Új Dunántúli Napló, 1999. november (10. évfolyam, 299-328. szám)
1999-11-22 / 320. szám
1999. november 22., hétfő Baranyai Tükör Dlinántúli Napló 5 Otthon történik velünk a legtöbb baleset Megesik, hogy leesik A címbéli régi kupié szerint: „...nem tudom, hogy ebben mi a sikk”. A menetrendszerűen bekövetkező házi balesetekben sikk tényleg nincs - sokk annál több. Az egyszerű lakásbiztosítás (ha ugyan van) mindezekért azonban nagyon csekély összegeket fizet. PÉCS Mint dr. Buda Péter megyei mentőfőorvos (kis képünkön) elmondta, az otthoni balesetek ellátása az összes kivonulásnak mintegy 10 százalékát teszi ki. Némiképp évszakfüggő a gyakoriságuk, mivel nyáron elsősorban a barkácsolásból, fűnyírásból adódó bajok a jellemzőek, míg télen megszaporodnak az égések, forrázások, például a disznóvápások táján. Általánosságban el- mondható, hogy az otthoni balesetek minden korosztályt érintenek. Természetesen a gyerekekkel folyamatosan történik valami: potyognak emeletes ágyról, pelenkázóasztalról egyaránt, és mint tudjuk, szívesen a szájukba is dugnak a gyöngytől a matchbox-autóig mindent, különösen veszélyes módon gyógyszereket is. A felnőttek esetében az elektronikai túlgépesítettség okoz sokszor súlyos sérülést, amit első lépésben a mentősök látnak el. Itt az ujj-amputációig sok minden előfordul, amiben például nemegyszer ludas a fűnyíró gép, körfűrész. Mint Buda Péter elmondta, az idős emberek különböző betegségek miatti rosszulléteit a mostani, tehát téli időszakot nem számítva, még így is gyakori a botlások, esések következtében történő csukló- és combnyaktörés. Dr. Zadravecz György, a POTE Baleseti Sebészeti Klinikájának docense a fentieket nem csupán alátámasztani, hanem „túllicitálni” is tudja. - Mindenki azt hiszi, hogy a közúti balesetből van a legtöbb, mivel azok sokkírozó tényeivel és tálalásában ezekkel találkozunk leginkább. Azonban az orvosi Leselkedő bajok 1 Elektromos gépek: Stihl-fűrész, fűnyiró, vasaló - okozható baleset: alsó-felső végtagok csonkolása, amputálása, égés. Kényelmi felszerelések: szőnyegek, huzalok, kábelek - esés, fej- és végtagtörés. Az utóbbi időben mind gyakrabban a kutya; nem megfelelő ebek tartása miatt gyerekeknél és időseknél is megszaporodott a harapások, marások száma és súlyossága, itt is nem ritkán amputáció határára kerülnek testrészek. Az orvosi statisztikákban messze vezetnek az otthoni balesetek ILLUSZTRÁCIÓ: MÜLLER ANDREA statisztikákban messze vezetnek az otthoni balesetek. Klinikánk ambuláns rendelésének több, mint 50 százalékát ezek az esetek teszik ki hosszú évek óta, és őszintén szólva nem is várjuk, hogy ez az arány sokban változna. Ami a gyermekkel történő bajokat illeti, azok jóformán elkerülhetetlenek, bár több odafigyeléssel sok minden megelőzhető lenne. Az igazán szomorú a középkorú, keresőképes korosztály veszélyeztetettsége. Aminek már-már politikai felhangja is lehet, ha azt vesszük, hogy otthon sokan azért fusiznak, szerelnek mindennemű munkavédelem nélkül, mert fizetésükből sem megélni nem tudnak, sem megfelelő mesteremberre nem telik. Az idős emberekről szólva el kell mondanom, amit ma már az orvostanhallgatóknak és a háziorvosoknak is okítunk: sokkal jobban oda kellene figyelni az úgynevezett figyelmeztető balesetekre, amikor a magas vérnyomással, szívproblémával küzdő idős először esik el otthonában. Tapasztalat, hogy mindig másodjára jön a nagy baj, a combnyaktörés, aminek bizony a vége elég gyakran a halál. Megtudtuk, hogy a legtöbb biztosítónál a lakásbiztosításba ugyan be van építve egy szerény balesetbiztosítás is, de mivel a díjak roppant alacsonyak, csak korlátozott védelmet tudnak nyújtani. A külön ilyen céllal kötött szerződések alapján viszont adott esetben komoly napi kórházi térítéseket fizetnek, halál esetén jelentős életjáradékot. Biztosítási csalást viszont otthoni balesettel szinte lehetetlen elkövetni, hiszen mindent orvosi zárójelentésekkel, röntgenfelvételekkel kell dokumentálni. Méhes K. Hírek Röviden A híres patapoklosi vásár. Legutoljára a negyvenes években tartottak országos kirakodóvásárt Patapoklosiban. Az önkormányzat úgy döntött, hogy újból felélesztik a népi kereskedés fél évszázados hagyományát. A legújabb elképzelés szerint a községi rendezvényterem környékén vásárteret alakítanak majd ki. (cs) Közlekedési dugó Nagydobszán. Hamarosan megkezdik a faluban a Hunyadi utcában az útszélesítést és -erősítést. A falubán található mezőgazdasági géppark súlyos járművei tönkre tették az útfelületet. A forgalom ezen a szakaszon időnként olyan nagy, hogy nehezen tudják egymást kikerülni a traktorok és a személyautók, éppen ezért mielőbb szükség van az út korszerűsítésére. (cs) Nagyhajmást már nem keresik fel a besurranó tolvajok - immár egy esztendeje. Az akkoriban megalakult mintegy húszfős polgárőrség járőrei hatékony bűnmegelőző munkát végeznek. A közösség alapítását a helyi önkormányzat kezdeményezte. (cs) Fellépés helyett lelépés MOHÁCS-SÁSD Hetekig készültek, mégsem léphetett fel a sásdi Cigány Kisebbségi Önkormányzat tánccsoportja a szüreti mulatságon a többiekkel együtt. Azóta maga a polgármester tett ígéretet: ilyen többé nem fordulhat elő. Kincses Sándor, a kisebbségi önkormányzat vezetője elmondta, annak idején még a helyi szervezők egyike szólt, nem tudnának-e összehozni valamit a bálra? Ezen felbuzdulva kereste meg a mohácsi Petrovics Imrét, a megyében egyedüli cigány néptáncost, aki oktatói végzettséggel is rendelkezik. Végül is négy felnőtt és egy gyermek pár gyakorolta be a 25 perces műsort menettánccal együtt, és zenészek is lettek volna. Ám az utolsó pillanatban közölték a csoporttal, hogy nem táncolhatnak.- Állítólag az volt a „félelem”, hogy részegen lépnek fel, bár hivatalosan azzal indokolták hogy csak magyar táncosok mutatkoznak be. Sajnos, ez se volt igaz, hiszen a meghívón is szerepelt a német hagyományőrző együttes neve - mondta Kincses Sándor. - Szerencsére azóta ezen a megszégyenítésen túltettük magunkat, volt már egy fellépésünk Kővágószőlősön, készülünk Mohácsra is. A polgár- mester asszony pedig komoly ígéretet tett, hogy az átmeneti nehézség után szívesen látnak bennünket a rendezvényeken a jövőben. M. K. Keresi a rendőrség A Szigetvári Rendőrkapitányság eltűnés miatt keresi a fényképen látható tizenkét éves Cser Zsuzsannát és a tizenöt éves Kuti Máriát. Mindketten szigetvári otthonban nevelkedtek, és feltehetőleg november 16-án engedély nélkül együtt elhagyták az intézetet. Azóta ismeretlen helyen tartózkodnak. Cser Zsuzsanna kb. 145 cm magas, 45-50 kg súlyú, haja és szeme barna. Kuti Mária kb. 160 cm, magas, 50-55 kg súlyú, vállig érő sötét fekete hajú. A rendőrség kéri, hogy aki a képen látható lányok tartózkodási helyéről bármit tud, jelezze bármelyik rendőrkapitányságon. A lokátor hullámain Heves viták kísérték már a felvetést is, hogy katonai okokból három NATO-lokátort telepítenek Magyarországra, s ezek egyike a Zengő- re kerülne. A Mecsek legmagasabb csúcsára, a védett Kelet-Mecsek eddig óvott területére. A vitának vége. A napokban napvilágot látott, hogy a beruházások hamarosan megkezdődhetnek. PÉCS-PÉCSVÁRAD Ellenérveknek pillanatnyilag nincs helye, és úgy tűnik, a jövőben sem lesz. Á kérdés - gyakorlatilag hatalmi szóval - eldőlt. Bár polgárok, önkormányzatok, civil és profi természetvédők érveltek, eredményt - ne tegyék tönkre a Zengőt az építkezéssel, ne háborgassák védett élővilágát, ne dúlják fel eddig megmaradt békéjét - nem értek el. Természetesen a lokátortelepítőknek is megvannak a maguk szempontjai, érvei. Többek között egy olyan láncolat