vezetője. Fel kell hívni arra a figyelmet, hogy a beetetés már a kábelte­levíziók csatornáin megkez­dődik, amikor olyan rajzfil­met nézhetnek a gyerekek, amelyen minden percben brutális módon megölnek va­lakit. Walt Disney már a nagy­mamák műsora. Ezután jön a zene, amely folyamatosan fel­pörget s arra készíti fel a cse­csemőt, majd az óvodást és később a fiatal kamaszt, hogy ne elégedjen meg a valóság­gal, más legyen, s ettől a pont­tól máris jön a függőség, a ci­gi, az alkohol, majd a drog formájában. Ezután jön a re­pülési vágy, majd a repülés a tizedik emeletről. A szakemberek véleménye szerint a megelőzés egyféle­képpen lehetséges. Ha együtt dolgozik az egészségügy, az oktatásügy és a rendőrség úgy, hogy a szülőket már az óvodába bevonják, felkészítik arra, hogy mi is történhet a gyerekkel. Elsőként Bonyhádon, egy négy éve elkezdett, de abba­hagyott, programot próbáltak feléleszteni, de a szakembe­rek összejövetele nem sikerült igazán. A későbbiekben a Bonyhád környéki Völgység falvainak polgármesterei kezdtek együttgondolkodni, melynek az lett az eredmé­nye, hogy a héten szerették volna megalapítani Győrében a Drogmegelőzési Alapít­ványt, amelynek polgármeste­rek, pedagógusok, orvosok és magánszemélyek lesznek a tagjai. Az alapítvány gyakorla­tilag már létezik, de az időjá­rás közbeszólt, hogy az alapí­tók kézjegyükkel is ellássák az alapító okiratot. Az ügynek sajnos aktuali­tást ad az is, hogy a múlt hét végén a szintén Völgységben lévő zsibriki Kallódó Ifjúságot Mentő Missziót Támogató Ala­pítvány egyik lakója igen len­ge öltözetben elhagyta az ott­hont. A gödöllői K. Gy., aki 25 éves és csak néhány napot töl­tött az otthonban, azóta sem került elő. Pedig keresésébe még a miskolci speciális men­tőcsoport kutyái is részt vet­tek. Hazafi József Főiskolát kap Szekszárd? A szülők ijedtek meg elő­ször, amikor meghallották, hogy a szekszárdi mezőgaz­dasági szakközépiskolát az igencsak mostoha körülmé­nyek között lévő lengyeli is­kolába telepítik át. Pár nap­pal később Bonyhádon volt ijedtségre ok: ők tavasszal a kereskedelmi szakközépis­kolájukat szerették volna visszaadni a megyének. Ott közölték, mivel kötelessé­gük a dolog, megteszik, csak nem biztos, hogy Bonyhádon fenntartják az iskolát. A dolog pikantériá­ja, hogy a (rém)hír jól ter­jedt, mert Bátaszéken testü­letileg kijelentették, hogy ők továbbra is működtetik a gimnáziumot, Dunaföldvá- ron a polgármester asszony feltette a kérdést, hogy mit ér egy kisváros középiskola nélkül, de Tolna sem enged­ne a huszonegyből, ha a sa­ját gimnáziumukról lenne szó, ami most megyei keze­lésben van. A bonyhádi kép­viselő-testület elfeledve minden ellentétet, egyhan­gúlag úgy szavazott: az isko­lát visszaveszik a megyétől. A megyei önkormányzati hivatal osztályvezetője, dr. Puskás Imre, a közgyűlés előtt arról nyilatkozott, hogy a szekszárdi mezőgazdasági iskolát nem viszik el Len­gyelbe. A testület a legutóbbi köz­gyűlésen úgy döntött, hogy a két iskolát tényleg nem von­ja össze, átadja a Földműve­lésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumnak, hogy azok összevonnak-e vagy sem, az már nem a helyiek gondja. A közgyűlésen végül azt is eldöntötték, hogy két szek­szárdi egészségügyi szakkö­zép- és szakiskolából egyet csinálnak, valamint azt is be­jelentették, hogy a Honvé­delmi Minisztérium bérbe adja a szekszárdi laktanyát, ahol néhány év alatt a megye mezőgazdasági főiskolát szeretne kialakítani. Hazafi J. Miért kell Paksnak propaganda? Atom Anti félkész háza Kovács Antal cselgáncsozó 1992-ben Barcelonában olimpiai aranyérmet nyert. Paks városa kitörő lelkesedéssel üdvözölte, s a város díszpolgárának is megválasztotta. Ez eddig sporthír lenne, mégis a belpolitikához tartozik. Paks város polgármestere, Bor Imre Kovács Antallal egymil­lió forintos szponzori szerző­dést írt alá, ami szerint a csel­gáncsozó 2000. év végéig me­zén viseli minden versenyén a város címerét és a Paks felira­tot. Általában a települések se­gíteni szokták a nagy eredmé­nyeket elérő sportolóikat a fel­készülésben. A helyi legmaga­sabb kitüntetés is kijár. Pak­son másképpen is gondolkod­nak. Azt mondják, hogy a vá­rosnak szüksége van propa­gandára, arra, hogy a világ minden pontján tudják, hogy létezik. Kellenek helyi egyéni­ségek, példaképek a gyerekek és a felnőttek számára is. A szerződés aláírásakor Bor Im­re kijelentette: Kovács Antal eredményei már elegendőek ahhoz, hogy példakép lehes­sen. Atom Anti, mint ahogy az aranyérem elhódítása után ne­vezni kezdték Kovács Antalt, Pakson végképp letelepedik. Félkész a családi háza, ami azt is példázza, hogy á bajnok (olimpiai és világ) szülőváro­sában akar letelepedni. Az pe­dig annyit jelent, hogy a város­nak még legalább fél évszáza­dig lesz egy bajnoka - ha köz­ben más nem szerez újabb di­csőséget. Hazafi J. Dőlt a kémény, dőlt az ág Pécsett tegnap majdnem összedőlt egy kémény. A Péksor utca 6. szám alatti ház tetején lévő épít­ményt az elmúlt napok­ban lehullott mintegy hetven centiméteres hó annyira megdöntötte, hogy félő volt, a kémény a gyalogosokra zuhan. A havat végül a kivonuló tűzoltók távolították el a tetőről, az életveszélyes­sé vált kémény helyreállí­tása azonban már a tulaj­donos feladata. A tegnapi nap egyéb­ként is gazdag volt a dő­lésekben. Mohácson két nyírfa oldalágai dőltek az útra, a pécsi Komlói úton pedig egy négyméteres hófogó ledőlése riogatta a járókelőket. Mindkét helyen a tűzoltóknak kel­lett a veszélyt elhárítani­uk. Lendvai D.

Next

/
Thumbnails
Contents