Új Dunántúli Napló, 1999. november (10. évfolyam, 299-328. szám)
1999-11-03 / 301. szám
A jó, a rossz, a csúf, a bún 1999. november 3., szerda __________________________________________HÁTTÉR — RIPORT Az, h ogy valaki miért nem fosztja ki a szomszéd nyitva felejtett kamráját, de miért viszi haza a munkahelyéről a laposfogót, erkölcsi kérdés is. Ugyanígy az, ha a fiatal pár összeköltözik az esküvő előtt, amiért még néhány évtizede is megbotránkozó megjegyzések jártak. A hétköznapok erkölcse nálunk különösen az utóbbi 10-15 évben változott sokat, a vallásos hittel támogatott morális viselkedés viszont, úgy tűnik, szilárdabb értékrenden alapszik. Az ember nem etika tankönyvekből neveli a gyermekeit. Az elvárt magatartásra, a társadalomban időről időre módosuló erkölcsi szokásokra az élet vezet rá, hiszen a munkában, magánéletben, családban, a közösségben gyakorolt morális alapelveket a tízparancsolaton kívül nemigen találjuk meg törvénybe fektetve. Magyarország az egyike lett azoknak a rendszerváltó országoknak, ahol már a szocializmus idején végbement az értékek válsága, bár 15 évvel ezelőtt ezekről a témákról még csak egyetemisták nyári táboraiban beszéltek szókimondó nyíltsággal a szociológusok. Optimista elemzők új eszmények tartalommal való megtöltésében hisznek, a pesszimisták (vagy a jól értesültek) viszont úgy látják, értékvesztő korban élünk, s a folyamatok nem korlátozódnak a volt szocialista országokra. Egyáltalán nem csoda, hogy az oktatási kormányzat most a korábbinál nagyobb hangsúlyt fektet a fiatalok erkölcsi nevelésére. Ezt a feladatot idáig intézményesen csak az egyházak látták el, és sok szülő volt, aki bár maga nem gyakorolja vallását, az erkölcsi nevelés kínos szembesüléseket is kívánó feladatát megkönnyebbülten adta ki a kezéből.- Az igazi értékeket nem veszíthetjük el - állítja a pécsi Jézus szíve templom plébánosa, dr. Kneip István. - Sokak figyelme azonban másfelé fordult, úgy gondolják, a törvényeket, az értékeket ők szabják meg, az ember egoista lett, önmaga számára is idegen. A kereszténység viszont mindig is az altruista elveket hirdette, azt, hogy az ember nem különálló sziget, s érdekeit feláldozza felebarátaiért. A keresztény erkölcs „hit- remény-szeretet” hármasságában a jó tettek jutalmat érdemelnek a túlvilágon, hiszen azt bebizonyította az élet, hogy a helyes cselekedeteket a földön nem követi azonnal elismerés, sőt a bűnök is gyakran megtorlatlanul maradnak. A polgári erkölcs, talán épp ezért, a vállalkozói tevékenységet tekinti az emberi élet értelmének és rendeltetésének, a követendő tulajdonságok közé tartozik az aktivitás, a becsvágy, az energikusság, sőt a jótékonykodás, az igázságosság, a „mindenki egyenlő” elvének tiszteletben tartása is. Ám a lehetőségek egyenlősége a társadalmakban ma is csak álom, helyette a hideg számítás, az embertelen döntések, a szívtelenség, az egymás közti személyes kapcsolatok elemi szabályainak megsértése uralkodik el. A valódi világ és az erkölcsös élet közti konfliktust gyakran éli meg a szülő, ha gyermekeinek kérdéseire válaszol. A 43 éves Margit nem a szokásokat, hanem az értékrendet próbálta meg átadni gyermekeinek.- Egy autonóm értékrendben benne van, hogy az ember akkor se lopja le a szomszéd gyümölcsét, ha senki sem látja, és sose fog kiderülni - mondta. - Az én gyerekeim elfogadták a családi példákat, de volt olyan játszótársuk, akinek el kellett mesélni, hogy nem vehetjük el a másét, mert nem a miénk, s nem mentség, ha nem ismerjük a tulajdonost, még ha mások tőlünk is lopnak. A rosszat a jótól nagyon könnyen el lehet választani, hiszen hogy valami nem tisztességes, azt az emberek többsége belül is érzi. Csak épp a megszólaló lelkiismeretet túl gyakran nyomjuk sikeresen a tudattalanba. Sokszor már azt is elfogadjuk, ha valami éppen csak eléri a törvényesség határát. Margit katolikus-keresztény értékeket akar átadni, hiszen ebben a kultúrában él. Gyermekkorában azonban, ahogyan elmesélte, hittantanára egy vérszomjas, kegyetlen istent mutatott meg neki, s ezt a rettenetes képet csak felnőttként tudta legyőzni. Mostani hite kiérlelt meggyőződés, mint az is, hogy az erkölcsnek hit nélkül nem sok értelme van, mert bár nem gondolja, hogy túlvilági jutalomért kellene helyesen élni, abban biztos, hogy létezik egy abszolút jó, amely felé az embernek igyekeznie kell. Az erkölcsi alapelvek közül a figyelmesség volt az, amelyet szülei a most 51 éves Lengyel Mártonnénak, Orsolya asszonynak átadtak. No és a puritánságot, hiszen még csak szagos szappant használni sem volt szabad.- 35 éven át nagyon meggy ő- ződéses ateista voltam - mesélte -, de a nyíltság, a becsületesség, az odafigyelés, a segítés akkor is fontos értéket jelentettek a számomra. A gyerekeimre az életmód hatott, a példa, amit láttak. Az erkölcsös élet alappillére szerintem egyrészt az, hogy az ember vegyen részt az eseményekben, ne futamodjon meg egy helyzet elől, s hogy olyan mélységig, amennyire csak lehet, mondjon igazat. Orsolya asszony ma már újra megtalálta vallásos hitét, de az érték csúcsán most is, mint régen, az alkotás, az aktivitás áll. Nagy különbség viszont, hogy már nem fél többé az anyagiaktól, a betegségtől, a rossz körülményektől. Két lányában és nagyfiában is mindig azt a hitet erősítette, hogy mindenre képesek. Úgy tapasztalta, a fiatalok között ma is óriási az igény egy magasabb rendű erkölcsiségre, s hogy a kort az előző évtizedekhez képest „erkölcstelenebbnek” érezzük, annak az az oka, hogy nagyobbak a kilengések, a gyerekek sokkal extrémebb, veszélyesebb helyzetekbe kerülhetnek. A szülők viszont a saját erkölcsi normáikat szeretnék viszontlátni. Az életgyakorlat sokszor mást mutat, mint amit tanítani szeretnénk. így látja ezt Szalay Lajos, a pécsi belvárosi református templom lelkésze is, aki azonban mindig azzal bocsátja útjukra a hittanra járó gyermekeket: ne feledkezzenek meg róla, hogy keresztyének. Ő aztán igazán sokat tud a bűnről, hiszen hét éve a fogdába is bejár, ahol olyanokkal találkozik, akik nem éppen a tízparancsolatot követték. Az erkölcs, a jó és a rossz közti választás témakörében igazán több száz oldalt lehetne írni. A legpontosabban azonban talán Heller Agnes filozófus mondja el, milyen a becsületes ember, amikor azt írja: „Minden tisztességes személy más emberi lényekhez való érzelmi vonzalmában nyilvánítja meg jóságát. Az a személy, aki nem szeret, s akit emiatt szeretni sem lehet, nem lehet az emberi jóság normájának megtestesülése vagy hordozója.” Hodnik Ildikó Gy. Erkölcsi nevelés a bölcsőtől A keresztény világban a vallásos nevelés a keresztelőtől kezdődik. A katolikusoknál a gyermek az iskolában járhat hittanra, vagy plébániai hitoktatáson vehet részt.. Általában 9 éves korban lesz első áldozó, majd további hittanoktatás után 13-14 évesen bérmálkozik. Ha valaki házasságot köt, vagy keresztszülő lesz, felnőtt fejjel is megismerkedhet a vallás tanításaival. Tavaly volt olyan pécsi templom például, ahol 70 bérmálkozó közül 30 volt a felnőtt, többnyire egyetemista. A protestánsoknál