Új Dunántúli Napló, 1999. november (10. évfolyam, 299-328. szám)

1999-11-10 / 308. szám

6 Dtinántúli Napló Gazdasági Tükör 1999. november 10., szerda KINCSTÁRI TAKARÉKKÖTVÉNY A Kincstári Takarékköt­vény fix, lépcsős kamato­zású értékpapír, amely 3 teljes évre nyújt kiszámít­ható biztonságot a befek­tetőknek. A Kincstári Takarékkötvény rendkívüli előnye, hogy fu­tamideje alatt bármikor visz- szaváltható. A Kincstári Takarékkötvény névértékének és kamatai­nak visszafizetését az ál­lam garantálja. Az aktuális jegyzési árfolya­mokat a Kibocsátó minden pénteken a Magyar Nemzet­ben és a Magyar Tőkepiac­ban teszi közzé. Jegyezhető: Magyar Államkincstár Bu­dapesti Értékpapírpénztára Budapest XIII., Váci út 71. • Magyar Államkincstár Me­gyei Fiókjai ABN-AMRO (Magyar) Bank, Inter- Európa Bank, OTP Bank, CIB Bank ki­jelölt fiókjaiban valamint a CIB Értékpapírforgalmazó és Befektetési Rt., az IE-New York Bróker Befekte­tési Rt. és az OTP Értékpapír Rt.-nél. RÉSZLETES INFORMÁCIÓ: 06-40-24-24-24 Kampány a gyommentesítésre A minisztérium vezetői és vezető munkatársai a vidéket járván úgy ta­pasztalták, nagyon sok a műveletlen terület, s azokon a gyom rondít­ja az egyébként idelátogató turisták által is sokat dicsért magyar ró­nát. Éppen ezért úgy döntöttek, novembertől kezdve gyommentesítési kampányba kezdenek. Baranyában a zártkertek az elhanyagoltabbak fotó: wéber t. BARANYAI KÖRKÉP Eke István, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztéri­um (FVM) agrár-kömyezetgaz- dálkodási főosztályának vezető­je szerint Magyarországon mintegy 200 ezer hektárra tehe­tő az elhanyagolt, gyomos terü­letek aránya. A gyomok nem­csak a mezőgazdasági termelés költségeit növelik, hanem az or­szág rendezettségének összké­pét is rontják, sőt egészségügyi problémákat is okoznak. Ezért Tamás Károly, a tárca közigaz­gatási államtitkára körlevélben rendelte el, hogy a minisztéri­um területi szervezetei, vagyis a földművelésügyi hivatalok, a földhivatalok, továbbá a nö­vényvédelmi állomások szakem­berei, valamint a gazdajegyzők mérjék fel a gyomos területek nagyságát és derítsék ki a tulaj­donosok kilétét. A körlevél sze­rint az illetékeseknek fel kell szólítaniuk a tulajdonosokat Felhívás A Baranya Megyei Földmű­velésügyi Hivatal kéri a par­lagterülettel rendelkező föld- tulajdonosokat, illetve föld- használókat, hogy a termő­földről szóló 1994. évi LV. törvény 55. §. értelmében a gyomtalanítást végezzék el. Ha a felhívásnak nem tesz­nek eleget, a Baranya Me­gyei Földhivatal büntetést ró ki rájuk. (lásd keretes felhívást) a gyom- mentesítés záros határidőn be­lüli elvégzésére. Amennyiben a felszólításnak nem tesznek ele­get, a gyomtalanítást a tulajdo­nos költségére elvégzik. A kény­szerművelés költsége eltérő le­het, ám reálisan hektáronként 6-7 ezer forint körül mozoghat. A gyomtalanítás miatt a tulajdo­nos földjét ugyan nem lehet ki­sajátítani, azonban ha a gazda nem tudja Fizetni a munkák költségeit, akkor azt tulajdoná­ra, azaz a földjére terhelik. A be nem vetett terület, vagy­is a parlagföld önmagában még nem jelent jogszabálysértést. Ez ugyanis azt írja elő, hogy a tulaj­donosnak vagy a földet haszon- bérlettel művelés alá vevő gaz­dának kötelessége az ugarolta­tás időszakában is gondoskodni a gyomtalanításról. A földhiva­talok időnként ellenőrzik a föl­dek (ezen belül még a zártker­tek állapotát is), ez kötelezettsé­geik közé tartozik. Legutóbb júniusban végeztek részleges, a megye földterületének körülbe­lül 25 százalékán határszemlét. Papp Iván, a megyei földhivatal vezetőhelyettese szerint a bara­nyai szántókra, kertekre nem jellemző az ugar, vagyis a nem hasznosított terület. A számok nyelvére lefordítva a 230 ezer hektár szántóból az elmúlt heti összesítés után a megyei föld­művelésügyi hivatal csak 3600 hektár gyomos területet talált. A zártkertek közül meglehető­sen sok volt elhanyagolt állapot­ban. Olyan is előfordult, ahol a gyom az alacsony növésű gyü­mölcsfákat teljesen eltakarta. Az ilyen kertek tulajdonosait a felszólítás után a település jegy­zőjének kellene megbüntetnie, ám a tapasztalatok szerint a szi­gort csak ritkán alkalmazzák. A legfertőzöttebb vidék az Or­mánság egy része. Itt a földtulaj­donosok egy rpsze úgy gondol­kodik, minek művelje meg a föl­det, ha a termést rendszerint el­lopják. B. G. Plusztámogatás Sertésfelvásárlási árak a sertésekre 1. Országos élősertés-felvásárlási átlagár: Ebből: 1. gazdasági társaság átlagár: 214 217 A sertéságazat az idén összesen 2. szövetkezeti átlagár: 217 csaknem kétmilliárd forint tá­3. egyéni vállalkozói átlagár: 202 mogatást kapott. Ám ez kevés­nek bizonyult a húsipar számá­II. Húscéhtagok által felvásárolt élősertés-átlagár: 216 ra a túlsúlyos sertések feldolgo­Ebből: 1. gazdasági társaság átlagár: 217 zásához. Ezért a Vágóállat és 2. szövetkezeti átlagár: 219 Hús Terméktanács a közelmúlt­3. egyéni vállalkozói átlagár: 207 ban úgy döntött, hogy az állami támogatást saját kasszájából 50 III. Régiónkénti átlagárak: millió forinttal kiegészíti. A vá­1. É-Magyarország (Heves, Nógrád, BAZ): 218 góhidak élősúlykilónként 30 fo­2. É-Alföld (Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, rint intervenciós támogatást Jász-Nagykun-Szolnok): 215 igényelhetnek. A pénzekhez 3. D-Alföld (Békés, Csongrád, Bács-Kiskun): 218 pályázat útján juthatnak hozzá. 4. Központ (Budapest, Pest megye): 217 Információnk szerint a pályáza­5. É-Dunántúl (Komárom-Esztergom, ti feltételeket tartalmazó levelet Veszprém, Fejér): 217 a héten kapják kézhez az érin­6. D-Dunántúl (Tolna, Somogy, Baranya): 216 tettek. A támogatásra a feldol­gozók akkor pályázhatnak, ha 7. Ny-Dunántúl (Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala): 217 megfizetik az agrártárca által IV. Egyéb információk: E230 előírt kilogrammonkénti 193 U220 forintos hatósági árat. (újvári) R211 Uj biztosítási törvény készül Megerősített ügyfélvédelem, devizaalapú biztosítások kötésének lehe­tősége és a pénzügyi problémákat előre jelző konszolidált felügyeleti rendszer - ezek a legfőbb elemei a pénzügyi tárcánál most elkészült koncepciónak, amely az új biztosítási törvény körvonalait vázolja föl. Dobrev Klára pénzügyminisztéri­umi főosztályvezető-helyettes sze­rint a koncepció a szakmai szer­vezetek egyetértésére épül. Rá­mutatott: kétlépcsős jogalkotási folyamatról van szó. A tervek sze­rint az új törvény 2001. január l-jén lép hatályba. A második lépcsőben, az Európai Unióhoz való csatlakozáskor újabb szabá­lyozókat vesz át Magyarország. Akkor beépítik a törvénybe pél­dául a határon átnyúló szolgálta­tások engedélyezését, vagy az egységes engedélyezés elvének megvalósítását. Átmeneti rendelkezések beve­zetésére valószínűleg csupán az életbiztosítások matematikai tar­talékának külföldi befektetése kapcsán kér engedélyt a magyar kormány az uniótól. Eszerint még a csatlakozást követő 5 év­ben is csak Magyarországon lehet majd befektetni ezt a tartalékot. Az új jogszabály jelentős teret szentel az ügyfélforgalommal kapcsolatos részleteknek. Azt már a koncepció is megfogalmaz­za, hogy a magánszemély ügyfe­lek védelmének fokozottan előtér­be kell kerülnie, különösen a biz­tosítók tájékoztatási kötelezettsé­gét illetően. Dobrev Klára emlékeztetett ar­ra, hogy a biztosítótársaságok sokszor bonyolult, néha érthetet­lenül hosszú szerződéseket köt­nek az ügyfelekkel. Ez a jogi ap­parátussal rendelkező vállalatok számára nem okoz problémát, az állampolgároknak viszont igen. Éppen ezért az új törvényben a pénzügyi tárca kifejezetten meg akarja fogalmazni azokat a keret- szabályokat, amelyek az ügyfelek, ezen belül pedig a magánszemé­lyek tájékoztatására vonatkoznak. A szerződések valószínűleg ez­után sem lesznek egyszerűbbek, de az új törvény meghatározza azokat a kritikus pontokat, ame­lyeket mindenképpen tartalmaz­niuk kell majd az iratoknak. Dobrev Klára példaként megem­lítette, hogy vannak olyan orszá­gok, ahol az ügyfél számára hátrá­nyos részeket a szerződésekben nagybetűkkel kell írni.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents