Új Dunántúli Napló, 1999. november (10. évfolyam, 299-328. szám)

1999-11-11 / 309. szám

1999. november 11., csütörtök Hazai Tükör Dtinántúli Napló 3 Györgyi Kálmán vizsgálja a botrányos eseteket Az ügyészség az olajügyekről Képviselői indítványok a jövő évi költségvetési tervezet módosítására Többet költeni, de miből? Az Országgyűlésben tegnap folytatódott a vita a jövő évi állami költségvetésről. A képviselők az úgynevezett részletes vitában azt indokolhatták meg, hogy a kormány előterjesztéséhez képest milyen pontokon és milyen mértékben változtatnának az előzetes beterjesztésben megismert számokon. Csúcs László (FKGP) a Föld­művelésügyi és Vidékfejleszté­si Minisztérium 93,3 milliár­dos többletigényéhez kért tá­mogatást, amit azzal indokolt, hogy ezt a pénzt nem más ága­zatok terhére, hanem az adók­ból, vám- és importbefizetések­ből befolyó többletből szeret­nék elkölteni elsősorban piac­ra jutási, agrártermelési és be­ruházási támogatásokra. A szocialista képviselők az általuk elkészített alternatív költségvetést ismertették rész­letekre bontva: több pénzt jut­tatnának a családi pótlékra, a közalkalmazottak bérére, az önkormányzatoknak, az okta­tásra, tudományos kutatásra és a kultúrára. A szabad demok­raták az önkormányzatokra, az infrastruktúrára és a szociális támogatásokra költenének töb­bet. Amikor a forrást kellett megjelölni, kiderült, a legtöbb ellenzéki képviselő a Minisz­terelnökség tervezett kiadásait rövidítené meg. A több tízmilliárdos igények mellett szóltak a képviselők sokkal kisebb tételekről is. Pél­dául Szászfalvi László (MDF) a köztestületi önkéntes tűzol­tóságoknak 100 millióval, Pap János (Fidesz) a szigetközi mellékágak rehabilitációjára 85 millióval, Keller László (MSZP) a pusztazámori útépí­tésre 300 millióval, Pál Béla (MSZP) a szakszervezeti mű­velődési intézmények egyesüle­tének 40 millióval, Kovács Kál­mán (SZDSZ) a kombinált fu­varozás fejlesztésére 100 mil­lióval adna többet. Az Országgyűlés hozzálátott saját házszabályának módosítá­sához is. A gond akkor keletke­zett, amikor tavaly a MIÉP beju­tott a parlamentbe az 5 százalé­kos küszöb feletti szavazattal, de nem szereztek annyi képvise­lői helyet (15-öt), amennyi a frakció megalakításhoz elegen­dő lett volna. Az Alkotmánybí­róság úgy döntött, hogy 14-en is létrehozhatnak frakciót, egyút­tal megsemmisítette az ország- gyűlési képviselőcsoportok megalakításához szükséges lét­számra vonatkozó rendelkezést. Ezt kell most pótolni. A kor­mánypártijavaslat tíz főre szállí­taná le a minimális létszámot, amit az MSZP és az SZDSZ - kimondatlanul is - a MIÉP frakciója irányába tett „lekenye- rező” gesztusnak tekint. S. Á. Az oktatásügy nem érti a szülők kifogásait Szabadon választható iskolák A mai egyeztetés eredményétől függ, hogy a szabad iskolaválasztáshoz való jog megsértése miatt Alkotmánybírósághoz fordul-e a Magyar Szü­lők Országos Egyesülete (MSZOE). Az oktatási tárca alaptalannak tartja a szervezet kifogásait, a támadásban mögöttes indítékokat sejt. Györgyi Kálmán legfőbb ügyész tegnap bejelentette: folytatják a sok vihart kavart olajszőkítési ügyek vizsgálatát. A tájékoztatón szó esett az ügyészségek állami támogatásáról, illetve a MIÉP ál­tal kezdeményezett Bárdossy-féle rehabilitációról.- A Legfőbb Ügyészség szerte­ágazó adatgyűjtést és értékelő te­vékenységet folytat az 1991 óta feltárt olajszőkítési ügyek kap­csán, amelyek áttekintését Or­bán Viktor miniszterelnök kezde­ményezte - mondta Györgyi Kálmán legfőbb ügyész szerdán Budapesten.- A miniszterelnököt, vala­mint az Országgyűlés elnökét tá­jékoztatni fogjuk, hogy milyen munka folyik a Legfőbb Ügyész­ségen, és hogy ez előréláthatólag mikor eredményez olyan jelen­tést, ami ennek a munkának a végét jelenti - fogalmazott Györ­gyi Kálmán, a vizsgálat jelenlegi állását firtató érdeklődésre. Az ügyészség jövő évi költség- vetési támogatásával kapcsolatos felvetésre reagálva Györgyi je­lezte: érzelmileg megrázta, hogy az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságának többsége nem tá­mogatta azt a módosító javasla­tot, amely többletforrást juttatna az ügyészségnek. így ugyanis nincs más lehetőség, mint hogy a szervezet az idei büdzséjéből gazdálkodjon. A legfőbb ügyész nézete szerint az igazságszolgál­tatásban közreműködő egyik szerv sincs abban a helyzetben, hogy lobbizzon, ugyanis egy jól működő államban nem kijárni, hanem megkapni kell a költség- vetési támogatást. Kérdésre válaszolva Györgyi Kálmán nem kívánt semmit hoz­záfűzni ahhoz a minapi bejelen­téshez, hogy a Magyar Igazság- és Élet Pártjának fővárosi frakci­ója Bárdossy László háborús bű­nösként kivégzett egykori mi­niszterelnök ügyében perújrafel­vételt kíván kezdeményezni. A MIÉP szerint az Egyesült Álla­moknak és a Szovjetuniónak is hadat üzent miniszterelnök nem követett el hazaárulást. A jogsza­bályi lehetőségekre vonatkozó kérdésre a legfőbb ügyész megje­gyezte, hogy jogerős bírósági íté­let vagy perújítás, vagy felülvizs­gálati eljárás keretében támad­ható meg. Györgyi Kálmán nem szólt a per esetleges majda­ni kimeneteléről. MTI Az MSZOE közleményében jogszabálysértőnek nevezte a középiskolák felvételi rendjét meghatározó miniszteri rende­let egyes kitételeit, és az idevo­natkozó írásos tájékoztató anya­gokat. A szervezet szerint a tár­ca arra kényszeríti a szülőket és a tanulókat, hogy a felvételik előtt legfeljebb három iskola mellett kötelezzék el magukat. A minisztérium cáfolja, hogy a középiskolák és szakis­kolák felvételi rendje korlátoz­za a tanulók, vagy a szülők sza­Az Országos Meteorológiai Szolgálatnál már elkészült a té­li időszakra vonatkozó, hosszú távú előrejelzés. Kalmár Györgyné dr. meteorológus a Ferenczy Europressnek el­mondta, hogy az elmúlt enyhe tél után most jóval hűvösebb hónapok elé nézünk. Decem­berben várhatóak a leghide­gebb napok. Éjszakánként mí­nusz 6-8 Celsius-fokra süllyed a hőmérő higanyszála. Az első hóesésre november második bad iskolaválasztási jogát. El­lenkezőleg, a diákok esélyeit növeli az az idén bevezetett változtatás, amely szerint azt a negyedik adatlapot is ki kell tölteniük, amelyen a jelentke­zők az iskolák közötti sorren­det állítják fel. Ezt a sorrendet maguk az intézmények csak a felvételi eljárás befejezése után ismerhetik meg, így idő előtt nem tudhatnak arról, hogy az adott tanuló őket hányadik­ként rangsorolta. Mint azt Környei László köz­felében számíthatunk. A sok­éves megfigyelések alapján az idén sem várható fehér kará­csony. Február első felében még az átlagosnál is hidegebb lesz. Utána azonban egyre eny­hébb és szárazabb idővel ko­pogtat majd a tavasz. Békés Györgytől, az Országos Energia Hivatal osztályvezető­jétől megtudtuk, hogy az el­múlt télhez képest átlagosan 2-3 százalékos energiaár-emel­kedéssel számolhatnak a csalá­oktatási helyettes államtitkár lapunknak elmondta, a felvéte­li eljárás rendjét szabályozó rendeletet az idén a korábbiak­nál szélesebb körű társadalmi vitára bocsátották, amelyen mindvégig jelen volt az MSZOE is. A hosszú egyezte­tési folyamat során felmerülő szülői vélemények jó részét be­építették a rendeletbe, amelyet annak júniusi megjelenése óta nem ért kifogás. A helyettes ál­lamtitkár értetlenül áll az egye­sület támadása előtt, remélve, hogy a mai egyeztető megbe­szélésen megismerheti a sze­rinte alaptalan kifogások tény­leges hátterét. dók az idei fűtési szezonban. A földgáz- és viliamosenergia-fel- használók közül - a tarifarend­szer júliusi változása miatt - a nagyfogyasztók járnak jobban. A téllel összefüggő kiadások sorában figyelmeztető adat, hogy az ország területének 40 százaléka ár-, illetve belvízzel szemben gyakorlatilag védte­len. A szakemberek szerint csaknem százmilliárd forintra lenne szükség a gátak megerő­sítésére és a vízelvezető csator­nák kiépítésére. Ezzel szem­ben a védekezésre idén 4,7 milliárd forintot költhet a szak­tárca. Németh Zsuzsa Hírcsatorna Ajánlat. A kormányzati oldal túlzottnak tartotta a szakszerve­zetek igényét a minimálbér 27 ezer forintra történő emelésére, és 25 ezer forintot ajánlott az Or­szágos Munkaügyi Tanács (OMT) szakbizottsági ülésén szerdán. A munkaadók még nem nyilatkoztak az összegről. Fenntartások. A szocialista párt képviselői megfontolás tár­gyává teszik, hogy aláítják-e a Magyar Állandó Értekezlet csü­törtökön kezdődő második ülésé­nek zárónyilatkozatát, mert an­nak várható tartalmával és magá­val az értekezlettel kapcsolatban is számos fenntartásuk van - de­rült ki Molnár Gyula alelnök és Tabajdi Csaba országgyűlési kép­viselő szerdai tájékoztatóján. Feljelentés-kiegészítés. A Fő­városi Főügyészség az úgyneve­zett megfigyelési ügyben szerdán elrendelte Keleti György (MSZP) országgyűlési képviselő feljelentésének kiegészítését - áll a főügyészség szerdai közlemé­nyében. A megfigyelési ügyet vizsgáló parlamenti bizottság al- elnöke Orbán Viktornak, a Fidesz elnökének a párt országos választmánya előtt múlt év au­gusztus 25-én elhangzott bejelen­tésére hivatkozva tett feljelentést a Fővárosi Főügyészségen isme­retlen tettes ellen. Nem a kisgazdáknak. A Ma­gyar Igazság és Élet Pártja nem támogatja a 413 milliárd forintos jövő évi agrárbüdzsé elfogadtatá­sára irányuló kisgazdajavaslatot - jelentette be Csurka István pártelnök-frakcióvezető szerdán. A MIÉP politikusai úgy értékel­ték, hogy a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium el­képzeléseiben a nagybirtokrend­szer megteremtésének szándéka nyilvánul meg. Csatlakozás. A Magyar Közok­tatási és Szakképzési Szakszerve­zet (MKSZSZ) is csatlakozik a pénteken alakult közszolgálati sztrájkbizottsághoz - közölte szerdán az érdekvédelmi szerve­zet. A 11 ezer tagot tömörítő szakszervezet levélben kért nyi­latkozatot tagszervezeteitől arra vonatkozóan, hogy egyetértenek- e az MKSZSZ sztrájkbizottság­hoz történő csatlakozásával. Szerdáig a tagintézmények 61 százaléka jelezte hozzájárulását. Beváltás. A Magyar Nemzeti Bank tegnapi tájékoztatása sze­rint a forgalomból kivont régi tí­pusú ötezerforintos bankjegyek legkésőbb november 30-án vált­hatók át törvényes fizetőeszköz­re. A régi bankjegyeket novem­ber 15-ig a postahivatalokban is ki lehet cserélni újra, ám azt kö­vetően már csak a Magyar Nem­zeti Bank pénztárai váltják át a bankókat. Megújuló kitüntetések A tervek szerint megváltozott küllemű Kossuth- és Széchenyi-díjat vehetnek át jövőre az arra érdemesek, s várhatóan új díjakkal is - a Corvin-lánccal, a Corvin- koszorúval és a Corvin-díszjelvénnyel - kiegészül a magas állami kitüntetések palettája. Ha a parlament is megszavazza, 2000. március 15-étől az eddigi jelvény helyett oszlopon álló kis szobrocska „testesíti meg” a Kossuth- és Széchenyi-dijat (ké­pünkön). A díjak alsó, henger alakú része oklevéltartó is egyben, s ezüstözött kivi­telben készül, míg a két névadó államfér­fit ábrázoló szobrocska aranyozott bevo­natot kap. A tudomány, a kultúra és a művészet területén kimagasló eredményt elért személyeknek a miniszterelnök - első ízben 2000. augusztus 20-án - a har­mincas évekből visszahozott Magyar Corvin-láncot, Magyar Corvin-koszo- rút, illetve Magyar Corvin-díszjelvényt adományozhatja. A Mátyás király port­réjával díszített láncot és koszorút ma­gyar, míg a díszjelvényt külföldi állam­polgárok kaphatják meg. További válto­zás, hogy a Magyar Köztársasági Érdemkereszt kiegészül a „Nagykereszt a lánccal” legmagasabb fokozattal, amely kizárólag államfők részére ado­mányozható. Miniszterek, illetve miniszteri, vagy an­nál magasabb besorolású vezetők - pél­dául az Alkotmánybíróság, a Legfelsőbb Bíróság vagy az Állami Számvevőszék el­nöke - ugyancsak alapíthatok különféle díjakat. Takács Mariann (/&) Kommentár az 1. oldalon) H. M. Drágább lesz az idei tél Az előző, enyhe tél után az idei várhatóan sokkal hidegebb lesz. így több pénzbe kerülhet a fűtés, különösen ha az átlagos 2-3 szá­zalékos energiaár-emelést is figyelembe vesszük. Szent Márton-napi ünnepség. Az új bort ünnepelték tegnap a Budai Várban lévő Hadtörténeti Múzeumban. Szent Márton borát ezúttal Bock József villányi borosgazda szolgál­tatta. Az idei villányi kékoportó kóstolgatásához a népes vendégseregnek sült ludat és egyéb ízes falatokat tálaltak fel. fotö: feb/diősi imre hírlapárusoknál! Megjelent a TV Kéthetes 3. száma Rejtvény Humor Horoszkóp Egy hétre csak 26 forint!

Next

/
Thumbnails
Contents