Új Dunántúli Napló, 1999. november (10. évfolyam, 299-328. szám)
1999-11-18 / 316. szám
10 Dlinántúli Napló Szaktanácsadás 1999. november 18., csütörtök A sertéstenyésztőket leginkább az uniós viszonyok és a piacra jutás lehetőségei érdeklik Az összefogás segíthet A regionális szaktanácsadási központ egyik legfontosabb feladata, hogy a napi munka során hasznosítható információk mellett a piaci változásokra is felkészítse a gazdákat. Mint a szaktanácsadásban résztvevő oktatók tapasztalatai mutatják, erre gyakran nagyobb az igény, mint a konkrét problémák megvitatására. Különösen igaz ez a még mindig értékesítési gondokkal küzdő sertéstartók esetében. Szaktanácsadás Orciban. A kistermelőket is a piaci változások érdeklik Dr. Csató László a PATE kaposvári állattenyésztési karának tanszékvezetője legutóbb Orciban tartott előadást a környék sertéstartó gazdáinak. A felkérés szerint a sertéspiac hazai és uniós helyzetét elemezte. — A sertéstartás hagyományosan egyik legfontosabb ágazata a háztáji termelésnek, így kifejezetten szakmai kérdések ritkábban kerülnek szóba egy-egy szaktanácsadás alkalmából — mondta dr. Csató László. — Egyrészt azért, mert a körülmények nagyrészt adottak, azok megváltoztatásához pedig nincs pénzük a gazdáknak. Ezért inkább arra kíváncsiak, hogy a megtermelt hízókra milyen kereslet várható, hogyan lehetne biztosabbá tenni a piacot. így volt ez Orciban is, ahol az uniós csatlakozással kapcsolatban az EU-tagországok tapasztalatairól is beszéltem a hallgatóságnak. Elmondtam: az uniós országokban a sertéstenyésztés szigorúan piaci alapokon működik, az állam csak akkor avatkozik közbe, ha a külső körülmények miatt adódnak gondok. Az intervenciós felvásárlás, a garantált árak nem jellemzőek, igaz, a rendszer úgy működik, hogy a termelők is nyereséggel dolgozhatnak. — Ez gondolom nem nyugtatta meg a magyar viszonyok közt gazdálkodókat. — Tudomásul kell venni, hogy minden ágazatban vannak hullámvölgyek, amiket csak azok tudnak átvészelni, akik komolyan veszik amit csinálnak, technikailag felkészültek és naprakészen figyelik a piaci változásokat. Ma Magyarországon a sertéstartók többsége nem tudja érvényesíteni érdekeit a piacon. Elsősorban azért, mert a négy-öt kocás gazdaságok kü- lön-külön nem játszanak nagy szerepet a feldolgozók működésében. — Működtethetők az új típusú szövetkezetek a sertéságazatban? Hiszen az összefogás, az együttes fellépés megoldhatná ezt a problémát. — Az új típusú szövetkezésnek természetesen lenne előnye, hiszen ha több termelő együtt adja le a hízóit a feldolgozó már minősíti az állatokat, így többet is fizet értük, ám ugyanez a buktatója is. A kisgazdaságok nem tudnak egységes minőséget produkálni, ezért — mivel a feldolgozók az átlagot veszik figyelembe — akik magasabb költséggel jobb minőséget állítanak elő rosszabbul járnak, akiknek a sertései pedig rosszabbak az átlagnál többet kapnak értük mint járna. így persze hamar megbomlik a szövetkezet egysége. Ennek ellenére ez a jövő útja, mert közösen a technológiai fejlesztéseket és a minőségi takarmányozást is könnyebb megvalósítani az értékesítés mellett.- A szaktanácsadásokon hallottak Ön szerint megjelennek a napi gyakorlatban? — Egy főállású szaktanácsadói hálózat a gazdák kontrolljával talán hatékonyabb lenne, de biztos vagyok abban, hogy amiket az előadásokon és az azt követő beszélgetéseken megtudnak az érdeklődők azokat hasznosítani tudják. És ez a lényeg. Baranya is erősített Úgy tűnik, Baranya megyében is a tél a szaktanácsadás szezonja. November utolsó heteiben és decemberben szinte egymást érik az előadások a megye különböző településein. Az FM hivatal és a falugazdászok alapos munkát végeztek, amikor felmérték az igényeket. Már a szaktanácsadási igények témaköreiből is lemérhető egy-egy térség agrárgazdaságának összetétele, állítják a szakértők. Ha ez így van, akkor Baranya megyében a baromfi- tartók elsöprő többségben vannak, hiszen csak a következő három-négy héten öt településen igényelték a gazdák, hogy ebben a témakörben tartsanak előadást a szakemberek. Pécsen a kacsa és libatenyésztés valamint a májtermelés lesz egy szaktanácsadás témája, Pécsvá- radon és Mohácson az ágazat jövőjéről lesz szó, Mágocson pedig a baromfitenyésztés témaköréből a tartástechnológiáról és a takarmányozásról szeretnének új ismeretekkel gazdagodni a termelők. Az állattenyésztési témák amúgy is gyakrabban kerülnek elő mint más ágazatok. A sertéstartók is öt helyen várják a szaktanácsadókat. Mohácson, Sásdon, Siklóson Szent- lőrincen elsősorban a piaci helyzet változásairól, illetve a húsminősítésről szeretnének hallani, de a tartási takarmányozási kutatások eredményeiről is hallhatnak előadást. Az ágazatot a szarvasmarha tenyésztők és a méhészek is képviselik a szaktanács- adás területén. Előbbi témában Szentlőrincen, utóbbiról Szigetváron lesz szó. A növénytermesztés témakörében a veszélyes gyomnövényekről és a védekezés lehetőségeiről Szigetváron, a gyógynövény-termesztésről Pécsen, a kertészetről Sely- lyén, a búza, kukorica és a napraforgó termesztésről, a vetésszerkezet kialakításról és az ágazat költségelemzéséről pedig Mágo-cson tartanak előadást. Bemutatkoznak az alközpontok Palánk: a múlt kötelez A szaktanácsadási központ munkáját három megyében hét alközpont segíti. Tolna megyében a szekszárd-palán- ki Csapó Dániel középiskola, valamint a lengyeli Apponyi Sándor szakképző iskola erősíti a fontos információk áramlását. A Sió mellett, csodálatos környezetben található Csapó Dániel középiskola az 1929- ben alapított Magyar Királyi Mezőgazdasági Szakiskola jogutódja. Palánk jól csengő név a magyar mezőgazdaságban, hisz diákjai olyan alapot kaptak, kapnak, amivel jól megállják helyüket a mező- gazdaságban. A középiskola és szaktanácsadási alközpont alaptevékenysége középiskolai oktatás, szakmunkásképző iskolai oktatás, valamint technikusképzés.- Az átalakuló munkaerő- piac tette szükségessé a középfokú szakképzési igényeknek megfelelő változtatást — mondta Horváthné Kiss Ida igazgató. — Ezt a célt szolgálja a világbanki szakképzési rendszer, amelynek keretében a mezőgazdasági és élelmiszeripari szakmacsoporton belül indítunk középiskolai osztályokat. Ezekben (érettségivel záród óan) a túlzottan specializált szakmai oktatás helyett mindkét szakmacsoportban széleskörű alapozó képzés folyik. Indítjuk — a tizedik osztály elvégzése után — a szakmunkás osztályokat; sütő, tejtermékgyártó, húsfeldolgozó és szarvasmarha-tenyésztő szakokon. Technikusképzés területén érettségi után bor- és üdítőital-ipari technikus, szakirányú érettségi után sütő-, cukrásztechnikus, valamint mezőgazdasági technikus szakon tanulhatnak a fiatalok. A mezőgazdasági képzésben résztvevő tanulók az iskola tanüzemében sajátítják el a gyakorlati tudnivalókat. Kertészeti és növénytermesztési gyakorlókért, tanistállók, géppark — gépparkot kiszolgáló épületek, magtár, 113 hektár földterület a szakmai képzés színterei. A szántóföldi területeken