Új Dunántúli Napló, 1999. november (10. évfolyam, 299-328. szám)

1999-11-09 / 307. szám

1999. november 9., kedd Hazai Tükör Dünántúli Napló 3 Erkölcsi bizonyítvány - osztályzatokkal Ujjlenyomatbank készül Jövő év márciusában lép hatály­ba a bűnügyi nyilvántartásról és a hatósági erkölcsi bizonyítvány­ról szóló új törvény. A változá­sokról kérdeztük Balajcza Tibornét, a Belügyminisztérium főosztályvezetőjét.- A bűnügyi nyilvántartásban szereplő adatoknak nemcsak pontosnak, naprakésznek kell lenniük, hanem könnyen, gyor­san hozzáférhetőnek is. A bűn­üldözés és az igazságszolgálta­tás munkájának megkönnyítése érdekében az új törvény ötféle bűnügyi nyilvántartást vezet be.- Eddig milyen nyilvántartás állt a hatóságok rendelkezésére?- A büntetések nyilvántartása volt érvényben. Ezt természete­sen megtartja a törvény. Beveze­ti azonban a büntetési eljárás alatt állók - vagyis a gyanúsítot­tak és a vádlottak -, valamint a kényszerintézkedés alatt állók - azaz az előzetes letartóztatottak- külön nyilvántartását is. A ne­gyedik az ujj- és tenyérlenyoma­tok, az ötödik a DNS-nyilván- tartás. Végül a hatósági erkölcsi bizonyítvány azért került be eb­be a törvénybe, mert annak ada­tait a bűnelkövetők nyilvántar­tása alapján állítják majd ki.- Mennyi ideig őrzik meg a nyilvántartás adatait?- A tettesek nyilvántartási ideje a bűnügytől függ. A legsú­lyosabb elítéltek, a szándékos bűncselekmények elkövetőinek adatait a büntetés letöltése után még húsz évig tárolják. A gon­datlan bűncselekmények miatt elítélteket szabadulásuk után még öt évig, a fiatalkorúakat, ha addig letelik a büntetésük, leg­feljebb 30 éves korukig, míg a kényszerintézkedés alatt állókat csak a kényszerintézkedés meg­szűnéséig kell nyilvántartani.- Aki a nyilvántartásban szere­pel, nem is kaphat erkölcsi bizo­nyítványt?- Erkölcsi bizonyítvány több­nyire munkahely megszerzéséhez kell. Ezért a kiadását nem tagad­juk meg, de ha valaki szerepel a bűnügyi nyilvántartás valamelyik kategóriájában, azt a bizonyít­ványban feltüntetik. így a munká­ra jelentkezőről tiszta képet kap leendő munkaadója. Ha valaki gondatlanságból elkövetett autó­baleset miatt ült, szabadulása után még lehet jó könyvelő.- Meddig érvényes az erkölcsi bizonyítvány?- A törvény előírása szerint há­rom hónapig, ha sajátos esetben azt valamilyen rendelkezés más­képpen elő nem írja. Vannak olyan munkahelyek, ahol nagy elővigyázatosságra kell törekedni, ott akár két hét is lehet a lejárat ideje. (koós) Szavazás levélben A nyugati emigrációban élő ma­gyar állampolgárok akár a mér­leg nyelvét is képezhetik, ameny- nyiben szavazati jogot kapnak, és azzal élnek is. Az alkotmá­nyossági aggályok mellett legin­kább a szavazás technikai kivite­lezése okozhat gondot. Kanadai útján a miniszterelnök szót emelt a külföldön élő ma­gyar állampolgárok szavazati jo­gáért. A választójogi törvény módosítása már az Antall-kor- mány idején is foglalkoztatta a politikusokat, ám hamar elfelej­tődött. Feltehetően azért, mert könnyű megígérni, de nagyon nehéz megvalósítani - vélekedik Takács Albert alkotmányjogász. Az Államigazgatási Főiskola ta­nára szerint a külföldön élő ma­gyar állampolgárok szavazati jo­gának gyakorlati megvalósítása hazánk uniós csatlakozása után válik égetővé. Akkor, amikor ha­zánk polgárai tömegesen vállal­nak majd külföldön munkát. De akár előbb, akár később szánja el magát a politika e kérdés ren­dezésére, mindenképpen ko­moly technikai aggályokkal kell szembenézni - mondja Takács Albert. Attól ugyanis, hogy valaki ma­gyar állampolgár, még nem bi­zonyos, hogy van szavazati joga. Itthon a választói névjegyzék­ben sorolják fel mindazokat, akik választhatók, és választók. Nyilvántartják ugyanis azokat a személyeket, akik valamilyen okból időlegesen akadályozva vannak e joguk gyakorlásában. Például nem szavazhatnak az el­mebetegek, a börtönbüntetésü­ket töltők, vagy a jogerős bírósá­gi végzéssel e joguktól megfosz­tottak. Az imént felsorolt kizáró okokat a külföldön élőkkel kap­csolatosan is nyilván kellene tar­tani valakinek. Ezen túl kérdés az is, miként és hol adhatnák le szavazatukat a külföldön élők. Ausztriában például ismert a le­vélszavazás. Az alkotmányjo­gász szerint ebben az esetben garanciális szabályokat kell kidolgozni, amelyek kizárják a levelekkel való visszaélés lehe­tőségét. (horváth) Beszámoló a kisebbségekről A cigányság helyzete sok szempontból speciális A kormánynak kétévente be kell számolnia a parlament előtt a ki­sebbségek helyzetéről. Az 1997 februárjától 1999 februárjáig ter­jedő időszak bemutatását Hende Csaba, az Igazságügyi Miniszté­rium államtitkára terjesztette elő a Házban. A beszámoló rámutat, hogy az 1990. évi népszámlálás alkalmá­val 232 751 fő vállalta nemzeti, etnikai kisebbségi hovatartozá­sát, közülük több mint 140 ez­ren cigányok voltak. Igen nagy azonban az eltérés a becsült és a bevallott adatok között. A ki­sebbségi szervezetek saját becs­léseit összeadva körülbelül 850 ezer-1 millió cigány, német, szlo­vák, horvát, román, lengyel, ru­szin, szerb, szlovén, bolgár, gö­rög, örmény és ukrán nemzetisé­gű honfitársunk van. A legnagyobb létszámú ki­sebbség, a cigányság helyzete sok tekintetben speciális. Gond­jaik elsősorban nem nyelvi, kul­turális jellegűek - meghatáro­zóbbak a szociális, foglalkozta­tási, szakképzési, oktatási prob­lémák. Az államtitkár expozéjában kiemelte, hogy bevált a kisebbsé­gi önkormányzati rendszer, 1998-ban 65 százalékkal több ilyen önkormányzat alakult, mint négy évvel korábban. A leg­lényegesebb hiányosságnak azt jelölte meg, hogy még mindig nem sikerült megoldani a kisebb­ségek parlamenti képviseletét. A hozzászólók elfogadható­nak tartották a beszámolót, bár a valóságot sötétebbnek látják. A legtöbben rámutattak, hogy e népcsoport társadalmi felemel­kedése mindannyiunk érdeke. Napirend előtt szó volt a mi­niszterelnök egy kijelentéséről miszerint válsághelyzetben, NA- TO-felkérés esetén, Magyaror­szág megfontolná atomfegyver telepítését. Martonyi János kül­ügyminiszter kijelentette: az or­szág érdekeinek alapos megfon­tolása után célszerű lenne leven­ni a témát a belpolitikai csaták napirendjéről. S. Á. Településenként Szent István utca? Könnyen lehet, hogy január elsejétől ugrásszerűen megszaporodik az államalapító királyunk nevét viselő utcák, terek, közin­tézmények száma. A Dunavarsányi Nemzeti Fórumtól származó ötletre, illetve az önkormányzatoknak elküldött felhívásra állítólag máris sok pozitív visszajelzés érkezett. A konzervatív pártokhoz húzó dunavarsányi fórum szeretné el­érni, hogy a magyar állam fenn­állásának, ezredik évfordulója al­kalmából az ország minden tele­pülésén legalább egy közterület vagy intézmény viselje Szent Ist­ván nevét. Felhívásukkal a „mu­lasztásban lévő” falvakat kíván­ják megcélozni, így saját házuk táján is szétnéztek már. Pulai Miklós, a Magyar Bankszö­vetség főtitkára arra hívta fel a fi­gyelmet, hogy a munkáltatók legkésőbb december 27-ig juttas­sák el átutalási igényeiket a ban­kokhoz, mert csak így jelenik meg a pénz december 29-ig dol­gozóik számláján. A pénzintéze­teknél ugyanis december 30-tól január 3-ig szünnapok lesznek. Egyébiránt minden év végi zá­ráskor több bankszünnap szo­kott lenni, tehát ez nem különle­ges esemény. Az automaták ter­A felhívást kézhez kapó ti­zenkilenc megyei önkormány­zattól sok pozitív válasz érke­zett. Főleg polgármesterek és helyi képviselők jelezték telefo­non, hogy egy-egy utcát, teret, iskolát szívesen neveznének el első Árpád-házi királyunkról. A Belügyminisztériumból szárma­zó információnk szerint a kép­viselő-testületek szabadon mészetesen ezeken a napokon is működnek majd. Egyes bankfi­ókok, főleg, amelyek üzletházak­ban működnek, vélhetően szin­tén nyitva tartanak. A telefonos ügyintézés is a normál menet­rend szerint történik. A bankoknál hármas védelmi rendszert fejlesztettek ki a „nem várt események” kezelésére. Va­gyis: a számlaegyenlegeket papí­ron is vezetik, így legrosszabb esetben lekérhetőek a pillanat­nyi adatok. Nemzetközileg dönthetnek a módositásokról, még akkor is, ha az átkereszte­lés költségei zömmel az érintett területen élőket, illetve az ott céget működtetőket terheli. (Elég a bélyegző- és névtábla cserére gondolunk.) Mint azt Kóbor Józseftől, a Központi Adatfeldolgozó, Nyil­vántartó és Választási Hivatal helyettes vezetőjétől megtud­tuk, a közterületek névváltozta­tásáról a helyi jegyzők minden esetben értesítik a nyilván­tartót, s ott az érintett csalá­dok lakcímét automatikusan át­írják. Takács Mariann egyébként nagyon jó minősítést kaptak a magyar pénzintézetek felkészülésüket illetően. A Malév és az LRI is túl van a munka nehezén - jelentette be Orbán József, az LRI 2000. év projectigazgatója. A Ferihegyi repülőteret egyébként úgy is vizsgálták, hogy lekapcsolták a külső energiaforrásokról, elzár­ták a külvilágtól. Az eredmény meglehetősen biztató, hiszen sa­ját üzemanyag-állomásuk 6 napi működést biztosit, míg akkumu­látorról 210 percig működhet­nek zavartalanul. Ez szintén ki­emelkedő teljesítmény. A Maiév­járatok jelentős részét törölték a kritikus időszakban, illetve ko­rábbra tették. Szalóky Eszter Hírcsatorna Az államelnök is aggódik. A közélet hangnemének fokozódó eldurvulása a köztársasági elnö­köt is aggasztja - derül ki abból a levélből, amelyet Göncz Ár­pád intézett a Civil Fórum hét­főn Budapesten ülésező szerve­zeteihez. Az elnök ezzel arra a levélre reagált, amellyel a Civil Fórum korábban hozzá, vala­mint a kormányhoz, a parlamen­ti pártokhoz, a médiumokhoz és a magyar közélet szereplőihez fordult. A Civil Fórum a szélső­séges hangoktól való elhatároló­dásra hívta fel a figyelmet. Létminimumon. A közszolgá­lat nyugdíjasainak csaknem két­harmada a létminimum határán él, napi megélhetési gondokkal küszködik - hangsúlyozta Sza­bó Endre, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZÉF) elnöke a szövetségnek az idősek nemzetközi éve alkal­mából rendezett ünnepségén, hétfőn. Elmondta: a kormány által a közszférában javasolt 8,25 százalékos bruttó béreme­lés, illetve a nyugdíjak 8 százalé­kos emelése nem garantálja a re­álpozíciók 2-2,5 százalékos ja­vulását. Frakciófegyelem. Az év hátra­lévő részében kötelező lesz a kis­gazda képviselők számára a je­lenlét a plenáris üléseken, a kivé­teles esetektől eltekintve - jelen­tette be hétfőn Bánk Attila, az FKGP-frakcióvezetője, a költ­ségvetés elfogadásához szüksé­ges kormánytöbbség „törékeny és kicsi” voltára utalva. Ell-támogatás. Az Európai Unió a PHARE-programból jö­vőre társadalmi, gazdasági kohé­ziós célokat is támogat, évente 30 millió euró értékben - közöl­te Lünk Tamás, a földművelés­ügyi tárca Területfejlesztési PHARE-programirányító Iroda igazgatóhelyettese hétfőn Buda­pesten. Az új, kohéziós program keretében vállalkozásfejlesztés­re, ipari szerkezet-átalakításra, infrastrukturális jellegű beruhá­zásokra, valamint képzésekre a vállalatok közvetlenül is támoga­tást szerezhetnek. Elhunyt Lőkös Zoltán. Életé­nek 75. évében, súlyos betegség után tegnap Budapesten meg­halt a magyar újságírás jeles személyisége. Lőkös Zoltán szegedi hírlapíróként indult, majd több országos napilapnak volt alapitója, főszerkesztője. 1963-ban Rózsa Ferenc-díjjal, 1995-ben a Magyar Köztársasá­gi Érdemrend kiskeresztjével tüntették ki. VISSZASZÁMLÁLÁS Elzárva a külvilágtól - próbaképpen Pénzintézeteink, valamint a Malév és a légi forgalom irányításáért felelős LRI is felkészült az évszámváltásra - jelentették be az el­múlt napokban. A szakemberek szerint védelmi rendszereik állják a próbatételeket. Ugyanakkor mindkét szakma számol azzal a lehe­tőséggel is, hogy esetleg közbejön valami nem várt probléma. A nyugati országrészben mért adatok szerint a népszerű­ségi lista élén nincs változás, az első három helyet Göncz Árpád, Kovács László és Demszky Gá­bor foglalja el. Szokatlanul nagy Horn Gyula szimpátiain­dexének növekedése: 9 ponttal kapott többet, mint a múlt hó­napban. Orbán Viktor és Kövér László ezúttal 4-4 pontot szer­zett, s ezzel a miniszterelnök két hellyel feljebb lépve meg­erősítette pozícióját a lista első harmadában. Rajtuk kivül két kormánypárti és egy ellenzéki politikus ért el említhető, pozi­tív eredményt: Balsai István (MDF), Bánk Attila (FKGP), illetve Kiss Péter (MSZP) 3-3 ponttal, s egyaránt 4 hellyel ja­vította pozícióját. A hónap „vesztese” Pintér Sándor belügyminiszter, aki 5 pontot vesztett, és a lista utolsó előtti helyére csúszott. Stumpf István kancellária-miniszter 5 hellyel, Chikán Attila gazdasági miniszter pedig 9 hellyel csú­szott vissza a nyugti országrész népszerűségi listáján. Az utolsó helyet Csurka István, a MIÉP el­nöke foglalja el. Politikusok népszerűségi listája A Szonda Ipsos októberi felmérése Göncz Kovács Demszky Martonyi Dávid Horn Orbán Magyar Kuncze Szili Járai Balsai Bánk Áder Kiss Szabó Szájer Kövér Stumpf Boross Chikán Deutsch Torgyán Pintér Csurka Árpád László Gábor János Ibolya Gyula Viktor Bálint Gábor Katalin Zsigmond István Attila János Péter János József László István Péter Attila Tamás József Sándor István 1 □ • 0 népszerűség (%) népszerűség (%) ismertség (%) ismertség (%) a nyugati országrészben országosan a nyugati országrészben országosan Az adatfelvétel ideje: 1999. október 9-19. Módja: személyes, kérdőíves megkérdezés. A megkérdezettek száma: 1000, akik az egész országot képviselik; közülük 302 a nyugati országrész lakója. Alapsokaság: 18 éves és idősebb állandó nyugat-magyarországi lakóhelyű magyar állampolgár. Az alapsokaság és a megkérdezettek összetétele a kor­csoport, a nem és a lakóhely típusa szerint megegyezik. A népszerűségi pontszám 0-tól 100-ig terjedhet; a 0 pont nagy ellenszenvet, a 100-as nagy rokonszenvet jelez. A -4 és a +4 közötti különbségek statisztikailag nem jelentősek. Az azonos pontszámú politikusokat a tized-pontszámoknak megfelelő sorrendben adjuk meg. 4

Next

/
Thumbnails
Contents