Új Dunántúli Napló, 1999. november (10. évfolyam, 299-328. szám)

1999-11-12 / 310. szám

Hídverés az életfához 1999. november 12., péntek________________________________________HÁTTÉR - RIPORT A pécsi önkormányzat még az előző ciklusban hozott döntéseivel ja­nuár végére kész tények elé állította a kovácstelepi - és közvetve az uránvárosi - lakosságot: egy hypermarket felépítéshez eladta a város­rész mellett húzódó Béke park északi részét. Közel másfél ezer alá­írással támogatott lakossági felzúdulás támadt belőle a télen, amikor kiderült, de visszacsinálni már nem lehetett az ügyletet. A lakosság viszont kapott egy ígéretet, amit igencsak számon tartott. Most úgy látszik, a fejleményekben egy boldogabb szakasz következik, bár a folytatásra nincs garancia. Az ügynek azonban nagyon jót tett a most Pécsre települt áruházak versengése. Január 29-én a helyszínen nem­csak a jeges szélvihar miatt zor- dult el a lakossági fórumon részt­vevő kovácstelepiek hangulata. Télvíz idején áttelepítésre váró, gyökerestől „kitépett” földlabdás fákat is látták a Szatyor Győző faragta Béke-kapu közelében. Az eredeti elképzelés az volt, hogy a város vendégei itt a Béke park­ban egy-egy fát elültetnek, és így kialakul egy emlékpark. Négy fá­ig jutottak. Az elsőt Farkas Ber­talan magyar űrhajós ültette 1984 őszén. Január végén ezek a fák is átte­lepítésre várnak. A városházi újabb fórumon a kovácstelepiek még mindig nemcsak a park megcsonkítása miatt keseregtek, hanem az eljárás módja miatt is. Hiszen nem is sejtették a föld­munkák megkezdéséig, hogy a Béke park északi részét eladta a város egy hypermarket építésé­hez. Az ingatlanaik értékvesztése miatt is aggódó kovácstelepiek szerint a Béke park közkedvelt és ideális pihenőhely volt, bár jó­val több törődést érdemelt volna.- Minden magára valamit adó város a rehabilitációs pihenést szolgáló közparkjait igyekszik bővíteni. Itt készen volt az eleve ilyen célra szánt terület - mond­ta akkoriban Kalla Gábor, a haj­dani Pécsi Kertészeti és Parképí­tő Vállalat nyugalmazott főmér­nöke, kertész-, illetve okleveles táj- és kertépítész mérnök, aki kovácstelepi lakosként is tiltako­zott a park megcsonkítása ellen. A városházi fórum nem hozta meg a lakosság által remélt ered­ményt, hogy az önkormányzat visszavásárolja a Béke-kapu körü­li részt. Nem volt miből. A Tesco sem volt hajlandó a tervezett épület hossztengelyét megfordí­tani, sem 30 méterrel északabbra húzódni vele, mert kötötték a közlekedési lehetőségek és előírá­sok. A cég csak öt méternyi ar­rébb húzódást vállalt. A polgár- mester meg azt, hogy egy nagy sportpályával délen kibővítik a parkot. Ám ennél sokkal fonto­sabb az Ígéret, hogy a park felújí­tásának teljes terve hamarosan elkészül, és a megvalósításába az önkormányzat mellett oroszlán- részt vállalva beszáll a Tesco is. A park eddigi centrumát felújítva délebbre telepítik át. „Most már nagyon odafigye­lünk” - figyelmeztettek a lakos­ság szószólói. Mindezek ellené­re történhetett volna úgy is, hogy az Ígéret beváltása a szokásos előre nem látott körülmények miatt tovább és tovább halasztó­dik, és közben átcsúszik a felej­tés elleplező homályába. Zalay Buda, a Polgármesteri Hivatal főosztályvezető-helyette­se magánemberként, táj- és kert­építész mérnökként is örül. Sőt hivatalnokként is: a januári hely­színi fórumon reá záporoztak a szidalmak. Neki muszáj volt rá­érni és oda elmenni.- A városházi iroda - azóta már főosztály - szervezte a la­kossági fórumon megígértek tel­jesítését. Most már elmondha­tom, hogy a lakossággal többszö­ri egyeztetés után a tervező végül azt a programot, amit meghatá­roztunk a számára, megvalósítot­ta. Szeptember elején a kivitele­zővel megkötötték a szerződést. És ami még örvendetesebb: ahogy a Tesco Global Áruházak Rt. az áruház nyitására vállalta a parkfelújítás első szakaszának el­végzését is. Nem kis dologról van szó: 12 millió forintos a parkfelújítás. Mit tartalmaz az új? Végül is négy hektár volt a régi park. A hozzá tartozó szántóval együtt volt közel hat hektár. Most pedig hat hektárnál nagyobb park lesz, miután a Kinizsi-pálya is beke­rült ebbe a rekreációs parkba. Kispályás foci-, tenisz- és kosár­labdapálya lesz itt. A tervezett funkciók: kutyafuttató önálló ke­rítéssel és kapuval, kicsik játszó­tere, nagyok játszótere, pihenő­padok, ivókutak, több száz nö­vény - fák, örökzöldek, díszcser­jék -, gyalogút.- Úgy tudom, hogy a park első féléves fenntartását a Tesco meg­rendeli. A program szerint ve­gyes használatú pihenőpark-terü­let, rekreációs igényeket elégít ki - mondja a főosztályvezető-he­lyettes. A terveket a lakossági képvise­lőkkel is végig egyeztették. Kalla Gábor is részt vett benne, úgy is, mint kovácstelepi lakos, úgy is, mint a Városszépítő és Városvé­dő Egyesület képviselője, és ter­mészetes szakemberként is.- Úgy érzem, érdemes volt küzdenünk. Ha nem erőszakos­kodunk, talán ellaposodik az ügy, a területcsökkentést nem pótolták volna ki, pénzt nem ad­tak volna a felújításhoz, a díszka­put elvitték volna. A Tesco igaz­gatójának igencsak határozottan megmondtuk: ha ellenségeket akarnak a szomszédban, csak csinálják, de nem fog jóra vezet­ni. Használt, értett belőle. Elég úri módon megadják, amit meg­ígértek. Pedig elég gyakran törté­nik úgy hasonló esetekben, hogy amikor megkapják az építési en­gedélyt elkezdenek visszakozni, a végén vicik-vacakkal kiszúrják a reklamálók szemét. Itt nem ez történt. Megvalósult az is, hogy Kertváros irányából is legyen a Béke parknak kapuja, felirattal, új híddal. A legnagyobb öröm­mel lehet erről beszélni. Minden­ki kivette belőle a részét. Volt egyeztető jó szándék a lakosság részéről, a polgármesteri hivatal nekiállt szervezni, a Tesco adta a pénzt. Helyszíni bejárásokat is tartottunk. Az egész lényege: a békekaput nem engedtük elvin­ni. Felújítva kerül vissza. Ezen túl lesz - Szatyor Győző által el­készítve - egy szép, fából fara­gott elemekből álló játszótér, ami eddig nem volt. A lezsugorí­tott terület díszfákkal, díszcser­jékkel bővül. Délen területnöve­kedés áll be a sportpályákkal. Azok közül egy kompletten meg­valósul, a többi tereprendezési szinten marad. Majd a városnak kellene folytatni a munkát. Szó­val, ahhoz képest, hogy milyen sötéten indult, elég jól végződött az ügy. Egyedül azok - érthető mó­don - nincsenek most sem meg­nyugodva, akiknek a családi há­za legközelebb került a keleti ol­dalon az építményhez, mert at­tól félnek, hogy hátulról lesz az árufeltöltés, éjjel, illetve hajnal­ban.- Erre azt erőltettük ki, hogy vastagabb zöld sáv legyen, amely ha 5-6 év múlva megtestesedik, jó hangtompítóként szolgál. Ez az egésznek az egyetlen kivédhe­tetlenül beteg pontja. Egyébként annyi zöldet, amennyit csak le­het, a Tesco beültetett, és nem el­lenkezik egyáltalán. Ám az lenne a lényeg, hogy a város fejezze be a parkot, mert erre nagy garanci­át - a szándékon túl - egyelőre nem látok. Az első teljesítési határidő ok­tóber végén volt. A Plaza és a Tesco versengenek egymással, hogy minél előbb nyissanak. A Tesco előre akarta hozni a áru­ház megnyitását, és azzal egy időben szerette volna a parkot is átadni. Ebből az meg is valósult, hogy a régi park áthelyezésének munkáját elvégezték a kivitele­zők, a műszaki átadás október utolsó hetében megtörtént. No: vember végére a park vadonatúj részei is elkészülnek, akkor lesz az ünnepélyesre tervezett átadás. Mivel Kovácstelepről leg­könnyebben a Béke parkon ke­resztül lehet megközelíteni a Tescót, így automatikus forga­lomnövekedés is várható a park­ban, mert lesz egy kis sétaút a patak partján. És egy új híd is. Ez Kovácstelep közepén a Sza­tyor Győző életfájának centru­mába vezet. És a felső híd is megmarad, az alsó sportpályák­hoz vezet. És van negyedik is, egy ácsolt kishíd: a lakosság csi­nálta. Az ünnepélyes átadásra azt tervezik, hogy szimbolikusan Kovácstelep 23 utcájának 23 fa lesz ültetve a parkban. Táblák jel­zik majd , melyik fa melyik utcát jelképezi. Vagyis meg lesz örökít­ve, hogy a lakosság mennyire ka­paszkodott a parkhoz és az élet­fához, ahova végül is sikerül hi­dat verni az önkormányzat és a cég eredeti anyagi érdekei ellené­re, ám az újabbakkal összhang­ban. Dunai Imre A megújult park hat hektár területen kapott helyet fotó: tóth l. ’ J hetedik oldal Jegyzet Zöld arany Nyilvánvaló, hogy az arany elveszíti történe­lem előtti időktől őrzött szerepét. Általános érték­mérőként a bankok tre­zorjaiból immár a fémol­vasztókba, a szemét­dombra kerül a sárga fém. Amelyért öltek, amelynek megszerzése felett vigadtak, Klondike-ban világra szóló le­gendákat szült, s Kroiszosz óta a halmozott gazdagság hírhor­dozója. Mert ma már sok féle arany­ról tudunk. A feketéről (olaj), a fehérről (kábszer), piros (ételízesítő), kék (éjszakai mu­lató). Azt persze nem állíthat­juk, hogy mindegyik értékmé­rő és -megőrző, de az előbbi kettőre ráragasztott aranykate­gória találónak tűnik. Kis ha­zánkban fémaranybánya nin­csen. Földrajzi mázli. Kivár­tuk, amíg megroggyan a tekin­télye, amíg sok egyéb dolog el nem kezdi kiszorítani a Harpagonok pénztárcájából. Viszont nálunk is változtatja a színét az arany. Télre minden­képpen. Mondjuk, hetven évvel ez­előtt ott ült a lányka a fal mel­lett. Természetesen a ma­ma is. Ült szegény, senki sem lépett hozzá az ifi­urak közül, írná már be - ha még van hely - a tánc­rendjébe. Fészkelődött egy darabig, diszkréten persze, de amikor a mama sem bírta tovább, s kifejezetten dü­hös zavar uralta el arcát, in­kább hazamenekültek. Más­nap persze, már az egész város beszélte, hogy a lányka csak petrezselymet árult a koszo­rúcskán. Várnia kellett volna ennek az ifjú hölgynek hetven évet. Ma igen jó parti lenne. Izga­lommal lapozná az újságokat, s a másoknak oly döbbenetes hír örömpírt szülne az arcára. Rögtön készülődni kezdene - biodezodor, tartós lakk, amely egészen a hajhagymákig, mert jár neki -, hamarosan kezdő­dik a szezon. Taftruha, köröm­cipő, meg egy jókora véka. Irány a bál. Leülne, és várna. A legnagyobb örömmel. Füle mögött a 4711, a lába előtt a vesszővéka. Benne a petrezse­lyem. Azt árulja. A zöld ara­nyat. Télen 1000 forint lesz ki­lója. Mészáros Attila Két város Két városban laktam éle­temben: Pécsett és Győ­rött. Mikor nyolcévesen megérkeztünk Győr hatá­rába, és apám egy sík placcon megmutatta a he­lyi tv-tomyot, ami nem volt magasabb, mint egy négy- emeletes ház, Győr azonnal el­vágta magát. Hiszen addig a Mecsek ormán meredező pécsi tv-tornyot nézegettem estén­ként az erkélyünkről. Tizenöt év telt el aztán állandó Pécsre való vágyakozásban, mígnem sikerült. Akik Győrött búcsúz­tattak, a szokásos sztereotípiá­kat sóhajtozták, de jó nekem, Pannon táj (és klíma), egye­tem, kultúra, Csontváry, Me­csek - ami belefér. Azóta újból eltelt majdnem tizenöt év, Győrnek „mindent” megbocsátottam, és évente egy­szer, húzósabb esztendőkben kétszer vendégeskedem az én másik városomban. Mai fejjel élvezem, hogy van még egy ut­carengeteg, amit nem pusztán ismerek (mint például, kény­szerűen, Budapesten néhány belvárosi kerületet), de otthon is érzem magam. És bizony, Győrbe immár nem az elmaradott, értel­miség nélküli, poros (kis)alföldi városba igye­kezem, ahol csak gyár van és megint gyár, és reggelente a biciklire szálló munkások fekete tömege. Nem ám! Most Pécs irigyli Győrt, az ipar, az Audi, az infrastruktúra, az autópálya (Bp. 1 óra 10 perc, Bécs 1,5 óra) - egyszóval: a gazdagsága miatt. Az ottani sétálóutcát, a Baross utcát néhány hónap alatt művészien kikövezték, el­helyeztek három szökőkutat, szobrot, és egyéb ilyen aprósá­gok. Amik egy nap alatt szabad szemmel láthatóak. És az is fel­tűnt, ismerőseim, barátaim és üzletfeleim nem irigyelnek már oly nagyon a Pannon táj, az egyetem és a kultúra miatt. Még az időjárás jöhetne szóba, mint tényező, de hát nem va­gyunk angolok, hogy az időjá­rásról beszéljünk. Ennek ellenére ezúttal is szí­vesen vettem a nyakamba a visszafelé jövő utat négy órán át. Arra gondoltam, ez a haza­térés. Márpedig tudjuk: a haza mindenek előtt. Méhes Károly hetedik oldal holnap Rendszerváltás * Brezsnyev csókja vagy vala­mi más. A Tovarisi konyec pla­kát mellett az 1990-es ország­gyűlési választásokra a Fidesz produkálta az egyik legemlé­kezetesebb plakátot: lehetett választani a csókolózó Brezs­nyev és Honecker, illetve egy csókolózó fiatal pár között. Az utóbbi jött be. Trombitás Zol­tán, a párt megyei kampányfő­nöke küzdelmes, de szép idő­szakra emlékszik vissza. Portré Péter Károly számára hason­lóan jókedvű, boldog időszak volt 1956 októberének né­hány napja, mint a 89-90-es rendszerváltás időszaka. Portré Az jár, amit elérsz! Csúcs nincs - állítja csak reális célok. És persze mozgástér, amit keretez a társadalmi és gazdasági környezet, ám amíg az em­ber ezeket a korlátokat nem feszegeti, tulajdonképpen egy helyben topog. Ez utóbbit róla tényleg nem lehet mondani.- Ha a két korszakomat össze kellene hasonlítanom, akkor a családom és a magam szem­pontjából a jelenlegi az ered­ményesebb, de alkotói szem­pontból a tanácselnöki. - Mint­ha le akarná zárni a beszélgeté­sünket, vonja meg a mérleget.- Államigazgatási, jogi diplo­mája van, most pedig - közgaz­dasági végzettség nélkül - sike­res üzletember.- Van még egy egyetem, ma­ga az élet. A rendszerváltás el­ső pillanatától mindenkinek egészen új, váratlan dolgokat kellett tanulnia. Észnél kellett lenni, s ebben jogismereteimre erősen támasz- . kodhattam. Mert hát végül is a rendszerváltás jogváltozás volt.- És sok eset­ben a szemléleté. Az üzleti életben imm*****"** például kíméletlenség és ke­ménység uralkodik.- Ezért nem lesz belőlem so­ha profi, legalábbis az én fogal­maim szerint. Ehhez egészen fiatalon kellett volna kezde­nem. Nem megy nekem ez a keménység.- Pedig sikerei bizonyára iri­gyelt is megszülték.- Apámtól azonban azt ta­nultam, hogy egy kabátot is el Dr. Győrvári Márk 1950-ben született Felsőszentmártonban. Középis­koláit Sellyén végezte, diplomáit esti tagozaton szerezte meg. Ta­nácselnök volt Drávafokon, majd tíz évig Szentlőrincen, ahol család­jával most is él. Ma üzletember, számos társadalmi tisztsége van. Fe­lesége textilüzem-vezető, két gyermekük egyetemi hallgató. lehet felezni, ha a másiknak nincsen. Az előző rendszerben az emberekbe sulykolták: ne­ked jár a munkahely, a lakás, az út, az autó. Ma már azt mond­ják, nem jár. Csak az, amit el­érsz. És mindenért meg kell küzdeni. Akiknek sikerült, azok a nullánál kezdve új eg­zisztenciát építettek. Ezért ma­napság kicsit több az irigy em­ber.-Zavarja?- Természetes emberi tulajdon­ság. Másrészt mindenért meg­dolgoztam.- Milyen tulaj- donság zavarja?- A gerinctelenség. Nem tu­dom elviselni.- Hiányzik a jó minta?- Lehet. Csak azt tudom, hogy aki jobb anyagi helyzetbe kerül, annak a jó értelemben vett polgári magatartást kell fel­mutatnia, vállalnia, sőt, a köte­lessége. Ez saját mércém is, s próbálok ennek megfelelni. A forma, amire nagy szükség van. Nagyon sokan azonban össze­keverik a külsőségekkel, a for­malitással. Mészáros Attila

Next

/
Thumbnails
Contents