kukoricát, silókukoricát, őszi búzát, őszi árpát, zabot, lucernát termesztenek. Az állattartó telepen szarvas- marha, sertés, ló és juh tenyésztése folyik. — A kötelező iskolai oktatáson túl iskolánk a mezőgazda- sági képzéssel együtt biztosítja tanulói számára az úgynevezett zöldkönyv, mezőgazdasági vontatóvezetői jogosítvány megszerzésének lehetőségét, valamint szakmai elméleti és gyakorlati képzést közösen is végzünk a Minerág Kft-vel a vállalkozás képzés terén, amelyet a svájci-magyar vállalkozás fejlesztési alapítvány Neu- chateli egyetem által kiállított bizonyítvány tanúsít. A szaktanácsadás keretén belül a szarvasmarha-tenyésztés különös tekintettel a tejhigiénia területére, a későbbiekben a tejfeldolgozásra, talajtani, tápanyag-, takarmánygazdálkodási és kukorica, valamint kalászos gabona- fajtakísérletek, a Varga-Trans- fer-rel együtt pedig a lótenyésztés és lovasturizmus területén tudunk közreműködni. Lengyel: folyamatos fejlődés Gróf Apponyi Sándor a nemzeti múzeumra hagyta lengyeli kastélyát, ebben működik ma a róla elnevezett mezőgazdasági szakképző iskola. A 770 lakost számláló Lengyel Tolna megye nyugati szélén helyezkedik el, közvetlenül Baranya megye határán. A névadó gróf családjának kihalása után 1930-ban a lengyeli uradalom teljes felszerelésével, a kastély teljes berendezésével a Magyar Nemzeti Múzeum tulajdonába került. Alapítványi uradalomként működött 1945-ig, akkor a szántóterületet felosztották 67 család között. A földhöz jutott cselédségben merült fel a gondolat, hogy a kastélyban mezőgazdasági iskolát kellene létesíteni. Az iskola 1946 októberében az Apponyi kastélyban kezdte meg működését, mint mezőgazdasági középiskola. Volt mezőgazdasági Középiskola, Állami Mező- gazdasági Gimnázium, Növénytermesztési Technikum, tanfolyamos képzési központ. 1954-1963-ig Kétéves mezőgazdasági szakiskolai képzés folyt. 1963-tól mező- gazdasági szakmunkásképző iskola lett, majd 1981-től a szakközépiskolai képzés is beindult. Azóta folyamatos a fejlődés: növénytermesztő gépész, általános kertész szakok is elindultak, ma pedig már gazda- és gazdasszony- képzés is folyik Lengyelen. Az intézmény terveiről dr. Tóth György igazgató elmondta: - Á Nemzeti Alaptanterv követelményeinek megfelelő 9-10. évfolyamos képzést, a 10. évfolyam után mezőgazdasági jellegű OKJ szerinti szakmák oktatását, valamint különféle szakokon az érettségire épülő technikusképzést szeretnénk bevezetni. Részt veszünk a felnőttoktatásban, tanfolyamos képzésben. A gyakorlati oktatás a tangazdaságban folyik. A tangazdaság főbb adatai: 130 ha szántóterület, 7 ha kertészet, és van egy állattartó telep. A szántón lucerna, búza, árpa, borsó, napraforgó, siló- és szemes kukorica terem. A növénytermesztés főleg az állatállományunk takarmány- szükségletét elégíti ki. Az állattartó telepen szarvasmarha, sertés és juhtenyésztés folyik. Kertészetünk 7 ha területen szolgálja a gyakorlati oktatást. — Iskolánk egyik fontos célja a vidéken élő, nehezen szocializálható, többszörösen hátrányos helyzetű gyermekek szakmai képzése és lehetővé tétele a társadalomba való beilleszkedésbe. Ugyancsak fontos célunk, a speciális szakiskolai képzéstől a 10. osztályra épülő szakképzésen, az érettségire épülőn technikusképzésen át az akkreditált felsőfokú szakképzésig a mezőgazdasági ágazati szakmák oktatásán keresztül kell feladatainkat ellátni — mondta az igazgató. Az iskola stratégiai alapelvei: Az OKJ és szakmák szerinti beiskolázás meglévő feltételekkel történő