Új Dunántúli Napló, 1999. november (10. évfolyam, 299-328. szám)
1999-11-11 / 309. szám
1999. november 11., csütörtök Nyugdíjasok Oldala Dunántúli Napló 9 Oldalszerkesztő: Percesek Jubileum. Tíz évvel ezelőtt alakult meg a Pécsi Nyugdíjasok Egyesülete. Ebből az alkalomból megemlékeznek a mögöttük lévő időről, illetve az ünnepséggel egybekötve küldöttértekezletet tartanak november 12-én a Megyeháza dísztermében 10 órai kezdettel. Béres-csepp és méz. Kedvezményes áron vásárolhatnak a nyugdíjasok Béres-csep- pet és mézet a Pécsi Nyugdíjasok Egyesületének székházában, a Rákóczi út 11 sz. alatt. A mézet minden héten kedden, a cseppet pedig csütörtökön délelőtt 10-től 12 óráig árusítják. A kedvezmény egyesületi tagoknak szól. Kedvezmény. Ötvenszázalékos belépőjegy-kedvezményt kapnak a Pécsi Nyugdíjasok Egyesületének tagjai a Hullámfürdőbe. A kedvezmény hét közben, délelőtt 9-től 14 óráig vehető igénybe. Nappali szolgálat. Hét közben 15-19 óra között felhívhatnak egy pécsi telefonszámot, ha úgy érzik, hogy tanácstalanok, segítségre szorulnak, vagy magányosak. A telefonszám: 212-813. Reggel nyolc órától este tízig pedig a következő rádiótelefonon kérhető segítség: 30-227-7061. Nem elég az értékmegőrzés Tíz év adatai alapján készített elemzést a nyugdíjemelések, a nettó átlagkeresetek és a fogyasztói árindex összefüggéseiről a Nyugdíjasok Országos Képviseletének Társadalombiztosítási Bizottsága. Legfontosabb megállapításuk, hogy ha a kormány továbbra is csak a nyugdíjak értékmegőrzésére törekszik az éves emeléseknél, akkor ez hosz- szabb távon az idősek jövedelmi helyzetének jelentős rosszabbodásához vezet. volt a nettó keresetek növekedése. A nyugdíjasok aktív keresőkhöz viszonyított jövedelmi pozíciójának alakulását érzékelteti az átlagos nyugdíjösszeg és a nettó átlagkereset aránya. Ez az arány 1987-ben még 68%, 1990- ben 66% volt, és az utána követILLUSZTRÁCIÓ: MÜLLER ANDREA Az elemzés készítői abból indultak ki, hogy a rendszerváltás után jellemzőbbé vált az a törekvés, miszerint a járulékfizetéssel megalapozott jogokat a nyugdíjak emelésénél nem szabad figyelmen kívül hagyni. Az országgyűlés 1991-ben úgy határozott, hogy a nyugdíjakat egységes, százalékos mértékben kell emelni, az emelés mértékét pedig a nettó átlagkereset növekedéséhez kell igazítani. Ez a módszer eleinte az emelés minimális és maximális ösz- szegének megszabásával párosult. A kiindulópont az volt, hogy az adott évben várhatóan milyen mértékben emelkednek a keresetek. A becslés azonban nem volt pontos: a tényszámok többnyire eltértek attól, amit bejelentettek, ezért a nyugdíjemeléseket több, egymást követő évben ki kellett igazítani. Emiatt két évvel ezelőtt megint változtattak a gyakorlaton. Azt mondták, hogy az emelés mértékét az előző esztendei nettó keresetnövekedés tényszámai alapján határozzák meg. így valóban pontosabban követhették a nettó keresetek növekedését, ám ez a gyakorlat egy sajátos hullámzást alakított ki az átlagos nyugdíjösszeg és a nettó átlagkereset viszonyszámában. A rendelkezésükre álló adatokból kitűnik, hogy a nyugdíjak emelkedése és a nettó keresetek növekedése az elmúlt évek többségében kisebb volt, mint a fogyasztói árak emelkeA nyugdíj beosztása egyre nehezebb désének üteme. Kivétel az 1994- es, 97-es és a 98-as esztendő, amikor is a kereslek és a nyugdíjak emelkedése nagyobb volt a fogyasztói árszínvonal növekedési üteménél. Ebben az évt>en - az átlag 14%-ot alig meghaladó emeléssel - aligha javult a nyugdíjasok helyzete, hiszen a KSH adatai szerint tavaly 18,4 százalékos kező években sem került 60% alá. A változás 1997-ben következett be, amikor 57,7%-ra csökkent. Igaz, tavaly fél százalék híján ismét elérte a 60%-ot. A Nyugdíjasok Országos Érdekképviseletének az a célja, hogy ez az arány néhány éven belül megközelítse, illetve meghaladja az 1990-es, 66% feletti értéket. Kihelyezett ügyfélszolgálat Télen, az időjárás és az utazás miatt, még nagyobb jelentősége lesz a Baranya Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság gyakorlatának, a kihelyezett ügyfélszolgálatnak. A legtöbb településre most már havi rendszerességgel visszatérnek a nyugellátási főosztály munkatársai. A városok, községek polgármesteri hivatalával kezdettől együttműködve, egy hónapra előre egyeztetik az időpontokat. Novemberben eddig Siklóson, Komlón, Szentlőrincen és Bolyban tartottak kihelyezett ügyfélszolgálatot. Pécsvá- radon november 12-én, Sásdon 15-én, Szigetváron 24- én, Mohácson 26-án, Szászváron pedig 29-én várják az érdeklődőket. Mindenütt a polgármesteri hivatal épületében kaptak helyet erre a célra, s minden alkalommal délelőtt 9-től 13 óráig tartózkodnak á szakemberek a helyszínen. Közérzetet javító szolgáltatás Az eddigiektől teljesen eltérő szolgáltatásba kezdett a Pécsi Nyugdíjasok Egyesülete. Egészséggondozásra, javításra tesznek kísérletet egy pályázati támogatásnak köszönhetően. Törekvésük egybeesett az ön- kormányzat elképzelésével, ugyanis azzal a feltétellel írták ki a támogatást, hogy bővíteni kell az idősek segítésének körét. Mivel a nyugdíjasok többsége különböző betegségekkel küszködik, úgy gondolták, hogy megpróbálnak az egészségük, a jobb közérzetük érdekében tenni valamit. A támogatásból fényterápiás lámpát és digitális vérnyomásmérőt vásároltak. Ez utóbbi a pulzust is számlálja. A fényterápiás lámpáról .pedig alapvetően azt kell tudni, hogy ez eredendően egy magyar találmány, amit Svájcban gyártanak, onnét került vissza hozzánk is.- Reumatikus és izomfájdalmakra egyaránt hatásos mondta dr. Kerényi Klára, aki az egyesület vezetőségének megbízásából a kezeléseket vállalta, - de az asztmás, allergiától szenvedő betegek állapotának javítására is használják. A fényterápia természetesen nem helyettesíti az orvosi kezelést, de kiválóan kiegészítheti a szakember által javasolt terápiát. A lámpa és a vérnyomásmérő mellett van egy masszírozó eszközünk is, ami a különböző izomfájdalmak enyhítésére jó. > Ezt a lámpát, illetve jótékony hatását már sokan ismerik és használják is, de egy-egy kezelés - amely több alkalomból áll - költségét a legtöbb idős ember nem engedheti meg magának. Az egyesület keretein belül viszont kedvezményesen juthatnak hozzá ehhez az egészségügyi szolgáltatáshoz. A kezeléseket ebben a hónapban elkezdték, és november 16-án, kedden délután 14-16 óra között várják az érdeklődőket. J légkor mindig családias és barátságos..." Mindannyian a szívünkhöz legközelebb állókban bízunk meg igazán Azokban, akikre mindig számíthatunk. Azokban, akik minden szavunkat értik. Azokban, akikkel együtt építhetjük családunk jövőjét. Távoli rokonok - közeli barátok A második kötetet is hamarosan befejezi. Megjelenésével felteszi a koronát arra a csaknem három évtizedes kapcsolatra, ami közte és finn barátai között létezik. <• Az Életfolyam címmel megjelent első kötetben többször visszatér egy mondat. „Ránk nézve csak gazdagodást jelenthet a lelki kapcsoiatokkal megerősített magyar-finn-észt szellemi szolidaritás.” Ezeket a sorokat gróf Teleki Pál tudós, miniszterelnök írta a Finnek-ész- tek című könyv ajánlásaként 1928-ban, a budapesti finnugor kongresszus évében. Azóta több mint hetven év telt el, de Sütő László szerint minden szava olyan igaz, mintha ma mondaná.- Huszonöt alkalommal jártam Finnországban,' megismertem hitüket, szokásaikat, hagyományaikat, életvitelüket, ezért merem bizton állítani, hogy Teleki Pál szavai ma is üzennek - erősítette meg a leírtakat Sütő László. - Nagyon remélem, hogy sokan lesznek, akik rálépnek arra az útra, amit a barátságok révén a Pécsi Magyar-Finn Társaság tagjai is szélesítettek a két nép között. A ma 78 éves Sütő László 15 éves kamaszként kezdett ismerkedni Finnországgal. Tanárai adták kezébe a finn irodalom gyöngyszemeit. Ezzel egy időben - az 1937-es magyar-finn kulturális egyezmény nyomán - az iskolákban előadásokat hallgathattak az ősi rokonságról, és finn címeket osztottak ki nekik. Ő is így kapta meg Kaarína, finn diáklány címét. Több mint két évtizedes levelezés után 1961-ben - a Kaarina által küldött repülőjeggyel - utazott Sütő László először Finnországba.'- Kaarinának és férjének köszönhetően egyre bővült a baráti köröm - emlékezik. - Mindenütt testvérként öleltek, rokonként fogadtak otthonukba. Mindent megmutattak, bejárhattam az országot, eljutva a legmeghit- tebb, a családok nyári lakjait rejtő helyekre is. Utazásaimkor mindig arra gondoltam, hogy általam talán mások is megismerhetnék ezt a csodálatos országot, nemzetet. Ezért állandóan fényképeztem és gyűjtöttem mindent. Kiállítások születtek belőlük itthon és Finnországban is. Repró képek alapján elkészítettem a finn festők tárlatát, a finn könyvtárak anyagaiból feldolgoztam az 1939-40-es téli háború hír- és képanyagát, több mint 1100 finn templom, székesegyház és imaházról készült képet rendeztem kiállítássá. A Finnország a második hazám kiállításom 350 diafelvételét a Pori Városi Könyvtárban működő Magyar Irodaími Központnak ajándékoztam vetítések céljából. Kiállításaimat itthon Veszprémben, Zalaegerszegen, Szolnokon, Győrben, Szegeden, Kaposváron, és természetesen több alkalommal Pécsett mutattam be. Sütő László az 1974-ben alapított Magyar-Finn Baráti Körnek értelemszerűen kezdettől tagja volt, csakúgy, mint az 1989-től jegyzett Pécsi Magyar-Finn Társaságnak. A két nép barátságának ápolásáért 1995 májusában a Finn Köztársaság elnöke a finn Fehér Rózsa Lovagrend érdeméremmel tüntette ki. í I í Í Török Éva
