Új Dunántúli Napló, 1999. november (10. évfolyam, 299-328. szám)

1999-11-27 / 325. szám

1999. november 27., szombat Hazai Tükör Dunántúli Napló 3 A megfigyelési bizottság lezárta az ügyet A jelentést elfogadták, de... Hét-négy arányban, a kormánypár­ti és MIÉP-tagok szavazatával - az ellenzék tiltakozása mellett - a megfigyelési bizottság tegnap elfo­gadta a Kosztolányi Dénes (Fi­desz) elnök által készített jelen­tést. A parlament elé kerülő doku­mentum szerint bizonyított tény, hogy a Horn-kormány idején köz­pénzből, törvénytelenül figyeltek meg fideszes politikusokat. A bi­zottság ellenzéki tagjai szerint csu­pán a bizonyítékok hiányoznak. A megfigyelési bizottság elnöke, Kosztolányi Dénes jelentésterve­zete tényként kezeli Orbán Viktor miniszterelnök tavalyi kijelenté­sét, bár a 15 oldalas iratban meg­lehetősen kevés a kormányfő mondandóját alátámasztó konk­rétum. Keleti György (MSZP) bi­zottsági alelnök értelmezésében csupán annyi, hogy Pokorni Zol­tánt Czégé Zsuzsa megbízásából, Bédi Csaba kormányőr közvetíté­sével Fazekas Lajos magánnyo­mozó megfigyelte. Ám hogy mindez az előző kormány meg­rendelésére és közpénzből történt Tudomásul vesszük, de elfogadha­tatlannak tartjuk a kormány által ajánlott alamizsnát - nyilatkozott lapunknak Szabó Endre, a SZÉF elnöke. Pénteken rendkívüli ügyvivő-tes­tületi ülést tartott a Szakszerve­zetek Együttműködési Fóruma. Az egyetlen napirendi pont a kor­mány legújabb javaslatának véle­ményezése volt, amely a közszfé­ra jövő évi béremeléséről szólt. A testület úgy foglalt állást, hogy tu­domásul veszik, de nem tudják elfogadni a kormány által felkí­náltakat. Amint azt a SZÉF elnöke nyi­latkozta: nem számítottak túl sokra, de „ilyen kevésre még ál­volna, azt az ellenzék szerint sem­mi sem támasztja alá. A jelentéstervezet okfejtése az, hogy mivel a Czégé vezette Xénia Láz Egyesület állami támogatás­ban is részesült, a megfigyelés anyagi fedezete ebből a pénzből is származhatott. A dokumentum bizonyítékként kezeli azt a tényt is, hogy Bédi Csaba állami telefo­non közvetítette az ügyletet és ál­lami nyilvántartásból szerezte meg Pokorni címét. Továbbra is tisztázatlan a tit­kosszolgálatok egyik fedőcégé­nek, a Pinpoint Kft.-nek a szere­pe, ezért Kosztolányi nemcsak a magánnyomozóval, hanem a kft.- vel szemben is főügyészi vizsgálat elrendelését kezdeményezi. Az ügyészségre vár Keleti György ko­rábbi beadványának vizsgálata is. A szocialista politikus arra vár fe­leletet: ha igazak Orbán Viktor ál­lításai, akkor ki és hogyan élt visz- sza hivatali hatalmával. A jelentéstervezet valószínűleg december második felében kerül a parlament plenáris ülése elé. (takács) mukban sem gondoltak”. Rend­kívül alacsonynak tartják a 105 százalékos szakmai szorzót. Rá­adásul ezt sem kapná meg min­denki a közszférán belül, ami ma­gában hordozza az ágazatok, sőt a munkahelyeken belüli ellenté­tek kiéleződését - értékelt Szabó Endre. - De még erre az emelés­re sem adna egyetlen vasat sem a költségvetés, hanem azt az intéz­ményeknek maguknak kellene valahogy kigazdálkodniuk. Ezért levelünkben arra kérjük a kor­mányt, hogy vállalják a felelőssé­get, s legalább az ágazatokat ne ugrasszák egymásnak olyan ügy­ben, amelynek előidézésében vét­lenek - jelentette ki lapunknak az érdekképviseleti vezető. Sz. E. Útra készül a korona 22 millió forintért készül új táro­ló a Szent Koronának és a koro­názási jelvényeknek. A Parla­ment kupolacsarnokában elhe­lyezendő vitrin a lehető legkor­szerűbb lesz. Több minisztérium és hivatal összehangolt munkájának ered­ményeként 2000. január 1-jén