Új Dunántúli Napló, 1999. november (10. évfolyam, 299-328. szám)

1999-11-20 / 318. szám

Az SZDSZ esélyesnek rukkolt elő Wekler Ferenc (balról) és Getto József 1990-ben a parlamentben A Nemzeti Kerékasztal-tárgyalásokat lezáró megállapodást az SZDSZ és a Fidesz 1989. szeptember 18-án nem irta alá, mert nem értettek egyet azzal, hogy a köztársaság elnökét az első szabad vok­solás előtt közvetlenül válasszák meg. Később az SZDSZ Országos Tanácsa úgy döntött, hogy népszavazást kezdeményez négy témában, melyek közül valódi tétje a köztársasági elnök megválasztási módjá­ról feltett kérdésnek volt. A kezdeményezést a Fidesz, az MSZDP és az FKgP is támogatta. A népszavazás az SZDSZ sikerét és megerő­södését hozta, kampánya pedig előtanulmány volt a választáshoz. A népszavazási kampány igazi modern pártpropaganda-akció- ként folyt. Kocsisorok hajtottak vidékre győzködni az embere­ket, hogy mindenki menjen el szavazni és négy igent húzzon be a szavazólapon, mert külön­ben nem lesz valódi rendszer- váltás. A másik táborban az MDF azzal hazardírozott, hogy a népszavazás bojkottálására buzdított. Sok politikai elemző értékelte akkoriban úgy a hely­zetet, hogy a „négyigenes” nép- szavazási kampány eredménye, vagy eredményessége akár el is döntheti a kezdeményező párt sorsát. A politológusok sokáig az SZDSZ-nek adtak kevesebb esélyt. Október harmadik heté­ben már összegyűlt a népszava­zást támogató több, mint 200 ezer aláírás, mégis akadtak ne­ves szaktekintélyek, akik határo­zottan azt jósolták: az SZDSZ lesz majd a legerősebb párt a ta­vaszi választások után, csak­hogy nem a parlamentben, ha­nem azon kívül.- Az 1989. november 26-án tartott „négyigenes” népszava­zás az SZDSZ merész politiká­ját igazolta. Az MDF bojkottra felhívó magatartása ellenére a szavazópolgárok 58,03 százalé­ka (mintegy 4,5 millió pol­gár) mondott véleményt vok- s o1á s á va 1. Mind a négy II kérdésben az igen volt több­ségben. A már csak merősi- tésre váró melléktémákban 95 százalék feletti volt a támoga­tottság, a legfontosabb kérdés­ben, a köztársasági elnök meg­választásának módjában 50,07 százalék osztotta az SZIJSZ ál­láspontját. Ebből is látszik, mekkora kockázatot vállalt a párt a népszavazással, illetve a másik oldalon mekkora téve­dés volt a bojkott szorgalmazá­sa. Olyan számra emlékszem, hogy 6101-gyel volt több az igen, mint a nem - mondja Papp Béla, (kis képünkön) Pécs jelenlegi alpolgármestere, aki az SZDSZ népszavazási kampánya kezdetén lépett be a pártba, és csakhamar egyik ügy­- Utólagosan már azt mon­dom, természetes, hogy voltak. Hiszen az SZDSZ roppant de­mokratikusan működött. A tag­felvételnél a jelentkezőn múlott, hogy tagja lesz-e a pártnak vagy sem. Akkor felduzzadt a létszá­munk: 1989 őszétől a választási kampányig több, mint ezer fő­vivője lett a városi szervezet­nek. A választási kampánynak már ő volt az egyik irányítója Pécsett. A népszavazás és a választási kampány között volt még egy akció, amely taglétszámban igencsak felhizlalta a pártot: a romániai forradalom idején szervezett segélyakció.- Igen nagy mennyiségű éle­lem, ruha és még készpénz is gyűlt össze, amiket az SZDSZ szimpatizánsok saját kocsikkal hordtak ki, többnyire Aradra, de Kolozsvárra is. Ezen akció közben, az esztendő végén tűz­ték ki az 1990:es parlamenti vá­lasztás időpontját. Akkor jött az új lecke: jelölteket találni. A há­rom ügyvivőre - Baracs Nórára, Molnár Tamásra' és rám - há­rult a keresés. Szerettünk volna olyan embereket állítani, akik addigi pályájuk, személyiségük révén megfelelnek a kihívásnak. Az eredmény ismert: Getto Jó­zsef, Bretter Zoltán és dr. Varga Levente lett a jelölt. A szigetvári körzetben Molvai László indult, Siklóson Heindl Péter, aki akko­riban Gilvánfán vezetett népne­velő programot, a komlói kör­zetben Fekete Gedeon, a mohá­csi választókerületben Werner József, aki a második forduló­ban visszalépett, mert közben Wekler Ferencet „leigazoltuk” a Faluszövetségtől.- Képviselőjelöltként voltak-e önként jelentkezők, illetve kon­junktúralovagok az SZDSZ- ben? vei gyarapodott Baranyában. Ez komoly gond volt, mert ilyen tö­meget nem lehetett átlátni. Is­meretségi alapon nem lehetett szűrőket betenni. Sokféléi ér­keztek karrierlovagok, akik vi­szonylag hamar eltűntek kö­rünkből. Akadt olyan, aki lelkes liberálisként indult, aztán ami­kor később úgy adódott, pillana­tok alatt átállt kisgazdának. Pe­dig a kétféle eszmeiség nem olyan könnyen cserélhető fel. Az SZDSZ induló vezetése erre kényes volt: nem kedvelte, ha valakik mellüket döngetve töre­kedtek csúcspozícióra. Voltak képviselőnek önként jelentke­zők, de inkább felkérés alapján működött a jelöltállítás. És messze nemcsak a párton belül ■ kerestünk alkalmas jelölteket, ahogy a többi párt. Getto József például kívülálló volt. Bretter Zoltán már előbb megjelent az SZDSZ közelében: kolozsvári születésű lévén részt vett az er­délyi segélyakcióban. Dr. Varga Leventére is úgy nyitottuk rá az ajtót: vállalná-e az SZDSZ-je- löltséget?- Milyen viszonya volt az SZDSZ-nek az MDF-en túl a töb­bi párttal?- Nemigen volt szoros kap­csolat. A népszavazás utáni si­kert a négy párt, az SZDSZ, a Fidesz, az FKgP és az MSZDP még együtt ünnepelte meg de­cember elején az Eszék Étte­remben. Aztán elkanyarodtak egymástól a pártok. Csak a Fi­desszel volt némiképp szoro­sabb kapcsolatunk. Ám én azt már nemigen értettem részük­ről, hogy nem állítottak képvise­lőjelöltet az 1-es választókerü­letben azzal az indoklással: ők Andrásfalvy Bertalant elfogad­ják, és hiteles személynek tart­ják. Két dolog lehetett e mö­gött. Vagy tényleg így gondol­ták, és egyébként sem volt je­löltjük az 1-es körzetben, vagy ez már a későbbi MDF-Fidesz viszonynak az egyik első hajtása volt. Az feltűnt, hogy noha a parlamentben elég kemény volt a viszony az Antall-kormány és a Fidesz-frakció között, helyben meglehetős átjárás volt a két párt között.- Milyen ütközések voltak a többi párttal?- Áz SZDSZ-ben akkor még nagyon sok radikális tag volt, a verbális megnyilvánulásokban elég keményen volt jelen az MSZMP és az akkor még utód­pártnak tekintett MSZP bírála­ta, sőt néha még a gyalázása is. Ugyanakkor volt már akkor is országos politikusunk - Kis Já­nos -, aki kimondta: az SZDSZ- nek az MDF az igazi választási ellenfele, és nem az MSZP. Le­het, hogy ez$el kellett volna még többet foglalkozni, hiszen az intő jelek már megvoltak. Amikor például az ellenzéki kerékasztal-tárgyalások kezde­tén olyan megnyilatkozások hangzottak el, hogy az MDF ki­zárólag az MSZMP-vel tud koa­líciót kötni. Ezt Csurka István nyilatkozta 1989 nyarán. A kerékasztal-tárgyalásokon a tisz­tázatlanul maradt kérdésekben - amelyekről a népszavazás szólt - megint szembekerült az MDF az SZDSZ-szel. Valószí­nűleg azért, mert volt egy pak­tum a háttérben Pozsgay Imre személyére kihegyezve. Ha nem bojkottálták volna a népszava­zást, alighanem ő lett volna az első köztársasági elnökünk a rendszerváltás után. November végén már az MDF is érzékelte, hogy az SZDSZ felnőtt mellé a népszavazáson aratott sikerrel. Aztán január 20-án megbukott Horváth István belügyminisz­ter, amikor Kőszeg Ferencék ki­pakoltak a parlamentben. Vég­vári őrnagy papírjait valamikép­pen megszerezték. A dokumen­tumokból kiderült, hogy az el­lenzéki politikusokat lehallgat­ták. A sikeres leleplezés hatásá­ra rakétaként emelkedett az SZDSZ tetszési indexe. Ami 1989 szeptemberében még csak mintegy 3 százalékot mutatott. 