képzésének folyamatos biztosítása - A környezeti nevelés középpontba állítása - A biogazdálkodási technológiák oktatásának fejlesztése, biofarm kialakítása, gyógynövénytermesztés oktatása - A falusi turizmus, idegenforgalom oktatás — Az enyhén szellemi fogyatékos tanulók mezőgazdasági szakképzése - A felsőfokú akkreditált szakképzés beintegrálása - Felnőttképzés: - szaktanácsadás — szakmunkások szakközépiskolája le- velezős képzés. Együttműködő FM Hivatalok A megyei földművelési hivatalok komoly szerepet vállalnak a regionális szaktanácsadási központ munkájában. Falugazdász hálózatuk méri fel az igényeket, és ezek alapján dől el, hol, milyen témában kik tartsanak előadásokat. A hivatalok maguk is kezdeményeznek rendezvényeket, és mindhárom megyében komolyan veszik ezt a feladatot. Somogy méhészkongresszust tervez Somogy megyében 70 ezer méhcsaládot gondoznak a méhészek. Az általuk idén előállított 2700 tonna méz jelentős mennyiség, még az országos 16 ezer tonnát figyelembe véve is. A jó termés azonban kínálati piacot eredményezett, és a felvásárlók igyekeznek ezt kihasználva letömi az árakat. Tavaly a 270 forintos felvásárlási árral szemben 790 forintos fogyasztói ár állt, ami azt mutatja, hogy a termelőknek tenniük kell valamit érdekeik védelmében. Varga Gábor hivatalvezető-helyettes elmondta: ez az oka, hogy egy méhészkonferenciát szerveztek, ahol dr. Becz Miklós a minisztérium főosztályvezető-helyettese mondja el többek között a beszerző-szolgáltató-értékesítő szövetkezetben rejlő lehetőségeket a méhészek számára. Becz Miklós már a tárca jövő évi terveit is ismerve érkezik Kaposvárra, így azt is el tudja mondani, hány új szerveződést lesz érdemes létrehozni a régióban. A rendezvény december 7-én lesz a PATE kaposvári karának előadótermében. Tolnai tanácsadás-csúcs Idén az első 10 hónapban 1010 szaktanácsadói előadást szerveztek Tolna megyében. A munka nagy részét a falugazdász hálózat végezte, összesen több, mint tízezren voltak kíváncsiak az előadásokra. Bea József a Tolna megyei FM hivatal vezetője elmondta, hogy az új forma, ami az 500 ezer forint árbevételt el nem érő regisztrált termelőket veszi célba, és amelynek motorja a regionális szaktanács- adói központ szintén kedvező fogadtatásra talált a megyében. Ebben is a falugazdászok működtek közre, ők mérték fel az igényeket és továbbították a témajavaslatokat. Eddig hét előadás illetve bemutató segítette ebben a formában a termelőket. Ezen túl a gazdálkodók képzését szakkönyvek és kiadványok megjelentetésének támogatásával is segítették. A munka azonban még nem ért véget erre az évre, már csak azért sem, mert — mint Bea József hozzátette — a téli időszakban várhatóan egyre több helyről érkezik igény a tanácsadásra. A legközelebbi előadásra éppen ma kerül sor Attalában, ahol a téma a baromfitenyésztés, az előadó pedig dr. Kalmár Sándor a Pannon Egyetem kaposvári karának professzora lesz. MEGHÍVÓ Az Európai Unió állattenyésztési és takarmányozási rendszerei címmel 1999. november 19-én a PATE Továbbképzési Osztályán - Kastély épület - tanfolyami előadásokra kerül sor. Részvételi hozzájárulás: 5.000 forint/fő 9-11 óráig 11-12.30 óráig 12.30-13 óráig Kacsa- és lúdtenyésztés Előadó: dr. Bogernfürst Ferenc egyetemi tanár, PATE ÁTK Állati takarmányozás az EU-szabályozás tükrében Előadó: Szabó Csaba, egyetemi tanársegéd, PATE ÁTK Ebéd 13-15 óráig Juhtenyésztés Előadó: Toldi Gyula tanszéki mérnök, PATE ÁTK Szeretettel várunk minden érdeklődőt! * ( 1 4 í v