részei lesznek a magyarországi berendezések, amelyek nélkül csorbulna az egész NATO-lég- térfigyelés. Másrészt azt is felhozzák, hogy nekünk is érdekünk a lokátorok telepítése, amit igazol a volt jugoszláviai háború - azaz olyan lehetséges esemény, amelynek következményeire fel kell készülnünk. S elhangzott az is a részükről, hogy az építkezést a legkiméle- tesebben igyekeznek megoldani. Mint minden, a védett területeket érintő beruházás esetében, a lokátorokhoz is kellett a természetvédelmi hatóság hozzájárulása. Ez esetben a pécsi székhelyű Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság hozta meg első fokon a döntését. Az engedélyt nem adta meg. így a végső szó kimondásának joga a Környezet- és Természetvédelmi Főfelügyelőségé volt. A hatósági hozzájárulást megadta. Ennek hátteréről minden próbálkozásunk ellenére sem sikerült információt kapnunk. A DDNPI döntésének mögöttesét valószínűleg kevesen ismerik. Nagy Gábor tájegységvezető szerint nem annyira a lokátor működése, mint inkább a kapcsolódó munkák miatt féltették a Zengőt. A telepítés ellen tiltakozók azonban a lokátorok „sugárko- szorújától” is tartanak, feltételezve, hogy a felderítő hullámok veszélyt jelentenek az emberi szervezetre, mégpedig meglehetősen széles környezetében. Ezt azonban azóta többször és másmás oldalról is cáfolták különböző sugárbiológiai szakemberek. Annyi kétségtelen, hogy nagy földmunkákkal jár a telepítés, ennek sok fa és védett növény eshet - és valószínűleg esik is - áldozatul. Elutasították a kérelmet azért is, mert a lokátorhoz vezető út megépítése - ismereteink szerint több hajtűkanyart is ki kell alakítani, amíg az utat felvezetik a lokátorállomásig - és használata is komoly tájrombolást, illetve a környezetet fokozottan sértő használatot jelent. A DDNPI egyébként arra is tett javaslatot, hova lehetne - kevésbé érzékeny területen - telepíteni a berendezést. Érveiket azonban a felügyeleti szervük figyelmen kivül hagyta. M. A. Titkosított lelőhelyek Szerencsére nem bolygatták meg a fejedelmi központot A legnagyobb régészeti védelemre megyénkben a Jakab-hegy szorul, ahol az őskori sírhalmokat időnként illegális műkincskeresők kutatják fém detektorokkal. Tettenérés még nem volt, de a kártétel jócskán érzékelhető. PÉCS Már a hetvenes évektől járnak a Jakab-hegyre illegális kincskeresők, többségük külföldi. A németek például edényért, míg a lengyelek őskori pénzért és fém eszközökért. Bepontosít- ják azokat a helyeket, ahol ásatás volt, és a felszíni kallódó leletmaradványok alapján következtetnek arra, hol is kezdjenek munkába. Nem véletlen, hogy újabban úgy fejeznek be egy- egy hivatalos feltárást az archeológusok, hogy minden árulkodó nyomot eltakarítanak. Biztosra vehető, hogy a lelet- károsítók nem szakemberek, még csak műértő sem menedzseli'őket. Hisz például véletlenül elérték a fejedelmi központot, ám szerencsére nem bolygatták tovább. A muzeológusokat mindez nem vigasztalja, és az sem, hogy a nagy kiterjedésű archeológiái területen, ahová Pécs belvárosa négyszer beleférne, gyakran tévednek el a lopva ásó tolvajok. A táj- és a természetvédők is abban bíznak, hogy tavasztól megalakulnak a beígért őrjáratok. Feladatuk lesz a rendszeres helyszínelés - akár éjszakai is -, hogy végre legyen sikeres fogás, és végleg távol tartsák a rablókat. Az őrjáratozók munkáját könnyítendő a Jakab-hegy csaknem félezer feltárt, illetve eddig meg nem kutatott régészeti lelőhelyéről két pécsi archeológus topográfiai térképet készít. A bejárást nemrég kezdték meg. Többek között azokat a temetőket, magányos nyughelyeket, kőfülkéket, halom- és barlangsírokat, földvárnyomokat jelölik, amelyek az időszámítás előtti 1100. és 1. közötti korszakból maradtak ránk. Csuti J. Kincskeresés felvételünk illusztráció