1990 februárjában már kezdett úgy látszani, hogy az első parlamenti választást megnyerheti az SZDSZ. Dunai Imre Jegyzet M 2' MMMMÍ »MMOM Hátszín Esküszöm, nem vagyok egy tehénügyi szakértő, mi több, nem szárma­zom valóságos tehené- 1- ^ szetügyi dinasztiából, de most megint kénytelen vagyok szegény párával foglalkozni, illetve ezúttal nem is a tehénnel magával. Történt, hogy este hétkor bá­multam a kereskedelmi RTL Klub híradóját, amikor is egy­szer csak azt hallom, hogy Kí­nában tigriseket éheztetnek ki, majd mikor azok már baro­mi éhesek, akkor élő tehenet eresztenek be hozzájuk, ame­lyet a ragadozók még élve megnyúznak és megesznek. Az attrakcióra jegyeket adnak el, és - mint az ókori Rómá­ban - a nézők élvezettel figye­lik, amint a tehén megdög- lend. Én sosem jártam még Kínában, ilyetén formán je­gyet sem vehettem az előadás­ra, most mégis végignézhet­tem az egészet, hála a televí­zió hírszerkesztőjének. Való­ban: a tehenet belökik a po­rondra, mi több, kis traktorral tolják a tigrisek elé, azok meg elkezdik falni, a szerencsétlen marhából például tisztán lát­szik a hátszín. Nem részletezem, nem ide való. Nyilatkozik egy kínai állatvédő, hogy eleddig hiába tiltakoztak, semmi foganatja nem volt, de most végre betiltják az egé­szet. Korábban ugyanis azért lehetett ilyesmit csinálni, mert Kínában csak a tigris védett állat, a tehén nem. Nagyon ideje volt ennek a betiltásnak. Én spéciéi ezek után a kereskedelmi televízió híradóját is betiltanám, mert így akkor nem tudnának élve felfalt tehenet meg más hason­ló nyalánkságokat Hét óra előtt pár perccel mutatni. Ko­rábban egyébként esti hírmű­soruk előtt mindig figyelmez­tették a nézőket, hogy itt „al­kalmanként nyers erőszak lát­ható, durva beszéd hallható”. Ez a műsor azóta átalakult, fi­gyelmeztetés sincs már, csak tehén van, véresen. Olvasom továbbá, hogy a két konkurens csatorna azon vitatkozik, hogy melyikőjük híradója a nézettebb. Őszin­tén szólva: sajnos tökmind­egy. Lendvai Dávid A hosszú élet titka Valóban szenzáció a ma­ga nemében: egy ameri­kai tudós genetikus meg­találta az öregedést oko­zó sejtet. Azt, amelyik a szervezetet az oxigén ha­tására szép lassan elége­ti, s ekként az élet hosszának felelőse. Igazából persze nem tudom, hogy mit csinált aztán e génekkel, de tény, hogy kí­sérleti egerei másfélszer to­vább élnek, mint az amúgy nem genetizált társaik, s amint a tévé is mutatta, ezek a matuzsálemkorú jószágok vi­dáman mocorogtak a háncs­alomban, a professzor ciróga­tó ujjai között. Beh' jó. Hiszen az élet egyetlen átka, hogy rövid (mi­hez képest?), s minden ilyen hírre felkapom a fejem mind­azokkal, akik szeretnék még mondjuk 2047 március 19-én is, reggelizés közben meghall­gatni az aktuális híreket, és munkába menet átköszönni az járdát sepregető szomszéd- asszonynak. S ime, a hosszú élet titka nem titok többé, nem elérhetetlen, hanem fel­csillanó lehetőség. Persze ép­pen itt az ideje, hiszen alig van már néhány hét két­ezerig, s jóideje azt ol­vasom a tudományos fantasztikus könyvek­ben, hogy a kétezres év ugrásszerű áttörést hoz majd á Földünk életé­ben. Lehetőség a technika so­hasem várt fejlődésére, mit ne mondjak, tömeges kirajzásra az űrbe. Bár, mivel iszonyo­dom a repüléstől, az utóbbiról lebeszélem