az első áldozás helyébe a konfirmáció lépett. A 12 éveseket 2 éves előkészítőre vihetik a szülők. Keresztelést, konfirmálást felnőtt korban is végeznek, sőt a rendőrség, a határőrség, a katonaság egységeinél is. A katolikus hit könyveit egyházi könyvesboltokban lehet beszerezni, a reformátusok könyvei hagyományosan a templomaikban hozzáférhetők. Egyre nagyobb hangsúlyt kap a fiatalok erkölcsi nevelése ILLUSZTRÁCIÓ: MÜLLER A. S hetedik oldal Jegyzet Magyar bárd Az elmúlt évtized sokféle politikai rehabilitációt produkált, ezért aztán a MIÉP úgy gondolta, hogy itt az ideje Bárdossy László leporo- lásának is, elvégre egy derék magyar miniszterelnökről van szó. Bárdossynak bizonyára volt egy-két ártalmatlan intézkedése is, néha adományozott az árvaháznak, jóváhagyta, hogy itt meg ott az országban különböző beruházások kezdődjenek, erre forrást is biztosított - ám mindezek a hőstettek eltörpülnek amellett, hogy az ő vitézkedése alatt léptünk hadba az USA-val, Nagy-Britanniával és a Szovjetunióval (ugye, a vészes fenyegetés, hogy a magyarok nyilaitól...). Ekkor fogadták el a harmadik zsidótörvényt, és vezényeltek 100.000 honvédet a szovjet frontra, a Don- kanyarba. Ennek a hősi tettnek ugyancsak van szakirodalma Örkény Istvántól Nemeskürtyig, de a legtöbb családban elég, ha megkérdezik a nagypapát vagy a nagymamát, fogják tudni, miről szólt a történet. Ezért is szép gesztus a nevezett párt részéről, hogy e bejelentést épp akkor tették, amikor hosszú évtizedek múltán, aprólékos kormányközi egyeztetések és bizonyára a diplomácia patikamérlegén kimért alku után a múlt hét végén katonai repülőgépen hazatérhetett a névtelen doni katona, aki egy személyben „képviseli” értelmetlenül elpusztult társait immár hazai sírhelyén, Pákozd mellett. Bárdossy rehabilitációja tehát nem igazán ül, akárhonnan is szemléljük. Hiszen a MIÉP, amely párt ideológiájának alapvető tétele a magyarság féltése, aggódás sorsunk felől, a legmesszebb menőkig meg kellene tagadjon egy olyan politikust, aki felelős oly sok virágjában lévő magyar élet kioltásáért. Bárdossy László volt miniszterelnök nem igazságtalanul „máglyára” küldött magyar bárd volt, akit eltiport az önkény, inkább afféle bárdról szólhatunk, aki százezer nyakra sújtott le kíméletlenül. Méhes Károly Százhúsz év Az új évezred első évtizedében születendő gyerekek 3 éves korukban iskolába járnak majd, 20 éves kor körül megindít- ják első üzleti vállalkozá- <J| sukat, 45-50 évesen visz- szaülnek az iskolapadba, 80 évesen mennek nyugdíjba, és 120 évig élnek - állítja a brit Future Foundation intézet elemzése. Egy 120 évig tartó életút pedig lehetővé teszi, hogy három vagy még több különböző karriert fusson be az egyén, többször szerezzen felsőfokú képesítést, és legalább két családja legyen. Az emberek nem akarnak majd nyugdíjba menni 60-65 évesen, inkább harmadszor is rászánják magukat arra, hogy beüljenek az egyetem padsoraiba, és újabb diplomát szerezve más területeken próbálják ki magukat 80 éves korukig. Az előrejelzés szerint a jövőben is folytatódik a házasság intézményének átalakulása, több lesz az élettársi kapcsolat. A házasulandó kedvűek azonban később lépnek frigyre, a férfiak átlag 35, a nők 31 éves korban, de a nők egyhar- mada nem vállal gyermeket. A házasságok felbomlása is későbbre esik, és az újraházasu- lók legkorábban 45-46 éves korban vállalnak új családot. Megvallom őszintén, mindezt sejtettem. Persze nem volt nehéz kitalálni, hogy így lesz, ki lehetett következtetni a történelem