Új Dunántúli Napló, 1999. november (10. évfolyam, 299-328. szám)
1999-11-17 / 315. szám
8 Dlinántúli Napló Politikai Vitafórum 1999. november 17., szerda Üzenet az önkormányzatoknak Ezekben a hetekben lázas munka folyik mind a parlamentben, mind az önkormányzatoknál: készül a 2000. év költségvetése. A költségvetés a politikai célok tükröződése a bevételek és kiadások rovatokban, s az ország készülő költségvetése az önkormányzatok szemszögéből rendkívül lehangoló. Az a sikerpropaganda, amely az önkormányzatokkal kapcsolatos kormányszabályozást jellemezte, sajnos nem igazolódik. Minden költségvetésnek üzenete van. Ennek a mostaninak annyi, hogy ami nem kormányfüggő, az jó esetben hely- benjárásra ítélt és minden, ami kormányfüggő, az az előzőek rovására jelentősen túlfinanszírozott. Ha az önkormányzatokkal kapcsolatos „hurrászabályo- zással” vetjük össze a valós tényeket, láthatjuk, hogy azok költségvetési kiadásainak növekedése lényegesen elmarad az államháztartás összes kiadásainak növekedésétől. 2002-re a teljes államháztartás 26 százalékkal, az önkormányzati alrendszer pedig csupán 14 százalékkal nagyobb kiadási lehetőségekkel fog rendelkezni, mint 1998-ban. Ennek hatására az önkormányzatok részesedése az államháztartáson belül 21,7 százalékról 19,6 százalékra csökken, miközben a központi költségvetés részesedése 50 százalékról 53 százalékra növekszik. Az államháztartás bevételeiben az adóbevételek és ezen belül a személyi jövedelemadó egyre nagyobb hányadot képvisel. E tendenciák ellentmondásban állnak egyrészt az állam- háztartás korszerűsítésének decentralizációs követelményeivel, másrészt az önkormányzatok szintjére leadott feladatok reális forrásbiztosítási lehetőségeivel. A helyi önkormányzatok és a helyi kisebbségi önkormányzatok részére javasolt 2000. évi támogatások és az átengedett személyi jövedelemadó együttes összege 6,3 százalékkal haladja meg az 1999. évi előirányzatot. Az önkormányzatok folyamatosan bővülő feladataihoz nem biztosítottak a többletforrások. A készülő törvényjavaslatot ezek finanszírozásához a fedezetet többletforrás helyett forráscserével oldja meg. Nem igaz az az állítás, hogy szabad felhasználású pénzeszközöket kapnak az önkormányzatok, hiszen a lejuttatott pénzek többsége „címkézett”, bértábla kötelez a kifizetésre. Az alanyi jogon járó rész folyamatosan csökken. A helyben maradó személyi jövedelemadó 5 százalék, nagyon kevés, a normatív alapon elosztott 35 százalék pedig egyfajta állami támogatásként működik, s nem az ön- kormányzatok szabadságát gerjeszti. Összességében ez a szabályozás az önkormányzatok tönkretételének szabályozása, a nagyvárosok számára egyértelműen hátrányos. Ezáltal tovább folyik a kényszerű vagyonfelélés, és azokat a forráshiányokat, amelyeket az elmúlt évi, illetve az ez évi szabályozásból az önkormányzatok elszenvednek, lehetetlen lesz kezelni. Dr. Toller László MSZP Az 1956-os munkástanácsok Vasárnap volt. 1956 október 28. Bátor, nemes szívű emberek gyűltek össze Pécsett a Színház téren lévő szakszervezeti székházban. Akkor még nem tudták, nem is tudhatták, hogy tettükkel történelmet csinálnak. Nem tudhatták azt sem, hogy az utókor csak több mint harminc év után tesz igazságot, ismeri el tettük történelmi jelentőségét. Az akkori gyűlésen résztvevők azért jöttek össze, hogy kezükbe vegyék a sorsuk, az életük, tehát a mindennapi boldogulásuk irányítását. Az összefogás erejében bízva megalakították a Baranya Megyei Munkásság Nemzeti Tanácsát. Országszerte alakultak meg a munkástanácsok. 1956. október 30-án tartották országos gyűlésüket és ott fogadták el azt a határozatot, amely egyértelműen kinyilvánította a munkásság akaratát. Erről a határozatról írja Bili Lomax angol történész: „...ez a határozat egyike a legszabato- sabb formulának, amelyet valaha is megfogalmaztak arról, miként kell megalkotni a gyárak munkásirányításának struktúráját. ” A munkás önirányítás megszervezése mellett politikai követeléseket is megfogalmaztak. Mit is akartak? Akarták: az országunk függetlenségét, szabad választások kiírását, parlamentáris demokráciát, a szólás- és gyülekezési szabadságot, független szakszervezeteket, és természetesen akarták a részvételüket a gyárak, üzemek, intézmények irányításában. Olyan gazdasági és politikai rendszer megalkotására törekedtek, ahol nem létezik korlátlan és. kizárólagos hatalom. A munkástanácsok történelmi szerepe akkor valósult meg, amikor megjelentek az utcán az elnyomás tankjai. Gosztonyi Péter történész ezt így fogalmazta meg: „Hiába ültek a parlamentben Kádár és miniszterei, hiába adták ki különböző határozataikat, intézkedéseiket, az országot gyakorlatban nem ők vezették, még csak nem is kormányoztak. Az események irányítása most egy olyan intézmény kezébe jutott, amely ugyan fiatal volt, néhány hetes múltra nézhetett vissza, de valós össznépi politikai erővé és egy erőszak nélküli ellenállás zászlóvivőjévé nőtte ki magát 1956. november 4-e után. A magyar munkástanácsokról van szó!” A munkástanácsok ellenálló tevékenységüket 1956 januárjáig tudták folytatni. Addig, amíg meg nem jelentek a munkahelyeken a megszállók és a felfegyverzett magyar különítmények, közismert nevükön a pufajká- sok. Ekkor a féktelen gyűlölet talaján kiteljesedett a terror. Perényi József, Munkástanácsok Országos Szövetsége Szövetségi tanácstitkár Közösségi társadalom A Munkáspárt hosszú távú programjának egyik legfontosabb eleme a kapitalista társadalom felváltása olyan közösségi, szocialista társadalommá, amelynek a központjában az egyén méltósága áll, lehetővé teszi az ember értékeinek maradéktalan kibontakoztatását, szavatolja élő környezetünk fennmaradását, mindenki számára egyenlő jogokat és valóságos politikai szabadságot biztosít és lehetővé teszi az egyén és a társadalom harmóniáját. A rendszerváltás utáni tíz év történései világossá tették számunkra, hogy a kapitalizmus nem jelentett kiutat sem a gazdasági, sem a politikai bajainkból. Nem jó belpolitikai téren sem és nem jó a külpolitikai eredményeink szempontjából sem. Nem biztosítja nemzeti adottságaink korábbinál sikeresebb kihasználását, nem eredményez a többség számára jobb életfeltételeket, nem erősíti, hanem gyengíti hazánk önállóságát, nem közelebb visz, hanem távolit a világfejlődés pozitív folyamataitól. Ez abból adódik, ami a tőke egyik legfontosabb ismérve: a tőke, mint a kapitalista társadalmi forma legfontosabb mozgatórugója, igen önző. Ezért még a legjobban működő kapitalista társadalmi forma legfontosabb mozgatórugója, igen önző. Ezért még a legjobban működő kapitalista rendszerben sem bontakozhatnak ki az ember értékei, sőt egyre inkább a tőke érdekeinek rendelődnek alá a nemzetek érdekei is. Ha a múltra gondolunk, azt kell hogy mondjuk: új szocialista társadalomra van szükség. A szocializmus korábbi magyarországi kísérlete - bár kétségtelen eredményekkel járt - sok mindenben nem volt sikeres. A világ, s benne hazánk is megváltozott, így visszatérésre, ismétlésre nincs lehetőség. Szükség sincs rá. Egészen biztos, hogy egy más történelmi helyzetben az új magyar szocializmus is más lesz. A mi általunk elképzelt szocialista társadalom egyenlő esélyeket biztosít, gazdaságilag és szociálisan igazságos. Az emberek egyenlők, s a társadalom egyaránt jó az egyénnek és a közösségnek, anyagi és politikai biztonságot nyújt a társadalom valamennyi részvevőinek, jó hatással van a gazdaságra, a környezetvédelemre, a kultúrára, az egészségügyre és minden olyan, a társadalmat érintő kérdésre keresi a választ, amely foglalkoztatja a széles néptömegeket. Ezek a fent említett ismérvek a „közösségi társadalom” , mint a lehető legigazságosabb társadalmi forma ismérvei. Fratanolo János Munkáspárt Márton András győzött, a jobboldal nyert! A Fidesz-Magyar Polgári Párt pécsi szervezete nagy örömmel vette, hogy a történelmi belváros polgárai jelentős számban vettek részt a november 7-i időközi önkormányzati választáson. Ez a felelős magatartás minden tiszteletet megérdemel. Köszönjük, hogy szavazataikkal elsöprő arányú, 63%-os győzelemhez segítették a nemzeti- keresztény-szabadelvű pártok közös jelöltjét, Márton Andrást. Ehhez a szép sikerhez szükség volt arra, hogy a jelölésre jogosult Fidesz helyi szervezete a legnehezebb pillanatban felülemelkedjen szűk pártérdekén és a sok jó jelölt közül merje egy kisebb párt, az MDNP tagját felkérni képviselőjelöltnek. Köszönet illeti az FKgP-t és a KDNP-t azért, mert e szokatlan jelölés ellenére azonnal felsorakozott jelöltünk mögött. Nagyon fontos volt, hogy az MDF és az MKDSZ helyi szervezetei is támogatásukról biztosítottak bennünket. Meg kell köszönnünk a MIÉP felelős döntését, hogy a helyzetet átérezve lemondott a jelöltállítás jogáról egy olyan kerületben, ahol erős szavazói bázissal rendelkezik. A jobboldali pártok ezzel a példátlan összefogással a városra telepedő, lehetőségeinket beárnyékoló tolleri politikai stílus és kapcsolatrendszer veszélyeire hívták fel a figyelmet és mozgósították a választókat. A magas részvételi arány és a jobboldal minden képzeletet felülmúló győzelme azt mutatta, hogy a belvárosi polgárok pontosan látják, hogy mi folyik a városban és nem kérnek az üres sikerpropagandából. így Toller Lászlóra és csapatára az időközi választáson vereséget mértek a pécsiek. Mi pedig ezzel az eredménynyel egyértelmű politikai felhatalmazást kaptunk választóinktól közgyűlési munkánk folytatásához és kiteljesítéséhez. ígérhetem, hogy ebből a felhatalmazásból új erőt merítve közösen dolgozunk tovább a város érdekében tenni akarókkal. November 7-én nem az Auróra szólt, hanem rést ütöttünk a helyi öncélú politizálás falán. Célunk nem lehet más, mint az, hogy 2002-ben a múltba küldjük ezt a stílust, és a városnak újra felelős polgármestere legyen. Márton András győzelme a pécsi jobboldal összefogásának új origója. A választás eredményét az abban részt vevő jobboldali pártok nem vihetik haza, az szét nem hordható, csak tovább épithető. Körömi Attila Fidesz pécsi elnök Igenis van koncepció! Farmervilág Raskó György volt földművelődésügyi államtitkár szeptember 28-án az ECONOMY 2002 Csoport fórumán kijelentette: „Az agrár-tárcának nincs koncepciója, ad hoc döntéseket hoz”. Raskó György kijelentéseivel egyáltalán nem lehet egyetérteni, ugyanis az agrártárca komoly koncepcióval, szakmai megalapozottsággal igyekszik a „padlóra fektetett” mezőgazdaságot, vidéket talpra állítani. Kialakult egy áldatlan állapot a mezőgazdaságban. Mindez nem a mostani koalíciós irányítás felelőtlensége. Raskó György valószínű, hogy az ő ideje alatti koncepciótlan irányítással keveri össze a mostani helyzetet. 1990-től kezdve nyolc éven keresztül a mezőgazdaság teljesen mellőzött ágazattá vált.- Rákényszerítették a termőföldhöz értő, ragaszkodó embereket arra, hogy középkori módszerekkel műveljék területüket.- Fokozatosan nem jutott pénz műtrágyára.- A tsz-ek amortizálódott, összeesz- kábált gépei lassan roncstelepre kerülnek. (Ezekkel dolgoztak eddig.)- Növényvédő szert a gazdálkodók esetleg prospektuson láthattak. Tenyészállat-vásárlásra sem jutott pénz. A földművelésügyi tárca nem véletlenül kéri a 413 milliárd forintot. Meg kell adni a huszonnegyedik órában a vidéknek azt, amit elmulasztottak az elődök. A mostani irányításban igenis van koncepció. Ezek az elképzelések egy szélesebb réteghez szólnak, akik sajnos ez ideig rabszolgák voltak saját földjükön. A farmervilágnak már régen virágoznia kellene hazánkban. Jobb későn, mint soha. Bánhidi János, FKgP Belvárosi Alapszervezet Pécs PÁRTHÍREK Az MSZP ingyenes jogsegélyszolgálatot tart november 22-én, hétfőn 17 órától a Tüzér utcai mozgalmi házban. Regionális Választmány. Az MDF Regionális Választmánya (Baranya, Somogy, Tolna) november 19-én, 16 órakor Komlón tartja soron következő ülését. A Magyar Demokrata Fórum vezetői megvitatják a térség, a régió, különösen Komló égető problémáit, közép és hosszú távú programját. Nemzeti Konzervatív Fórumklub. Újból indul Pécsett az MDF Apáca u. 16. alatti irodájában a hétfő esti klub-beszélgetéssorozat. November 22-én 16-18 óra között a klub vendégei Székely Gábor, a Gazdakörök Országos Szövetségének alelnöke és dr. Habjánecz Tibor, a Gazdakör Országos Választmányának alelnöke. Az est témája a magyar mezőgazdaság kitörési pontjai a gazdák szemszögéből. Kékkői Zoltán, az FKgP országgyűlési képviselője november 18-án, csütörtökön az FKgP Bm-i szervezetének székházában (Pécs, Széchenyi tér 18. sz.) 14 órától 18 óráig fogadónapot tart. November 19-én, pénteken 18 órától Hosszúhetényben, a művelődési házban tart fogadóórát a borászati törvény módosításaival kapcsolatban. A Bocskai Szabadegyetem „A tudás társadalma” címmel előadást tart november 20-án, szombaton 15 órai kezdettel a Domini-. kánus Házban. Előadó: dr. Csath Magdolna. A tényeket elferdíteni bűn Érdeklődéssel olvassuk az Új Dunántúli Naplóban a politikai híreket, a „Rendszerváltás Pécsett és Baranyában” című cikksorozatot. A legutóbb megjelentekkel kapcsolatban a Kisgazda Szövetség Megyei Szervezete, valamint a Történelmi Független Kisgazdapárt Megyei Elnöksége az alábbi észrevételt teszi. Az FKgP jelenlegi megyei elnöke „Az eszme és a hatalomvágy keveredése” című cikkben emlékezik a rendszerváltás éveire úgy, hogy ő 1994 decemberében lépett be a Kisgazdapártba. A Vér testvérekre hivatkozik, Elemérre és Lajosra. Érdekes, ők sohasem voltak testvérek. Nagy Ferenc József beszélgetésünk során megemlítette, hogy dr. Ács Imrét 1999. február 23-a körül ismerte meg, a Kisgazdapárt újjáalakulásának 10. évfordulóján, amikor is Ács Imre bemutatkozott neki, mint a megyei szervezet elnöke. Érdekes! Akkor mit csinált dr. Ács Imre 1990-ben? A kisgazdapárt alapitói közül miért nem ismeri senki? Hangya Antalnak egy deka föld sincs a nevén. A kárpótláson kapott föld az 1945 óta kisgazdapárti tag nagymamáját és édesanyját illette meg. Ő egy darab kárpótlási jegyet sem vásárolt. Az 1994-es választási törvény változást hozott többek között a megyei önkormányzatok vonatkozásában is. Ott álltak párt nélkül azok, akik nagyon szerettek volna újra megyei képviselők lenni. Kellett keresni egy pártot. Először megalakították a Polgári Kör Baranyáért társadalmi egyesületet, majd szövetséget ajánlottak több pártnak. Sajnos a Kisgazdapárt volt az, aki befogadta őket és választási szövetséget kötött. (Akkor dr. Ács Imre még a Polgári Kör tagja volt, nem kisgazda). A sikeres választások után (8 fő került a megyei közgyűlésbe) Ács Imre gyorsan belépett a kisgazdapártba, így lehetett frakcióvezető. A megyei közgyűlésben nem sokáig volt csend és nyugalom, a Polgári Kör és a Kisgazda- párt megyei vezetése között megromlott a viszony. Ennek egyik fő oka a közgyűlésben megüresedett megyei elnöki tisztség volt. Az FKgP megyei elnöksége a meglevő koalícióval kívánt tovább dolgozni, dr. Ács Imre, Püski Mátyás és dr. Kurucsai Csaba viszont másban gondolkodott. Ők írták alá azt a kezdeményezést (1995. július 19.), hogy rendkívüli közgyűlést kell összehívni, melyen Tóth Sándort kell elnöknek megválasztani. így lett MSZP-s elnöke a megyének. Dr. Ács Imre bizottsági tagságokat kapott, a Harkányi Gyógyfürdő Rt. felügyelőbizottsági tagságát stb. Csupán az eszme vezérelte? Pető Sándor Történelmi FKgP Baranya Megyei Elnöksége, Hangya Antal Kisgazda Szövetség