magam. Minden­esetre lesz mivel kitöltenem azt a rámszabott és ajándék­ban elnyerhető újabb 70-80 évet, ugyanis az amerikai gene­tikus szerint megduplázható a jelenleg várható élettartam. Csak addig húzzam ki, amíg az élethosszabbító eljárás tö­megessé és olcsóvá válik (eset­leg kaphatnék az OTP-től hosszú lejáratú kölcsönt), vagy finanszírozza a dolgot a társadalombiztosítás. Persze azért az élet meg­hosszabbításának lennének árnyoldalai is. A magamkorú férfiút előbb-utóbb gyereknek tekintenék, s valakinek bizto­san az eszébe jutna, hogy tete­mesen megemelje a nyugdíj- korhatárt. Kozma Ferenc hetedik oldal JWmmmmmmmmmmmmmmmm hétfőn Magyarországon ma tizen­ötezer gyermek éhezik. Meglehetősen szomorú dolog az, amit az iskolákban és óvo­dákban tapasztalhat az em­ber. Mondják, hogy különösen hétfőn nehéz kivárni a tízórai osztást. Sok helyen nem is vár­ják ki. Reggelivel várják a be­térőket. Portré Vedres Csaba életének mindennapos része a színház. Egyébként a klasz- szikus hagyományokra épí­tett, de a rock formajegyeit felmutató zeneműveket ír. Fogyaszthatót. Portré Százezer közül kettő Sok mindennel lehet egy fiatalembert jellemezni, főleg ha olyan, mint Gábor. Kiváló eredményei okán azt hinné az ember, hogy az a típus, aki a könyvek birodalmában élve ki sem dugja az orrát on­nan. De ez nem igaz. Például imádja a focit és a POTE labdarugó bajnokságában a négyszeres bronzérmes csapat tagja volt. Csatár. Vagy például jelenleg az Egész­ségügyi Minisztérium egyik, az ifjúsággal foglalkozó bizottságá­nak az elnöke. Tud angolul, né­metül, oroszul. Olaszországban, Hollandiában, az USA-ban járt tanulmányúton, s jelenleg ép­pen a nősülésen töri a fejét. Tegyük hozzá: a génkutatás szerelmese is, a molekuláris bi­ológia vonzza, a tumor immu­nológia, de igazából még nem tudta eldönteni, hogy mi le­gyen. Pedig néhány gén felfede­zésével már eldicsekedhet.- Hogyan?- Kettő bejött már, a harma­dikon most dolgozom.- Tudomásom szerint leg­alább százezren vannak, s közü­lük kettőt-hármat megtalálni, mint a szalmakazal­ban a tűt. Beavat­na?- Nos, például az egyik gén szerkezetét vizs­gálva megállapítottam, hogy többek között ő lehet a felelős az egyik herpeszvirusért, sőt a méhnyakrák kialakulásában is döntő része van. Nemzetközi érdeklődést váltott ki a dolog, s bizonnyal a szakmában némi elismerést is.- Ezért szokatlan, hogy nem választott még végcélt a pályán belül.- Rövidesen az is megtörté­Than Nándor Gábor 1971-ben született Pécsett, édesanyja, édes­apja orvosok. A POTE tudományos kutatója, aki kitüntetéses doktorrá avatásakor Göncz Árpádtól vette át a pecsétgyűrűt. Megannyi ösztöndíjat nyert, 1994-95-ben az évfolyam hallgatója volt. Két testvére van, Szandra joghallgató, Márk gimnazista. nik. Több dolog is érdekel, s ta­lán még attól félek, hogy ha va­lami mellé lehorgonyoznék, sok egyébtől, a szakma és a tu­domány más területeitől elzár­nám magam.- Lehet, hogy furcsállja, de megkérdezem: miért éppen az orvosi pályát választotta?- Nagyapám és apám nyom­dokait követtem. De nem kény­szerből. Mindig érdekelt a bio­lógia, a fizika, s könnyen tanul­tam. Ennek kö­szönhető, hogy a diákéletem so­rán sosem ma­radtam ki sem­miből, s mindig sokféle társadal­mi megbízatá­som volt. Than Nándor Gábor szívsze­relme - hobbija - talán az uta­zás, meglátni, megtapasztalni a világot. Akárhova megy (több kontinens volt már a talpa alatt) tudományos konferenciá­ra yagy tanulmányútra, mindig fölkészül az országból és a vá­rosból is. Hogy tudja, hol is van éppen. Kozma F. 4

Next

/
Thumbnails
Contents