Új Dunántúli Napló, 1999. november (10. évfolyam, 299-328. szám)

1999-11-17 / 315. szám

8 Dlinántúli Napló Politikai Vitafórum 1999. november 17., szerda Üzenet az önkormányzatoknak Ezekben a hetekben lázas munka folyik mind a parla­mentben, mind az önkormány­zatoknál: készül a 2000. év költségvetése. A költségvetés a politikai célok tükröződése a bevételek és kiadások rovatok­ban, s az ország készülő költ­ségvetése az önkormányzatok szemszögéből rendkívül lehan­goló. Az a sikerpropaganda, amely az önkormányzatokkal kapcsolatos kormányszabályo­zást jellemezte, sajnos nem igazolódik. Minden költségvetésnek üzenete van. Ennek a mostani­nak annyi, hogy ami nem kor­mányfüggő, az jó esetben hely- benjárásra ítélt és minden, ami kormányfüggő, az az előzőek rovására jelentősen túlfinan­szírozott. Ha az önkormányzatokkal kapcsolatos „hurrászabályo- zással” vetjük össze a valós té­nyeket, láthatjuk, hogy azok költségvetési kiadásainak nö­vekedése lényegesen elmarad az államháztartás összes ki­adásainak növekedésétől. 2002-re a teljes államháztartás 26 százalékkal, az önkormány­zati alrendszer pedig csupán 14 százalékkal nagyobb kiadá­si lehetőségekkel fog rendel­kezni, mint 1998-ban. Ennek hatására az önkor­mányzatok részesedése az ál­lamháztartáson belül 21,7 szá­zalékról 19,6 százalékra csök­ken, miközben a központi költségvetés részesedése 50 százalékról 53 százalékra nö­vekszik. Az államháztartás bevételei­ben az adóbevételek és ezen belül a személyi jövedelemadó egyre nagyobb hányadot képvi­sel. E tendenciák ellentmondás­ban állnak egyrészt az állam- háztartás korszerűsítésének decentralizációs követelmé­nyeivel, másrészt az önkor­mányzatok szintjére leadott feladatok reális forrásbiztosítá­si lehetőségeivel. A helyi önkormányzatok és a helyi kisebbségi önkormány­zatok részére javasolt 2000. évi támogatások és az átenge­dett személyi jövedelemadó együttes összege 6,3 százalék­kal haladja meg az 1999. évi előirányzatot. Az önkormány­zatok folyamatosan bővülő fel­adataihoz nem biztosítottak a többletforrások. A készülő tör­vényjavaslatot ezek finanszíro­zásához a fedezetet többletfor­rás helyett forráscserével oldja meg. Nem igaz az az állítás, hogy szabad felhasználású pénzesz­közöket kapnak az önkor­mányzatok, hiszen a lejuttatott pénzek többsége „címkézett”, bértábla kötelez a kifizetésre. Az alanyi jogon járó rész folya­matosan csökken. A helyben maradó sze­mélyi jövede­lemadó 5 szá­zalék, nagyon kevés, a nor­matív alapon elosztott 35 százalék pe­dig egyfajta ál­lami támoga­tásként működik, s nem az ön- kormányzatok szabadságát gerjeszti. Összességében ez a szabá­lyozás az önkormányzatok tönkretételének szabályozása, a nagyvárosok számára egyér­telműen hátrányos. Ezáltal to­vább folyik a kényszerű va­gyonfelélés, és azokat a forrás­hiányokat, amelyeket az el­múlt évi, illetve az ez évi sza­bályozásból az önkormányza­tok elszenvednek, lehetetlen lesz kezelni. Dr. Toller László MSZP Az 1956-os munkástanácsok Vasárnap volt. 1956 október 28. Bátor, nemes szívű embe­rek gyűltek össze Pécsett a Színház téren lévő szakszerve­zeti székházban. Akkor még nem tudták, nem is tudhatták, hogy tettükkel történelmet csi­nálnak. Nem tudhatták azt sem, hogy az utókor csak több mint har­minc év után tesz igazságot, is­meri el tettük történelmi jelen­tőségét. Az akkori gyűlésen résztve­vők azért jöttek össze, hogy ke­zükbe vegyék a sorsuk, az éle­tük, tehát a mindennapi boldo­gulásuk irányítását. Az összefo­gás erejében bízva megalakítot­ták a Baranya Megyei Munkás­ság Nemzeti Tanácsát. Országszerte alakultak meg a munkástanácsok. 