minden feltétel adott lesz ah­hoz, hogy a korona, valamint a koronázási jelvények az ország­házba kerüljenek. A Nemzeti Múzeumban őrzött műtárgyak közül csupán a palást marad ré­gi helyén - annak rossz állapota miatt. Az Országgyűlés Gazda­sági Hivatala mintegy 43 millió forintot költ a korona elhelyezé­sének műszaki előkészítésére. Mint azt Bakos Emil gazdasági főigazgatótól megtudtuk, a koro­na és a jelvények tárolására al­kalmas vitrin elkészítésére köz- beszerzési eljárás után egy né­met céget kértek fel. A 22 millió forintba kerülő tároló Európa ta­lán legkorszerűbb, valamennyi biztonsági előírásnak megfelelő vitrinje lesz - ígéri a főigazgató. Belső klímája, fénytechnikája a benne őrzött tárgyak védelmét szolgálják majd. December 27- étől minden készen áll majd ar­ra, hogy az Országházba kerül­jön a korona. (horváth) (jZb Kommentár az 1. oldalon) Habsburg Ottó kitüntetése. Göncz Árpád köztársasági elnök pénteken a Parlamentben a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztjét adományozta Habsburg Ottónak. A Nemzetközi Páneurópai Unió elnöke ekképpen köszönte meg a kitüntetést: „Az Európai Uniót Szent István hagyatékának tekintem, amelyben Magyarországnak el kell foglalnia jogos helyét. Ezért dol­gozom.” FOTÓ: FEB SZDSZ: lenni vagy nem lenni Egyre zsugorodik, majd kihull a történelem rostáján vagy új vezetőséggel ismét kormánytényezővé válik az SZDSZ? - ez a szabaddemokraták mai küldöttgyűlésének tétje. Parlamenti egymásra mutogatás helyett az egyszerű embereket érdeklő és érintő ügyekkel tud-e foglalkozni az SZDSZ, s ha igen, eljut-e hangja a közvéle­ményhez? - erről tanácskoznak ma a szabaddemokraták kül­döttgyűlésén. Horn Gábor ügyvi­vő szerint olyan programot kell kicsiszolniuk, amely a politikai közbeszédet a botrányos témák­ról visszatereli az országban el­végzendő igazán fontos teen­dőkre. A jelenleg 5 százalékon álló pártnak - mondotta - a hor­thysta kitüntetések visszahozá- sáról, esetleg a korona elhelyezé­séről szóló értelmetlen vita he­lyett az egészségügy reformjára, vagy például a közbiztonság erő­sítésére kell koncentrálnia. Vála­szolni illik arra kérdésre is, mi­kor lesz adócsökkentés, vagy mi­kor jutunk el a gyerekközpontú iskoláig. Horn úgy véli: ha sike­rül megtalálni a helyes válaszo­kat, olyan erős liberális párttá válhat az SZDSZ, amely nél­kül 2002-ben nem alakítható kormány. Szent-Iványi István ügyvivőtől megtudtuk, hogy tizről tizenkét- fősre bővítik az ügyvivői testüle­tet, hat-hat budapesti, illetve vi­déki tagot választva. A régiek közül az SZDSZ politizálását jó ideje erősen kritizáló Bauer Ta­más és az önmagát nélkülözhe- tőnek tartó exelnök, Pető Iván nem vállalta a jelölést. Az új je­löltek közül esélyes egyebek kö­zött a budapesti Böhm András, a veszprémi Diósi László, a jászbe­rényi Magyar Levente, illetve a békéscsabai Velkei Gábor. Úgy tűnik, hogy a küldöttek többsé­ge ismét Magyar Bálintot segíti szavazatával az elnöki posztra. T. M. Veszélyben a gyógyszerellátás? A patikusok azt remélik, hogy az egészségügyi kormányzat - az árrés további drasztikus csökkentésével - nem lehetetleníti el a gyógyszer-nagykereskedőket. Nélkülük ugyanis a gyógyszertárak képtelenek megfelelően kiszolgálni a betegeket. A Gyógyszer-nagykereskedők Szövetségének elnöksége levél­ben kérte az egészségügyi mi­nisztert, hogy fontolja meg a nagykereskedelmi árrés továb­bi csökkentését. Idén nyáron ugyanis már volt egy 2 százalé­kos elvonás, a további 3 száza­lékponttal való kurtítás a meg­maradt 6,5-7 százalékot csak­nem megfelezné. A nagykeres­kedők nehezményezik, hogy az őket érintő, tervezett változ­tatásokról ismételten a sajtó­ból értesültek. Jelezték, hogy amennyiben az árrés tovább csökken, tevékenységük szinte lehetetlenné válik. Hiszen már a jelenlegi árrés is olyan ala­csony, hogy alig fedezi a műkö­dési költségeket. Fekete Tibor, a szövetség igaz­gatója szerint Európában a piaci viszonyok között működő gyógyszerellátásban már jelen­leg is Magyarországon a legki­sebb a nagykereskedelmi árrés. Ausztriában például 14,7 száza­lék, Svájcban 15, Belgiumban 14. A helyzetet csak súlyosbítja, hogy nálunk a termelői árak is rendkívül nyomottak, Európa- szerte a legalacsonyabbak. Azt pedig magánvállalkozásoktól nem lehet, elvárni, hogy ráfize­téssel dolgozzanak. Hávelné Szatmári Katalin, a Magyar Gyógyszerész Kamara elnöke lapunknak elmondta, maguk is reménykednek ab­ban, hogy a gyógyszer-nagyke­reskedők működése nem kerül veszélybe. A patikusok ugyanis képtelenek lennének a hazai és külföldi gyártók mindegyikével kapcsolatot tartani, a gyógy­szerek teljes választékát besze­rezni. Ha a nagykereskedelem leáll, akkor nem lehetne garan­tálni a biztonságos betegellá­tást. Beszámolt arról is, hogy tudtával a 20,89 százalékos kiskereskedelmi árrés csökken­tése nem szerepel a kormány­zati szándékok között. Igaz - hangsúlyozta -, a kontinensen ez az érték ugyancsak hazánk­ban a legalacsonyabb. Németh Zsuzsa Hírcsatorna Diákolimpikonok. A magyar résztvevők - mint az már ha­gyomány - az idei nemzetközi diákolimpiák legeredménye­sebb versenyzői közé tartoztak. Erről Pokorni Zoltán oktatási miniszter beszélt, amikor pén­teken a Parlamentben fogadta a versenyeken sikeresen szereplő diákokat és felkészítő tanárai­kat. Ebben az évben a kémiai, a fizikai, a matematikai és az in­formatikai diákolimpiákon Ma­gyarországot összesen tizenki­lenc diák képviselte. Összesen négy arany-, tíz ezüst- és négy bronzéremmel tértek haza. Egyenruhacsere. A követke­ző években kicserélik a sorállo­mányú, a szerződéses, illetve a hivatásos katonák gyakorlóru­háját. A Szabó János honvédel­mi miniszter által csütörtökön jóváhagyott intézkedés szerint a jelenleg zöld színű hadi-gya- korlóruházatot tereptarkára cserélik, és megindul az egyéni felszerelések hordására kialakí­tott málhaöv és a védőmellény korszerűsítése is. Vádemelési javaslat. Az adó- rendőrség lezárta a Kovács At­tilának, a Magyar Labdarúgó Szövetség volt elnökének köz­tartozásaival kapcsolatos nyo­mozást, és a jövő héten vád­emelési javaslatot terjeszt az ügyészség elé. Burillák Attila, az APEH szóvivője szerint Ko­vács Attila alaposan gyanúsít­ható különösen nagy értékre - mintegy 250 millió forintra - elkövetett általános forgalmi adó (áfa) csalással, illetve a já­rulékfizetési kötelezettség meg­sértésével. A közjegyzők tisztessége. Az igazságügy-miniszter a köz­jegyzők iránti közbizalom fennmaradása érdekében a ren­delkezésére álló jogi eszközök teljes szigorával fog fellépni, ha csak a gyanúja is felvetődik annak, hogy egy közjegyző bűncselekménybe keveredik. Dávid Ibolya erről a XI. Kö­zép-európai Közjegyzői Kol­lokvium megnyitóbeszédében szólt, utalva arra a felháborító esetre, amikor egy budapesti közjegyzőnő összejátszott a la­kásmaffiával. Nyomulnak a hackerek. Az elmúlt három évben meghat­szorozódott a számítógéppel elkövetett csalások száma, az okozott kár pedig a tízszeresére emelkedett. Pusztayné Jakab Rózsa, a Legfőbb Ügyészség osztályvezetője szerint az évek során finomodtak a számítógé­pes bűnözők módszerei. Ez többek között azt jelenti, hogy az adattárak manipulálása mel­lett terjed a távbeszélő-szolgál­tatások és a mobiltelefonok jogtalan használata is. A községek fiataljainak egyharmada olvas rendszeresen könyvet A kedvencek: zene, tévé, videó Zenehallgatás, tévézés és videó­zás jellemzi leginkább a 14-24 éves fiatalok kulturális igényeit. A legutóbbi felmérés óta öt száza­lékkal kevesebben járnak hang­versenyre, operába, színházba, múzeumba. Ezt állapította meg a GfK Piackutató Intézet, a korosz­tályt reprezentáló, 1500 fiatal megkérdezése alapján. Szabadidejében öt fiatal közül négy zenét hallgat magnón, CD-n vagy a rádióból. Újságot, fo­lyóiratot 48, könyvet 33 százalé­kuk olvas. Amíg a 14-16 év közöt­tiek 57 százaléka a legszívesebben diszkóban múlatja az időt, addig a 17-20 éveseknek 24, az a feletti­eknek pedig csak 17 százaléka töl­ti így a szabadidejét. Az újságok és a folyóiratok a 14-24 évesek között a népsze­rűbbek. Könyvet a 21-24 éves szellemi foglalkozásúak olvas­nak legtöbbet, érdekes módon az alacsonyabb jövedelműek gyakrabban lapozzák föl az érté­kes irodalmat. A napilapok kö­zül a vizsgálat szerint a legked­veltebbek a megyei újságok, amelyeket a megkérdezettek több mint egyharmada vesz szí­vesen kézbe. A heti- és a havilapok között a tévéújságok szerepelnek az el­ső helyen, mindjárt utánuk kö­vetkezik a Kiskegyed. Azok sorá­ban, akik rendszeresen olvas­nak hetilapot, már a Kiskegyed áll az első helyen, és azt követik a tévéújságok. Hányán töltik szabadidejüket olvasással? Településnagyság Gyakran Alkalmanként Soha 2000 lakosnál kevesebb 33 53 14 2001-5000 lakos 35 47 18 5001-20000 lakos 30 47 23 20001-50000 lakos 29 50 21 50001-250000 lakos 38 47 15 Országos átlag 34 39 17 Ökumenikus központ épül Budán A Magyarországi Református Egyház zsinata is megszavazta az Ökumenikus Központ és Egyetemi Lelkészség épületének felépíté­sét. Előzetes számítások szerint a reformátusok mintegy 120, az evangélikusok 60, míg a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa 70 millió forinttal járulna hozzá a költségekhez. Mint azt Merétey Sándor, a zsi­nati iroda vezető tanácsosa kérdésünkre elmondta: a köz­pont létrehozását a Magyaror­szági Egyházak Ökumenikus Tanácsa kezdeményezte, s az evangélikus egyház már koráb­ban döntött a kezdeményezés anyagi támogatásáról. A ter­vek szerint az új épületkomple­xum a Petőfi híd budai hídfőjé­nél, a volt expótelken épülne fel. Az államtól itt tartós hasz­nálatba kapott 2600 négyzet- méteres terület szomszédos az ugyanekkora méretű, reformá­tus és evangélikus tulajdonban lévő telekkel. Az építkezést 2000-ben kezdenék meg, és 2002-re kívánják befejezni. A részletekről azonban még a jö­vő héten tárgyal az ökumeni­kus tanács közgyűlése. A zsinaton szóba került to­vábbá az egyházon belüli bírás­kodásról szóló törvény terve­zete, amelyen tovább dolgozik az erre kijelölt szakbizottság. Megfogalmazták a diakóniai, azaz a szeretetszolgálatról szó­ló törvény főbb pontjait. En­nek részletes kidolgozása még csak ezután kezdődik - tette hozzá Merétey. Az ingatlan­rendezésről általános beszá­molót hallgattak meg. Elfogadták a lelkészképzés egységesítéséről szóló szabá­lyozást. Felvetődött az is, hogy lejjebb kellene szállítani a lel­készek nyugdíjkorhatárát. Je­lenleg a nőknél 70, a férfiaknál 75 év a nyugállományba vonu­lás ideje. Általános volt az a vélemény, hogy sok esetben megterhelő az idős lelkészek számára az állandó munka. Egyre több a fiatal lelkész, akik folytathatják az idősebb kollégák által megkezdett munkát - ismertette a zsinat tagjainak ez irányú véleményét Merétey Sándor. Szalóky Eszter (koós) Elutasított „alamizsna”

Next

/
Thumbnails
Contents