Új Dunántúli Napló, 1999. november (10. évfolyam, 299-328. szám)
1999-11-15 / 313. szám
2 Dunántúli Napló Világtükör 1999. november 15., hétfő Hírcsatorna A szerb belső ellenzék és a külföldi diaszpóra képviselői zárónyilatkozatot írtak alá a vasárnapi, szentendrei tanácskozáson, a szerb ortodox egyház múzeumában. Ezzel immár hivatalosan is kinyilvánították a Milosevics-rezsim elleni együttműködésüket. Az aláírási ceremóniát követően tartott sajtóértekezleten Sándor koronaherceg, a Karadjordjevics-ház trónörököse köszönetét mondott Magyarországnak azért, hogy lehetővé tette a tanácskozás megrendezését. A szerbiai ellenzéki pártvezetőket vasárnap fogadta Martonyi János külügyminiszter is. Bugár Bélát ismét elnökévé választotta a Magyar Koalíció Pártja (MKP). A szlovák kormánykoalícióhoz tartozó magyar párt II. kongresszusán, Észak- Komáromban, vasárnapra virradóra 300 küldött titkos szavazással döntött az elnök és a 7 alel- nök személyéről. Bili Clinton amerikai elnök elindult Európába, tíznapos kőrútjára. Első állomása Törökország lesz, ahol előbb Ankarában tárgyal, majd Isztambulban részt vesz az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) csúcsértekezletén. Clinton ellátogat Görögországba is, bár ottani tartózkodásának időtartamát - tekintettel a már zajló, illetve még hevesebbnek várt Ameri- ka-ellenes tüntetésekre - lerövidítették. Az izraeli-palesztin tárgyalások a végleges béke-megállapodásról vasárnap folytatódtak. Izraeli közlés szerint a Jeruzsálemtől nyugatra lévő Neve liánban tartott megbeszéléseken a feleknek sikerült megállapodniuk a tárgyalások menetrendjéről. Nem importálhat áramot a Wienstrom bécsi áramellátó magyar erőműi partnerétől. A Verbundgesellschaft - az osztrák ELMÜ - már korábban megtagadta az importált áram átvezetését. Most Hannes Famleiter gazdasági miniszter is a Verbundgesellschaftnak adott igazat. A hivatalos indoklás szerint nem hozható be áram olyan országokból, amelyek még nem liberalizálták saját árampiacukat. Az Egyesült Államok haditengerészetének kutatóhajója megtalálta és kiemelte az október 31-én szerencsétlenül járt egyiptomi utasszállító gép második adatrögzítő berendezését, az úgynevezett fekete dobozt. Az eddigi vizsgálatok szerint menet közben a gép mindkét hajtóművét leállították. Moszkva nem tekinti érvényesnek a korábbi béke-megállapodásokat A csecsének segítik az oroszokat Gyökeres fordulat történt: a csecsen nép az orosz szövetségi erőkkel együtt szabadítja fel a köztársaságot a banditák és terroristák uralma alól - jelentette ki az orosz nemzetbiztonsági tanács szombati ülésén elnöklő Vlagyimir Putyin kormányfő. Putyin példaértékűnek nevezte, hogy Gudermesz, a második legnagyobb csecsen város - sokak szerint a leendő főváros - átfésü- lése szombaton incidensek nélkül befejeződött, s a belügyi egységeket, a rendőröket a helyi lakosság elöljárói segítették. A hetekkel ezelőtt körülzárt városból gyakorlatilag kiszorították a szakadár fegyvereseket, bár a város már korábban sem volt hajlandó befogadni a vahabita szélsőségeseket. A gudermeszi lakosság vezetői a véráldozatok elkerülésére tárgyalásokat kezdeményeztek az orosz katonasággal, segítségüket ajánlva a város bevételének békés forgatókönyvéhez. Az utcákat két napon keresztül átfésülő csaknem kétezer orosz rendőr alig talált fegyvereket, mindössze néhány lövedéket és vadászpuskát foglaltak le. A városban szombaton nagygyűlést taitottak a szövetségi erők támogatására, s egyben megkezdték a humanitárius segélyek kiosztását. Az orosz nemzetbiztonsági tanács ülésén megvitatták az isztambuli EBESZ-csúcsértekezlet előkészítését, tekintettel arra, hogy azon felvetődhet Csecsenföld kérdése is. Vlagyimir Putyin a csecsen problémáról külön megbeszélést folytatott Alekszandr Lebegy krasznojarsz- ki kormányzóval is. Lebegy tábornok írta alá ugyanis 1996-ban orosz részről - akkor a nemzet- biztonsági tanács titkáraként - a kétéves háborúnak véget vető orosz-csecsen béke-megállapodásokat Haszavjürtben, és ezeket 1997-ben, a moszkvai orosz-csecsen csúcstalálkozón Borisz Jelcin orosz és Aszlan Maszhadov csecsen elnök aláírásával is megerősítette. Moszkva azonban már nem tekinti érvényesnek az egyezségeket, noha azok változatlanul léteznek. Kucsma és unokája FOTÓ: FEB/REUTERS Választások Ukrajnában Vasárnap az urnák elé vonultak az ukránok, hogy megválasszák a függetlenné vált ország nyolcéves történelmének harmadik elnökét. A második fordulóban az október 31-én legtöbb szavazatot kapott két jelölt indult a legfőbb közjogi méltóságért: Leonyid Kucsma jelenlegi államfő, aki két héttel korábban a voksok 36,49 százalékát nyerte el, valamint Petro Szimonenko, az Ukrajnai Kommunista Párt első titkára, aki 22,24 százalékot szerzett. A választási kampány igen éles fordulataira utalt az a nyilatkozat, amely szerint „az ukrán pénz, a hrivnya és az egész bank- rendszer az utóbbi két hónapban történelmének egyik legbizonytalanabb korszakát élte át.” Ezt a hét végén Viktor Juscsenko, az ukrán nemzeti bank elnöke jelentette ki. Véleménye szerint a választási kampány idején egyes erők megpróbálták politikailag és gazdaságilag szétzilálni Ukrajnát. Békés célú bomba- és rakétakutatók Az orosz katonai kutatások, elsősorban a nukleáris haditechnika agyközpontjai azok az úgynevezett titkos városok voltak, amelyek nem szerepeltek semmiféle térképen, és róluk még tudni sem volt szabad. Ezekben a katonai kutatóvárosokban a legképzettebb szakemberek dolgoztak, szinte hermetikusan elzárva a külvilágtól. A szovjet éra elmúltával ezeken a településeken nemcsak az ellátás színvonala csökkent, hanem jószerivel a munkalehetőség is elfogyott, hiszen Oroszországban elapadtak a haditechnikára fordítható korábbi hatalmas pénzek. Bármilyen furcsa, az amerikaiak siettek Moszkva segítségére: 1998-ban a washingtoni törvényhozás jelentős összeget szavazott meg arra, hogy megköny- nyítsék az orosz szakemberek számára a „békés átmenetet”. A látszólag önzetlen segítség annak megelőzését célozta, hogy az orosz tudósok bomba- és rakétaépítési szakértelmüket más, „bizonytalan” irányban (például Észak-Koreában, Iránban, Líbiában) kamatoztassák. A korábban kevés nyilvánosságot kapott program most azért került a The Washington Post címlapjára, mert a spórolós kongresszus a felére, 7,5 millió dollárra csökkentette ezt a támogatást. Nem is elsősorban a kötelező takarékosság miatt, hanem főleg azért, mert egy meglehetős megütközést keltett tanulmány szerint az Oroszországba átpumpált pénzek egy részéből olyan kutatókat finanszíroztak, akik katonai terveken dolgoznak. Ezért a jövőben csak ellenőrzés mellett folyósíthatok a pénzek. A csökkentett költségvetésű program most egyetlen, ám sokak szerint még mindig a legjelentősebb kutatóbázisra, a Moszkva környéki