1956. október 30-án tartották országos gyűlé­süket és ott fogadták el azt a ha­tározatot, amely egyértelműen kinyilvánította a munkásság akaratát. Erről a határozatról írja Bili Lomax angol történész: „...ez a határozat egyike a legszabato- sabb formulának, amelyet vala­ha is megfogalmaztak arról, mi­ként kell megalkotni a gyárak munkásirányításának struktúrá­ját. ” A munkás önirányítás meg­szervezése mellett politikai kö­veteléseket is megfogalmaztak. Mit is akartak? Akarták: az or­szágunk függetlenségét, szabad választások kiírását, parlamen­táris demokráciát, a szólás- és gyülekezési szabadságot, függet­len szakszervezeteket, és termé­szetesen akarták a részvételüket a gyárak, üze­mek, intézmé­nyek irányítá­sában. Olyan gazdasági és politikai rend­szer megalko­tására töreked­tek, ahol nem létezik korlát­lan és. kizárólagos hatalom. A munkástanácsok történelmi szerepe akkor valósult meg, amikor megjelentek az utcán az elnyomás tankjai. Gosztonyi Péter történész ezt így fogalmazta meg: „Hiába ül­tek a parlamentben Kádár és mi­niszterei, hiába adták ki külön­böző határozataikat, intézkedése­iket, az országot gyakorlatban nem ők vezették, még csak nem is kormányoztak. Az események irányítása most egy olyan intéz­mény kezébe jutott, amely ugyan fiatal volt, néhány hetes múltra nézhetett vissza, de valós össznépi politikai erővé és egy erőszak nél­küli ellenállás zászlóvivőjévé nőt­te ki magát 1956. november 4-e után. A magyar munkástaná­csokról van szó!” A munkástanácsok ellenálló tevékenységüket 1956 januárjá­ig tudták folytatni. Addig, amíg meg nem jelentek a munkahe­lyeken a megszállók és a felfegy­verzett magyar különítmények, közismert nevükön a pufajká- sok. Ekkor a féktelen gyűlölet tala­ján kiteljesedett a terror. Perényi József, Munkástanácsok Országos Szövetsége Szövetségi tanácstitkár Közösségi társadalom A Munkáspárt hosszú távú programjának egyik legfonto­sabb eleme a kapitalista társa­dalom felváltása olyan közös­ségi, szocialista társadalommá, amelynek a központjában az egyén méltósága áll, lehetővé teszi az ember értékeinek ma­radéktalan kibontakoztatását, szavatolja élő környezetünk fennmaradását, mindenki szá­mára egyenlő jogokat és való­ságos politikai szabadságot biz­tosít és lehetővé teszi az egyén és a társadalom harmóniáját. A rendszerváltás utáni tíz év történései világossá tették szá­munkra, hogy a kapitalizmus nem jelentett kiutat sem a gaz­dasági, sem a politikai bajaink­ból. Nem jó belpolitikai téren sem és nem jó a külpolitikai eredményeink szempontjából sem. Nem biztosítja nemzeti adottságaink korábbinál sikere­sebb kihasználását, nem ered­ményez a többség számára jobb életfeltételeket, nem erősí­ti, hanem gyengíti hazánk önál­lóságát, nem közelebb visz, ha­nem távolit a világfejlődés po­zitív folyamataitól. Ez abból adódik, ami a tőke egyik legfontosabb ismérve: a tőke, mint a kapitalista társa­dalmi forma legfontosabb mozgatórugója, igen önző. Ezért még a legjobban műkö­dő kapitalista társadalmi for­ma legfontosabb mozgatórugó­ja, igen önző. Ezért még a leg­jobban működő kapitalista rendszerben sem bontakozhat­nak ki az ember értékei, sőt egyre inkább a tőke érde­keinek rende­lődnek alá a nemzetek ér­dekei is. Ha a múlt­ra gondo­lunk, azt kell hogy mond­juk: új szocialista társadalomra van szükség. A szocializmus korábbi magyarországi kísérle­te - bár kétségtelen eredmé­nyekkel járt - sok mindenben nem volt sikeres. A világ, s ben­ne hazánk is megváltozott, így visszatérésre, ismétlésre nincs lehetőség. Szükség sincs rá. Egészen biztos, hogy egy más történelmi helyzetben az új magyar szocializmus is más lesz. A mi általunk elképzelt szo­cialista társadalom egyenlő esélyeket biztosít, gazdaságilag és szociálisan igazságos. Az emberek egyenlők, s a társada­lom egyaránt jó az egyénnek és a közösségnek, anyagi és politi­kai biztonságot nyújt a társada­lom valamennyi részvevőinek, jó hatással van a gazdaságra, a környezetvédelemre, a kultú­rára, az egészségügyre és min­den olyan, a társadalmat érintő kérdésre keresi a választ, amely foglalkoztatja a széles néptö­megeket. Ezek a fent említett ismérvek a „közösségi társada­lom” , mint a lehető legigazsá­gosabb társadalmi forma is­mérvei. Fratanolo János Munkáspárt Márton András győzött, a jobboldal nyert! A Fidesz-Magyar Polgári Párt pécsi szervezete nagy örömmel vette, hogy a történelmi belvá­ros polgárai jelentős számban vettek részt a november 7-i idő­közi önkormányzati választá­son. Ez a felelős magatartás minden tiszteletet megérdemel. Köszönjük, hogy szavazataikkal elsöprő arányú, 63%-os győze­lemhez segítették a nemzeti- keresztény-szabadelvű pártok közös jelöltjét, Márton Andrást. Ehhez a szép sikerhez szük­ség volt arra, hogy a jelölésre jo­gosult Fidesz helyi szervezete a legnehezebb pillanatban felül­emelkedjen szűk pártérdekén és a sok jó jelölt közül merje egy kisebb párt, az MDNP tagját felkérni képviselőjelöltnek. Kö­szönet illeti az FKgP-t és a KDNP-t azért, mert e szokatlan jelölés ellenére azonnal felsora­kozott jelöltünk mögött. Na­gyon fontos volt, hogy az MDF és az MKDSZ helyi szervezetei is támogatásukról biztosítottak bennünket. Meg kell köszön­nünk a MIÉP felelős döntését, hogy a helyzetet átérezve le­mondott a jelöltállítás jogáról egy olyan kerületben, ahol erős szavazói bázissal rendelkezik. A jobboldali pártok ezzel a példátlan összefogással a város­ra telepedő, lehetőségeinket be­árnyékoló tolleri politikai stílus és kapcsolatrendszer veszélyei­re hívták fel a figyelmet és moz­gósították a vá­lasztókat. A magas részvé­teli arány és a jobboldal min­den képzeletet felülmúló győ­zelme azt mu­tatta, hogy a belvárosi pol­gárok pontosan látják, hogy mi folyik a városban és nem kérnek az üres sikerpropagandából. így Toller Lászlóra és csapatára az időközi választáson vereséget mértek a pécsiek. Mi pedig ezzel az eredmény­nyel egyértelmű politikai felha­talmazást kaptunk választóink­tól közgyűlési munkánk folyta­tásához és kiteljesítéséhez. ígér­hetem, hogy ebből a felhatalma­zásból új erőt merítve közösen dolgozunk tovább a város érde­kében tenni akarókkal. Novem­ber 7-én nem az Auróra szólt, hanem rést ütöttünk a helyi ön­célú politizálás falán. Célunk nem lehet más, mint az, hogy 2002-ben a múltba küldjük ezt a stílust, és a városnak újra felelős polgármestere legyen. Márton András győzelme a pécsi jobb­oldal összefogásának új origója. A választás eredményét az ab­ban részt vevő jobboldali pártok nem vihetik haza, az szét nem hordható, csak tovább épithető. Körömi Attila Fidesz pécsi elnök Igenis van koncepció! Farmervilág Raskó György volt föld­művelődésügyi államtitkár szeptember 28-án az ECONO­MY 2002 Csoport fórumán ki­jelentette: „Az agrár-tárcának nincs koncepciója, ad hoc dön­téseket hoz”. Raskó György kijelentéseivel egyáltalán nem lehet egyetérte­ni, ugyanis az agrártárca ko­moly koncepcióval, szakmai megalapozottsággal igyekszik a „padlóra fektetett” mezőgazda­ságot, vidéket talpra állítani. Kialakult egy áldatlan álla­pot a mezőgazdaságban. Mind­ez nem a mostani koalíciós irá­nyítás felelőtlensége. Raskó György valószínű, hogy az ő ideje alatti koncepciótlan irá­nyítással keveri össze a mosta­ni helyzetet. 1990-től kezdve nyolc éven keresztül a mezőgazdaság telje­sen mellőzött ágazattá vált.- Rákényszerítették a termő­földhöz értő, ragaszkodó em­bereket arra, hogy középkori módszerekkel műveljék terüle­tüket.- Fokozatosan nem jutott pénz műtrágyára.- A tsz-ek amortizáló­dott, összeesz- kábált gépei lassan roncste­lepre kerül­nek. (Ezekkel dolgoztak ed­dig.)- Növényvé­dő szert a gazdálkodók esetleg prospektuson láthattak. Tenyészállat-vásárlásra sem jutott pénz. A földművelésügyi tárca nem véletlenül kéri a 413 milliárd forintot. Meg kell adni a hu­szonnegyedik órában a vidék­nek azt, amit elmulasztottak az elődök. A mostani irányításban igen­is van koncepció. Ezek az elképzelések egy szélesebb réteghez szólnak, akik sajnos ez ideig rabszolgák voltak saját földjükön. A farmervilágnak már régen virágoznia kellene hazánkban. Jobb későn, mint soha. Bánhidi János, FKgP Belvárosi Alapszervezet Pécs PÁRTHÍREK Az MSZP ingyenes jogsegélyszolgálatot tart november 22-én, hét­főn 17 órától a Tüzér utcai mozgalmi házban. Regionális Választmány. Az MDF Regionális Választmánya (Ba­ranya, Somogy, Tolna) november 19-én, 16 órakor Komlón tartja so­ron következő ülését. A Magyar Demokrata Fórum vezetői megvi­tatják a térség, a régió, különösen Komló égető problémáit, közép és hosszú távú programját. Nemzeti Konzervatív Fórumklub. Újból indul Pécsett az MDF Apáca u. 16. alatti irodájában a hétfő esti klub-beszélgetéssorozat. November 22-én 16-18 óra között a klub vendégei Székely Gábor, a Gazdakörök Országos Szövetségének alelnöke és dr. Habjánecz Ti­bor, a Gazdakör Országos Választmányának alelnöke. Az est témája a magyar mezőgazdaság kitörési pontjai a gazdák szemszögéből. Kékkői Zoltán, az FKgP országgyűlési képviselője november 18-án, csütörtökön az FKgP Bm-i szervezetének székházában (Pécs, Széche­nyi tér 18. sz.) 14 órától 18 óráig fogadónapot tart. November 19-én, pénteken 18 órától Hosszúhetényben, a művelődési házban tart foga­dóórát a borászati törvény módosításaival kapcsolatban. A Bocskai Szabadegyetem „A tudás társadalma” címmel elő­adást tart november 20-án, szombaton 15 órai kezdettel a Domini-. kánus Házban. Előadó: dr. Csath Magdolna. A tényeket elferdíteni bűn Érdeklődéssel olvassuk az Új Dunántúli Naplóban a politi­kai híreket, a „Rendszerváltás Pécsett és Baranyában” című cikksorozatot. A legutóbb meg­jelentekkel kapcsolatban a Kis­gazda Szövetség Megyei Szer­vezete, valamint a Történelmi Független Kisgazdapárt Me­gyei Elnöksége az alábbi észre­vételt teszi. Az FKgP jelenlegi megyei el­nöke „Az eszme és a hatalom­vágy keveredése” című cikkben emlékezik a rendszerváltás évei­re úgy, hogy ő 1994 decemberé­ben lépett be a Kisgazdapártba. A Vér testvérekre hivatkozik, Elemérre és Lajosra. Érdekes, ők sohasem voltak testvérek. Nagy Ferenc József beszél­getésünk során megemlítette, hogy dr. Ács Imrét 1999. febru­ár 23-a körül ismerte meg, a Kisgazdapárt újjáalakulásának 10. évfordulóján, amikor is Ács Imre bemutatkozott neki, mint a megyei szervezet elnöke. Ér­dekes! Akkor mit csinált dr. Ács Imre 1990-ben? A kisgaz­dapárt alapitói közül miért nem ismeri senki? Hangya Antalnak egy deka föld sincs a nevén. A kárpótlá­son kapott föld az 1945 óta kis­gazdapárti tag nagymamáját és édesanyját illette meg. Ő egy darab kárpótlási jegyet sem vá­sárolt. Az 1994-es választási törvény változást hozott többek között a megyei önkormányzatok vo­natkozásában is. Ott álltak párt nélkül azok, akik nagyon szeret­tek volna újra megyei képvise­lők lenni. Kellett keresni egy pártot. Először megalakították a Polgári Kör Baranyáért társa­dalmi egyesületet, majd szövet­séget ajánlottak több pártnak. Sajnos a Kisgazdapárt volt az, aki befogadta őket és választási szövetséget kötött. (Akkor dr. Ács Imre még a Polgári Kör tag­ja volt, nem kisgazda). A sikeres választások után (8 fő került a megyei közgyűlésbe) Ács Imre gyorsan belépett a kisgazdapárt­ba, így lehetett frakcióvezető. A megyei közgyűlésben nem sokáig volt csend és nyugalom, a Polgári Kör és a Kisgazda- párt megyei vezetése között megromlott a viszony. Ennek egyik fő oka a közgyűlésben megüresedett megyei elnöki tisztség volt. Az FKgP megyei elnöksége a meglevő koalíció­val kívánt tovább dolgozni, dr. Ács Imre, Püski Mátyás és dr. Kurucsai Csaba viszont más­ban gondolkodott. Ők írták alá azt a kezdeményezést (1995. július 19.), hogy rendkívüli közgyűlést kell összehívni, me­lyen Tóth Sándort kell elnök­nek megválasztani. így lett MSZP-s elnöke a megyének. Dr. Ács Imre bizottsági tagsá­gokat kapott, a Harkányi Gyógyfürdő Rt. felügyelőbi­zottsági tagságát stb. Csupán az eszme vezérelte? Pető Sándor Történelmi FKgP Baranya Megyei Elnöksége, Hangya Antal Kisgazda Szövetség

Next

/
Thumbnails
Contents