eddigi folyásából. Az is látszik már, hogy tekintettel a női nem elkedvetlenedésére a szüléssel kapcsolatban - hiszen egyharmaduk nem vállal majd gyermeket -, a keletkező hiány pótlását a férfiaknak kell megoldaniuk, tehát szülni fognak. Nem nagy ügy. Idejük lesz bőven, a 120 év elegendő, elleshetik a technikát. Egy amúgy ismerős sörhasszerű képződmény, aztán egy kis vajúdás, és már készen is van. Ennyi az egész. És apák napján a nők virággal és egy üveg sörrel köszöntik a szülésben megfáradt kispapákat. Kár, hogy mi ezt már nem élhetjük meg. Cseri László Whetedik oldal holnap Riport Akinek fontosabb a saját igazsága. Akadnak olyan emberek, akik nem fogadják el a hivatalosan deklarált téziseket - akkor sem, ha ezzel a tudomány bevett álláspontját keresztezik. Ilyen ember Kiszely István antropológus, aki meg van győződve arról, hogy a magyar őshaza nem a Volga mentén volt. Portré Háber Tamás vendéglős már 22 évesen szállodavezető volt. Úgy gondolja, hogy egy belépő vendégről az első pillanatban le kell tudni olvasni, milyen elvárásai vannak. Portré Rend a jövőért A szemétügy nagyon is komolyan veendő. Bár sokaknak nem tetszik, de a tisztaság pénzbe kerül. Nem csak egyszerűen a takarítás, de meg kell fizetni a szokások szükségszerű módosulását is. A jövőépítők - vallja a direktor - pedig mindig ütközőpontban vannak.- Persze hogy nehéz az ütközőpontban! - vallja. - És nem csak arról van szó, hogy tudom, mennyi pénze van az embereknek. Kevés. A másik oldal is tölt azonban. Igazán nem is tudom eldönteni, hogy a cégemet működtető francia vállalkozás mércéi-e az irányadók, amikor tiszta, esztétikus vállalati külsőt igyekeztek megteremteni, vagy a magam igényei adtak-e plusz energiákat ahhoz, hogy rendet és alapos munkát lássak magam körül. Maradok tűnjön például az íróasztala rendetlennek, ő pontosan tudja, hova kell kotornia valamiért. A másik a precíz. Ő is tudja, mit hol talál. Én inkább, az időt kímélendő, mellőzöm a „kotorászós módszert”.- Nagyon elfoglalt? Kiss Tibor, a Pécsi Biokom Környezetgazdálkodási Kft. igazgatója 1964-ben Pécsett született. Bánya- és környezetvédelmi mérnök, majd közgazdász-diplomát szerzett. Hamar kialakult benne, hogy az íróasztal mögül kilépve, szélesebb rálátás alapján kell dolgozni egy részterületért is. Nős. Felesége szociális szervező, kisfiúk általános iskolás, kislányuk óvodás. abban, hogy ez talán szerencsés párhuzamként alakult így. De hogy a környezetünkben nagyobb tisztaságra van szükség, ezt gondo- . lom, nem csak 1 én állítom.- Az íróaszta- a Ián is mindig ren- t det látok.- Két megoldás létezik, innen nézve kétféle mentalitás. Az egyik ember mindent maga előtt tart, s bár- Aki valamit tenni akar környezetéért, lakóhelyéért, azt teljes értékűen csak a hivatalában nem tudja produkálni. Részt kell vennie a város életében ahhoz, hogy polgárnak mondhassa magát. Márpedig a polgárnak sok ismérve van. Én ebből csak egyet emelek most ki: az aktivitást. Ami felfogásom szerint képzettségre és öntudatra támaszkodik. Ezért ha azt kérdezi, elfoglalt vagyok-e, lényegében visz- sza kell kérdezzek: nem fontos a folyamatos tanulás, önképzés? - Az a megszokott, hogy javá- korbeli férfiak ülnek az igazgatói székekben. Ön fiatal. Elfőgadják a szűkebb és a tágabb környezetben dirigensnek?- Sok nálunk is most már a fiatal vezető. Amúgy azt gondolom, nem a kor számít. Ha valakit elfogadnak, azért van, mert érti, amit csinál, és szem előtt tartja, hogy nem alárendeltekkel dolgozik, hanem munkatársakkal. Mészáros A.