Szárovra, az „oroszországi Los Alamosra” koncentrál Az itteni orosz kutatók „pacifikálásának” legutóbbi sikere, hogy a múlt hónapban már létrejött az a kereskedelmi vállalkozás, amely a világon bárhol eladható, békés célú csúcsszoftverek készítésére szakosodott. Ferenczy Europress A magyarság helyzete a Vajdaságban Orbán Viktor Kopácson Orbán Viktor kétnapos horvátországi látogatásának záróeseményeként szombaton részt vett Kopácson a magyar kormány anyagi segítségével újjáépített református templom felavatásán. Az istentiszteleten Tőkés László Királyhágó-melléki református püspök hirdetett igét. Orbán Viktor szerint a ma- gyar-horvát stratégiai partnerség felépítésének akkor van értelme, ha az nem függ pártpolitikai szempontoktól, hanem a két ország hosszabb távú érdekein alapul. Ezek az érdekek pedig nem aszerint alakulnak, hogy az egyik vagy másik országban éppen ki kormányoz. A miniszterelnök kiemelte, hogy ma a Vajdaságban feszültebb a helyzet, mint az utóbbi két hónapban bármikor. Megjegyezte, hogy erről nem hallott a magyar médiában, és nem akar ugyan tanácsokat adni a sajtónak, de érdemes lenne felfigyelniük arra, hogy a Vajdaságban most fontos, az összmagyarságra kiható jelentőségű dolgok történnek. „Mindannyian abban vagyunk érdekeltek, hogy a nemzetközi közvélemény figyelmét kellő élességgel irányítsuk rá azokra az eseményekre, amelyek most ott történnek, és kedvezőtlenek a Vajdaságban élő magyarság számára” - hangsúlyozta. Orbán Viktor emlékeztetett arra, hogy Jugoszláviát megkülönböztető intézkedések sújtják, és a tél nehéz helyzetbe hozhatja az ottani magyarságot. „Minden magyar állampolgárt arra kellene kérnünk: erejéhez mérten járuljon hozzá ahhoz, hogy átsegíthessük a magyar településeket ezen az időszakon” - jelentette ki a kormányfő. A lipcsei per utóélete Kapjanak-e kegyelmet az NDK volt vezetői? Az időkülönbség hatása az emberi szervezetre Hogyan kell a belső órát átállítani? Bármennyire hihetetlenül hangzik, mégis igaz: mindenkinek van belső órája. A szervezet alkalmazkodóképességét mi sem bizonyítja jobban, mint a nyári-téli óraátállítás: ilyenkor minden nagyobb megrázkódtatás nélkül sikerül átprogramoznunk önmagunkat. De az igazi gondot nem ez a plusz-mínusz egy óra okozza. Sokan kelnek útra, hogy meglátogassák a tengerentúli ismerősöket, rokonokat, s ez meglehetősen megviseli a szervezetet. Hogyan tudjuk megkönnyíteni magunknak ezt az átállást? Először is célszerű időben felkészülni az utazásra. Nemcsak a repülőjegyet és a devizát kell idejében megvenni: érdemes minden egyéb ügyet is időben elrendezni, hogy elkerülhető legyen a fejvesztett kapkodás. További jó tanács: ne foglaljunk olyan repülőre visszautat, amely kora reggel érkezik Európába. Szervezetünknek jobb és könnyebb, ha a távoli kontinensről kora este indulunk. Több nagy légitársaság már egy ideje hosz- szan elnyújtható alvófotelokat állított be a repülőgépek kevésbé drága, úgynevezett economic- osztályaira is, hogy ezáltal is kényelmesebbé tegye a megzavart életritmusú utasok dolgát. Az utazás előtti napokban igyunk sok gyümölcslevet. A sárgarépalé sokak szerint kifejezetten segíti az átállást. Napközben is rágcsálhatunk sárgarépát, és mindenképpen igyunk elegendő vizet. Amennyiben megoldható, mérsékeljük a szénsavas italok és a kávé fogyasztását, valamint kerüljük a cigarettát. Étkezzünk könnyen. A menü sem mindegy: amennyiben nyugati irányba indulunk el, együnk fehérjedús ételeket, halat, tejterméket. Kelet felé menet az orvosok szerint fogyaszthatunk szénhidrátban gazdagabb ételeket, mint például zöldséget, gyümölcsöt és kenyeret. Utazás előtt vásároljunk magunknak egy másik órát is. Ennek segítségével előre tudatosíthatjuk magunkban, mire készülünk. Aki keletre indul, már néhány nappal előtte menjen egy-egy órával korábban ágyba, és keljen reggel korábban. így is szoktathatja szervezetét a világ körüli úthoz. Tóth Zsuzsanna Magyarok is mentenek. Vasárnaptól már húsz magyar önkéntes és négy különlegesen kiképzett kutya segíti a mentést a péntek esti törökországi földrengés térségében. A halottak száma több százra tehető, életben maradt áldozatok megtalálására egyre kevesebb a remény. Vasárnapra virradóra újabb erős utórezgés rázta meg a térséget. fotő: feb/reuters Német kormányzati és ellenzéki politikusok vasárnap annak a nézetüknek adtak hangot, hogy kegyelemben kellene részesíteni az egykori keletnémet állampárt három vezetőjét, akiket november 8-án másodfokon is több évi börtönre ítéltek. Hans-Ulrich Klose (bPD), a Bundestag volt alelnöke helyénvalónak minősítette az amnesztia gondolatát. Mint mondta, a tűzparancsot és következményeit jogi értelemben kell feldolgozni, ez pedig az elsőfokú ítélettel már megtörtént. Hasonló állásponton van Vera Lengsfeld CDU-képviselő, egykori keletnémet polgárjogi aktivista is, úgy fogalmazott, hogy nem ellenezné, ha a három egykori politikus kegyelmet kapna. Ellenkező esetben könnyen mártírokká válhatnak a nagyszámú PDS-szimpa- tizáns szemében. Rainer Eppelmann (CDU) szintén támogatta az amnesztiát, hozzátéve ugyanakkor, hogy annak feltétele: a három elítélt ismerje el bűnösségét. A lipcsei szövetségi bíróság múlt hétfőn helybenhagyta a berlini tartományi bíróság 1997 augusztusában született döntését, amely Egon Krenzet, Günter Schabowskit és Günther Kleibert bűnösnek mondta ki a belnémet határon érvényben volt túzparancsban és az agyonlőtt menekülők ügyében. Krenzre, az NDK utolsó államfőjére hat és fél, Schabowski és Kleiber egykori PB-tagokra 3-3 évi szabadságvesztést szabtak ki a lipcsei perben. Dollár-euró: döntetlen Az euró, az Európai Unió közös pénze egyelőre még csak papíron, de nem bankjegypapíron van forgalomban: a közös valuta árfolyamát jegyzik, abban lehet számlát nyitni, átutalni, számolni. Ám az új pénz a valóságban csak 2002-től jelenik meg, akkor is csak azokban az államokban, amelyek véglegesen elkötelezik magukat nemzeti valutájuk feladása és az új bevezetése mellett. Amíg azonban mindez tisztázódik, máris folyik a csendes birkózás az euró és a nagy ve- télytárs, az amerikai dollár között. Lényegében arról van szó, hogy sikerül-e visszaszorítani a dollárt, mint a világ vezető fizető- és elszámolási eszközét. A „mérkőzés” első menete a dollár sikerét hozta: az euró árfolyama csökkent, ám a pénzügyi szakemberek szerint közép- és hosz- szú távon az euró lesz a nyertes. A bizakodást azzal magyarázzák, hogy míg a közelmúltig az amerikai gazdaság gyors ütemű korszerűsítése elsősorban az USA-ba vonzotta az európai és a japán tőkét, addig most a fellendülő európai gazdaság egyre nagyobb hatást gyakorol a befektetőkre. A szakértők szerint az euró árfolyama a dollárral szemben tovább fog emelkedni, s 2000 közepére várhatóan 1,15 dollár tesz majd ki egy eurót. FEB
