Új Dunántúli Napló, 1999. november (10. évfolyam, 299-328. szám)

1999-11-03 / 301. szám

1999. november 3., szerda Hazai Tükör Dunántúli Napló 3 Határőrség: utódlási harc? Az ellene folyó lejáratási kampány eredményének nevezte meneszté­sét Kiss Kálmán, a Határőrség megbízott országos parancsnoka. A tábornok tegnapi rendkívüli saj­tótájékoztatóján elmondta: bizo­nyítani tudja, hogy nem követett el hivatali visszaélést, és azt is, hogy személye hosszabb ideje „csípi” bi­zonyos belügyi körök szemét. A Legfelsőbb Bíróság október 21- én hozott ítéletében hivatali visz- szaélés miatt 100 000 forint pénz­bírságra ítélte Kiss Kálmán tábor­nokot, a Határőrség megbízott or­szágos parancsnokát. Az ítélet nyomán kedden - november 15-ei határidővel - Pintér Sándor bel­ügyminiszter visszahívta a tisztjé­ből a tábornokot, ám rendészeti főigazgatói székét megtarthatja. A sajtótájékoztatón a parancs­nok az ügy előzményeiről el­mondta, hogy mindenáron jogta­lanságon akarták tetten érni, en­nek érdekében még a törvényte­len telefonlehallgatástól sem riad­tak vissza. Az egyik magnóra vett beszélgetés a tábornok hévízi tar­tózkodása idején zajlott. Régi is­merőse, egy horvát illetőségű ál­lampolgár hívta fel, vízumot kér­ve egy hazánkba üzleti tárgyalá­sokra érkező panamai hölgy szá­mára. Kiss odaszólt titkárságá­nak: intézkedjenek, ám - mint ecsetelte - az ilyenkor szokásos engedélyeztetési eljárás után a ví­zum kiadását nem ő, hanem he­lyettese, Béndek József dandártá­bornok hagyta jóvá. Hozzátette: a méltányosságból a határon törté­nő vízumkiadás engedélyezése a Határőrség illetékes vezetőjének jogköre, s ezt a jogot a bíróság sem vonhatja kétségbe. Éppen ezért felülvizsgálati kérelmet nyújt be az ítélet ellen. A tábornok nem bírálta a bel­ügyminiszter felmentő döntését - nem kívánta megnevezni, kiknek, s miért áll útjában, ám célzott rá: 1995-ben „örökösödési háború” kezdődött a Határőrségnél. Kiss Kálmánt a belügyi vezetés felkészült szakembernek tartja, akinek tevékenységével maximáli­san elégedett - nyilatkozta la­punknak Könyves Krisztina, a BM sajtószóvivője. A Határőrség élé­ről egyetlen dolog miatt kellett tá­voznia, ez pedig a Legfelsőbb Bí­róság elmarasztaló ítélete. A bel­ügyi vezetők úgy gondolják, hogy a Határőrség parancsnoka nem lehet olyan személy, aki ellen jog­erős elmarasztaló Ítélet született. Könyves Krisztina egyúttal közöl­te: Kiss Kálmán vádaskodásaira a BM nem reagál, annál is inkább, mivel a tábornok állításai négy év­vel ezelőtti eseményekre vonat­koznak. (takács) A vízumfüggönyt ellenzi Csapody Miklós MDF-es képvi­selő önálló indítványban kezde­ményezi, hogy a parlament kér­je fel a kormányt a Magyar Köz­társaság és a határain kívül élő magyarok intézményes kapcso­latait szabályozó, a külföldi ma­gyarok különleges jogállásáról szóló törvényjavaslat benyújtá­sára - jelentette be a honatya kedden, Budapesten. Az MDF-es politikus szerint a törvénynek szólnia kell töb­bek között arról, hogy a külön­leges státust elnyert személy él­het a korlátozottan vízummen­tes beutazás, a meghatározott mértékű vámkedvezmény és a külföldiekre vonatkozó munka- vállalás jelentős könnyítésének lehetőségeivel, csakúgy, mint a felsőfokú tanintézmények és az anyaországi egészségügyi ellá­tás meghatározott keretek kö­zötti igénybevételével.- A politikai vasfüggöny után nem ereszkedhet le Magyaror­szág határára egy vízumfüggöny - mondta Csapody Miklós, hoz­zátéve, a majdani EU-tagság előnyeihez minden magyarnak joga van. A politikus szerint pártkon­zultációk során kell kialakítani a nemzeti konszenzusra épülő törvényjavaslatot. Megnyílt a Netkapu Netkapu címmel új hírszolgálat je­lent meg a napokban az inter­neten Az újság egyik hírházisa a Ferenczy Europress Sajtó- és Fotóügynökség lesz. A Netkapu gyors és kiegyensúlyo­zott hírszolgálat kíván lenni, a ne­vünk arra utal, hogy ezen a ka­pun érdemes belépni az internet világába - fogalmazta meg Sas István főszerkesztő. Az új lap népszerűségre szá­mít az internetezők körében, hi­szen a hírek mellett számos ér­dekes rovattal találkozhatnak. A tervek között szerepel ingyenes apróhirdetés, társkereső és autós rovat beindítása is. A Netkapu olvasói részt vehetnek a Hóditó nevű on-line játékban, amelynek sikerén felbuzdulva több hason­ló jellegű szolgáltatást ígértek a szerkesztők. A lapkészítésbe az olvasóknak is van beleszólási le­hetőségük. A vállalkozás anyagi bázisa biztosítva látszik, hiszen tulajdo­nosa az ARGÓ Rt., amely évi egymilliárdos forgalommal büsz­kélkedhet. A lap elérhetősége: www.netkapu.hu. Drágulnak a szolgáltatások Egyebek mellett a jövő évi árak alakulásáról tárgyalt tegnapi ülésén a kormány. A mértékekről Járai Zsigmond pénzügyminiszter tájékoztatta az újságírókat. A kabinet a külgazdasági felté­telek és a hazai piac várható mozgásának figyelembevételé­vel 6-7 százalékos infláció mel­lett 4-8 százalékos áremelkedé­sekkel számol - mondta a pénzügyminiszter. A belföldi áruk többsége 4-5 százalékkal drágul, míg a szolgáltatásokért 7-8 százalékkal kell többet fi­zetni jövőre. Az állam által el­lenőrzött termékek és szolgál­tatások - például a tüzelő, a gyógyszer, az energia vagy a telefon -, valamint az úgyneve­zett hatósági áras termékek 6 százalékkal lesznek drágáb­bak. A kabinet azt javasolja, hogy a postai tarifák legfeljebb 5, a vasúti menetjegyek 6-8, a távolsági autóbusz-közlekedés 5 százalékkal kerüljön többe, mint az idén, a benzinárak pe­dig, ha lehet, maradjanak vál­tozatlanok. Mint megtudtuk, az áremelkedések egy része nem januárban, hanem „csúsz­tatva” lépne életbe. A miniszterek megtárgyal­ták a jövő évi költségvetési tervezethez benyújtott módo­sító javaslatokat is, de csak a többletköltséggel nem járókat támogatták. Elfogadta a kabi­net az úgynevezett praxisjog­ról szóló törvénytervezetet. Mint azt GógI Árpád egészség- ügyi miniszter elmondta, a számos feltételhez kötött jo­got minden most praktizáló orvos ingyen kapja meg. A 7000 járóbeteg-ellátásban dol­gozó szakember később elad­hatja, átruházhatja jogát, ám a frissen szakvizsgázottaknak meg kell azt vásárolniuk. A miniszter 1-8 millió forint közötti összegre taksálta egy praxis értékét. A kormány kezdeményezi a Kossuth- és Széchenyi-díjról, valamint a köztársaság né­hány egyéb kitüntetéséről szó­ló törvény módosítását - szá­molt be Borókai Gábor szóvi­vő az egyéb döntésekről. A Kossuth- és a Széchenyi-díj a tervek szerint szebb lesz, mint most: a jelvényt kis szobor váltja fel. A kabinet rendeletet alko­tott a személyazonosító kártya jövő évtől való bevezetéséről. Az egymagában is több célra használható kártyát az ország bármely körzetközpontjában ki lehet majd váltani. Japán segélyt különített el az egészségügy átalakítására Elkésett az átfogó reform Tegnap az Országgyűlés bizottsági ülésekkel folytatta munkáját. Az Egészségügyi és Szociális Bizottságnak az egészségügy reform­jával és európai integrációjával foglalkozó ülésen részt vett Armin Fidler, a Világbank szakértője is. Az egészségügyben radikális változtatásokhoz a kormányzati ciklust tekintve már késő van, de ez nem jelenti azt, hogy mélyreható intézkedéseket nem lehet végrehajtani - vélte Armin Fidler, a Világbank szakértője azon a konzultáción, amelyet az Országgyűlés egészségügyi és szociális bizottságának tagjaival folytatott. A népegészségügyi szakértő emlékeztetett arra, hogy azok­ban az országokban, ahol sike­rült egészségügyi reformot vég­rehajtani, a kormányok mindig a ciklus elején tették meg a szükséges lépéseket. Schvarcz Tibor (MSZP) kifejtette: ah­hoz még nincs késő, hogy a szakma 15-20 éves koncepció kidolgozásába kezdjen. Kifo­gásolta, hogy jelenleg az egész­ségügyi reform előkészítését a gazdasági kabinet irányítja. Armin Fidler beszámolt ar­ról, hogy a japán kormány 500 ezer amerikai dollárnyi segélyt adna Magyarországnak az egészségügyi reform előkészí­téséhez szükséges szakértői anyagok, felmérések elkészíté­séhez. Holló Imre, a Világbank budapesti képviseletének mun­katársa elmondta, hogy a ja­pán segély már egy éve rendel­kezésre áll, a szaktárca eddig azonban nem vette igénybe. Politikai akarat kell az alkotmányos mulasztás elkerülésére A kisebbségek képviselete érdekében Kilényi Géza jogászprofesszor napokban elkészült tanulmánya út­mutató lehet a politikusok számára. Az egykori alkotmánybíró többféle lehetőséget kínál a hazai kisebbségek parlamenti képvise­letének megoldására. A rendezetlenség miatt a parlamentet évek óta alkotmányos mulasztás terheli. kisebbségek parlamentbe jutta­tására többféle alkotmányos le­hetőség is kínálkozik. Kilényi Géza jogászprofesszor tanul­mányában nem rejti véka alá, hogy ő a kisebbségek teljes jogú parlamenti képviseletét támo­gatja.- A parlamentbe kerülés ho­gyanjára azonban több jogi megoldást kínál - nyilatkozta a Ferenczy Europressnek az ille­tékes parlamenti albizottság ve­zetője, Hargitai János. Koráb­ban elutasította a parlament a kisebbségi képviseletről szóló javaslatot, amelyért a mostani koalíció az előző, kétharmados többség birtokában lévő kor­mányt hibáztatja. Az albizottsá- gi elnök ezért nem látja értel­mét, hogy a képviselők által már többször visszautasított megoldást újra a T. Ház elé ter­jesszék, ezért kérte fel a kérdés áttekintésére az egykori alkot­mánybírót. Kilényi professzor szerint az alkotmány olyan keretjogsza­bály, amelyet a parlamenti kép­viselők nagy mozgásszabadság­gal tölthetnek ki. Alkotmányos megoldás lehet, ha a 13 hazai kisebbség esetében nem ötszá­zalékos, hanem kisebb bekerü­lési küszöböt állapítanának meg. Ez Hargitai János szerint nem egyszerű, hiszen a 600 ez­res cigányságnak, valamint a sokkal kisebb létszámú ruszin, vagy bolgár népességnek is azo­nos feltételeket kell szabni. Kilényi másik javaslata szerint az érintettek legitim közösségé­re, az Országos Önkormányza­tokra lehetne bízni, hogy mely képviselőjüket akarják a parla­mentbe küldeni. Ez ugyan nem választás, hanem delegálás, amit az alkotmányunk nem is­mer, ám egységes politikai aka­rattal ez a probléma is megold­ható. (horváth) Hírcsatorna Előrelépés. Magyarország jelen­tősen előrelépett az Európai Unió bel- és igazságügyi előírása­inak átvétele terén, de még szá­mos jogharmonizációs elvárást kell teljesítenünk uniós csatlako­zásunkig - hangzott el a Belügy­minisztérium európai uniós in­tegrációs irodájának, a napok­ban nyilvánosságra hozott uniós országjelentésről tartott keddi tá­jékoztatóján a fővárosban. Módosító indítvány. Horváth Zsolt és Selmeczi Gabriella fideszes képviselők tegnap beje­lentették: módosító indítványt adtak be a jövő évi tb-költ- ségvetésről szóló előterjesztés­hez, amelyben azt javasolják, hogy a gyógyító-megelőző kas­szából másfél százalékot fordít­sanak az ellátás hatékonyságát javító fejlesztésekre. A másfél százalék átcsoportosítása csak­nem öt és fél milliárd forintot je­lentene. Demonstráció. Nem elképzel­hetetlen, hogy a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) utcai demonstrációt szervez november végére vagy december elejére, ha a kormány nem változtat a pedagógusok jö­vő évi béremeléséről szóló aján­latán - közölte kedden Molnár Péter, a PDSZ érdekegyezteté­sért felelős ügyvivője. Elmondta, hogy a kormány 8,25 százalékos béremelési javaslata 2,25 száza­lékos reálbér-növekedést jelente­ne ugyan, szervezetük azonban 13 százalékos emelést tartana a minimálisan elvárhatónak. Egyeztetés. Az őszi érdekegyez­tető tárgyalásokat megelőzően rendszeresen egyezteti álláspont­ját a három reprezentatív vas­utas szakszervezet a bérfejlesz­tésről, a foglalkoztatáspolitiká­ról, a kollektív szerződésről és a munkakörülményekről - álla­podtak meg az érintettek keddi megbeszélésükön, Budapesten. Kedvező tapasztalatok. A „Magyarország régiói - régiók Magyarországa” rendezvényso­rozat eddigi tapasztalatai jók, ahol már tartottak hasonlót való­ban megindult egyfajta regioná­lis szemléletet tükröző közös gondolkodás - hangoztatta az FVM Országos Területfejlesztési Központjának főigazgatója, Sinóros-Szabó Botond kedden Szombathelyen. HÍR-program. A földművelés- ügyi tárca kezdeményezésére Bu­dapesten tegnap megalakult a Hagyományok-ízek-Régiók prog­ram nemzeti tanácsa, amelynek célja a nemzeti örökség részét képező hagyományos és tájjelle­gű élelmiszerek összegyűjtése, il­letve azok gazdasági hasznosítá­sa - figyelembe véve az EU elő­írásait. Sokba került a whiskys elfogása A nyomozás alatt 36 kilogramm kávé fogyott el a rendőrségen A Budapesti Rendőr-főkapitányságnak 30 millió forintjába került Ambrus Attila elfogása. A „whiskys” néven elhíresült bankrabló hat és fél év alatt összesen 185 millió forinttól szabadított meg több OTP- és postafiókot, takarékszövetkezetet, valamint néhány utazási irodát. Ambrus Attila július 10-ei szöké­se óta nagy erőkkel dolgozott a rendőrség azon, hogy ismét rács mögött tudják a rablót. Több tu­cat rendőr, és közrendvédelmis vizsgálta nap nap után a beje­lentéseket, hallgatta ki a whis­kys ismeretségi körébe tartozó személyeket, ismerőseit, lehet­séges segítőit. A szökést követő OTP-rablás után már a Nemzet- biztonsági Szakszolgálat és a Készenléti Rendőrség munka­társai is a budapesti rendőrök segítségére voltak. Keszthelyi József alezredes, a BRFK rablási osztályának veze­tője tegnapi sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy Ambrus Atti­la szökése után megerősített vé­delemmel, operatív figyelőrend­szerrel láttak el mintegy 30 olyan pénzintézetet, amelyeknél feltételezték a whiskys felbukka­nását. Az egyik bank biztonsági kamerája felvételének rendőrsé­gi átvizsgálásakor felfedezték Ambrus Attilát, aki a szalag ta­núsága szerint mintegy 13 per­cet töltött a bankban, ám ott senki nem ismerte fel. A rend­őrök a napfogyatkozás napjára időzítettek egy összehangolt operatív akciót, ez alkalommal azonban nem sikerült Ambrus nyomára bukkanni. A nyomozás során 216 sze­mélyt ellenőriztek, 237 állam- polgári bejelentés után nyomoz­tak és több mint 30 kiemelt bankfiókot tartottak szemmel a rendőrök. Ambrus Attila ismé­telt elfogásáig több mint 71 ezer kilométert tettek meg a szolgá­lati gépkocsik, a nyomozás 108 napja alatt 1123 liter ásványvíz, 36 kilogramm kávé, és 16 te­kercs faxpapír fogyott el. A whiskysről 1650 fénykép ké­szült, amelyet a határállomások­ra, rendőrőrsökre, pénzintéze­tekhez juttatott el a rendőrség. A végeredmény: 3402 oldal irat pontosan 184 844 580 fo­rint elrablása, végül Ambrus At­tila elfogása. H. M. lMestertanárok. Kiváló pedagógiai munkájuk elismeréséül tegnap több tanár kapott magas mi­nisztériumi kitüntetést. Képünkön dr. Kurucz Rózsa, a szekszárdi Illyés Gyula Pedagógiai Főiskola tanszékvezető tanára veszi át a díjat Pokomi Zoltán oktatási minisztertől. fotó: feb/körmendi imre

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents